Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-13 / 62. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Március 13., szombat Új alapokon a vidékfejlesztés Ötmilliárd forint támogatás a Leader+ program révén Négyféle vidékfejlesztési tevé­kenységre lehet támogatást sze­rezni a Leader+ program kereté­ben a májusi EU-csatlakozástól kezdődően: felkészítési, helyi vi­dékfejlesztési programok meg­valósítása, a térségek egymás kö­zötti együttműködése és a kom­munikációs hálózatépítés. A prog­ram a helyi vállalkozások, a civil szféra és az önkormányzatok együttműködésén alapul. Szemben a jelenlegi tagállamok gyakorlatával, Magyarországon a Leader+ már nem különálló kö­zösségi kezdeményezéseként jele­nik meg, hanem bekerült az Nft agrár- és vidékfejlesztési operatív programjába (avop). Az intézke­désre az avop költségvetésének 4,5 százalékát szánja a tárca, ami 5 milliárd forint támogatást jelent 2004 és 2006 között. Ebből 4 milliárd forint uniós forrás, míg egymilliárd a magyar költségvetés hozzájárulása - tud­tuk meg Tóthné Mohácsy Gabriel­lától. Az FVM vidékfejlesztési fő­osztályának vezetője hozzátette: az európai uniós Leader+ program közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztésére. A program új alapokra helyezi a vidékfejlesz­tést azzal, hogy az adott térség fej­lesztési stratégiáját a programban be. Ez a felkészítő program elérhe­tő lesz minden vidéki közösségi szerveződés vagy társulás számá­ra. A felkészítés általános tájékoz­tatást ad a Leader+ programról, annak specifikumairól, megköze­lítési módjáról, a partnerség alap­ján történő stratégiakészítésről és A baranyai hegyhát kistérség, amely részt vett az FVM kísérleti programjában, a fiatalokat választotta programja cél­csoportjául - tudtuk meg Balogh Anikótól, a Baranyai Hegyhát HVM titkárától. A rendelkezésre álló 30 millió forintból számos lakóépület rekonstruálása történt meg hagyományőrző módon. részt vevő önkormányzatokból, térségi vállalkozókból és civil szer­vezeteiből megalakult helyi akció- csoport (magyar szóhasználatban: helyi vidékfejlesztési munka- csoport) állítja össze az ott élők bevonásával. Az első támogatott tevékenység keretében 2004 első felében bein­dul egy átfogó felkészítő program, amelybe a helyi együttműködések több időpontban kapcsolódhatnak programozásról. A programban részt vevő csoportokat 2004 máso­dik felében választják ki. A második tevékenység, az in­tegrált helyi programok megvaló­sulása esetén a jövedelemtermelő beruházások 50-65, a nem termelő beruházások 95 százalékos támo­gatást kaphatnak. Önkormányza­tok beruházásai esetén a közpén­zek maximális aránya a 100 száza­lékot is elérheti. A második tevékenységbe, a programok megvalósításába vár­hatóan mintegy 30-40 akciócso­portot sikerül majd bevonni a há­rom év alatt, de igény esetén le­hetőség lesz források átcsoporto­sítására is. Erre azért van reális esély, mert tulajdonképpen már évekkel ezelőtt megkezdődött a kistérségek felkészítése. A még 2001-ben indított Leader jellegű kísérleti program keretében 14 helyi akciócsoport nyerte el a lehetőséget program­jának megvalósítására, ezek cél­csoportjai a nagycsaládosok, ro­mák vagy a vidéki fiatalok lehet­tek. A program prioritásai az új technológiák alkalmazásával a versenyképesség javítása, a vidé­ki életminőség javítása, a hozzá­adott érték növelése, a kisebb he­lyi üzemekben előállított termé­kek piacra jutásának segítése, a természeti és kulturális értékek kihasználása volt. Csak győzze nézni! Az RTL Klubbal a partvonalról szurkolhat - élőben! Ezt a ziccert ne hagyja ki! Az RTL Klub kihagyhatatlan helyzetbe hozza Ont. Az Arany Ászok Liga mérkő­zéseit mostantól Ön is élőben kővetheti - csak az RTL Klubon és az m+ csatornán, Mérkőzésközvetítések: Minden VASÁRNAP 11.15 vagy 13.30-. élő közvetítés Minden HÉTFŐN este: összefoglaló a hét legizgat masabb sportpillanataibóL Naná! Devizaárfolyamok Cseh korona 7,64 Euró 252,70 Japán jen (100) 185,24 Lengyel zloty 53,07 Svájci frank 161,36 Szlovák korona 6,25 Angol font 370,61 Nem lesz vasfüggöny Új gazdasági együttműködési megállapodást köt Magyaror­szág és Ukrajna, amely a koope­ráció egykor lehetséges területét is felsorolja, eméllett intézkedik egy gazdasági vegyes bizottság felállításáról, hangzott el tegnap az ITDH által szervezett két­napos magyar-ukrán üzleti fó­rum nyitónapján tartott tájékoz­tatón. Major István, a Külügy­minisztérium helyettes államtit­kára és Andrej Bereznyi ukrán miniszterhelyettes egyetértett abban, hogy Magyarország uniós csatlakozása után sem ereszkedik le a gazdasági vas­függöny, s nem kerül hátrányos helyzetbe Ukrajna. Hírek Alapkamat Megértek a feltételek a jegy­banki alapkamat csökkentésére - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunka­társa a folyó fizetési mérleg pénteken nyilvánosságra hozott januári adataira reagálva. A ku­tató elmondta: a magyar gazda­ságban komoly trendfordulat következett be. Feketecigi Együttműködési megállapodást írt alá a vámhatóság a Magyar Dohányipari Szövetséggel az il­legális cigarettakereskedelem visszaszorítása érdekében. Úgy vélik ugyanis, hogy a megemel­kedő jövedéki adó miatt annyi­ra megdrágul a cigaretta, hogy még inkább teret nyer a fekete- gazdaság. Mivel a megszűnő vámhatárok következtében nem lehet korlátozni a dohány­áruk magáncélú forgalmát, vár­hatóan megnő a Magyarország­gal szomszédos tagállamokból saját célra, legálisan behozott cigaretta mennyisége is. Versenypolitika az uniós csatlakozás után Budapest Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig a világ legver­senyképesebb gazdasági térségé­vé váljon, amihez hozzásegítheti a május 1-jén hatályba lépő új uniós versenyjogi rendelet is - mondta Mario Monti, a verseny- politikáért felelős EU-biztos teg­nap Budapesten. Monti egy kon­ferencián kifejtette: az EU-ban el­kezdődött monopolellenességi reform egyik fontos eleme, a de­centralizáció, ami azt jelenti, hogy a nemzeti versenyhivatalok és bíróságok fontosabb szerepet fognak játszani a jövőben, mint jelenleg. Utalt arra, hogy az EU bizottsága elsősorban olyan ver­senyjogi beadványokkal fog fog­lalkozni, amelyek legalább há­rom tagországot érintenek. A biz­tos kitért arra: a tagországok által nyújtott állami támogatás általá­nosságban tilos, és kerülendő az Unióban azért, hogy elkerüljék a verseny torzítását. Ezért a tagor­szágok tervezett állami támoga­tásairól az EU bizottságát előze­tesen tájékoztatni kell, amely csak abban az esetben engedé­lyezi a támogatást, ha az negatív hatásokat egyensúlyoz ki. Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhiva­tal (GVH) elnöke elmondta: Ma­gyarország EU-csatlakozásakor hatályba lépő versenytörvény­módosítás célja az, hogy a hivatal eleget tudjon tenni az uniós ver­senyjog tagállami követelménye­inek. Hozzátette: a tíz paragra­fust érintő módosítás elsősorban eljárásjogi változtatásokat tartal­maz, amelyek fő jellemzője a de­centralizáció. Ez azt jelenti, hogy a tagállami versenyhatóságok és bíróságok a korábbihoz képest nagyobb szerepet kapnak a kö­zösségi versenyjog alkalmazásá­ban. Utalt arra, hogy az EU tavaly elfogadott új versenyjogi rendele­té is csak a bővítés napjától hatá­lyos, és ez épül be a magyar jog­ba a törvényváltoztatással. Azt is meghatározza a törvénymódosí­tás, hogy a GVH tervezett határo­zatait a megjelenés előtt 30 nap­pal az EU Bizottság rendelkezé­sére kell bocsátani. ■ Európa gazdasága lemaradt az amerikai mögött BÉcs Európa gazdasága csaknem három évtizede az Egyesült Államok szélárnyékában hajózik - írja a Die Presse cí­mű osztrák napilap Berhard Felderer gazdasági elemzőre hivatkozva. Mi történhetett a jó öreg konti­nenssel? - a kérdés nem csupán a gazdasági szakembereket, hanem a közvéleményt is jócskán foglal­koztatja. Felderer elemzése sze­rint Európa gyöngesége alapve­tően két problémában gyökere­zik: Németország általános hely­zetében, valamint az európai szakszervezetek hatalmából kö­vetkezően rugalmatlanná vált uniós munkaerőpiacban. Egyér­telmű tünet: az amerikaiak egy fő­re eső nemzeti jövedelme immár 30 százalékkal haladja meg az Eu­rópai Unió állampolgáraiért. Te­gyük hozzá: ez az arány a május 1-jei bővítéssel még tovább torzul. Miközben az Egyesült Álla­mokban Ronald Reagan elnöksé­ge óta az erőteljesen rugalmas munkaerőpiacon a munkanélkü­liség rövid távú emelkedéseivel is mind jobban megközelíti a teljes körű foglalkoztatottságot, Európá­ban a a munkanélküliség folya­matos növekedése tapasztalható, s bár konjunktúra esetén a statisz­tikai mutató mérséklődik, soha nem tér vissza a kiindulóponthoz. A jelenség az osztrák gazdasági szakember véleménye szerint ar­ra vezethető vissza, hogy az euró­pai szakszervezetek olyan jövede­lemnövekedést harcolnak ki, amely meghaladja a termelékeny­séget. Amerikában a Reagan-kor- szak idején megtörték a szakszer­vezetek bérharcát, a jövedelem­szint szabályozása üzemi szintre került vissza, és ez reális emelé­sekhez vezetett. Európában vi­szont a szakszervezetek által ki­erőszakolt és a termelékenység növelése feletti béremelés mun­kahelyek megszűnésébe kerül. Felderer másik felvetésére a vá­laszt Hans-Wemer Sinn német konjunktúrakutató adja meg Megmenthető-e még Németor­szág? című könyvében. A szerző szerint alacsonyabb fizetések mellett elegendő munka jutna mindenkinek, ehhez azonban végre kellene hajtani a Schröder- kormányzat által sokáig elkerült, de immár sürgető gazdasági refor­mokat. (Ennek egyik első lépcső­foka a csütörtökön elfogadott, 2010-ig fokozatosan megvalósuló nyugdíjcsökkentés, ami mellesleg a háború után az országot újjáépí­tő korosztályt érinti a legérzéke­nyebben.) EUROPRESS

Next

/
Oldalképek
Tartalom