Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-14 / 38. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2004. Február 14., szombat líl BBB T U KÖR Akár májusig is eltarthat a tejválság A termelők szerint a feldolgozók, a tejüzemek szerint a magas termelői ár okozza a krízist Az utóbbi hetekben egyre több tejterme­lő riogat az ágazat teljes összeomlásá­val, miután az állam januártól teljes egészében kivonult a piacról. A tehené­szetek szerint a feldolgozók hatékony- sági problémáit is nekik kell finanszí­rozni, míg a tejüzemek a csatlakozó or­szágok alacsonyabb áraira hivatkoznak. Nehéz tisztán látni a magyar tejpiacon: az érdekelt felek egymásra mutogatnak, mi­közben januártól semmiféle állami szabá­lyozás nem érvényesül. A problémák gyökere alighanem négy-öt esztendővel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még a tej­termelés tisztes jövedelmet hozott a tehe­nészeteknek. A feldolgozóknak akkori­ban komoly erőfeszítésbe került a null- szaldó elérése is, ezért a piacon keletkező tejfelesleg levezetésének költségeit már végképp nem akarták teljes egészében magukra vállalni. Ezért a problémát úgy hidalták át, hogy a Tej Terméktanács (TT) égisze alatt létrehozott exporttámo­gatási alapot fele-fele részben a gazdák és a tejüzemek adták össze, míg a minél nagyobb uniós kvótát elérni kívánó állam a termelés ösztönzésére ugyancsak jó­kora mennyiségű, belföldön eladhatatlan tej felvásárlását vállalta. Bár a gondolat jó volt, s évekig sikerült is kellő rugalmassággal eltüntetni a felesle­get, a piaci folyamatok a rendszert tavaly végképp ellehetetlenítették. Az esztendők során ugyanis valóban megindult a terme­lés növekedése, amivel a belföldi fogyasz­tás nem tartott lépést. így viszont a kiviteli támogatási igény megnőtt, egyre nagyobb terhet hárítva a terméktanács tagjaira. Ezzel egy időben megkezdődött 3 ter­mékvonal jövedelmének újraelosztása is. A szétaprózott kapacitású, tőkeszegény termelőknek fizetett felvásárlási ár 1996 és 2002 között 110 százalékkal emelke­dett, miközben a piaci ár 120, a zacskós tej bolti ára pedig 144 százalékkal nőtt. (A fogyasztói árak ezalatt átlagosan 96,62 százalékkal emelkedtek.) Mindebből a gazdák úgy érzik: koráb­bi hasznuk egy részét a feldolgozók teszik zsebre. A feldolgozók oldaláról nézve azonban pontosan érthető az árleszorítás: a 2002- es mérlegek alapján a legnagyobb tejipari cégek üzemi és mérleg szerinti eredmé­nye egyaránt esett. Árnyalja a képet, hogy a KSH adatai szerint bár a feldolgozók egyre kevesebb tejet vásárolnak fel, ár­bevételüket mégis képesek voltak az inf­lációnak megfelelően növelni. A tej felvá­sárlási ára ugyanakkor a bevételnek stabi­lan 69-70 százaléka, vagyis a cégek ered­ményességének romlását más jellegű költségeik gyorsabb növekedése okozta. Az utóbbi években a feldolgozók jöve­delmezőségük javítására számos intézke­dést hoztak. Nemcsak a felvásárlási és ér­tékesítési árak közti ollót nyitották széle­sebbre, de forgalmazni kezdték a koráb­ban hulladékként kezelt agyagokból elő­állított reggeli vagy tejitalt is. Csakhogy ez jókora fogyasztói réteget vont el a tej­től, miközben az egyre feljebb srófolt árak miatt a boltokban már feltűnt az ol­csó szlovák UHT tej, s terjednek a tejfölt és a vajat helyettesítő növényi alapú ter­mékek is. Sőt, a gyümölcsjoghurtoknál a magyar termékeknél nem ritkán 10-20 százalékkal is olcsóbbak a drágább tejből készült, de exporttámogatást élvező né­met készítmények. Mégsem ezek a trendek vezettek ön­magukban a piac 2003. végi összeomlásá­hoz, hanem az, hogy az állam megszegte korábban tett piactisztítási ígéreteit. Nem az okozta az igazi gondot, hogy a vállalat 200 millió liter helyett csak 160-180 millió liternyi felszívásáról gondoskodott (ezzel a feldolgozóknak mintegy 2 milliárd fo­rintos többletköltséget okozva), hanem hogy a szerződés felrúgásával a feldolgo­zók feljogosítva érezték magukat arra, hogy - a termelőkkel kötött éves szerző­déseikkel ellentétben - drasztikusan csökkentsék a felvásárlási árakat. A gazdák szerint a Gazdasági Verseny- hivatal figyelmét is fel kellett volna hogy keltse, hogy a piacon a vevők egységesen, egy időben 60-65 forintra csökkentették felvásárlási áraikat. Ezzel viszont a terme­lői ár már végképp nem fedezi a gazdák szerint az idén már 75-82 forintos előállí­tási költséget. Pedig a korábbi 72 forintos ár alapján - figyelembe véve az eltérő beltartalmi elő­írásokat - kilónként (1 kiló tej mintegy 1,03 liter) mintegy 0,28 eurós árat ka­punk, ami uniós viszonylatban koránt­sem irreális: Dániában 0,32, Finnország­ban 0,36, míg Olaszországban például 0,39 euró volt egy kiló tej átlagos átvételi ára tavaly. Ráadásul az exportálóknak - figyelembe véve a kapott exporttámoga­tást - egy liter tej átlagosan már így is csak. 65 forintba került (ez lényegében a szlovák árral azonos), míg az Unió átla­gos átvételi árát hazai szabványokra kor­rigálva 78,1 forintot kapunk. Ezért a gaz­dák nem értik, miért volna szükség az át­vételi árak újabb csökkentésére, hiszen a Magyarországon tejet felvásárlók az Kompromisszum A tejpiaci gondok enyhítésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdeti a tej 68 forintos irányárát, valamint az ehhez kapcsolódó literenkénti 4 forintos támogatást - jelen­tette be Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken. A javaslatot a termelők egy része elfogad­hatónak tartotta, míg a feldolgozók tárgyalni kívánnak az előterjesztésről. uniós piacokon versenyelőnyben kellene hogy legyenek, hiszen a nyersanyag- költség mellett a hazai bérek is jóval szerényebbek. A termelők szerint a szlovák és a len­gyel tej sem jelent túl nagy veszélyt, hiszen északi szomszédunknál igen ala­csony az exportálható mennyiség, míg a lengyel tehenészetekben a minőség hagy kívánnivalót maga után. Az ország uniós derogációt kapott az első osztályú tej fel­vásárlásának megszüntetésére, így a mostani, hazainál alacsonyabb, 25 eurós felvásárlási átlagár még ezt a hatást is tük­rözi. (Az extra minőséget el nem érő tej itthon január elsejétől emberi fogyasztás­ra m^nemríiasználhatóO ■ Devizaárfolyamok Cseh korona 8,07 Euró 263,01 Japán jen (100) 194,77 Lengyel zloty 54,02 Svájci frank 166,44 Szlovák korona 6,50 Angol font 388,15 Hírek MÉRSÉKLŐDÖTT A PEUGEOT PROFITJA A francia PSA Peugeot-Citroén 1,5 milliárd eurós - az 1,36 mil­liárdos elemzői várakozást meg­haladó - tiszta nyereséget jelen­tett szerdán a tavalyi évről, 11 százalékkal kevesebbet a 2002- es 1,69 milliárdnál. Működési nyeresége 25 százalékkal, 2,2 milliárd euróra csökkent 2,91 milliárdról, forgalma 0,36-dal, 54,24 müliárd euróra 54,44 mil­liárdról. A személyautó-üzletág­ban a működési nyereség 41 százalékkal, 1,28 milliárd euró­ra esett. REUTERS NÖVEKSZIK A ROMÁNIAI PC-KERESKEDELEM Romániában évi negyven-ötven százalékkal bővül a számítógép­kereskedelem, de a romániaiak még így is hatszor kevesebbet költenek információs technikai (it) eszközökre, mint Magyaror­szág lakosai. A számítógépeket és más it-felszereléseket előállí­tók és forgalmazók romániai ér­dekképviseletének elnöke sze­rint tavaly 210 millió eurónyi számítógép kelt el Romániában. Különösen a laptopok eladása ugrott meg. Az eladott számító­gépek körülbelül egyharmada a kis- és középvállalkozókhoz került. Mn ÜVEGGYÁR ÉPÜL NICKELSDORFBAN Az orsztrák zöldek kifogást emeltek a Nickelsdorfban épí­tendő üveggyár ellen, mivel az évente 192 ezer tonnával növel­né Ausztria szén-dioxid-kibo- csátását, és az okozott környe­zeti terheléssel súlyosan ronta­ná a térség életminőségét. Az üzem létesítése ellentmond a Burgenland által is vallott kör­nyezet- és klímavédelmi célok­nak. A 17,2 százalékban támo­gatott beruházás emellett el­vonja a kis- és középvállalati ke- ret nagy részét, apa __________________■ Ellenőrzött üvegzsebtörvény Budapest Az üvegzsebtörvény által az ÁSZ-ra bízott cégekről ki­derült: gombamódra szapo­rodnak, felügyelőbizottsá­gaik működése és gazdálko­dási fegyelmük pedig meg­annyi kívánnivalót hagy ma­ga után. Ez különösen aktuá­lissá teszi a törvény igazság­ügyi tárca által tervezett ha­tásvizsgálatát. Az üvegzsebtörvény hatásának elemzésére készül aZ igazság­ügyi tárca. Áttekintik azon gaz­dálkodószervezetek körét és te­vékenységét, amelyekben a költ­ségvetési szervek többségi vagy kisebbségi befolyással bírnak. Megvizsgálják, hogyan hatá­lyosának a mintegy fél éve élő törvény rendelkezései, hol aka­dozik érvényesülésük, illetve mi­lyen döntések szükségesek ma­radéktalan megvalósulásuk vé­gett - tudta meg lapunk. A mun­kát különösen aktuálissá teszi a kormány takarékossági intézke­déseit megalapozó ÁSZ-jelentés, amely szerint az érintett kétszáz­nál több gazdasági társaság mint­egy 85 milliárd forint költség- vetési támogatásban részesül, ki­zárólag állami feladatot lát el, közvetlenül vagy közvetve mi­nisztériumi irányítás alatt áll, és számláit kereskedelmi bankok vezetik. Az üvegzsebtörvény igyekszik megszigorítani és átláthatóbbá tenni az állami többségű cégek alapítását és működését. Evégett a 200 millió forintnál nagyobb cégek felügyeletét az ÁSZ-ra bíz­za. Felhatalmazza, hogy javasla­tot tegyen a felügyelőbizottsági elnökök személyére. Kiderült: az ÁPV Rt.-hez tartozó cégeken túl további száz ilyen gazdálkodó- szervezet működik, számuk - ér­dekes módon, ahogy a miniszté­riumok létszám-megtakarítások­ra kényszerülnek - az utóbbi hó­napokban növekvő. Miközben a privatizációs tör­vény hatálya alá tartozó cégek­ben csökken az állami jelenlét, gombamódra szaporodnak a mi­nisztériumok és az állami tulaj­donban lévő gazdasági társasá­gok, illetve az utóbbiak által ala­pított cégek. A minisztériumok nem fordítanak kellő gondot a tu- lajdonosi jogok gyakorlására. El­nagyolt az üzleti tervek jóvá­hagyása, számonkérése, a fel­ügyelőbizottságok ellenőrzési te­vékenysége sincs arányban az át­adott közpénzek súlyával. Gya­kori, hogy e szervezetek bank­számlái jelentős, a minisztériu­mokból átutalt költségvetési támogatásokkal híznak. így a tár­saságok folyamatosan több- milliárdos kamatbevételhez is jutnak. Ugyanakkor többnyire veszteségesen gazdálkodnak. A 200 forintos kenyér nyomában A pékek áremelési szándékát nak átlagosan 200 forintnál i kiló kenyérért. Mi indokolja ai a prognosztizálható bevételnö talpon tudjon maradni az unió Budapest A magyar sütőiparban jelenleg 1350 vállalkozás működik, mint­egy 81-82 milliárd forintos éves ár­bevételt generálva. A termelés 20 százalékát mintegy ezer - napi 5 tonnánál kevesebbet termelő - kis­vállalkozás adja. A körülbelül 10 tonnás napi termelésű 250-300 kö­zépvállalkozás az iparág termelé­sének 38, míg a volt állami vállala­tokból alakult mintegy 40 nagyvál­lalat 42 százalékát biztosítja. Az iparágban szakértői vélemények szerint tetemes, 40-50 százalékos kapacitásfelesleg van, azonban ez nem korlátozódik valamelyik vállalattípusra, hanem eloszlik a három csoport között. A túlkapacitás ellenére már a múlt év végén megjelentek olyan hírek, amelyek szerint egy kilo­gramm kenyér ára 200 forint fölé fog emelkedni 2004 elején. Ennél - mint tapasztalhattuk - árnyal­tabb a kép, hiszen a fizetendő összeg a piaci viszonyoknak meg­felelően alakul ki. Ar szempont­jából nagy eltérések mutatkoznak regionálisan, mivel a Nyugat- Dunántúlon átlagosan mintegy 20 forinttal drágább a kenyér, mint a fővárosban és környékén. figyelembe véve a fogyasztók- s többet kellene fizetniük egy év eleji drágulást? Elég lehet-e í/ekedés ahhoz, hogy az iparág s versenyben? Attól függően is változik a fize­tendő összeg, hogy milyen típusú boltban vásárolunk. Míg a kis-, elsősorban a napi szükségleti cik­kek eladására szakosodott boltok kénytelenek a beszállítók áreme­lését beépítem az árakba, addig a hipermarketek, illetve a nagy lán­cok megtehetik, hogy nem emel­nek, vagy ha igen, csak szeré­nyebb mértékben. Ezt az magya­rázza, hogy több hipermarket saját pékséggel rendelkezik, s mé­retüknél fogva alkuerejük is na­gyobb. A harmadik ok a széles árukínálat, amely lehetővé teszi a keresztfinanszírozást, azaz a ke­nyéren esetlegesen realizált vesz­teség kompenzálását. A kereske­dők alkuerejét mutatja, hogy a Sü­tőipari Egyesülés adatai szerint a gabonavertikumban realizált nyereség 55 százaléka a keres­kedőknek jut. A kenyérért fizetett árat termé­szetesen befolyásolja az is, hogy milyen jellegű terméket vásárol a vevő. Hazánkban jóval nagyobb az olcsóbb termékek aránya a töb­bi, differenciáltnak tekinthető ter­mékhez (például magos, rozsos, tartós kenyerek) képest, mint az Európai Unióban. Ez, illetve az el­térő bérszínvonal az a két kulcs­tényező, ami miatt az uniós piaco­kon az átlagos kenyérárak a ha­zaiak 2-2,5-szeresei. A hazai sütőipari vállalkozások azonban nagy valószínűséggel a csatlakozás után sem tudják majd kihasználni a fenti árelőnyből adódó piaci lehetőségeket. Egy­részt a kenyér minőségének fon­tos meghatározója annak frisses­sége, ezért nagy távolságokra való szállítás nem lehetséges, tehát csak a határhoz közeli területek le­hetnének potenciális célpiacok. Másrészt az elosztási csator­nákhoz, tehát a bolthálózathoz nem férnek majd hozzá a magyar cégek. Ausztriában például a pé­kek termékeik körülbelül 75 szá­zalékát saját boltjaikban értékesí­tik, azaz nagymértékű előre törté­nő integráció tapasztalható. Ezzel magyarázható többek között a só­goroknál tapasztalható 20-25 szá­zalékos sütőipari jövedelmezőség. Összehasonlításképpen Magyar- országon a saját boltban történő értékesítés aránya 8-10 százalék. A harmadik rendkívül fontos akadály az, hogy a hazai vállalko­zások tőkeellátottsága nagyon rossz, az iparág nyereségrátája 2 százalék körüli, amin az év eleji áremelés sem változtatott, mivel a pékek csak a költségeik növekedé­sét hárították tovább. Ráadásul a tendencia folyamatos csökkenést mutat, noha a kiindulónak tekint­hető 1992-es, 7,2 százalékos érték sem mondható magasnak. _ _■ Garantáltalap Budapest Az állampapírpiacot több sokk­hatás is érte tavaly, a kockázat- mentesnek tartott kötvény vesz­teséget termelt (a MAX index 0,3 százalékos mínuszt mutatott év végén). A MAX index az idén további 3 százalékos lemorzso­lódáson esett át. így nem is le­het csodálkozni azon, ha az ál­lamkötvényalapokból változat­lanul elvándorol a tőke. A befektetők számára fontos­sá vált a tőkegarancia, s ha ez egy vonzó hozamígéret lehető­ségével párosul, akkor a magán- személyek vevők rá, még ha zárt végű konstrukcióról is van szó - indokolják a piaci befekte­tők a garantált alapok növekvő számát. A K&H Alapkezelő el­indította a Fix alapcsalád leg­újabb tagjának, a Fix Plusz be­fektetési jegyeinek jegyzését. Hasonló konstrukcióval rukkolt elő az OTP Alapkezelő is, s a hí­rek szerint több alapkezelő is garantált alap létrehozásán gon­dolkodik. A jelenlegi kamatkörnyezet optimális a garantált alap létre­hozására - mutatnak rá a szak­emberek. A magas hozamok ugyanis lehetővé teszik, hogy a vagyon kisebb részét fektessék be államkötvénybe az alapkeze­lők, amellyel a tőkegaranciát biztosítják, s nagyobb részt for­díthassanak részvényopciók vásárlására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom