Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám
|| Környezetvédelem Program a tiszta és szép Magyarországról A 2700 ma még meglévő - ebből 1200 működő - magyarországi szeméttelepből 2009-re csupán 42, korszerű, a környezeti igényeknek megfelelő marad - jelentette ki lapunknak adott interjújában Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. E határidőig négyezer milliárd forintot akar felhasználni céljaira a tárca.- Ha szóba kerül, hogy az országban mely ágazat, terület igényli a legtöbb fejlesztést, általában a környezetvédelmet említik az emberek az első helyek egyikén. E mögött nemzeti érdek húzódik meg, vagy uniós követelmények ivódtak már be ennyire a fejekbe?- Is-is. Az ország érdeke, hogy megfeleljen az EU követelményeknek, de egyértelmű, hogy a magunkkal szemben támasztott követelmények, az egészséges életkörülmények alapja a környezet védelme. A tiszta, szép és egészséges Magyarország megteremtése érdekében a kormány a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében biztosít forrásokat a környezetvédelmi és vízügyi fejlesztésekre. Ezek a programok egyben a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulnak, hiszen 2010-ig megkétszereződik a nemzeti jövedelemből környezeti célokra fordított források összege. A hazai forrásokat az unió ISPA- kerete, valamint a Kohéziós Alapnak és a Strukturális Alapnak a támogatásai egészítik ki.- Mennyi pénz áll rendelkezésre e célra az idén?- Környezetvédelemre és vízügyre fordítható kormányzati fejlesztési források ösz- szesen 92,3 milliárd forintot tesznek ki. Ebből területfejlesztési vonatkozású - és uniós forrásokat is tartalmaz - a településekhez kötődő hulladékkezelési program. Ma az országban 1200 működő szeméttelep van, de mellettük még 1500 már nem működő, de környezetvédelmi okok miatt kezelendő hulladéklerakó található. Az unió lerakási irányelvével összhangban ezeket 2009-ig úgy szüntetjük meg, illetve alakítjuk át, hogy a határidő lejártával csupán 42 nagy, korszerű hulladéklerakó marad. Ez idő alatt kell kiépíteni az állami szabályozó rendszert, amely egyrészt csökkenti a hulladék mennyiségét, a keletkezett szemétből minél nagyobb arányban segíti az újrahasznosítást, a fennmaradó hányadot pedig égetéssel és deponálással semlegesíti.- Mennyi szemét keletkezik az országban?- Kiszámoltam, egy év alatt annyi szemetet „termel” a lakosság, hogyha azzal beterítenénk a Margit-szigetet, akkor az tízemeletnyi magasságot érne el. Ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, ki kell terjeszteni mind több csomagolóA környezetvédelmi és vízügyi fejlesztések forrásai Pályázati/fejlesztési cél (millió forint) Forrás 2004-es keret Vásárhelyi-terv A Vásárhelyi-terv megvalósítása KWM 7728,3 A Vásárhelyi-terv pályázati támogatása Zöld Forrás 400 Ezerarcú Balaton program Víziközmű-hálózat fejlesztése KWM 1104 Az Ezerarcú Balaton program pályázati támogatása Zöld Forrás 400 Vízminőség-védelem KvVM 333,3 Balatoni intézkedési terv, tóvédelem KWM 115,9 Vízkárelhárítás KWM 45,8 Zöld Lánc program Agrár-környezetgazdálkodás támogatása FVM-EM0GA 8075,2 Biodiverzitás és természeti örökség megőrzése KI0P 2900 Nemzeti Parkok és védett természeti területek • turisztikai fejlesztései KvVM, GKM, ROP 1325 A Zöld Lánc program pályázati támogatás Zöld Forrás 400 Pátria program Hulladékgazdálkodás fejlesztései KI0P, BM, MÉH (ISPA, KA) 12567,3 Környezeti kármentesítés és kárelhárítás KI0P, GKM, PM, ÁPV Rt., KvVM 12921 Szennyvízkezelés fejlesztései KI0P, BM, MÉH (ISPA, KA) 17529,7 Árvízi biztonság KI0P 6200 A Pátria program pályázati'támogatása Zöld Forrás 3300 Vízkárelhárítás KvVM 2240 Parlagfű mentesítés KvVM, FVM, BM, ESZCSM 1500 Zaj- és levegőszennyezettség mérséklése KI0P 1100 anyagra a betétdíjas rendszert. Ez sok érdeket sért, de meg kell tenni.- Ma az élelmiszeripari és egyéb hulladékok 45 százalékát gyűjtik vissza az erre szakosodott szervezetek. Mi a cél?- 2005-re a csomagolási hulladék felét kell így kezelni, s ki kell építeni a szemétkezelő rendszerek, hulladékgyűjtők, válogatók hálózatát, s jó lenne elérni a lakossági szemétnél is az ilyen arányt. A szemét másik felét el kell égetni, amit pedig nem lehet, azt kell tárolókban lerakni. 2009-ig működni fog az országban 16-17 regionális komplex hulladékkezelő rendszer, kiépül a szelektív hulladékgyűjtés, és emellett legfeljebb 100 lerakó fog üzemelni. Kemény munka lesz, de a program szerint e célra 350-400 milliárd forintot szánunk.- A szemét fontos kérdés, de a tárcához tartoznak a vízügyek is. E téren milyen tervei vannak?- Szintén 2009-ig kell befejezni az ivóvizek arzéntartalmának csökkentésével kapcsolatos programot, ezt az EU írja elő, s főként az alföldi területeken élő probléma. E célra több mint 50 milliárd forintot fordítunk.- A lakosság nagy részét a települések szennyvízkezelési beruházásai érintik a leginkább.- A szennyvízprogramban 2015-ig kaptunk derogációt, felmentést Brüsszeltől, s ahhoz, hogy az ország összes településén megoldódjon a szennyvízkezelés, 1000 milliárd forintot kell költeni. Ehhez az unió a legtöbb programnál 50 százalék, néhol 60-70 százalék támogatást biztosít.- Az árvizek, belvizek elleni védekezés, megelőzés, vízszabályozás ügye is a tárcához tartozik. A legnagyobb ilyen program a Vásárhelyi-terv.- A Vásárhelyi-tervre a következő négy évben 130 milliárd forintot költünk. Ebből árvízvédelemre 65, egyéb, például agrárkörnyezetvédelmi programokra újabb 65 milliárdot. 10 Járóföld • II. évfolyam 3. szám • 2004. v Régiók Tavasszal már PÁLYÁZHATNAK A RÉGIÓK Megszűnik a központi kormányzat túlsúlya a regionális fejlesztési tanácsokban (RFT) és a helyi döntéshozókon múlik egy-egy fejlesztés sorsa - ez a területfejlesztési törvény tervezett módosításának lényege - fogalmazta meg kérdésünkre Szabó György parlamenti képviselő (MSZP), az országgyűlés területfejlesztési bizottságának elnöke. A kormányt a jövőben kizárólag a területfejlesztésért felelős miniszter megbízottja képviseli - hangsúlyozta a politikus. Az RFT tagjai a megyei jogú városok első emberei, valamint százezer lakosonként plusz egy-egy delegált, ugyanígy a megye nagyságától függően a megyei közgyűlési elnök mellett kap szavazati jogot a megyei közgyűlési testület is. Érdekesség, hogy megyénként 2 fő kistérségi képviselő lesz még a tanács tagja. Szabó György, - aki az észak magyarországi regionális tanács elnöke is - személyes megjegyzésként ehhez hozzáfűzte: ez a kistérségekre vonatkozó delegálási rend már a módosítás előtti területfejlesztési törvényben is érvényes volt, sehol sem tapasztaltak kiugró problémát, az érdekérvényesítés szempontjából nem tartja szerencsésnek, ha csak néhány kistérség képviselője szólhat hozzá a regionális kérdésekhez. Hozzátette: ez egyes döntéseket kiegyensúlyozatlanná tehet. Ennél már az is jobb, ha a kistérség nem jut delegálási joghoz. Kérdésünkre, hogy a különböző köztestületek, például a gazdasági kamarák miért csak tanácskozási joggal rendelkeznek, Szabó így indokolt: a munkaadók szervezetei, a kamarák, különböző civil önkormányzatok, kisebbségek képviselői tanácskozási joga azt jelenti, hogy e szervezetek véleménye minden RFT-ben jelentős súllyal esik latba, ám nem szeretnék, ha a politikai felelősség elsikkadna. Az RFT-k közpénzekről döntenek, erről el kell számolni - hangsúlyozta Február második felére készült el az a kormányrendelet, amely az idén pályáztatható 21 milliárd forintos területfejlesztési alap szétosztásának szempontjait, az egyes régiókban felhasználható pénzek konkrét összegét meghatározza. Tavasz- szal már pályázhatnak régiók. Szabó György kifejtette: többek között az egyik legfontosabb szempont kell legyen, hogy az egyes régiókban milyen arányban vannak a leghátrányosabb, illetve az igen hátrányos helyzetű kistérségek. Az alap felosztási elveit úgy kell meghatározni, hogy a kormányprogramban leirt kistérségi felzárkóztatást megvalósítsa. Észak-m agyarország: Húzóágazat a turizmus Nemrég elkészült a Bay Zoltán Kutatási Alapítvány és a Miskolci Egyetem közreműködésével az észak-magyarországi térség innovációs képességeit elemző vizsgálat. Az összesített mutatók alapján kiderült, hogy a régióban sorrendben az egri, a gyöngyösi és a füzesabonyi a leginnovatívabb kistérség. A kutatások alapján két fő kitörési pont fogalmazható meg - közölte Francsics László, a régió fejlesztési ügynökség Kht. igazgatója. Egyik a turisztikai szolgálatásokra épülő humán erőforrás fejlesztés. Turisztikai vonzerő szempontjából egyébként is dobogós helyen van a régió. Ezt igazolják a 2003-as idegenforgalmi év KSH által közzétett számai is: például Borsod-Abaúj Zemplén megye kereskedelmi szálláshelyein 251 ezer vendéget fogadtak és 593 ezer vendégéjszakát számoltak. A vendégek száma 8,1 százalékkal, a vendégéjszakák száma 7,5 százalékkal volt több mint az előző év hasonló időszakában. A megye idegenforgalmi teljesítménye mintegy 10 százalékkal haladta meg az országos átlagot. Mindez nem véletlen, hiszen a megyei önkormányzat az országban elsőként erőteljes megyei marketingkampányba kezdett. Ebben a régióban található országosan, fajlagosan a legtöbb valóságos és potenciális idegenforgalmi célpont: építészeti történeti emlékhely, számos kúria, kastély. A régióban található három világörök- ségi helyszín - Tokaj, Hollókő és Aggte2004. • II. évfolyam 3. szám • Járóföld Humán erőforrás potenciál az Észak-Magyarországi Régióban (Átlagos iskolai végzettség) Forrás: KSH adatok felhasználásával (2001 Csekély# Alacsony Átlagos (országos átlag) Magas Kiemelkedő lek - alapvetően meghatározza azt, hogy a területükön fekvő kistérségek milyen irányba haladjanak. Az alföld és a hegyvidék peremén feltörő termálvíz-kincs pedig olyan komplex szolgáltatás-csomag kialakításához ad keretet, amelyre alapozva, rentábilisan működtethető számos településen wellnes-centrum, gyógyfürdő. A történelmi-gazdálkodói hagyományokból adódó lehetőségként kell megemlíteni a borturizmust, hiszen a régió területén fekszik Tokaj és Eger, két tradicionális szőlőtermesztő vidék. Francsics László szerint e két borvidék gazdasági potenciálja felveti azt a kérdést is: a helyi élemiszeripar, feldolgozóipar, mennyire tudja kivenni a részét a mezőgazdaság szerkezetátalakításából. Francsics László hangsúlyozta, - noha az ágazati felosztás nem kerülhető meg - a régió komplex fejlesztést igényel. A legkritikusabb terület a barnamezős, rekonstrukcióra váró volt ipari vidék. Itt a környezettudatos ipari szerkezetváltást csak a képzés, az innovációs váltás tudja generálni. E tekintetben az ügynökség igazgatója bizakodó: a régió szakember- gárdája 1996. óta komoly kísérleti programokban vett részt. Úgy gondolja, erre a bázisra építve meg kell és lehet erősíteni, fel kell gyorsítani a képzést mind a civil, mind az önkormányzati, mind a verseny- szférában. \ 4 i
