Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-16 / 63. szám
6. oldal - Petőfi Népe RIPORT 2004. Március 16., kedd Hová tűnnek a régi kecskeméti utcák? A szemünk láttára tűnnek el Kecskemét régi városnegyedei. Az évtizedeken át építési tilalom alá eső, a városközponthoz közeli tömbökben, ahol eleddig hagyományos családi házak sorakoztak, most egymás után törnek az ég felé a két, három, vagy még többszintes, a környezettől jócskán elütő társasházak. Az emberi léptékű belső kertek eltűnnek, mintha soha nem lettek volna, a csöndes kis utcák átadják helyüket a zsúfolt beépítésű sorházak és garázsok tömbjeinek. Ezzel egy időben elképesztően megnövekszik a forgalom, újabb és újabb feszültségeket gerjesztve a létszámában megsokszorozódott lakosság körében. Régi ház, két oldalán az utcaképbe nem illeszkedő új társasházakkal. Most már a régi nem illeszkedik, a régi Kecskemét egy része örökre eltűnik. fotó! banczik Róbert VÁROSRENDEZÉS Biztosan így kell ennek történnie? Hogyan lehetséges, hogy a városháza illetékes hivatala boldognak, boldogtalannak építési engedélyt ad, gyakran figyelmen kívül hagyva azon egyszerű körülményt, hogy a tervezett épületek csak úgy illenek ezen kicsiny utcákba, mint elefánt a porcelánboltba? Miért nem akadályozzák meg a régi kecskeméti városrészek lerombolását azok, akiknek ez a módjában állna? Egyáltalán lehetséges-e befolyásolni e folyamatot? Elég volt a tömbösítésből! Kecskeméten a régi városrész nyomtalan eltüntetése, és a helyébe épített hatalmas társasházak gombamód szaporodása már lezajlott a Kőhíd utca környékén, és jelenleg is folyik több más városrészben. Legutóbb a Bethlenváros polgárai gyűltek össze lakossági fórumra, hogy szóvá tegyék: elég volt az építési vállalkozók erőltetett ütemű tömbösítéséből! A környéken aláírásgyűjtési akció is indult. Az egyik kezdeményező, dr. Homoki Tamás ügyvéd úr a következőképpen fogalmazta meg kéréseik, kérdéseik lényegét:- Az új építésű, a környezettől jelentősen elütő, monumentális társasházak megjelenése érthető rosszallást váltott ki a környék lakóiból. Úgy érezzük, tönkreteszik ezt a szép, nyugodt városrészt. Néhány konkrét esetben fellebbezést is benyújtottunk az elvi építési engedélyek ellen, és nem is eredménytelenül.- Azért különös az egész felvetés, mert az építési hatóságot kötik a rendeletek. Miért kell akkor felszólítani őket arra, hogy tartsák be ezeket?- Az építési szabályok elvileg határt szabnak a környezetbe végképp nem illő, monumentális épületek felhúzásának. De az építtetők találtak kibúvót az érvényes szabályozók mellett is. A leggyakoribb trükk tavaly még a homlokzatmagassággal való játék volt. Ezt a tervezők betartották, csakhogy gyakran duplatetős beépítéssel „toldották meg” ezt a magasságot, így fordulhat elő, hogy az eresz fölött akár még két szint is megjelenik, és a végeredmény egy messze az utca többi háza fölé nyúló házmonstrum lesz. Illeszkedik, vagy sem? „Aggódva figyeljük közvetlen lakóhelyünk hosszú évtizedek óta kialakult jellegének, nyugalmának tönkretételét. Olyan építkezések kezdődtek és jelenleg is terveznek hasonlókat, amelyek ellentétesek a város általános rendezési tervével és az ahhoz kapcsolódó 1991-es helyi rendelet előírásaival és szellemével. Lakókörzetünk helyi védelemben részesül Az utcaszerkezeti adottságok megtartandók, az új épületeknek a környezetükbe kell simulniuk... Nem igaz az, hogy nincs jogi lehetőségünk a kiskapuk lezárására, a magasabb és dupla tetőteres engedélykérelmek elutasítására, csak fel kell vállalni azt a felelősséget, amely a döntési joggal együtt jár.” (A környékbeliek petíciójából).- Érthetetlen, hogy miért nem utasítja el az építési hatóság azokat az engedélykérelmeket, melyek alapján egyértelműen csak olyan ház épülhet meg, mely kilóg a környezetéből, messze a többi ház fölé tornyosul - mondja Homoki ügyvéd úr. - A jelenleg hatályos jogszabályok alapján ugyanis ennek a jelenségnek nyugodt szívvel gátat lehetne szabni. „A városképi és városszerkezeti jelentőségű területeken a meglévő értékek fokozott védelme szükséges. Átépítés esetén az utcaszerkezeti adottságok megtartandók a szabályozási terven jelölt szabályozási-szélességi módosítások kivételével á tervezett épületek a szabályozási terven jelölt módon a környezetbe simulás igényével tervezendők." (Áhalános Rendezési Terv 12 paragrafus, 3. bekezdés, b pontja) Annál is inkább indokolt lenne, hogy a hatóság éljen az elutasítás jogával, mert ezt bizonyos esetekben gyakorolta is már. Azzal az indokkal utasítottak el korábban építési engedélyt, hogy a tervezett épület nem illeszkedik a környezetébe. Ha erre volt már példa, akkor joggal merül fel a kérdés, miért nem jár el ennek megfelelően, következetesen az önkormányzat hivatala? Mi alapján tesz különbséget környezetébe illő és nem illő épületek engedélyeztetése között? Nem az új, a szép ellen vagyunk- Fontos, hogy nyilvánvaló legyen: nem az új társasházak építése ellen emelünk szót - folytatta dr. Homoki Tamás a lakók képviseletében. - Az új épületek közül sok megfelelően illeszkedik a környezetébe, szebbé teszi a városrészt. Nyilvánvaló az is, hogy a város fejlődése igényli a folyamatos épülést, szépülést. Mi csupán azt szeretnénk, hogy ez a folyamat nem szabályok nélkül, hanem ellenőrzötten, körültekintően és rendezetten folyjon le. A ház-monstrumokat, melyek betakarják, nappali sötétséggel árnyékolják a mellettük meghúzódó kis házakat, nem tudjuk elfogadni. A legutóbbi lakossági fórumon a felháborodott környékbeliek kérdéseire a körzet képviselője, dr. Sárközy István alpolgármester felkérésére Szabó István, a mérnöki iroda munkatársa próbált megnyugtató válaszokat adni. Ez csak részben sikerült neki. A szakértő elmondása szerint igaz, hogy a helyzet visszás, de 2004. január 1. óta a hivatal új feltételekkel ad ki elvi építési engedélyeket. Immáron nem a homlokzatmagasság a bűvös szó, sokkal inkább számít a valós épületmagasság. Engedélyek szűrés nélkül? A környékbeliek nem voltak ilyen megengedőek. A jelek ugyanis arra utaltak a hetek múltával, hogy korábbi nyilatkozatai ellenére az építési hatóság továbbra is szűrés nélkül adogatta ki az elvi építési engedélyeket a magas házak megépítéséhez. Éppen ezért a lakók - még a tavalyi év vége felé - váratlan javaslattal álltak elő. Levelükben azt ajánlották Kecskemét jegyzőasszonyának, hogy: „Miért kellene olyan házak elvi építését engedélyezni, amelyekről már most tudhatjuk, hogy fél év múlva hosszú távra hatályba lépő új rendezési terv előírásaival ellentétesek? (...) Ezért lenne szükséges, hogy az építési hatóság mérlegelési jogkörét a polgármestei hivatal oly módon szabályozza, hogy a jelenleg is előírt környezetbe simulási kötelezettséget az új ÁRT már most ismert paramétereinek figyelembe vételével határozza meg. Ez jogilag is megfelelne a jelenlegi szabályozásnak is, de figyelembe veszi a várható előírásokat is.” A felvetésre nem érkezett válasz, de mint azt dr. Sárközy István alpolgármester lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy amikor megpróbáltak egy ilyen átmeneti bizottságot létrehozni, a felkért szakértők közül sokan nem vállaltak volna szerepet egy ilyen bizottságban. Vélhetően adminisztratív tévedés A legfrissebb fejlemény az ügyben azonban a Bács Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal lépése, melyben egy, a Bánffy utcában kiadott elvi építési engedélyezési határozatot semmisített meg a hivatal. Az indoklásban megjegyezték, az építéshatósági csoport „vélhetően adminisztratív tévedés” folytán adhatta ki az elvi építési engedélyt. Az indoklásban tizenegy oldalon keresztül sorolják a megsemmisítő határozat indokait. ,:Amennyiben az elsőfokú hatóság - a hivatkozott - jogszabályi előírások konkrét esetben való teljesülésének vizsgálatát követően arra a megállapításra jutna, hogy a tételes építésügyi jogszabályi előírást véleménye szerint nem sért a tervezett lakóépület, ezt követően nem mellőzhető annak vizsgálata sem, hogy a tervezett lakóépület az ÁRT. 12. és 14. paragrafusainak ezen egyedi, helyi védettségű építési övezetre vonatkozó előírásainak megfelelően kielégíti-e azon követelményt, hogy a „környezetbe simulás" igényével tervezett, „harmonikusan” illeszkedik-e környezetébe. E kérdések vizsgálata, a mérlegelési szempontok kellő részletességű kifejtése nem mellőzhető, a határozat tárgyát képező elsőfokú határozat indoklása e tárgyban semmit nem tartalmaz. Felhívom az elsőfokú hatóság figyelmét, hogy a környezetbe illeszkedés vizsgálata során a tervezett épület meglévő, kialakult környezeti adottságait kell figyelembe venni, s nem pl a terveken a tervező urak által a szomszédos ingatlanok hombkzati vonatkozásában „későbbi beépítésre kerülő épületkontúr” jelöléssel feltüntetett, a tervező urak által e szerint ideálisnak elképzelt, a jelenleg a szomszédos telken álló meglévő épületek esetleges elbontása utáni jövőbeni, bizonytalan majdani környezeti elemeket (ez utóbbi egyébként is legfeljebb szubjektív vélelem lehet)." (Bács-Kiskun Megyei Közig. Hivatal - 2003. november 18.) Engedély az év utolsó napján A határozott és egyértelmű elutasításhoz képest nem kis meglepetést keltett a kecskeméti polgár- mesteri hivatal építési csoportjának következő lépése. A hivatal december 31-én (tehát a régi szabályok érvényességének utolsó napján) elvi építési engedélyt adott ki arra a telekre, mely szomszédos a közigazgatási hivatal által elutasított elvi építési engedély érintette telekkel. S minő véletlen, néhány héttel az elutasítás után az építési csoport ismét egy többszintes társasház megépítéséhez járult hozzá. Joggal merül fel a kérdés, mi motiválta az építési csoportot arra, hogy újból próbálkozzon? Talán nem ismerték a néhány héttel korábban nekik megküldött elutasító határozatot? Nos, ami azt illeti, lehet, hogy nem. Lapunk megkereste a hivatal munkatársát, aki az újságírótól kérte el lefénymásolni a közigazgatási hivatal elutasító határozatát, mondván, „az valahol elkallódhatott menet közben”. Értelemszerűen ezt az elvi építési engedélyt is megfellebbezték a telekszomszédok. Bontás után engedély? Hasonló a helyzet a Bercsényi utca és az azzal határos családi házas övezetben is. A Bercsényi utca 20. szám alatti, helyi védettséget élvező, régi polgári ház tetőzetét, valamint a főépület oldalfalának egy részét a tulajdonosok elbontották, s arra hivatkozva kérték a polgárház bontásának engedélyezését az építésügyi hatóságtól, hogy annak állapota leromlott, veszélyes. Ennek megfelelően a hatóság természetesen az épület helyi védettségét megszüntette és annak bontását engedélyezte. Bár a kiadott bontási engedély fellebbezés folytán még jogerőre nem emelkedett, a tulajdonosok az épület további bontását folytatták, melynek a szomszédok bejelentése alapján rendőri intézkedés vetett véget. Az építésügyi hatósághoz az illegális bontási tevékenység még tavaly december elején bejelentésre került, azonban a hatóság nem intézkedett, annak ellenére, hogy a jogszabály alapján a hatóságnak ilyen esetben bírságolási kötelezettsége van, másrészt akár a megbontott épület helyreállítását is elrendelhetné. Mit számít a helyi védettség? Kétségtelen érdekes eljárásról van szó. Amennyiben az érdekeltek saját, felróható magatartása következtében lett a ház állapota olyan rossz, érthetetlen, miért kapták meg a tulajdonosok a bontási engedélyt, épp azzal az indokkal, hogy az már leromlott állapotú. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat rendeletében ezt az épületet helyi védettségben részesítette - valószínűleg nem véletlenül. így Kecskemét egyik régi építészeti örökségének megmentése helyett az építésügyi hatóság annak lebontása mellett döntött. Nem mellékes az sem, hogy az elbontandó polgárház helyébe a már benyújtott építési tervdokumentumok szerint hatszintes (földszint, három emelet, dupla tetőtér) 24 lakásnak, öt irodának, valamint mélygarázsnak helyet adó, 19 méter magas társasházat terveznek építeni. Ez azt jelenti, hogy a mostani, összesen kb. 130 m2 alapterületű, földszintes lakóépület helyébe egy több mint 3000 m2 alapterületű emeletes házat építenének. Vajon a helyi védettség alatt álló polgárházak, családi házak közé mennyiben illeszkedik egy ilyen épület? Másrészt a korábbi két család helyett már 24 család élne ott, hozzávéve még az öt iroda rendszeres ügyfélkörét is. Ilyen ugrásszerűen megnövekedett forgalmat a már most is túlzsúfolt Bercsényi utca és a szomszédos, szűk kis utcácskák nem biztos, hogy elbírnak majd. A hasonló nagyszabású építkezések megakadályozására a Beth- lenvárosi lakosokhoz hasonlóan az itt élő polgárok is aláírásgyűjtésbe kezdtek, melyben tiltakozásukat fejezik ki a többemeletes, több tetőteres társasházak építése ellen. A helyzet nem egyszerű. Öröm, hogy épül és szépül a város, másrészt elszomorító, hogy épített örökségünk védelme manapság nem játszik számottevő szerepet a hivatalos döntéseknél. Kár érte. bán János Nem avatkozhatunk a hivatal munkájába Mi minderről a véleménye Sárközy István alpolgármesternek, aki külön lakossági fórumot tartott a panaszokkal kapcsolatban?- Én abból indulnék ki, hogy van a jelenségnek örömteli oldala is. A városban létezik fizetőképes kereslet, és a Bethlenváros Kecskemét egyik legkultúráltabb területének számít, mindig is az volt: a nyugalom és béke szigete, közel a városközponthoz. Ez a városrészt a korábbi szocialista fejlesztési tervekben lebontásra ítélték. Éppen ezért évtizedekre blokkolták itt az építéseket. Ennek következtében az itteni házak állaga nagyon leromlott. Amikor feloldották az építési tilalmat, eleinte családi házak kezdtek épülni, aminek én nagyon örültem. 94-98 tájékán aztán csatornáztak, közművesítettek több utcában, ami egyszeriben felértékelte az ingatlanokat, inflációt messze meghaladóan. Ennek egyenes következménye lett a társasházak megjelenése. A tervezők a meglévő joghézagokat kihasználva egyre magasabb házakat kezdtek tervezni. Megjelentek a tetőterek, s a tetőterek tetőterei is. Amitől az emberek nagyon félnek, az egyrészt az, hogy a magas házak megjelenésével megszűnik a kis udvarok intim jellege. Egyszerűen belátnak a másik udvarába, és ez valóban nem túl szerencsés dolog. A másik, amitől nagyon tartanak, hogy roppant mód megnövekszik az utcák forgalma.- Csakhogy, míg a társasházakat építő vállalkozók azt teszik, ami elemi érdekük: vagyis minél több hasznot akarnak, addig az önkormányzat építési hivatalának hozzáállása nem igazán érthető. A hivatal felelőssége talán éppen az lenne, hogy kontrollálja ezeket a folyamatokat. A látszat azonban az, hogy kontrollálatlanul adnak ki építési engedélyeket. Mi a véleménye erről a gyakorlatról?- A kilencvenes évekig volt olyan lehetőség, hogy ha a tervezett épület nem illeszkedett az utcaképbe, akkor az építési engedély kiadását meg lehetett tagadni. A demokráciában azt mondják, hogy az esztéükai kérdéseket jogi úton nem lehet szabályozni.- Az hogy egy egységes, földszintes házakból álló utcaképből kilóg-e egy háromszintes ház, az talán nem esztétikai kérdés.- Na jó, de látni lehet, hogy időnként mennyire ordenáré épületeket emelnek régi, patinás utcákba. Nem illeszkednek, nem illenek oda. A tervezők persze teljes erővel védik a műveiket.- A közigazgatási hivatal újabban visszadobott több elvi építési engedélyt, azzal, hogy azokat nem megfelelően adták ki?- Január elsejével változtak a szabályok. Ami a visszadobott engedélyeket illeti, az valóban, bennem is kétségeket ébreszt, hogy december 31-ei dátummal ad ki a hivatal egy elvi építési engedélyt. De erre a következőt tudom mondani: mi politikusok direkt módon nem avatkozhatunk bele ebbe a folyamatba, nem presszionálhatjuk a hivatal vezetőit, munkatársait. A hivatal szakmai döntést hoz. Csakhogy amikor látom, hogy hová vezet ez a joghézag-dolog, eszembe jut, hogy jó nevű építészek adják a nevüket ezekhez a tervekhez. Ez elgondolkodtató.- Tud-e arról, hogy a közelmúltban az építési hivatal döntéseibe politikai nyonuissal próbáltak volna beleavatkozni?- Én erről nem tudok, nyilván, hogy ha volt is, azt nyilvánosság elé nem fogják vinni. Nem akarok gyanúsítani senkit. (A TÉMÁRA VISSZATÉRÜNK.)
