Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-19 / 66. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Március 19., péntek Nézőpont Szász András __________ Je lenkori népvándorlás Harmincnyolc romániai feketemunkást fogtak el csütörtök hajnal­ban a határőrség, illetve a megyei munkafelügyelet emberei a kiskun­félegyházi vágóhíd területén. Az előállítottak mindannyian a ma Er­dély gyűjtőnéven emlegetett határon túli területről származnak, az viszont már korántsem biztos, hogy egytől-egyig magyarok. A szük­ség nagy űr, a feketemunka pedig nem nyelvfüggő. Tény, hogy a fe­ketén dolgozó nőket, férfiakat elfogták, az akció tehát sikeres volt, ám ezzel még nem oldódott meg semmi. Feketemunkások mindig is vol­tak, ezután is lesznek. Egy részük valóban a határon túlról érkezett, érkezik, de szép számmal akadnak köztük anyaországbeliek is. Az illegális munkát nem a feketemunkások találták ki. Ők csak élnek a lehetőséggel. A vétkesek azok a munkáltatók, akik a törvények kiját­szásával alkalmazzák a kiszolgáltatott embereket, legyenek azok ma­gyarországiak, vagy származzanak a Kárpát-medence bármely tájáról. A feketemunka nem A szomszédos Romániában az átlagfizetések 20-25 ezer forint körül mozognak, miközben az árak nagyjából azonosak a ma­gyarországiakkal. De még ez az éhbér is csak egy meglehe­tősen szűk réteg kiváltsága. A kevésbé szerencsések minden tavasszal kirajzanak és Európa módosabb felén igyekeznek valamiféle - legális vagy illegális - meg­élhetési forrást találni. Jut bőven belőlük Magyarországra, s azon be­lül Bács-Kiskunba is, ahol fát vágnak, kapálnak, szőlőt metszenek, kosarat fonnak, vagy valamelyik üzem dolgozóinak létszámát gyara­pítják, anélkül, hogy munkáltatóik bejelentenék őket, vagy akár egyetlen fillér biztosítást fizetnének utánuk. nyelvfüggő A félegyházi vágóhíd csarnokából, hűtőkamrájából összeszedett fe­ketemunkásokat hamarosan kiutasítják Magyarországról. Útleve­lükbe pecsétet nyomnak, s egy-két évig garantáltan nem léphetnek hazánk földjére. A vágóhíd is legalább tízmillió forintos büntetésre számíthat. A valódi megoldást azonban az illegális foglalkoztatás végérvényes megszüntetése jelentené. Azzal ugyan nem csökken­nének a munkáltatók kötelezettségei, de nőnének a honi munkavál­lalók esélyei. Addig is marad minden a régiben, a munkahelyeken rajtaütésszerűen tartott ellenőrzésektől a feketemunkások kitolon­colásáig bezárólag. Bcvá$árló-lict¥c^e a áruházakban! Cím: Unit, Izsóm ót 51. Tel./las: 76/481-707 Bőrös sertéscomb és -lapocka 579 Ft/kg Bőrös sertéskaraj és -tarja 579 Ft/kg Sertéskaraj 759 Ft/kg Sertés darált hús 459 Ft/kg Füstölt kötözött sonka, vf. 799 Ft/kg Füstölt darabolt lapocka, vf. 799 Ft/kg Tompái parasztkolbász 699 Ft/kg Tejföl, 175 g (20%) 49 Ft/db Flört joghurt, 150 g (több ízben) 49 Ft/db Karaván füstölt sajt 1399 Ft/kg Medve sajt (csípős paprikás), 200 g 199 Ft/db Bord's Eve margarin, 250 g 99 Ft/db Tálcás tojás, 30 db-os 449 Ft/cs Földi eper, 250 g 249 Ft/cs Golden alma, import 279 Ft/kg Aranyhomok vörösbor, 1 I (Mathiász pince) 159 Ft/ü Kiskunfélegyházi kékfr. rosé, 0,75 I 159 Ft/ü Coca-Cola, light, vv, 2 I 189 Ft/ü Coca-Cola, vanília PÉT, 2 I 189 Ft/ü Cirio sűrített paradicsom, 500 g 49 Ft/db Farmerszoknya 1499 Ft/db Akciós áraink a készlet erejéig érvényesek! 1 iiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimp Március 18-19-ón „Sándor - József" NAPI VÁSÁR Divat osztály Minden férfiing 10% engedménnyel = Pierre Cardin - Seiden Sticker - Alain Delon - Life Style - Goldenland Cipő-bőrdíszmű osztály Apolló férfi bőr papucs vásár 20% engedménnyel! Vas-edény osztály KLAUSS 500 W fúrógép 7.000 Ft helyett 4.950 Ft KLAUSS 650 W fúrógép 8.600 Ft helyett 7.600 Ft KLAUSS sarokcsiszoló 5.500 Ft helyett 4.500 Ft Palacktartók 550 Ft-tól Papír-írószer osztály = Bőr - műbőr mappák, határidőnaplók 20% engedménnyel! Akciók a készlet erejéig! ALFÖLD ÁRUHÁZ KECSKEMÉT Jól halad az újságnyomda építése Nagy beruházással bővül a komoly ha­gyományokra visszatekintő kecskeméti újság- és könyvnyomtatás. Nyáron új gé­pek állnak munkába a Szilády Nyomda Kft. telephelyén, s ha sikeres lesz a próba­üzem, októbertől több mint másfélszere­sére növekszik a kecskeméti újság- és könyvnyomó kapacitás. Kecskemét Mivel a nyomdászat legfontosabb területe gazdaságilag ma már a csomagolóanyag­ipar, a Petőfi Nyomda privatizációja idején még az is felvetődött, hogy megszűnik az új­ság- és könyvnyomtatás Kecskeméten. Ez az idő elmúlt, s a hagyományos nyomdaipari tevékenység nemcsak fennmarad, hanem további látványos fejlődésnek is indult a vá­rosban. Az újság- és könyvnyomtatás szak­mai örököse az erősödő Szilády Nyomda Kft., amely csaknem kétmilliárdos fejlesztést hajthat végre, az új tulajdonos, az Axel Springer Magyarország Kft. jóvoltából.- Az újságok és könyvek piacán az el­múlt évtizedben megnövekedett az igény a színes termékek iránt, amit csak drágább nyomdagépekkel lehet kielégíteni - magya­rázta Boros Gábor, a Szilády Nyomda Kft. ügyvezetője. - Ezért a gépi beruházás csak akkor gazdaságos, ha nagy lapkiadó cég kötelezi el magát évekre a nyomda felé, biztosítva a megrendelést, s ezáltal a gépek kihasználtságát. A Szilády Nyomda Kft.- nek a Petőfi Nyomdából való kiválását és önálló fejlődését már a kilencvenes évek BOROS GÁBOR, a kecskeméti Szilády Nyomda Kft. ügyvezetője 1965-ben született zalaszent- lőrinci családból Zalaegersze­gen. 1983-ban érettségizett a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban. 1986-ban szerzett nyom­daipari üzemmérnöki diplomát a Könnyű­ipari Műszaki Főiskolán, Budapesten. Ezt követően a Zalai Nyomdában dolgozott, közben Szabadszálláson volt katona és Kecskemétre nősült. 1990-től a Petőfi Nyomda és jogutódjai alkalmazásában áll. Nős, két gyermeke van. közepén is az Axel Springer cég tette lehe­tővé, azáltal, hogy ígéretet tett az együtt­működésre és a megyeszékhelyre hozta a Szolnok, Békés és Komárom megyei lapok nyomtatását is. Ezzel vált lehetővé a színes újságok, hetilapok és folyóiratok kecske­méti gyártása.- A további fejlesztést mennyiségi, vagy minőségi követelmények indokolják?- Mindkettő - mondta Boros Gábor -, de elsősorban a gyártás stabilizálása. Olykor a Petőfi Népe színes fotóin is látható, hogy kissé elmosódott a kép, mert a nyomdagép már öreg, ráadásul a különböző színek nyo­mása a technológiai folyamatban is messze, több méterre esik egymástól, mialatt az új­ságpapír méretet változtat, megnyúlik, ezért nehéz a pontosságot tartani. Korszerűbb gé­pekre van tehát szükség. S ha már beruhá­zunk, a mennyiségi kapacitást is másfélsze­resére növeljük. Tegnap helyükre kerültek a svájci gyártású Wifag 0F-7-es gépek, amelyek eddig Németországban dolgoztak.- Milyen gépek érkeznek, s mikor állnak munkába?- Már elkezdődött a svájci gyártású, WIFAG OF-7-es gépek telepítése, amelyek eddig Németországban, Kidben dolgoztak. Az épület kilencven százalékban kész, s né­met szakemberek közreműködésével meg­kezdődött a gépek szerelésének előkészítése is. Sajnos a magyar újságárak és hirdetési tarifák nem tennék gazdaságossá teljesen új gépek vásárlását. Ezek a gépek azon­ban az eddigiekhez képest műszakilag egy teljesen új gene­rációt képviselnek, ráadásul használtan is olyan pontosak, hogy hibájuk belül marad azon, amit a szem érzékelni tud. Sokkal jobb lesz tehát a színes képek és áb­rák minősége. Egy teljesen új csarnokot építettünk, az ipari park felé bővítve a je­lenlegi telephelyet.- Milyen lapok ké­szülnek majd az áj gépeken, s lesz-e ele­gendő szakember az üzemeltetéshez?- Kecskeméten ma­rad a jelenleg is itt nyomtatott Petőfi Né­pe, valamint a Szol­nok, a Békés és a Ko­márom megyei napi­lap, a Vasárnap Reg­gel, a Grátisz, a Tem­pó, s a színes tévéúj­ságok. Olyan hetila­pok, mint az Ügyes, a Kópé, a havonta meg­jelenő Csók és könny, valamint a Harlequin regények, s két iro­dalmi folyóirat, a For­rás és a Távlatok. A paletta további Sprin­ger érdekeltségű lapokkal bővül. Ide kerül a Heves Megyei Hírlap és a Világgazdaság, is­mertebb nevén „zöld újság” nyomtatása, s folyamatban van egy új napilap indítása is. A szakembereket házon belül képezzük to­vább, de a Szilády Nyomda Kft. dolgozóinak létszáma is bővül. BÁLÁI F. ISTVÁN Munkában a német szerelők Most még csendes a hatal­mas csarnok, csak néha hal­lani, ahogy a szerelők átszól­nak egymásnak, esetleg rö­vid utasítást kapnak a fő­nöktől. Hamarosan óriási kamionok érkeznek, rajtuk a szétszerelt, gondosan be­csomagolt nyomdagép nyo­móművei. Összeszokott csa­pat várja a küldeményt, amit Kiéiben szétszedtek, itt re­kordgyorsasággal újra géppé varázsolják. Vezetőjükkel, Harald Seidellel beszélget­tünk műszak közben. A negyvenkét éves, kétgyere­kes családapa rendkívüli lelke­sedéssel, szakértelemmel mesél munkájukról. Már hozzászo­kott, hogy aki először belép a csarnokba, elámul a mérete­ken. Végigvezet bennünket az „emeleten”, ahol a hatalmas masina nyomóművei lesznek, s egyszer csak lefelé mutat, a pin­cébe. Akkor jön csak rá a láto­gató, hogy a gép másik felét oda telepítik. Legyalogolunk hát oda is, ahol majd a hatalmas te­kercseket adagoló részek kap­nak helyet. Közben még a gép tervrajzait is megtekintjük, s kapunk hozzá gyors, szakszerű magyarázatot:- Ez a gép nyomta a Kieler Nachrichten című napilapot. Az eredeti gyártósorhoz Svájc­Harald Seidel, a szerelés vezetője. ból érkeznek további egységek, aztán nekiállunk az összeszere­lésnek. Természetesen addig meg kell „ágyazni" a közel 32 tonna súlyú nyomóműveknek. A pincében állnak az adagoló szerkezetek, majd az emeletre jut fel a papir, ott történik a nyomás. Most éppen „tisztoga­tunk”, szárazjéggel tüntetjük el a gépeken lévő szennyeződést. Heten vagyunk, a telephelyünk Kahl am Mainban található. Nagyon sokfelé dolgoztunk már, összeszokott gárdaként utazunk a világban. Legutóbb Moszkvában végeztünk hason­ló munkálatokat. Itt napi 10-12 órát teljesítünk, hétvégén azért jut egy kis pihenés is - mondja, s közben a sarokban lévő hor­gászbotra és a focilabdára mu­tat. Vet egy pillantást számító­gépére, ahonnan a család fény­képe mosolyog rá, majd vissza­indul a csarnokba, s a kedvün­kért lecsendesített kompresz- szor újra feldübörög. m. m. Legfontosabb a nemzeti egység Jakabszállás A nemzeti egység, az összefo­gás fontosságát hangsúlyoz­ták az előadók azon a fóru­mon, amelyet a napokban tar­tottak Jakabszálláson. A község elöljárója kezdeményez­te találkozón részt vett Mesterhá- zy Attila, az GYISM politikai ál­lamtitkára, dr. Palánkai Tibor közgazdász-professzor - a telepü­lés szülöttje - és dr. Balogh Lász­ló országgyűlési képviselő, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. A házigazda a település fejlődé­se mellett beszámolt a gondokról is: nincs elég orvos, s a községet átszelő 54-es főközlekedési útra fénysorompó, illetve jelzőlámpás gyalogátkelőhely kellene. Dr. Pa­lánkai Tibor szólt arról is, hogy a társadalom mind jobban eltávolo­dik a falutól. Egyetértett azzal, hogy ne legyen külföldi tőke e szektorban, ugyanakkor sajnála­tosnak tartotta, hogy hazánkban nincs olyan agrárhitelezési rend­szer, mint a nyugati országokban. Végezetül leszögezte: az unióhoz való csatlakozással még a mező- gazdaság is jobban fog járni. Az GYISM politikai államtitká­ra az egységet, az összefogást, az unión belül a magyar nemzeti ér­dekek hatékony képviseletét hangsúlyozta. Majd arról beszélt, hogy legtöbbet a fiataloknak ad­hat az unió. Példaként a külföldi ösztöndíjakat említette. Dr. Balogh László felsorolta a múlt évi nagyobb beruházásokat, s az idei már megkezdett, illetve tervbe vett fejlesztéseket. Egye­bek mellett gyermek- és szociális otthonokat építenek, bővítik a megyei kórházat, felújítják a Cif­rapalotát. Támogatják a települé­sek különféle rendezvényeit is. A Bács-Kiskun megyeiek egészségi állapota kapcsán elmondta: mivel a férfiak átlagéletkora itt a legala­csonyabb, életmentő készülékek­kel látják el a településeket. A me­Dr. Balogh László is felhívta a figyelmet a nemzeti egység fontosságára. gyei közgyűlés elnöke fontosnak tartja a tanyák biztonságát, ezért a terepjárókat vásárolnak a rend­őrségeknek, de a polgárőrségeket is segítik. Szeretnék létrehozni a tanyás térségek társulását, mivel akkor nagyobb lehetőség nyílik a pályázatokra. Dr. Balogh László leszögezte: nem hagyják elaludni a homokhátság ügyét. Szólt arról a hatalmas fejlődésről, amelyet az E5-ÖS matricás használata ered­ményez. A megyei közgyűlés el­nöke a népességfogyást tartja a magyarság legnagyobb problémá­jának. A megye lélekszáma tavaly majd háromezerrel csökkent. A kistelepülések öregszenek. E sors­kérdést meg kell állítani, sőt meg­fordítani - mondta dr. Balogh László, s felhívta a figyelmet a nemzeti egység fontosságára, p. s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom