Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-03 / 53. szám

2004. Március 3., szerda MEGYEI KÖRKÉP Petőfi Népe - 5. oldal A Duna-Tisza köze A-tól Z-ig BAJA. Dömötör János képzőmű­vész performance kiállítását nyit­ja meg holnap 17 órakor Kovács' Zita művészettörténész a Magyar- országi Németek ÁMK-jában. A tárlat március 25-ig lesz látogatha­tó, hétköznap 8-18 óráig. BAJA. A világhírű Maribori Ok­tett, a Montreux-i Fesztivál I. he­lyezettje ad koncertet Baján hol­nap este 6 órai kezdettel az Ady Endre Városi Könyvtárban, az in­tézmény és a Bajai Rotary Club rendezésében. Az elsősorban egyházi énekeket és spirituálékat előadó együttes műsorán egye­bek között Csajkovszkij, Men­delssohn és szlovén szerzők mű­vei szerepelnek. BALLÓSZÖG. A község önkor­mányzata minden évben több pá­lyázatot nyújt be a település fejlő­dése érdekében. A közelmúltban 42,7 millió forint támogatást nyertek el Sapard-pályázaton a külterületi utak szilárd burkolat­tal történő ellátására. CSÁTALJA. A csátaljai zeneok­tatás jelenlegi formája a 2000/2001-es tanévtől indult be a helyi önkormányzat és a Vaskúti ÁMK Alapfokú Művészetoktatási Iskola szoros együttműködésé­vel. Ennek lényege, hogy a művé­szeti iskola Csátaljára utazó pe­dagógusai a zenei oktatásra je­lentkező gyermekeket saját köz­ségükben tudják tanítani. Idén 22 tanulóval - furulya, gitár, trombi­ta, kürt, szintetizátor és zongora szakon - zajlik az oktatás. DUNAFALVA. Bár még nem múlt el a válsághelyzet, a telepü­lés intézményeit az önkormány­zatnak működtetnie kell. Esze­rint költségvetést is alkotott a képviselő-testület. Dunafalva az idén 150 millió forintból lesz kénytelen gazdálkodni, amiből a működési hiány mindössze 4,9 millió forintot tesz ki. Tekintettel arra, hogy önhibán kívüli a hi­ány, megfelelő állami forrásból ezt fedezni tudják. Mi több, fel­újításokra is jut részben pályáza­ti pénzből. Az iskola tetőzetét ugyanis oly mértékben kikezdte az idő, hogy javítása nem tűr ha­lasztást. Hasonló felújításra szo­rul az egészségház, illetve a fog­orvosi rendelő is. FÜLÖPHÁZA. A községben 1987 óta ott a korszerű fűtő­anyag, a földgáz. Most a külterü­leten lesz a sor. Tizenhét ingatlan érdekelt a beruházásban. A több mint 5,7 millió forint költségű munkát az első félévben szeret­nék befejezni. FÜLÖPJAKAB. Tájékoztató az önkormányzat tavalyi munkájá­ról és az idei esztendő terveiről szerepel egyebek mellett a márci­us 8-ra meghirdetett falugyűlés témái között. A délután 5 órakor a teleházban (volt téesz ebédlő) kezdődő fórumon szó lesz még a természetközeli szennyvíztisztí­tás helyi lehetőségeiről is. HELVÉCIA. A Fekete-erdői isko­lások e hét végén, szombaton or­szágos grundbirkózó-versenyre mennek Budapestre. A fővárosi megmérettetésük előtt természe­tesen megyei győztesek voltak. A lelkes kis csapat öt tagú, sőt a „gyengébb” nem képviselői. HERCEGSZÁNTÓ. Az 59 taggal működő hercegszántói Vállalko­zói és Gazdálkodói Népfőiskolán március 8-án, hétfőn 18 órától folytatódik az előadás-sorozat. A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. munkatársai lesznek az est vendégei. A szó- jatermesztés technológiájáról Schmidt Tamás agármérnök, míg a szója növényvédelméről Varga Zoltán növényvédelmi főmérnök tart ismertetőt. A rendezvény konzultációval zárul. KECSKEMÉT. A nevelés művé­szete című előadás-sorozat kere­tében ma este 6 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban újabb előadásra várják az érdek­lődőket. A program címe: De ki neveli meg a nevelőket? KISKUNFÉLEGYHÁZA. A jövő ben lakásépítéshez, illetve vásár­láshoz nem igényelhetnek szociá­lis lakástámogatást azok a szemé­lyek, illetve családok, akik vagy amelyek 800 ezer forintnál érté­kesebb ingó vagyonnal (például személygépkocsi) rendelkeznek. Erről a korábbi rendelet módosítá­sa kapcsán, múlt héten döntött a képviselő-testület. A rendeletter­vezetben eredetileg 500 ezer fo­rint volt a felsőhatár, ezt képvise­lői indítványra módosították. KISKUNMAJSA. A megújuló energiaforrásokról rendeznek nemzetközi konferenciát április 2-án és 3-án a majsai Jonathermál Rt. konferenciater­mében. A szakmai tanácskozá­son a nap-, a termálvíz- és a szél­energia magyarországi hasznosí­tásának tapasztalatairól, illetve esélyeiről is szó esik. KUNSZENTMIKLÓS. Ki lesz a város új jegyzője? A településen dr. Gergely Sándor távozása óta csak megbízott jegyző látja el a feladatokat: korábban dunave- csei, most pedig Csongrád me­gyei jegyzőt foglalkoztatnak. Ter­mészetesen helyben lakót szeret­ne a városvezetés, s ezért szolgá­lati lakást is adnának a jelentkező­nek. A pályázatot már korábban meghirdették. A döntés a március 19-ei testületi ülésen lesz. LAJOSMIZSE. Még két napig le­het jelentkezni a tüdőszűrésre. Március 4-ig naponta 8-tól dél­után fél 1-ig várják az érintett korosztályt a városi egészségház emeleti tárgyalójánál. LAKITELEK. Az elmúlt héten ír­ták alá azt a megállapodást, amely alapján a Lakitelek Népfőiskola - egyéb tevékenységei megtartása mellett - a jövőben a gödöllői Szent István Egyetem konzultáci­ós központjaként is működik. NAGYKÖRÖS. A leendő pé­kek országos tanulmányi ver­senyét rendezik ma a nagykő­rösi Toldi-iskolában. A szakma kiváló tanulója címért indulók három napon át szóban, írás­ban és a gyakorlatban a kemen­céknél bizonyítják majd ráter­mettségüket. SOLT. Március 9-én lesz az Aranykulcs Hegyközség borver­senye. A megmérettetésre szánt italokat a volt pártházban 9-től 12 óráig lehet leadni. A borbírálat délután 2 órakor kezdődik. A díj­kiosztó március 12-én, pénteken este 6 órakor lesz. TÁZLÁR. Országos állat- és kira­kodóvásárt tartanak március 14- én, vasárnap a községben. A kira­kodók a Bercsényi utcai vásárté­ren kínálhatják portékáikat. TISZAKÉCSKE. Megfelelő szá­mú jelentkező esetén - március második felében hastánc-tanfo- lyamot indít lányoknak, asszo­nyoknak a kécskei Arany János Művelődési Központ. A foglalko­zásokat, amelyekre akár bérletet is válthatnak az érdeklődők a ter­vek szerint csütörtökönként dél­után 5 órakor tartanák. Bővebb felvilágosítást a művelődési köz­pontban lehet kérni. TISZAUG. Ettől az évtől ismét az önkormányzat forgalmazza a Holt-Tiszára érvényes horgászje­gyeket Tiszaugon. A képviselő- testület ugyanis megszüntette a Tiszaugi Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft.-t, mivel minimális nyere­séget produkált. Új szervezeti egységet hoznak létre, amely szintén önkormányzati tulajdonú lesz. Addig is a horgászjegyeket a községházán lehet kiváltani, ügy- félfogadási időben.---------------■ Eg ész életen át tartó Az utóbbi évtizedben három-három és félszeresére nőtt a felsőoktatásban részt­vevők száma Magyarországon. Jelenleg 465 szakra lehet jelentkezni a honi egye­temeken, főiskolákon. Tavaly ősszel 105 ezer hallgató ült be a padokba, hogy diplo­mát szerezzen. Kecskemét Ezeket az adatokat az elmúlt héten, a Bács- Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett konferencián mondta el az egyik előadó, Tary Ferenc, a Kecskeméti Re­gionális Munkaerőfejlesztő és Képzőköz­pont képzési igazgatója. (A fő téma a dél-al­földi munkanélküli diplomások helyzete volt.) Az utóbbi adat mellé „oda tette” még azt is, hogy ugyanekkor az általános iskolák­ban 107 ezer elsős vágott neki a diákéletnek. Mindezeket azon tény hátterének megvilágí­tására sorolta föl, hogy egyre több a munka- nélküli diplomás. A diplomások munkanélküliségének ará­nya országosan 2,5 százalék, egyértelműen növekvő. A legmagasabban iskolázottak ál­lásgondjaival kapcsolatban elhangzott a konferencián, hogy hazánkban a diplomá­sok jelentős része az alacsonyabban képzet­tek rovására, a kiszorításuk árán jut munka­helyhez. Ugyanis egyező bérigény esetén a munkáltató a magasabb képzettségűt vá­lasztja a jelentkezők közül, akkor is, ha tu­dását közvetlenül nem hasznosítja majd. Tő­le több tanulékonyságot, fegyelmezettséget várhat. Ez a jelenség az oka, hogy a felsőfo­kú végzettségűek munkanélküliségének va­lódi aránya rejtve marad, mivel a „diplomás­túltermelés” nagyrészt az alacsonyabb vég­zettségűek körében csapódik le, ott okoz ál- lástalanságot. Tary Ferenc szerint a pálya­kezdő elhelyezkedési esélyeit három dolog határozza meg a személyiség oldaláról. Az egyik, hogy a pályaválasztó mennyire van tisztában a saját képességeivel? A második, hogy mennyire van tisztában a megcélzott pályaképpel, végül pedig, hogy mennyire van tisztában az odáig vezető úttal, a képzé­si rendszerrel? Sajnálatos tényként említette, hogy a felsőoktatás elhibázott mértékű ex­panziója visszaüt: a fiatalok sokasága meg­szerzi a diplomát, aztán rájön, hogy amit ő tanulás? tud, arra a társadalomban nincs kereslet. Ez­által nagy és értékes populáció kerül ve­szélyhelyzetbe. A felnőttképzés (munkanélküli-képzés) anyagi hátterét - amivel a konferencia részt­vevőinek többsége és ők is foglalkoznak - a jelenben is jónak mondta az előadó, de sze­rinte az EU-ban még több forrásra számít­hatnak. Ez növeli a felelősségüket. Nézete szerint csak fejlesztő hatású programokra szabad pályázniuk, hogy hozzájárulhassa­nak a társadalom valós munkaerő-szükség­leteinek kielégítéséhez. Vészesen nő azok száma a munkaképes korosztályokban, akik kiesnek a foglalkoztatásból. Jelenleg a re­gisztrációk szerint csak 56 százalék dolgo­zik, s 6 százalékos a munkanélküliség. Ez azt jelenti, hogy a munkaképesek 30-40 szá­zaléka kívül van az állami regisztráción, nem tudni, mivel foglalkozik. Ezek táborát erősíthetik a pályakezdők. Az előadó beszélt a képzőközpont által alkalmazott módsze­rekről, a sikereikről, a kötetlen tanulásról és az internetben rejlő lehetőségekről az élet­hosszig tartó tanulás kormányszinten óhaj­tott társadalmasításában. a. t. s. Közelebb az unió előírásaihoz Tartunk az Európai Unió elvárásaitól, pedig erre nem mindig van okunk. Sok jogszabály ugyanis már eddig is létezett. Soro­zatunkban arra törekszünk, hogy az előírásokat nagyvonalak­ban megismertessük, és elfogadhatóbbá tegyük olvasóinknak. Talán sikerül, ha megértjük a logikai összefüggéseket, és azt, hogy a törvény a mi érdekeinket szolgálja. A kisboltok És az ANTSZ A kisboltok lehetőségei nem csak anyagilag, de hely szempontjából is sokkal szűkösebbek. Pedig az előírások ezekre is vonatkoznak. Például: a boltban szeletelendő fel­vágott, vagy kenyér csomagolat- lannak minősül. Ezért nem sze­rencsés, ha ugyanazon a bejáraton kerül a boltba, ahol a vásárlók is közlekednek, hiszen ott nagyobb a fertőzés veszélye. így aztán gazda­sági bejáratra van szükség. Elő­írás, hogy nem lehet a szalámit és a kenyeret ugyanazon a vágófelü­leten, ugyanazzal a késsel vágni. Logikus, hiszen otthon sem te­szünk ilyet. Egy boltban, ahol egyik vásárló a másikat követi, az eszközök állandó mosogatására sincs idő, ezért kell külön kést, vá­gódeszkát tartani. Az is kérdéses: miből készüljön a vágólap? A jog­szabály nem tiltja egyértelműen a fát, hangsúlyozza azonban, hogy a vágófelü­letnek víz­hatlannak, fertőtleníthe- tőnek kell lennie. Már­pedig a fa ennek nem igazán felel meg. Mielőtt azonban til­takoznánk, gondoljuk végig, hogy felmérések szerint a háztartások­ban több baktérium van egy fából készült vágódeszkán, mint a WC ülőkén... Visszatérve az eszközök­re, ezeket nyilvánvalóan időnként el kell mosni. Ehhez két medencés mosogatóra van szükség. A kése­ket valamilyen formában meg kell jelölni, hogy meg tudjuk külön­böztetni őket egymástól. És hogy még véletlenül se fordulhasson elő, hogy bármit is elfelejtünk, a teljes technológiát le kell írni, és a boltban kifüggeszteni. Külön kéz­mosó is kell, ami szintén érthető, hiszen otthon sem feltétlenül mo­sunk kezet a mosogatóban. Ter­mészetesen előfordul, hogy egy kisbolt tulajdonosa valamilyen ok­ból nem tudja megteremteni az előbb említett feltételeket. Ettől azonban nem kell elkeserednie, vagy bezárnia a vállalkozását. Csak annyit kell tennie, hogy átáll az előre csomagolt élelmiszerekre, és az elvárások rögtön a töredéké­re csökkennek. Végül érdemes megemlíteni a bevásárló kosarak tisztítását, ami­hez külön mosóhelyre van szük­ség. Ez is logikus, hiszen otthon még a szemetes edényt is tisztán tartjuk, holott abban mindig csak szemét van. Az pedig nyilvánva­ló, hogy a bevásárlókosarak néha koszosak, és senki nem örülne neki, ha a tisztításuk a bolt moso­gatójában történne. Arra azonban figyeljünk oda, hogy a törvény nem kosármosó helyiséget, ha­nem csak helyet ír elő, amit bár­hol el lehet különíteni. Amennyi­ben erre sincs lehetőség, akkor egy kis boltban egyszerűen el kell tüntetni a kosarakat, hiszen a ve­vő kézben is ódaviheti a pénztár­hoz az árút. (folytatjuk) Kalácsrádió Nem minden nap, de elég gyakran meghallgatom regge­lente a falurádiót. Azt tapasz­talom, hogy sekélyesedik a műsor tartalma. Tegnap pél­dául egy negédes női hang egy sütőipari versenyről tudósított. A riportban többen is elmond­ták, hogyan kell szép és finom fonott kalácsot készíteni. Aztán arról tájékoztattak, hol lehet az interneten szakmai ta­nácsokat találni a kert füvesí­téséhez. Aki ilyen témát rak föl az internetre, és propagál a rá­dióban az adófizetők pénzén, azt el kéne csapni az állásából Azt is megtudhatta a hallgató, hol találni az interneten útmu­tatót az erdőtelepítéshez. Az agrárium fontos napi dolgairól egy szó sem esett a kalácsrádi­óban. Például arról sem, hogy az erdőtulajdonosok országos tüntetést szerveznek, mert őket kihagyták az FVM és a de- monstrálók tárgyalásainak na­pirendjéből Legalább egy szo­kásos álnépies jegyzetet fölol­vastak volna... a. tóth s. ________________Nyílt levél________________ Ke cskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatához és Vezető Tisztségviselőihez a gazdasági malom helyének beépítése ügyében Alulírott kecskeméti polgárok és civil szervezeteik mindahányan s bizonyára még sokan mások, akik féltő szeretettel és felelősségérzettel figyelik Kecskemét város sorsának alakulását, fejlődését, a városkép változását, aggódásunkat fejez­zük ki és a döntések felülvizsgálatát kér­jük, javasoljuk a tervezett „MALOM CENTER” megvalósításával kapcsolat­ban. A sajtóban is megjelent hírek, elemző cikkek és a bemutatott tervek alapján meggyőződésünk, hogy Kecskemét bel­városát nem ilyen modernizálással kelle­ne sújtani. Az 1960-as, 1970-es évek rombolásai és űj építkezései már eléggé megterhelték a belső városrészeket is, kár lenne ismét elrugaszkodni az évszázados hagyo­mánytól a beépítés jellegét, méretét, stílu­sát illetően. Az természetes, hogy minden korszak a maga igényei, anyagi, technikai lehető­ségei és stíluseszményei szerint építke­zik, s hagyja rajta keze nyomát a városké­pen. Mégis a magunk részéről azt a sok­felé megtalálható törekvést tartjuk köve­tendőnek, hogy amennyire lehet a koráb­ban létrejött, sokszor a mainál valóban inkább ember-léptékű hagyományt ment­sék át, megújult belső tartalommal, a jö­vőnek, azt a hagyományt, amelyet az elő­ző századforduló táján nagy városépítők, Lestár Péter és Kada Elek teremtettek meg Kecskeméten. Ez lett volna városunk la­kossága nagyobb részének a kívánsága a hajdani malommal s a hozzá tartozó épü­letekkel kapcsolatban. Nem volt azonban alkalom arra, hogy a város polgárai széle­sebb körben véleményt nyilvánítsanak erről. Most az ad alkalmat írásbeli véle­ménynyilvánításunkra, hogy a Művelő­dési Központban közszemlére tették a tervezett gigantikus létesítmény terveit, makettjét. Kérjük a város polgárainak bizalmá­ból a város szolgálatára megválasztott képviselőket és tisztségviselőket, hogy vizsgálják felül alaposan a malom-telek beépítésére vonatkozó eddigi terveket. Úgy gondoljuk, hogy az illetékeseknek most olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek túlmutatnak egy építkezés köz­vetlen kérdésein, s hosszú távú várospoli­tikai, gazdasági és esztétikai következ­ményekkel járnak. Megfontolásra java­soljuk az alábbi szempontokat. Alaposan mérlegelni kell a várható lé­tesítmény környezeti hatásait működésé­nek következményeit a város kereskedel­mi egyensúlyára nézve üzemeltetésének feltéteíeit s nem utolsó sorban a belváros közlekedésének súlyos megterhelését már az építkezés során is. A gazdasági malom helyén csak olyan épületet tartunk alkalmasnak, amely mé­retében, formáiban harmonikus átmene­tet teremt a város ősi magja - a homoki domb, a történelmi főtér valamint az újabb városrészek között. A kiállított ma­kett alapján bárki meggyőződhet arról, hogy a tervezett épület olyan léptékvál­tást jelentene, amelyet a városkép aligha viselne el. Kecskemét belvárosát minden módon védenünk kell! Ezért szeretnénk, ha az arra hivatottak a városfejlesztés minden lépését olyan felelősséggel mérlegelnék, hogy az eredményre a város mindenkori polgárai és vezetői büszkék lehessenek, és a jövőben is csodájára járjanak az ide­látogatók. A NYÍLT LEVELET 20 CIVIL SZERVEZET ÉS 300 KECSKEMÉTI POLGÁR ÍRTA ALÁ. (NÉV ÉS CÍM A KECSKEMÉTI KONZERVATÍV POLGÁRI KÖR IRODÁJÁBAN) A BKM-i Építész Kamara közleménye a Malom Központ beruházással kapcsolatban meghallgatásra a szakmai szervezetek, valamint az eljárásban részt vevő szak­hatóságok - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Dél-Alföldi Területi Tervta­nács - azon álláspontja, hogy a tervezett Malom Központ a városszövetbe ilyen módon nem illeszthe­tő, az épület a városköz­pont műemléki környeze­tének kárára van. Tisztelt Képviselők! Ezért ma az Önök felelős­sége, hogy megtalálják a módját annak, hogy a szak- szerűség, a jogszerűség ér­vényesüljön, és olyan meg­oldás születhessen, amely nem csak a beruházók fi­nanciális, hanem a város és lakói érdekeit is egyformán szolgálják. Az egész ügyben ez volt a szándéka a megyei Építész Kamarának, és nem több. Kecskemét, 2004. március 2. BÁCS KISKUN MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Minden város életében rendkívül fontos szerepet játszanak az értéket terem­tő, építéssel kapcsolatos be­ruházások. Városunk életében ilyen érték lehetne a lebontott gazdasági malom helyére tervezett Malom Központ beruházás is. A BKM-i Építész Kamara minden tagja, de legfőkép­pen a Kecskeméten élő és alkotó több mint 100 építész joga és kötelessége minden ilyen volumenű beruházást figyelemmel kísérni és véle­ményt nyilvánítani. Számtalan helyi, a város érdekeit szem előtt tartó szervezettel karöltve az Építész Kamara többször kifejtette álláspontját a Ma­lom Központ nagysága, túl­súlyossága miatt. Többen, több helyütt, hónapok óta megkérdőjelezik városszö­vetbe illeszthetőségét, ép­pen ezért érthetetlen szá­munkra, hogy nem talál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom