Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-26 / 48. szám

Készül az új NFT

Az uniós forrásokat és ahhoz kapcsolt magyar kereteket programszerűen felhasználó Nemzeti Fejlesztési Terv egyes pályázatai csak manapság látnak napvilágot, a szakértők viszont már egy új, 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó országos fejlesztési terven dolgoznak. Az NFT-t jövőre szeretnék véglegesíteni, és azt 2006-ban Brüsszellel elfogadtatni - derül ki Szaló Péterrel, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökével készített beszélgetésünkből.- Ön egy új szervezet, néhány hete kinevezett elnöke. A hétköznapi emberek azt látják, ismét létrejött egy új hivatal. Miért van szükség rá egyáltalán?- A hivatal ugyan új szervezet, de hosszú előzményre tekint vissza. Korábban nem létező feladatokra jött létre a Nemzeti Fejlesztési Terv és az EU-támogatások Hivatala 2002-ben, ez volt az elődszervezet. Ennek volt a feladata a 2004-06 közötti időszakra szóló NFT és annak öt operatív programjának elkészítése. Mindezt még a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó szervezetként tette. Az új, általam vezetett szervezet már önálló, s így végzi egyrészt a közösségi támogatások koordinálását, másrészt a fejlesztéspolitikával kapcsolatos tervek készítését, harmadrészt szervezi a tájékoztatást és a felkészítést. Mindezeket annak érdekében, hogy tudják az érintettek ezeket a forrásokat mire, s hogyan lehet úgy felhasználni, hogy a fő cél, a hátrányos helyzetű térségek felzárkózása elkezdődjön és az ország gyorsabb fejlődése is biztosított legyen.- Úgy tudom, hogy az NFT-hez tartozó öt operatív programot az egyes szaktárcák felügyelik. Mi a szerepe ebben a munkában a Fejlesztési Hivatalnak?- Az öt operatív programot három tárca - gazdasági, földművelésügyi és a munkaügyi -, illetve a szintén önállóvá vált Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal irányítja, és ezen feladatra Irányító Hatóságokat hoztak létre. Ők jelentetik meg a pályázatokat és hozzák meg a támogatási döntéseket. Mi viszont az egész tevékenységre kell, hogy rálássunk. Ennek érdekében működik a Hivatalban az NFT alapján az Unió által jóváhagyott Közösségi Támogatási Keret (CSF) Irányító Hatósága, amely az egyes programokhoz adott uniós források fel- használására figyel oda. Emellett mi felügyeljük az egyik kifutó uniós előcsatlakozási alapot, az ISPA-t is. A későbbiekben pedig az unió egyik legnagyobb támogatási keretét, a Kohéziós Alapot, amely az össztámogatások egyharmadát adja. Ezekről a támogatásokból - a NFT- vel szemben nem programokról -, hanem egyedi projektekként dönt az EU. Ilyen projekt például a hulladék lerakók építése Pest megyében, a nagyvárosok szennyvíztisztítási beruházásai, vagy vasutak és jelentősebb utak építése.- Az NFH tehát rálát az országban zajló fejlesztési folyamatokra. Feladatai közé tartozik-e azok korszerűsítése, új, nagyszabású tervek készítése?- Igen. Ez is feladatunk. Szükség van a fejlesztéspolitika megújítására és ehhez egy új fejlesztési tervre is, amely nemcsak az uniós forrásait látja át, hanem a hazai, tárcák fejlesztési céljait is keretbe foglalja. Ami egyfajta iránytű szerepet tölt be, amely utat mutat tárcáknak, és régióknak egyaránt. A kormánynak összefüggéseiben kell látni a nagy folyamatokat: például azt; hogy egy egészségügyi reformhoz rendelkezésre áll-e a következő években elegendő forrás, ahhoz milyen uniós támogatások lehívása feltételezhető. Értékelni kell, hogy egyes szakmai elképzelések beleilleszthetők-e a költség- vetésbe, az országos fejlesztési tervbe. Mindez persze szorosan összefügg a gazdaságpolitikával, hiszen a fejlesztés- politika annak része, de a hosszú távú elképzelésekkel hathatunk annak fejlődésére, szerkezetének változására.- A laikusokban is felmerülhet a kérdés: a kormányváltások során mennyire alakulnak át, esetleg vesznek el, vállnak feleslegessé korábban megkezdett fejlesztési elképzelések. Új kormány más szempontokat tarthat fontosabbnak, fejleszthetőnek.- Erre a magyar gyakorlat ad választ. Még 1998-ban fogadott el a parlament egy országgyűlési határozatot az Országos Területfejlesztési Koncepcióról. Azóta két kormány váltotta egymást, de az akkor meghatározott fejlesztési politikát nagyjából végigvittük. Még ma is ennek a koncepciónak a keretein belül mozgunk, az akkori jövőképnél ma is nehéz jobbat találni, összes problémája ellenére. Ez egyben tanulságos eset is: a következő nemzeti szintű fejlesztési terv készítését sok-sok vitának kell megelőznie a kormányzati, szakmai és civil szereplőkkel és konszenzusos javaslatot kell elfogadni. Ez lehet a garanciája annak, hogy kormányciklusról kormányciklusra nem változnak markánsan a fő célok. Ebben a hivatalunk fontos szerepet kaphat, ha a szervezet az ágazati érdekektől elvonatkoztatva képes az összjó gyarapítását szolgálni.- Vannak-e már elképzelések arról, milyen irányban és milyen módon fejleszthető az ország 2007-2013 között?- Van. A minisztériumok szintjén folytatott megbeszéléseken konszenzus alakult ki arról, hogy az ír típusú tervezést érdemes követni. Ez integrálta az összes nemzeti és uniós fejlesztési célt, ugyanakkor az államháztartás nagy elosztó rendszereinek következetes reformján, a szakképzés erősítésén és az infrastruktúrafejlesztésén alapul. A kelta tigrisnek is nevezett Írország az utóbb két évtizedben mindenki által példaként emlegetett fejlődést produkált.- Az írek számottevő uniós pénzt használtak fel ehhez. Mi mennyiből gazdálkodhatunk?- A tervek szerint 2007-től az akkori magyar GDP 4 százalékának megfelelő ösz- szeget szeretnénk az uniós forrásokból e célra költeni. A nemzeti támogatások már nem lesznek meghatározóak az uniós forrásokhoz viszonyítva. Azok ugyanis minimum megduplázódnak a 2004-06 közötti évekre megszabott 800-1000 millió euróhoz képest. Ez egyben kényszerítő erő is lesz. Visszatérve arra a kérdésre, hogy az egymást váltó kormányok menynyire változtathatják meg a fejlesztési prioritásokat, vetem fel ezt. Az uniós pénzek és az azokhoz kapcsolt programok miatt a nemzeti kormányoknak a végrehajtási szakaszban beszűkül a mozgástere. Ezért érdeke ma minden politikai erőnek konszenzusos fejlesztési tervet elfogadni 2007-2013 időszakra. Ez alatt a hét év alatt, akár kétszer is változhat a kormány. Azaz a mostani kormányzat és az ellenzék nem tudja, hogy kinek készíti elő az új fejlesztési tervet, ezért mindegyikőjük számára fontos a kompromisszum.- Hol találkozunk a mostani NFT-ben területfejlesztési pénzekkel?- Egyszerű a válaszom, az egész a területfejlesztésről szól. Egyik szakmai terület sem képes a kistérségek, régiók nélkül korszerű fejlesztési tervet készíteni és megvalósítani akár a humánerőforrás-, akár az agrár- és vidékfejlesztésről beszélünk, akár a gazdaságélénkítésről beszélünk. És minden ágazati program az ország mellett a régiók fejlődését segíti elő.

Járóföld • II. évfolyam 2. szám • 2004.

Pályázatok

TURISZTIKAI VONZERŐK FEJLESZTÉSE

Száma: 1/2004ROP1.1

Célja:

Nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek;

Az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése;

Rendelkezésre álló forrás:

19 620,3 millió forint

Támogatható tevékenységek:

1. komponens:

Nemzeti parkok és más védett természeti területek turisztikai látogatottságához szükséges fejlesztések ösztönzése;

2. komponens:

Jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkező világörökségi helyszínek és történelmi városközpontok fejlesztése;

3. komponens:

Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése;

4. komponens:

Múzeumok látogatóbarát fejlesztése;

5. komponens:

Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés;

Támogatás minimális és maximális összege:

1. komponens:

100-600 millió forint, kivéve É-Mo. 100-1000 millió,

D-Dunántúl 100-1500 millió forint

2. komponens:

250-600 millió forint,

kivéve É-Mo. és D-Dunántúl 250-1500 millió forint

3. komponens:

250-800 millió forint

4. komponens:

50-300 millió forint

5. komponens:

50- 300 millió forint

Támogatás igénybevételére jogosultak köre:

Helyi önkormányzatok és intézményeik, kivéve a fővárosi önkormányzat és kerületei;

Helyi önkormányzati társulások kivéve a fővárosi önkormányzat és kerületei;

Közhasznú tevékenységet folytató, nem profitorientált gazdasági társaságok, amelyekben a közszféra többségi tulajdonnal bír, Központi költségvetési szervek és intézményeik;

Non-profit szervezetek;

A támogatás formája:

vissza nem térítendő

A minimális saját erő mértéke:

2,5 - 5 %

A pályázat benyújtásának határideje:

Folyamatos

AZ ÓVODAI ÉS AZ ALAPFOKÚ OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE

Száma: 1/2004ROP2.3

Célja:

Az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül az oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentése a hátrányos helyzetű kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya;

Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban;

Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elősegítése;

Az óvodai férőhelyek bővítése;

Rendelkezésre álló forrás:

12 247,8 millió forint

Támogatható tevékenységek:

Új óvodák létrehozása,

Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, melynek keretében támogathatók az épületek - átfogó felújítása, - rekonstrukciója, - bővítése.

E tevékenységekhez kapcsolódva:

Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban;

Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás ' elősegítése;

Támogatás minimális és maximális összege:

20 - 230 millió forint

Támogatás igénybevételére jogosultak köre:

Óvodák;

Alapfokú nevelési-oktatási intézmények;

A fenti intézmények fenntartói (pl: önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapítók, fenntartók);

A fenti intézmények partneri együttműködései;

A támogatás formája:

vissza nem térítendő

A szükséges saját eró mértéke:

5 %

A pályázat benyújtásának határideje:

folyamatos

2004. • II. évfolyam 2. szám • Járóföld

13