Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-21 / 44. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R 2004. Február 21., szombat Az agrárberuházások éve MEZŐGAZDASÁGIGÉP-BERUHÁZÁSOK NOMINÁL ÉRTÉKEN (MILLIÁRD FORINT) (1991-2003) 120 100 80 89.5 60 34,46 40 51,0 43.6 45,7 9,76 7,27 9,59 12,74 17,32 20 26.3 . II II II II II 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1996 1999 2606 2801 2002 2003 Budapest Az agrárvállakozások tavaly 200 milliárd forintot fordítot­tak beruházásokra, ami a leg­magasabb volumen a rend­szerváltozás óta. Ilyen fejlő­dést produkáló ágazatról Né­meth Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter sze­rint nem mondható, hogy vál­ságban lenne. A 200 milliárd forint értékű me­zőgazdasági beruházások 60 százalékát a gép- és technoló- giaieszköz-beszerzések alkot­ták. Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet kimutatása Géppróba az Agromasbexpón fotó, europress/császár réka szerint a gazdálkodók összesen több mint 152 ezer gépet vásá­roltak, 115,3 milliáfd forint' ér­tékben. Ehhez 28,8 milliárd fo­rint állami támogatást vettek igénybe. A beruházásokhoz fel­használt saját erő átlagosan 41, a hitel pedig 34 százalékot tett ki. A legtöbb gépet a gazdasági társaságok vásárolták (63 szá­zalék), az egyéni gazdálkodók 31, míg a szövetkezetek 5 száza­lékos arányt képviseltek. Az üzembe állított új gépek 72 szá­zaléka nyugati cégek terméke volt, a hazai gyártmányok ará­nya 24 százalékot ért el. Ha A 2003. ÉVI GÉPBERUHÁZÁSOK FORRÁSMEGOSZLÁSA Összes gépberuházás értéke: 115 371 821 eFt Hitel Támogatás 25,0% mindezt érték szerint vizsgál­juk, a hazai termékek aránya 10 százalékra zsugorodott, ami ne­gatív tendenciát jelez. Az előző évhez képest 2003- ban 900-zal több, összesen 4951 darab traktort vettek a termelők. Az erőgépek valamivel több mint fele keleti gyártmány volt, a többi nyugati. Az új traktorok majdnem kétharmada száz ló­erőnél kisebb teljesítményű, 30 százaléka 100 és 200 lóerő kö­zötti, az igazi monstrumok ará­nya tehát nem érte el a 7 száza­lékot. Ettől függetlenül örvende­tes, hogy mind több korszerű, gazdaságos erőgép kezdi meg munkáját a magyar mezőgazda­ságban. Arató-cséplő gépekből 710 újat helyeztek üzembe a gazdálko­dók, ami az Európában tavaly el­adott kombájnok 10 százaléka. Az arató-cséplők 94 százaléka nyugati masina, háromnegyede pedig másodpercenként 10 kilo­grammnál nagyobb áteresztő ké­pességű. Emellett 80 darab új, ön­járó cukorrépa-, zöldség-, illetve gyümölcsbetakarító is gyarapítot­ta tavaly a gazdák gépparkját, de önjáró rakodókból is harmadával több kelt el 2003-ban, mint az azt megelőző évben. LACZI ZOLTÁN Kényszerhelyzetben a tejfeldolgozók A tavalyi év bizonytalansága után megdőlni látszik az eddigi, szabályozott tejpiaci rendszer. Ennek következtében a felvásár­lási ár - a szabályozatlan piacon - a kereslet-kínálat viszonyainak megfelelően alakul. A mintegy 20 százalékos túltermeléssel küzdő ágazatban a feldolgozók a felesleget exporttal próbálják le­vezetni, amely viszont a tavalyi felvásárlási ár mellett nem tartha­tó fenn veszteségek nélkül. Az EU-csatlakozás közeledté­vel a belföldi piacok megtartása is egyre nagyobb kihívást jelent valamennyi feldolgozó számára. A korábbi költségszintek mellett az ágazat versenyképessége nem tartható, hiszen az itthon forga­lomba kerülő tejtermékek forgal­mából az import aránya már most meghaladja a teljes forga­lom 10 százalékát. A hazai fo­gyasztói árakban a felvásárlási ár csökkenése rövid távon nem tud érvényesülni, hiszen a január 1-jétől bevezetett új adóterhek (áfa-emelkedés, komoly környe­zetvédelmi tehernövekedés) je­lentős plusztételként jelennek meg az árképzésben. A mesterségesen magasan tar­tott termelés és a rögzített árak következtében évek óta mintegy 20 százalékkal több tejet termel az ágazat, mint amit a hazai fo­gyasztás igényel. A szabályozott piac felborulásával számítani kell arra, hogy a tejágazatban is a ke­reslet-kínálat szabályai érvénye­sülnek. A túltermelés jelentősen nem csökkent, így a feldolgozók továbbra is exportálják a felesle­gesen megtermelt mennyiséget, de immár saját árképzési keretei­ken belül kialakítva a felvásárlási árat. Az Európai Uniós csatlakozás időpontjának közelsége a piaci korlátok megszűnésével járó ve­szélyre felhívja az ágazat résztve­vőinek figyelmét. A feldolgozók nem fizethetnek többet a tejért, mint amennyiért azt el tudják ad­ni. Amíg a környező országokban a tej felvásárlási ára jóval alacso­nyabb, addig a hazai feldolgozók sem tudnak nagyságrendekkel kedvezőbb kondíciókat kínálni beszállítóiknak, ellenkező eset­ben átengednék piacaikat a kül­földről érkező termékeknek. A tejipari társaságok stratégiai érdeke az előttük álló nehézsé­geket a termelőkkel közösen át­vészelni, de ehhez a hatékony költséggazdálkodás melletti ver­senyképes ár megállapítása elen­gedhetetlen feltétel. Ezért a fel­dolgozói kör - megértve a terme­lők bizonytalan gazdasági hely­zetéből fakadó elkeseredettséget - javasolja, hogy az FVM a költ­ségvetésében az ágazat részére szánt támogatások teljes össze­gét a termelők megsegítésére for­dítsa, illetve lehetőség szerint bővítse - mutat rá a többi között a Magyar tejipari Egyesülés köz­leménye. Ennek körülbelül 80 százaléka a jegybevételekből, 20 százaléka a szponzoroktól származik. A leg­olcsóbb az úgynevezett sétáló­jegy, amely 200 euró + áfa, a leg­drágább a páholyjegy, amely 800 euró +‘áfa. Ezeket az aktuális kö­zépárfolyamnak megfelelően fo­rintban fizetik a vendégek. A legtetemesebb kiadás a vendég­látás költsége, amely több mint 20 millió forint. A Magyar Álla­mi Operaház bérlése három nap­ra szól, ez több mint 10 millió forint. A tavalyi bál nyeresé­ges volt. Devizaárfolyamok Cseh korona 7,99 Euró 260,97 Japán jen (100) 191,08 Lengyel zloty 53,21 Svájci frank 165,53 Szlovák korona 6,44 Angol font 388,77 Építési mérleg Az építőipari termelés volume­ne 2003-ban 0,7 százalékkal haladta meg az előző évit, és folyó áron számolva 1,505 milliárd forint volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első tizenegy hó­napjában a termelés 0,1 száza­lékkal volt magasabb az egy év­vel korábbinál, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazít­va novemberben 1 százalékkal elmaradt az októberi szinttől. Az építőipari termelés volume­ne 2002-ben folyó áron számol­va 1,412 milliárd forint volt, s 20,1 százalékkal nőtt az egy év­vel korábbihoz képest. A jelen­tés szerint 2003-ban az építő­iparban két ellentétes folyamat volt megfigyelhető: a legna­gyobb, legalább -300 főt foglal­koztató szervezetek termelése az előző évi gyors ütemű, több mint 25 százalékos növekedés után 5,2 százalékkal csökkent, míg az 5 főnél kevesebbet fog­lalkoztató vállalkozásoké 16,2 százalékkal emelkedett. Drágul a külföldi nyaralás Az osztrákoknak olcsó a Balaton _________BÉCS___________ Az euró erősödése miatt egyre többe kerül a külföldi üdülés - panaszkodik a Die Presse cikkírója. Az osztrák napilap szerint azonban érdemes Magyarországra átruccanni, mert nálunk kétszer annyit ér a közös fizetőeszköz, mint otthon. A szomszédos ország turistái kö­zül azok járnak a legjobban, akik hazánkba látogatnak. „Bár Auszt­riához képest Magyarországon dinamikusabban emelkedtek az árak, a forintot hét százalékkal le­értékelték” - írja a Die Presse. így úgyszólván takarékoskodni le­het, ha a Balatonra vagy Buda­pestre látogatnak. Ehhez hasonló olcsó úti célnak számít az Egyesült Államok, ám az osztrá­kok kedvelt nyaralási helyszínei (Olaszország, Spanyolország vagy Görögország) igencsak megdrá­gultak. A 2003. évvel összevetve Törökországban is húsz száza­lékkal többet kell fizetni, ráadá­sul az országot jelentős (16 szá­zalékos) infláció sújtja. A tenger­parti ország még így is az elő­kelő második helyet foglalja el Magyarország után az olcsósági toplistán: száz euróért 71 száza­lékkal többet kapnak itt az osztrákok, mint odahaza. A bécsi MENNYIT ÉR 100 EURÓ KÜLFÖLDÖN? Az osztrákok kedvelt úti céljai Ausztria Olaszország Horvátország Görögország Törökország Spanyolország Németország Franciaország Magyarország USA Svájc Japán napilap azt tanácsolja olvasói­nak, hogy utazzanak inkább Amerikába vagy Japánba, mert e távoli úti célok most igencsak ki­fizetődők. Elemzések szerint igencsak megnőtt az utazási kedv nyugati szomszédságunkban, köszönhe­tően a többi között a turisztikai irodák csábító ajánlatainak is. Újabban azzal csalogatják a ven­dégeket, hogy az előre lekötött utaknál az időközben bekövetke­zett árfolyamnyereséggel csök­kentik a már befizetett összeget. TORONYI ATTILA Minden szombaton 2100 Profi nevettetők, a közönség kedvencei! Eredeti, új hazai műsorok! Csak nálunk! ilr> a Humofíl r r A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ Minden vasárnap 27.00 Pénz a bálból Az idén is több száz milliós pia­con osztozhat az a néhány tucat­nyi hazai cég, rendezvényszer­vezők, szalonzenekarok, szál­lodák, virág-nagykereskedések, amelyek a farsangi idény alig másfél hónapja alatt több száz mulatság szervezésével próbál­ják éves bevételük jelentős há­nyadát előteremteni. A mezőny kiemelkedő rendez­vénye a mai bálok bálja, a Buda­pesti Operabál. Az idei operabál teljes költségvetése több mint 100 millió forint - mondta el a bál fő szervezője, Maráczi Ákos, a Boavi Kft. ügyvezető igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom