Petőfi Népe, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-08 / 6. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Január 8., csütörtök Nézőpont A. Tóth Sándor ________ Bí zzuk mindjárt a sütőiparra? Kiirtanám az összes keresztényt... Talán tud róla az Olvasó, hogy ezek a szavak rádióban hangzottak el, a budapesti Tilos Rádióban, az egyik műsorvezető szájából. Nem akármikor, hanem december 24-én, szenteste, amikor a világ kereszténysége Jézus születését vár­ja, ünnepli. Két hét után, január 6-án az illetékes fővárosi ügyészség - följelentés nyomán - nyomozást rendelt el az ügyben közösség el­leni izgatás bűncselekményének gyanúja miatt. Lévén római katolikus, akár akarom, akár nem, a kijelentés engem is érintett. Valaki kiirtana. Törtem a fejem, ki lehet őkelme? Tippeltem néhány török szultánra - például Szulejmánra -, akik anno hasonló indulattal vezették hadaikat a keresztény Európára, de ők már réges- rég Allah udvartartásában élvezik, ami gyönyört a sörbet meg a hu­rik nyújtani tudnak. Oszama Bin Laden meg Szaddam Húszéin is megfordult a fejemben, de aztán rájöttem: jelenleg egyikük sincs olyan helyzetben, hogy másodállásban műsort vezessen a Tilos Rá­dióban. Azért találgattam, mert szeret­tem volna tudni, ki az illető, akit messzire el kell kerülnöm, ha jót akarok magamnak. Ugyanis a szpíkert nem nevez­ték meg sem a támadói, sem a védelmezői. Egészen tegnapig, amikor is a Tilos Rádió inter­netes honlapjáról megtudtam, ki ő. Vagyis hát csak egy nevet tudok. Azt csak latolgatom, vajon a vi­selője fontolgat-e öngyilkosságot? Mert hiszen kijelentése az összes keresztényre vonatkozott... Egyébiránt az úriembernek - illetve megnyilatkozásának - számosán védelmére keltek, ki direkt, ki közvetett módon. Egyikük azzal pró­bálta ellensúlyozni a történelmi keresztény egyházak, jobboldali po­litikai pártok, nemzeti elkötelezettségű civil szervezetek fölháboro- dását, hogy ittas volt a Tilos műsorvezetője s ez enyhítő körülmény. No de kérem! Én ha ittas vagyok, legföljebb azt mondom el a hallga­tóságomnak, hogy „Tisza partján nem jó lefekünni, mer az árvíz ki szokott önteni”. És egyáltalán nem láttam még olyan szittyós em­bert, akinek az ital azt az ötletet adta volna, hogy irtsa ki valamely vi- lágfelekezet összes tagját. Hogy elszeresse a szomszédasszonyt meg ilyesmi, az igen, de egy hihetetlen méretű tömeggyilkosság víziója, mint a mámor terméke... Hosszasan meakulpázott tegnap^ a hírügynökségi jelentések sorá­ban a Tilos Rádió kuratóriuma. Érthető. A testület ékesen próbálta bizonyítani, hogy rádiójuk a kirekesztés, a rasszizmus elleni küz­delem élharcosa. Provokatív és szabadszájú stílusukkal magyaráz­ta, ami történt, meg hát különben is azonnal kirúgták az illető mű­sorvezetőt. Egyébként tegnap foglalkozott az üggyel az Országos Rádió és Te­levízió Testület (ORTT), amelytől a Tilos Rádió műsorszolgáltatói jogának azonnali megvonását követelték a keresztény egyházak, civil szervezetek, pártok. Az ORTT közigazgatási eljárást indított a Tilos december 9-, 19- és 24-i műsoraiban elhangzottakkal kapcso­latosan. Kemény. Lehet, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület a ke­resztény tanítás szellemében jár el: ha megdobnak kővel, dobd visz- sza kenyérrel?! Ha így tesz, akkor jobb volna az egész ügyet mindjárt a sütőiparra bízni. Szultánok, Bin Laden, Szaddam Huszeii SZÁNKÓZÓK. Még alig esett pár centiméteres hó, de a gyerekek már elővették a szánkót. A lakiteleki óvodások, bár nehéz volt húzni a szán- kót, vidáman játszottak a friss hóban, az óvoda udvarán. _______ fotó: szentirmay tamás Ki mérje a párolgást a Homokhátságon? Fenntartható-e az agrometeorológiai szakma? Egyelőre úgy néz ki, hogy átmenetileg a megyei önkormányzat mentheti meg a kecskeméti agrometeorológiai obszerva­tóriumot. Kecskemét A városi önkormányzat alighanem a Kecske­méti Agrometeorológiai Obszervatórium fel­számolására kényszerül, mivel kevés a pénz, egy ilyen intézmény fenntartása pedig nem önkormányzati feladat. Az obszervató­riumban viszont magas színvonalú szakmai munka folyik, ráadásul a Duna-Tisza közi Homokhátságot fenyegető kiszáradás alapo­san indokolja egy ilyen mérőállomás fenn­tartását. Tegnap a megyeháza épületében tartot­tak egyeztető tanácskozást Kecskeméten, ahol Szabó Károllyal, a megyei önkormány­zat alelnökével az élen arra keresték a vá­laszt a meghívottak, hogy mi lehet az agro­meteorológiai obszervatórium jövője. Első­sorban a térség mezőgazdaságát képviselő szakemberek fejtették ki véleményüket, amely tömören úgy foglalható össze, hogy fontos az obszervatórium munkája, de nem várható, hogy fenntartását a megye gazdál­kodói finanszírozzák. Novák János, az ob­szervatórium vezetője maga is elismerte, hogy kevés a saját bevételük a rentábilis mű­ködéshez (az éves költségvetés 8 millió fo­rintos nagyságrendű), többek között azért is, mert eddigi gyakorlatuk szerint inkább ingyen kiadták mérési adatsoraikat a gaz­dáknak, miután látták, hogy az érdeklődő sokallja értük még a 15 ezer forintot is. Székely Bertalan, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazda- sági főosztályának vezetője sem Ígért segít­séget a megoldáshoz, de elégedetten nyug­tázta, hogy a tárca két kecskeméti intézmé­nye, a szőlészeti- és a zöldségkutató kész­nek mutatkozik arra, hogy a jövőben az ob­szervatórium megrendelője legyen. Ezt a szándékot a kutatóintézetek részéről - ko­moly kötelezettség vállalása nélkül - Botos Ernő és Laczkó Róbert erősítette meg. Ivicz Vilmos, a területi mezőgazdasági szövetség képviseletében szintén az obszer­vatórium további működtetése mellett fog­lalt állást, de leszögezte, hogy ezt elsősor­ban állami kötelezettségvállalás keretében képzeli el, hozzászámítva az obszervatóri­um megnövekvő bevételeit, akár némi pro­filmódosítás árán is. Hasonlóképpen véleke­dett Ivanics István Bács-Kiskun megyei or­szággyűlési képviselő, azzal a különbséggel, hogy ő az obszervatórium által képviselt ta­lajtani tudományos értékek megőrzésére helyezte a hangsúlyt. Közmegegyezés kör­vonalazódott arról, hogy az obszervatórium további működéséhez az intézményes kere­tet a Kecskeméti Főiskola kertészeti karának környezettudományi intézete biztosíthatná a leginkább, de dr. Szatchó-Pekáry István rektor leszögezte, hogy a hallgatói fejkvóták terhére ezt nem látja biztosíthatónak. Leg­alább átmenetileg más finanszírozási módot kellene találni, később az EU-források meg­nyílása jelenthet végleges megoldást a kör­nyezettudományi intézet keretein belül is. Sárközy István kecskeméti alpolgármester felajánlotta, hogy a jelenleg városi tulajdon­ban lévő eszközök és műszerek továbbra is az agrometeorológia céljait szolgálhatják^ ezeket a város térítés nélkül adja majd át a létrehozandó új szervezetnek. A leginkább reménykeltő lehetőséget Szabó Károly megyei alelnök villantotta fel. Nem zárkózott el az elől sem, hogy a megye akár 5 millió forinttal is beszálljon, különös tekintettel arra, hogy a Homokhátság sürge­tő vízutánpótlásának idején kár lenne egy olyan obszervatörimot veszni hagyni, ame­lyik a költségvetési forrásokért folytatandó lobbitevékenység tudományos háttérbázisa is lehet. Hogy a parlament által a Homok­hátságra megszavazott összegekből közvet­lenül is juthat-e az obszervatóriumnak, az a Nemcsók János kormánybiztossal folyta­tandó egyeztetés után derülhet ki. BÁLÁI F. ISTVÁN Erősödni kell a kistérségi szerepnek! ARANYI JÁNOS 1947-ben született Izsákon. 1967- ben mélyépítő szakközépiskolá­ban érettségizett Baján, majd épí­tésügyi szakvizsgát tett, s Kecske­méten kapott munkát. 1969-ben Dunavecsére került, ahol építés­ügyi főelőadóként dolgozott. 1982-től Szalk- szentmárton tanácselnöke, 1990-től polgármes­tere. A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Kistér­ség elnöke, megyei képviselő. Nős, két gyerme­ke, s két unokája van. Felső-Kiskunság Az önkormányzatok nagyobb beruházásaikat aligha tudnák pályázati pénzek nélkül meg­valósítani. De támogatások hi­ányában a térségi feladatok­nak sem tudnának eleget ten­ni. Éppen ezért nagyon fontos az érintettek összefogása, va­gyis a térségi szerep erősítése. A Felső-Kiskunsági és Duna­melléki Kistérségi Területfejlesz­tési Önkormányzati Társulás tíz település - Új sóit, Apostag, Duna- vecse, Dunaegyháza, Szalkszent- márton, Tass, Kunadacs, Kun- peszér, valamint Szabadszállás és Kunszentmiklós város - szövetsé­ge. Az elnöki tisztet Aranyi János, Szalkszentmárton polgármestere töltötte be, akinek tavaly év vége felé lejárt a mandátuma.- A Szabadszálláson tartott ülésen, amikor az elnökválasztás került napirendre, 2006-ig szóló­an ismét ön kapott bizalmat.- Az 1996 óta működő társulás elnöki tisztét a kezdetektől Mó­zes Ernő, Kunszentmiklós koráb­bi polgármestere látta el. A leg­utóbbi választások után rám sza­vaztak a kollégáim, mondván, új a körzetközpont elöljárója, s majd esztendő múltán ismét na­pirendre kerül az ügy. A mandá­tumom lejárt. Ezért is volt a múlt év végi összejövetelünk. Ennek helyszínét az is indokolta, hogy az ugyancsak térséget érintő sza­badszállási szülészeti és nő- gyógyászati osztály jövőjéről be­széljünk. Ugyanis bezárás előtt áll. A jelenlegi funkciójának megtartására aligha van remény. Súlyos milliók kellenének ah­hoz, hogy 2004 decembere után is a mai formájában tovább mű­ködhessen. A megoldáskeresésre négy tagú bizottságot hoztunk létre, amelynek természetesen tagja a megyei kórház illetékese is.- Mielőtt ismét Önre esett volna a választás, előtte a hozzászólók kinyilvánították: eddig is jól látta el a feladatát, és jók a kapcsola­tai. Most milyen tervei vannak?- Van, aki kimondja, van, aki nem: csak a tisztességes lobbi se­gíthet, hogy a kötelező forintokon felül valami plusz is jusson. Szá­mít a kormányközelség, s tagja vagyok a megyei közgyűlésnek. Egyébként ma már az EU- pénzeket kell megcéloznunk, de ez egyedül nem megy. Csak kö­zös elképzeléseket lehet megfo­galmaznunk, alátámasztanunk és megvalósítanunk. Egyébként az első évben körülbelül 500 millió forint pályázati pénzt sikerült eb­be a térségbe hozni. Ez nem ke­vés, de persze elkelne jóval több is. Közben valamelyest megtanul­tunk pályázni. Az egész térséget érintő informatikai táblarendszert is eképpen sike­rült ldhelyezni. A régióhoz is el­jutottunk. Mint a kistérség elnö­ke, Kiskunfél­egyháza és Kis- kunmajsa kör­nyékét is én képviseltem a megyei terület- fejlesztési ta­nácsban.- A polgár- mesterség mel­lett az elnöki tisztség betöltése nem nagy feladat?- Természetesen a társelnökök munkájára is nagy szükség van. A többség akarata szerint Bődi Sza­bolcs Kunszentmiklós és Csík Józsefné Tass polgármestere tölti be e tisztet. A felügyelő bizottság elnöke dr. Balázs Sándor, Szabad- szállás elöljárója. A feladatokat meg kell osztani. Egyikük az ok­tatás, a kultúra területén, mási­kuk a civil szervezetek frontján különösen otthon van. A tapasz­talt polgármester társaimra - mint például a közigazgatásban külö­nösen jártak apostagira - is szá­mítok. Persze attól eltekintve, hogy én szalkszentmártoni va­gyok, azért a körzet központja mégiscsak Kunszentmiklós. Ko­rábban megállapodtunk már ab­ban is, hogy e városban látják el az ügyviteli munkát, de sajnos a közismert dolgok miatt, most ép­pen problémák vannak a városhá­zán. Mi azért bízunk abban, hogy igazgatás-korszerűsítésük teljes mértékben megfelel majd a fel­adatok ellátására. Olyan humán erőforrást kell mögöttünk felsora­koztatni, amelynek tagjai sokkal jobban tudnak pályázatokat írni, mint mi. Reméljük, hogy e fel­adatra a körzetközpont megkapja a működéshez szükséges pénzt. A kistérség pedig abban dönt, hogy milyen feladatellátó csapa­tot hoz létre. Egyébként azzal, hogy én látom el az elnöki funkci­ót, ellensúlyozhatóak a kistelepü­lések és a városok közötti külön­böző ellentétek. Vagyis semmi­lyen tekintetben nem szorulhat­nak hátrányos helyzetbe a kisebb községek - fejezte be Aranyi Já­nos. PULAI SÁRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom