Petőfi Népe, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-03 / 2. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VELEMENYEK 2004. Január 3., szombat Hl ffl™» Nézőpont Bán János Megkésett levél? Létezik-e még bármiféle remény a szabadszállási laktanya megmentésére? Fogós kérdés, különösen annak tükrében, milyen érzéketlenül és agresszív módon vitte eddig keresztül a honvédelmi tárca a laktanyabezárási terveit. A megszüntetendő helyőrségek sorát pedig sajnos Szabadszállás is szaporítja. Ennek következtében a város és térsége súlyos foglalkoztatási gondokra számíthat. A Petőfi Népe hasábjain nem egyszer megírtuk már, hogy véleményünk szerint a laktanyabezárás több szempontból is elhibázott ötlet, a döntés meghozása pedig enyhén szólva sem ment etikus módon. Ha megkésve is, de most végre lépett a Honvédelmi Bizottság is. Meglepő négypárti egyetértésben fogalmaztak levelet a miniszterelnöknek. Ebben olyan kijelentések is olvashatók, minthogy: az érintett önkormányzatokat a döntés előkészítésének egyes fázisaiba nem vonták be, véleményüket nem kérdezték meg. Ezt tudtuk eddig is: az önkormányzatok az újságból olvasták, hogy fejük felett milyen végSzintúgy meglepő az a javaslat, amit a Honvédelmi Bizottság tett a miniszterelnöknek. A bizottság azt kéri, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy 2005. március 1-je után egy helyett két kiképzőközpontban történjen a szerződéses katonák felkészítése. Arra az esetre pedig, ha a szabadszállási laktanya bezárása mégis elkerülhetetlen lenne - fogalmaznak a levélben -, a kormány tekintse át a település terület-, illetve vidékfejlesztési koncepcióját, s annak alapján új, célzott fejlesztési programot készítsen. Csak azt nem értem, mi tartott ilyen sokáig egy ilyen levél megfogalmazásához? A bizottság tagjai miért most kaptalfészbe? Továbbá azt sem értem, milyen demokratikus működési elv az, amikor mindenféle egyeztetés és szakmai konzultáció nélkül hoznak meg ily súlyos döntéseket? Mert a Honvédelmi Bizottság tagjai most pont úgy csinálnak, mintha eddig semmi közük nem lett volna a laktanyabezárási koncepció kidolgozásához. Ha így van, és nem is volt hozzá közük, akkor felmerül a kérdés: a villaépítő honvédelmi miniszter hallott-e már a parlamentáris demokrácia alapelveiről? Ha senki véleményére nem volt kíváncsi, ki tudja, milyen körben, kiknek a tanácsára, nyomására, kérésére döntött úgy, ahogy döntött, és semmi nem érdekli a tervek parlamenti megszavaztatása előtt, akkor minek ez a demokratikus színjáték? Ha viszont nem így van, és a bizottság részese volt a döntések meghozásának - amit nem hiszek -, akkor pedig kicsit megkésettnek tűnik a kétség- beesett kiútkeresés. Hogy a levél nyomán meggondolhatja még magát a kormány? Az eddigiek ismeretében erre kicsi az esély. A bizottság tagjai mindenesetre azok gyanúját támasztották alá, akik fejcsóválva és aggódva figyelték eddig is a honvédelmi tárca tevékenységét. A miniszter saját, MSZP-s képviselőtársai is kimondják: nem jól, nem demokratikusan előkészített és nem kellőképpen átgondolt a minisztérium elképzelése a szabadszállási laktanya bezárásáról. Ha ebben is any- nyira nagy az egyetértés, akkor tényleg épp ideje lenne, hogy a döntéshozók végre komolyan, és felelősséggel foglalkozzanak Szabadszállás sorsával. zetes döntést hoztak Budapesten. Mi lesz a szabadszállási laktanyával? Szerb karácsony Hercegszántó A hercegszántói szerb közösség idén is méltóképpen ünnepli meg Jézus Krisztus születését. Január 6-án, kedden, a Julianus kalendárium szerinti szentestén 20 órakor a helyi szerb ortodox templomban betlehemes játékot mutatnak be a hittano- sok. Ezt virrasztó istentisztelet követi. Karácsony első napján, szerdán 10 órakor kezdődik az ünnepi liturgia az Istenanya Születése templomban. Délután a gyerekeknek szerveznek programot, a tervek szerint Szent Miklós napi és karácsonyi csomagokat osztanak a kicsiknek. Csütörtökön, Szent István első vértanú ünnepén szent liturgia lesz, mivel sok szerb család ezt a szentet ünnepli csa- ládja patrónusaként. _______u. Lev él a miniszterelnökhöz A Honvédelmi Bizottság a szabadszállási laktanyáról Budapest - Bács-Kiskun Levelet fogalmazott a Honvédelmi Bizottság, melyben felhívja Medgyessy Péter miniszterelnök figyelmét a megszüntetendő laktanyák miatt Szabadszálláson és Szombathelyen kialakult tarthatatlan helyzetre. íme, a levél néhány részlete: Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága december 10-ei ülésén, a napirendi javaslat keretében megtárgyalta „a Magyar Honvédség kiképzéséről, a Kiképző Központok helyzetéről” szóló tájékoztatót. Bizottságunk egyhangúlag úgy döntött, hogy levélben fordul a miniszterelnök úr felé. December 16-án, következő ülésünkön önálló napirendi pontként tárgyaltunk a levél- tervezet szövegéről. További „négy párti” egyeztetéseket követően véglegesítettük annak tartalmát, azt mai nappal megküldtük miniszterelnök úrnak. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága 2003. december 10-én tájékoztatót hallgatott meg a Magyar Honvédség kiképzéséről, a Kiképző Központok helyzetéről és jövőjéről. A napirendi pont megtárgyalására a bizottság több tagjának kezdeményezése, továbbá az érintett három helyőrség közül Szabadszállás polgármesterének a település önkormányzati testületé megbízásából történt megkeresése alapján került sor. A tájékoztatót ismertette mindazokat az értékelési szempontokat, hatékonysági és gazdasági számításokat is, amelyek alapján a tárca a kormány részére előterjesztette a haderő reformra, azon belül a Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakítására vonatkozó javaslatát. Ennek eredményeként született az a döntés, hogy a jelenlegi három Kiképző Központ közül Szabadszálláson és Szombathelyen szűnjön meg a laktanya, s csupán Tapolcán maradjon meg a kiképzőközpont. A szakmai tájékoztatást követően az ülésre meghívott polgármesterek fogalmazták meg véleményüket. Ács János, Tapolca város polgármestere - érthető okokból - a döntést tudomásul vette. Azonban Balázs Sándor és lpkovich György polgármester urak, mindenek előtt az önkormányzati, azon belül a foglalkoztatási, szociális, oktatási, költségvetési, valamint településfejlesztési szempontok alapján, a kiképzőközpontok megszüntetése és a laktanyák bezárása miatti fenntartásaikat fogalmazták meg. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A bizottság tiszteletben tartja a kormány törvényekben rögzített hatáskörét a Magyar Honvédség feladatainak meghatározásában és szervezeti átalakításában. Ugyanakkor, mivel a honvédelem össznemzeti ügy, fontosnak tartja, hogy a döntések előkészítése során a lehetőség szerinti legteljesebb konszenzus elérésére kell törekedni, beleértve a szervezeti átalakításokban érintett civil szférával, mindenek előtt az őket képviselő önkormányzatokkal folytatandó egyeztetéseket is. A bizottsági ülés tapasztalata alapján ez nem érvényesült maradéktalanul. Az érintett önkormányzatokat a döntés előkészítésének egyes fázisaiba nem vonták be, nem fejthették ki véleményüket. Szabadszállás ön- kormányzata a sajtóból értesült a laktanya bezárásának tervéről, addig ellentétes információi voltak. Ezt követően számos kérése ellenére sem kapott kielégítő választ az így kialakuló helyzet kezelésének kormányzati terveiről. A Honvédelmi Bizottság az alábbiak megfontolását javasolja: A honvédelmi tárca ismételten tekintse át a meglévő kiképzőközpontok helyzetét, képességeit és fejlesztési igényeit. Vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy 2003. március 1-je után két kiképzőközpontban történjen a szerződéses katonai szolgálatra jelentkezettek felkészítése, amit egyes szakértők is javasolnak. Ugyancsak szakértői vélemény szerint a hat hónapos alapozó képzés két laktanyában történő elhelyezése, a jobb szakmai és egyéb körülmények megléte esetén a visszalépők magas száma is jelentősen csökkenthető lenne. Két kiképzőközpont esetén lehetőség nyílna a NATO kötelezettségek ellátásában, illetve más felkérés alapján nemzetközi béke- fenntartásban résztvevő, a tervek szerint jelentős számú - maximum 1600 főnyi - magyar katona folyamatos, váltásonkénti felkészítését ellátó speciális bázis kialakítására is. A napirend tárgyalása során a bizottság számára kiderült, hogy az olyan hátrányos helyzetű térség esetében, mint Szabadszállás, a laktanya bezárása - amennyiben bekövetkezik - összetett, főleg súlyos foglalkoztatási, finanszírozási és településfejlesztési gondokat okoz. Ezek a problémák Szombathely esetén is jelentkezni fognak, bár figyelemmel a térség kedvezőbb helyzetére, könnyebben megoldhatónak tűnnek. A laktanyabezárásból következő gondok kezelése túlmutat a haderőreform keretein és erőforrásain. Ezért az érintett térségek esetében a Honvédelmi Bizottság több minisztériumot érintő, kormányszintű döntéseket tart szükségesnek. Az ülésen több segítő szándékú javaslat is elhangzott, amelyek kidolgozása, illetve megvalósítása a kormányzati munka során meggondolás tárgyát képezhetnék. A kormány tekintse át a szabadszállási és szombathelyi kistérség terület-, illetve vidékfejlesztési koncepcióját. Ez alapján olyan célzott fejlesztési program készülhetne, mely kiemelten foglalkozna a kiképző bázisok megszűnése utáni foglalkoztatási helyzettel. Mivel a tervek szerint az érintett kiképzőközpontok bezárására 2005, valamint 2006 évben kerül sor, a kormány vizsgálja meg - és döntsön - a felszabaduló ingatlanok sorsáról. Amennyiben a tulajdonba adás az önkormányzat számára anyagi lehetőségei, vagy más szükséges körülmények hiánya miatt nem célszerű, kerüljön kidolgozásra más hasznosítási javaslat. A kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az érintett kistérségek kapjanak támogatást befektetési projektek tervezéséhez és finanszírozásához. Az érintett kistérségekben a kormány segítse munkahelyteremtő beruházások megvalósítását. Ennek keretében vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ún. „Gripen ellentételezési program" keretén belül milyen beruházások térségbe történő irányítására nyílik lehetőség. BUDAPEST, 2003. DECEMBER 22., KELETI GYÖRGY, VÁRI GYUU, SIMICSKÓ ISTVÁN, KARSAI PÉTER, MÉCS IMRE ________________Megkérdeztük olvasóinkat_________________________________ Mi t szól az idei áremelésekhez? Fuchs György Fuchs György, Baja: - Épp most fizetem be a gázszámlát, 16 ezer forint. Még nem volt időm számolgatni, hogy mennyivel növekszik a rezsink. Egy biztos: mindenért többet kell majd idén fizetni. Főleg a gáz és a villany drágulása jelent nagy gondot. Mindegy, hogy az alapdíjak vagy az áfa emelkedése miatt nőnek az árak, tőlünk a teljes összeget kérik. Minden kiadásunkat évekre visszamenőleg nyilvántartom. Most kiugróan nagy emelések lesznek. így a nyugdíjemelés összege elmegy. Biztos lehet spórolással védekezni, csak azt nem tudom hogyan. Hiába kapcsolgatjuk a konvektorokat, nagy megtakarításra nem lehet számítani. Fűteni pedig kell, ha nem akarunk megfagyni. A számlák meg csak jönnek. Szabados Antal, Kecskemét:- Sajnos szinte már természetes, hogy minden új év áremeléssel párosul. A 2004- es sem kivétel ez alól. Családommal élek, minket elsősorban a fűtés miatt a gázáremelés, illetve az élelmiszerek áfájának 12-ről 15%-ra való emelése érint. Hamarosan lesz még egy „fájó pontom”, amely személy szerint érint, mégpedig a cigi árának drasztikus emelése. Egyelőre még lehet régi áron kapni, de néhány hét vagy hónap és bizony elég mélyen zsebbe kell majd nyúlnia annak, aki rá akar gyújtani. Ide sorolhatnám a kocsitulajdonosokat érintő árváltozásokat is, mint például az autópályadíj, a benzin vagy éppen a súlyadó növelését. A bérek viszont nem emelkednek olyan mértékben, hogy ellensúlyozzák a többletkiadásokat. Kővágó István, Kecskemét: - Egyelőre még nem látom át, hogy pontosan mi mennyivel kerül majd többe. így konkrétan még nem számoltuk öszsze, hogy mennyivel lesz e hónaptól drágább az élet. Nem vásároltunk be semmiből előre, hiszen előbb-utóbb úgyis kénytelen az ember többet fizetni az alapvető élelmiszerektől kezdve az élvezeti cikkekig bezárólag. A gázáremelés mellett a telefontarifák növekedése sem esik jól, de a gyógyszerár- emelés szerencsére minket nem érint. Nagyon sajnálom az időseket, akiknek szerény kis nyugdíjukból havonta több ezret kell költeniük az egészségük megőrzése érdekében. Gondolom sokan előrelátóan bespájzoltak néhány hónapra, de hamarosan ők is kénytelenek a magasabb árat kifizetni. az energia, a S z atmári László, Kiskunhalas: - Sajnos, az a tapasztalatom, hogy az elmúlt évtized alatt egyre többen szegényedtek el a körülöttünk élők közül. Az élelmiszerek, lakhatás költségeinek emelkedése közvetlenül érinti az embereket. Az áremelésekkel szemben a jövedelmek már nem bírják tartani a lépést. A magasabb fi- zetésűek mindezeket a változásokat kevésbé érzik meg, de az alacsony bérrel és nyugdíjjal rendelkezőknek még takarékosabban kell élniük. Az ember ilyen helyzetekben néha kénytelen lemondani egyes dolgokról, élvezeti cikkekről. A rendszer- váltás előtt én például vagy féltucatnyi újságot járattam, de manapság már egyet sem. VÁROSUNKRÓL KÉT ECSETTEL. Baján ezzel a címmel Nemes István és Sipos Loránd alkotásaiból nyílt kiállítás a művelődési házban. A két művész közel 50 képen láttatja a várost. A Hódságon született Nemes István (jobbra) 1994 óta, a marosvásárhelyi Sipos Loránd (balra) öt éve él Baján. Tárlatukat Széli Péter polgármester (középen) nyitotta meg. _____________________ fotós gál zoltán Új erdő ötven hektáron Béda A Gemenc Rt. mintegy 50 hektárnyi erdőfelújításba kezdett tavaly Bédában. A korábban hézagosán kikelt csemetéket pedig 290 hektáron pótolták. A bédai, több mint 2000 hektáros erdőben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága látja el a szak- hatósági teendőket, míg az erdő- gazdálkodás a Gemenc Rt. feladata. A gazdálkodó ebben az évben 290 hektáros területen végezte el a hézagosán megeredt korábbi ültetések pótlását, és a tervek szerint összesen 50 hektárnyi erdő- felújítást végez el. Zömében szürkenyár-, kőris-, tölgycsemeték és tölgymakkok kerülnek a földbe. Az ültethető fajok csak őshonosak lehetnek, ezekről törvény rendelkezik. Az idei rendkívül száraz nyár nem csak a természetet viselte meg, de az erdészetnek is sok fejtörést okozott. Volt olyan első kivitelű tölgyültetés, amelyből jóformán semmi nem kelt ki. A lombhullás zömében eltűnteti ennek nyomait, de Bédában idén nyáron egyértelműen megjelentek a szárazság bizonyítékai. A pontos magyarázattal továbbra is adósak a szakemberek, mint ahogy az sem tisztázott, egynyári jelenségről, hosszú folyamatról, avagy mindkettőről van-e szó. Vitathatatlan, hogy az idei szárazság hozzájárult a pusztuláshoz. De tény az is, hogy a Duna medre az elmúlt száz évben mintegy egy métert mélyült, és ezzel párhuzamosan esett a talajvíz szintje is, amelyet ráadásul a meder kavicsos talaja is elszív. Sajnos semmi nem utal arra, hogy a medermé- lyülés megáll. _______________■
