Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-26 / 48. szám
A térségen belül még inkább perifériális szerepet kapott Mezőszilas, holott kitűnő talajadottságokkal bír, a településen belül található jó horgászvize van, amely szerves része a helyi igen jelentős vizes élőhelyeknek. Mezőszilason több nemesi kúria található, a Blaskovics- kastélyt pedig a helyi mezőgazdasági szövetkezet használja. A faluban egy szociális otthon működik. A program során az önkormányzat, az regionális fejlesztési ügynökség és társaság, a kistérségben található vállalkozások azt tervezik, hogy a Blaskovics- kastélyra alapozva fejlesztési központot, turisztikai szálláshelyet, képzési központot alakítanak ki. Ehhez egy projekttársaságot hoznak létre közhasznú társasági formában. A tervek szerint e társaság vásárolná meg 60 millió forintért a kastélyt, amelybe különböző arányban szállna be pénzzel a helyi önkormányzat, a Fejér megyei önkormányzat, a helyi szövetkezet és a Közép Pannon Fejlesztési Rt. A vásárlás után - amely lapzártánkig még nem történt meg, de a közeljövőben megtörténik - az épület felújítása és új funkcióinak megfelelő átalakítása kezdődik. Ehhez forrásokat a megyei Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásokból, a Térség- és Település Felzárkóztatási Célelőirányzatból, a Sapardból, illetve azt követően az agrár- és vidékfejlesztési operatív programból, a regionális pályázatokból, a regionális fejlesztési operatív programból, a hu- mánerő-fejlesztési operatív programból és kistérségi próbálnak szerezni. A három funkció a következő, amelyet a program alkotói kigondoltak: Mezőszilason az átalakított kastélyban felnőttképzési központot alakítanak ki a Székesfehérvári Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ (SZRMKK) együttműködésével, szociális ellátó központ lenne, amely bele illeszthető a gondoskodó falu projekt keretei közé, harmadsorban az agrár-környezetvédelmi program központja lenne, mely segítheti az agrár- és vidékfejlesztési operatív program végrehajtását, a pályáztatást, és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrárkörnyezetgazdálkodással, bio- és organikus termesztéssel kapcsolatos célkitűzéseit. Nem mellesleg a kastély 50 főnek képes szállást biztosítani, éttermében 50-100 fő étkezése oldható meg. Ez azért fontos, mert a térségben szálláshelyet csupán Sárbogárdon és Hantoson találni nagyobb számban. Holott Mezőszilas környéki vizes élőhelyek, apróvadas vadászterületei vonzóvá tehetők turisták számára. A község szövetkezete évtizedek óta foglalkozik lovasturisztikai szolgáltatással, amelyet viszont fejleszteni kellene. A három fő funkció kialakításában együttműködő partnerek lesz az SZRMKK, az agrárkamara, a kistérség, a Megyei Önkormányzat, népfőiskolák, valamint vállalkozások. Mindez egyben teljesíti az unió által követeiteket, amelyben szinte első helyen szerepel a helyi közszféra és a vállalkozói szféra együttműködése. A tervek szerint tehát Mezőszilason hoznák létre a régióban azt a mintaként szolgáló beruházást, amelynek a végén a most félig meddig kihasználatlanul álló kastély több, a térségfejlesztésben számottevő funkciót láthatna el. A cél a képzésen keresztül a helyi foglalkoztatottság növelése, a helyi természeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése, a jó talajadottságok agrár-környezetgazdálkodással egybe kötött tartamos kihasználása. A Sárvíz-völgye a Dunántúl legjelentősebb ökológiai zöldfolyosója. A Sárvízvölgye Tájvédelmi Körzet és a Rétszilasi- tavak Természetvédelmi Terület túl azon, hogy környezetvédelmi jelentőséggel bír, számos kulturális, történelmi és turisztikai vonzerővel is rendelkezik. A Mezőszilast magába foglaló sárbogárdi kistérség két helyi jelentőségű természetvédelmi területtel rendelkezik: Az egyik Dégen a kastélypark, a másik a Bozót-patak völgye. A Bozót-patak a Sióba folyik, az időjárási viszonyoktól függően formálja a tájat. Különlegesen gazdag élővilág, érdekes, egyedülálló madár-és hüllő előfordulás lelhető itt fel. A patakvölgy fejlesztése nagyban hozzájárulna a térség turizmusának fejlődéséhez. Adottak a termálturizmus kialakításának lehetőségei: Vajtán, Lajoskomárom- ban és Mezőkomáromban, valamint Szabadhídvég térségében jelen van a termálvízkincs. Az Ökoturisztikai Tájközpont létrehozása összekötve a kastély felnőttképzési-, oktatási, teleház és civilház funkciójával olyan példa lehet, amelyet nemcsak a régióban, hanem országszerte követni lehet. 8 Járóföld • II. évfolyam 2. szám • 2004. Szigetköz Százmilliók a Szigetköznek Az idén 330-340 millió forint költségvetési forrás használható fel a Szigetköz és a Mosoni-Duna rehabilitációs feladataira, így folytatódhatnak a területfejlesztési, vízgazdálkodási és természetvédelmi érdekeket szolgáló kiemelt projektek. Mára elkészült a teljes szigetközi térség területfejlesztési koncepciója. Az idei költségvetésből 200 millió forint használható fel a Szigetköz, 130-140 millió forint pedig a Mosoni-Duna rehabilitációs munkálataira - mondta Pintye Ágnes, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) főosztályvezetője. A források elkülönítése lehetővé teszi, hogy folytatódjon a térség vízgazdálkodási, illetve környezet- és természetvédelmi helyreállítása. Ez alapvető feltétele annak is, hogy a Szigetközben egyéb gazdaságfejlesztési tervek is megvalósulhassanak. A térség rehabilitációját és megkülönböztetett területfejlesztési kezelését elsősorban az teszi szükségessé, hogy Szlovákia a Dunát 1992-ben egyoldalúan elterelte a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésének leállítása után. Emiatt a vízmennyiség és a vízszint az Öreg-Duna medrében drasztikusan apadt, ami a Szigetközben jelentős kiszáradást és talajvízszint-csök- kenést okozott. A hullámtéri és az úgynevezett mentett oldali vízpótló rendszer kialakítása a dunakiliti fenékküszöb 1995- ös kialakításával kezdődhetett meg. E munkálatok kellettek a térségi rehabilitációs múnkálatok megindításához is. Már 1992-ben országgyűlési határozat született arról, hogy a Szigetköz fejlesztésére átfogó programot kell kidolgozni. Bár e projekt az utóbbi években nem készült el, a rehabilitációs célokra 2000-től mégis elkülönített források jelentek meg a költségvetésben. A Medgyessy-kormány a felhasználható kereteket növelte, így tavaly a Szigetközre már 145 millió, a Mosoni-Dunára 65 millió forint jutott. A vízpótló rendszerek fejlesztése és működtetése alapvetően az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság feladata, így a területfejlesztési pénzek elsősorban az önkormányzati beruházások támogatását szolgálják -- mondta Pintye Ágnes. A települések a holtágak és a csatornák rehabilitációjához (megnyitásához, összekötéséhez), illetve a természetvédelmi értékek, vizes élőhelyek helyreállításához nyújthatnak be pályázatokat. A fejlesztések fellendíthetik a vízi- és az ökoturizmust is. A védettség fokozása érdekében országgyűlési határozat rendelkezik egy szlovák-magyar közös nemzeti park kialakításáról, amely a Szigetközre és a Csallóközre terjedne ki. A főosztályvezető szerint kormányzati szinten még nem eldöntött, hogy a nemzeti parkra, vagy a ma is meglévő szigetközi tájvédelmi körzet ki- terjesztésére, bővítésére van-e szükség. A költségvetési forrásokat a Szigetközben a fejlesztési tervek elkészítéséhez, illetve a már engedélyezett beruházások megvalósításához vehetik igénybe a pályázók. A Mosoni-Duna térségében a tavalyi támogatásokat - első lépésként -- az átfogó tervezési munkákhoz használhatták fel. A Szigetközben egyelőre kisebb ütemű fejlesztések valósíthatók meg, a Mosoni-Dunánál viszont semmi sem akadályozza a komplex rehabilitációt, mivel itt a munkálatok közvetlenül nem függnek a szlovák-magyar tárgyalásoktól. Pintye Ágnes tájékoztatása szerint a hivatal a múlt év végére készítette el a Szigetköz teljes területfejlesztési rehabilitációs tervét. Az MTRFH azt szeretné, ha a koncepciót a térség szereplői még az első félévben elfogadnák, majd azt a kormány is jóváhagyná. A konszenzusos jövőkép kialakításához azonban mindenképpen szükség van arra, hogy Szlovákiával megegyezés jöjjön létre az ügyben -- mondta a főosztályvezető. A május elsejei csatlakozás az együttműködési esélyeket növelheti, mivel mind Szlovákia, mind Magyarország az Európai Unió tagjává válik. így a belépés kedvezhet a határon átnyúló projekteknek is. Pintye Ágnes elmondta: Magyarországnak szándékában áll, hogy közös szigetközi rehabilitációs programokat készítsen elő. A csatlakozás további előnyeként ugyanis lehetőség nyílhat arra, hogy megvalósításukhoz EU-s dotációkat vehessünk igénybe. Brüsszel azonban alapvetően csak olyan projektekhez nyújt támogatásokat, amelyek megfelelően előkészítettek és kivitelezésűkhez minden engedély rendelkezésre áll. Ezért lenne szükség arra, hogy a fejlesztési koncepciókról minél gyorsabban egyetértés szülessen - állapította meg Pintye Ágnes. A SZIGETKÖZI TÉRSÉG ÉS A MOSONI-DUNA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK Komocó GyOrújbant 2004. • H. évfolyam 2. szám • JarofoW
