Petőfi Népe, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

4. oldal - Petőfi Népe VELEMENYEK 2004. Január 2., péntek MEGYEI KÖRKÉP Nézőpont Sinkovicz László költő kíséri életüket Rajtam kívül mások is vallják, hogy a Petőfi-szilveszter megrendezé­se nagy ötlet volt. Még akkor is, ha a duhaj óévbúcsúztatókhoz szo­kott hazánkfiai elképzelni sem tudják, miként lehet összehozni a vi­lágirodalom óriásának születésnapját a bohókás szilveszterrel. Pedig a dolog egyszerű, mondhatni kézenfekvő. Ugyanis költőnk éppen szilveszter éjszakáján látta meg a napvilágot. Mintha úgy gondolta volna, hogy a jövőbeli jeles poétának jeles nap dukál a világra jövés- re. Tehát nincs abban semmi rendkívüli, ha a kiskőrösiek és más vi­dékekről érkezett Petőfi-tisztelők képesek harmóniát teremteni a két évforduló között. Már a költővel azonos napon született ifjú állampolgárok Petőfi-kö- tettel történő megajándékozása is elég lett volna az ünnep különle­ges hangulatának megalapozására. Az ország különböző települése­iről kilenc karonülő gyermek vett részt az év utolsó napján rendezett ajándékozási ceremónián. Mégis megtelt a városháza díszterme. Az apróságokat ugyanis nem csak a szülők, hanem nagyszülők, népes rokonság is elkísérte Kiskőrösre. Hiszek abban, hogy kis unokám jö­vője szebb és boldogabb lesz ezzel az útravalóval - mondta megha­tóban az egyik nagymama. Jövőre veletek ugyanitt! Az évről évre színesebb prog­ramok közül nem hanyagolha- tók el a születésnapokhoz és szilveszterekhez egyaránt kap­csolódó gasztronómiai élveze­tek sem. Ebben is remek fantá­ziáról tettek tanúbizonyságot a szervezők, amikor kitalálták, hogy egy-egy neves történelmi személyiség kedvenc ételei illenek leginkább az alkalomhoz. Idén Deák Ferenc ünnepi vacsorája került terítékre, aminek fogásait érde­mes külön is taglalni. A „haza bölcse” kávélikőrrel alapozta meg bő­séges étkezését. A „kolompír gombócleves” elfogyasztása után főtt füstölt csülök következett mustármártással és tormával. Ennek le­gyűrése után a fokhagymás tejben áztatott rántott borjú, az úgyneve­zett Deák-szelet, karikára vágott sültburgonyával fokozta a jóllakott­ság érzését, úgy az egykori jeles államférfiben, mint a mostani ven­dégekben. Mindezekre mandulakrémmel töltött és kávéval ízesített torta tette fel a koronát. Az év utolsó napjára felszabadított petárda- és tűzijáték tilalom vi­szont nem tett jót az éjféli emlékünnepségnek. A magasztos érzések­kel teli hangulatot beárnyékoló durranások frászközeli állapotot idéztek elő az ünnepség némely résztvevőjében. Nem véletlenül fe­jezte be serleges fogadalomtételét a város polgármestere ekképpen: Érezzék továbbra is jól magukat városunkban és remélem jövőre új­ra, találkozunk ugyanitt, s akkor ők is - mármint a petárdások - ve­lünk együtt ünnepelnek! Megmentik a tavat Természetvédelem Befejeződött a Riha-tó meg­mentését célzó munkálatok idei üteme. A tájegység legnagyobb állóvizén a holland kormány segítségének köszönhetően dolgozhatnak a szakemberek. A Riha-tó Mohá­csi-sziget legmélyebb pontjaként 150 éve még az egész terület bel- vízgyűjtője volt. Az ekkor kezdő­dött belvíz-elvezetési munkák, amelyek még az 1980-as években is folytak, lassú, de biztos pusz­tulást eredményeztek. Miután a tó utánpótlása akadozik, tíz éven belül idén másodszor csökkent le vészesen a vízszint. A tó meg­mentésében a holland kormány volt partner: a Duna-Dráva Nem­zeti Park pályázaton 40 millió fo­rintot nyert a célra.- A program 2003-ra tervezett szakasza elkészült - mondta la­punknak Omacht Zoltán, a nem­zeti park Béda-karapancsai táj­egységének vezetője. - A kivite­lező elbontotta a tavat két részre osztó áttöltést, így itt biztosítottá vált a vízmozgás. Ugyanakkor a töltésből meghagytak szigete­ket, miután ezek fontos élőhe­lyek. A bejövő víz útját az ide vezető árok tisztításával és a zsi­lip javításával igyekeztek bizto­sítani. Az összefüggő nádassá vált Kisrihán egy vezérárkot húznak körbe, aminek köszön­hetően újra sziget alakul ki. 2004-ben a program idegenfor­galmi része is megvalósulhat: felépítik azt a madárgyűrűzőt, amelynek segítségével a Riha eg­zotikus állatvilága a nagyközön­ség számára is elérhetővé válik. GÉCZY ZSOLT EBÉD ÉS CSOMAGOK. Az ünnepek idején a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat helyi aktivistái az idén is több mint félszáz adag meleg ebédet és tartós élelmiszereket tartalmazó csomagot jutattak el Já­noshalmán a rászorulóknak. fotó: blázsik Sándor Petőfi Sándor emléke örök Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán is megemlékeztek a költő születéséről Folytatás az 1. oldalról Kiskőrösön és Kiskunfélegyhá­zán szilveszterkor megemléke­zést rendeztek Petőfi Sándor tiszteletére. Kőrösön a Petőfi-szilveszter programja keretében nyitotta meg Laczkó Ibolya művészet- történész a Petőfi szellemében című, kortárs művészek kis­plasztikái munkáiból rendezett kiállítást. Ezt követően a helyi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola ta­nulói bemutatták a János vitézt a művelődési központban. Az elbeszélő költeményt dr. Kerényi Ferenc irodalomtörté­nész alkalmazta színpadra, az előadást Jónásné Farkas Ágnes, a középiskola tanára rendezte. A költő nevével fémjelzett szil­veszter hagyományainak megfe­lelően, most is neves történelmi személyiség kedvenc ételei sze­repeltek a vacsora menüjében. Ezúttal a Deák Ferenc által kedvelt, korabeli recept alapján készült ünnepi vacsorát szol­gálták fel a vendégeknek, amelyhez ősho­nos kiskőrösi borokat kínáltak a helyi Gond­űző Borlovagrend tagjai. Éjfél után a szülőház előtti téren emlék­ünnepséget tartottak, amelyen dr. Szörényi László irodalomtörténész, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Irodalomtudományi In­tézetének igazgatója mondott köszöntőt. Beszédében párhuzamot vont Keresztelő Szent János, mint a Messiás előfutára meg­születése és Petőfi születése között.- Vajon jól érezné-e magát közöttünk most Petőfi Sándor? Talán a túlvilágon mo­solyog rajtunk, hogy őt magasztaljuk, és várja mikor születik meg az, akinek ő volt az előfutára - mondta a szónok. .Az, idei serlpgps fogadalomtétel alkalmá­val Barkóczi Ferenc polgármester vállalta, hogy személyesen szorgalmazza a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum raktározási és feldolgozási munkájához szükséges feltéte­lek megteremtését. A fogadalomtételt köve­tő koszorúzás után az ünnepség résztvevői fáklyákkal a kezükben a közeli evangélikus templomba vonultak, ahol megtekintették a költő kiskőitosi születését bizonyító eredeti keresztelési anyakönyvet. Ezután Petőfi tisztelői és az irodalom barátai hajnalig tar­tó vidám beszélgetéssel és mulatsággal bú­csúztatták a 2003-as esztendőt. Kiskörösön megható ünnepség keretében vették át a tavaly január elsején született gyerekek szülei a Petőfi-kötetet.- December 31-ike Kiskunfélegyházán is több az év utolsó napja ünnepénél, mert 181 évvel ezelőtt, ennek a napnak éjjelén született a magyarság egyik legnagyobb forradalmi és irodalmi alakja, Petőfi Sándor - kezdte ünnepi beszédét Kiskunfélegyhá­zán Ficsór József. A polgármester elmond­ta: a kiskunfélegyháziaknak minden év szilveszterén kedves kötelességük, hogy - mint egy zarándokhelyre - ellátogassanak ahhoz a házhoz, ahol a költő gyermekéveit töltötte, és emlékezésükkel éltessék azt a hazaszeretetet, amelyet Petőfi személyisé­ge mindig is erősített.- Nem azoknak van szükségük az ünnep­re, akik valamikor életüket ezért a földért, hazáért feláldozták, hanem nekünk van szükségünk arra, hogy emlékükből erőt, bá­torítást merítsünk a küzdelmekhez. Vannak a földön ragyogó lelkek, akik önmagukból merítik a fényt, és ha el is tűnnek világító fényözönt hagynak maguk után. Ilyen Pető­fi Sándor is - mondta végezetül Ficsór Jó­zsef polgármester. Az ünnepi beszédet követően Rekedt Gréta, Csonka Szilvia és Nagyapáti Anita verses-zenés műsort adott elő, majd a vá­rosi intézmények, a politikai és civil szer­vezetek képviselői elhelyezték koszorúi­kat, mécseseiket a Petőfi-ház emléktáblá­jánál. Az ünnepség a költő nevét viselő vá­rosi könyvtárban folytatódott, ahol Szegény legény vagyok címmel, megzenésített Pető- fi-verseket hallhattak az érdeklődök B. Hor­váth István előadásában. Serleges fogadalom Régi hagyományt keltettek életre a kiskőrösi­ek hat évvel ezelőtt. A költő születésnapja al­kalmából rendezett Petőfi-szilveszteren ser­leges fogadalomtételre kerül sor. Az éjféli ha­rangszó után a szülőház előtt összegyűlt helybeli és az ország különböző vidékeiről érkezett Petőfi-tisztelők ezrei előtt, az úgyne­vezett Petőfi Billikommal a kezében valami­lyen közcélú fogadalmat tesz a város polgár- mestere. A Petőfi-billikomot, vagy serleget 1913-ban alapította a Kiskőrösi Olvasó Egy­let és az Úri Kaszinó tagsága. A dombormű­vel díszített, ezüst és porcelán ötvözetből ké­szült serleggel eredetileg a március 15-ei Ün­nepség szónoka tett fogadalmat, de ez a ha­gyomány a 11. világháború utáni években el­halt. Az Országos Petőfi Sándor Társaság, valamint a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Em­lékmúzeum 1998-ban kezdeményezte a régi szokás felelevenítését, azzal a módosítással, hogy szilveszter éjjelén, a város mindenkori polgármestere beszámol előző évi fogadal­mának teljesítéséről és a nyilvánosság előtt új fogadalmat tesz. SINKOVICZ LÁSZLÓ - SZÁSZ ANDRÁS Újévi koncert a templomban Bátya Az újév napján, vagy a követke­ző napokban adott hangverse­nyek egyre népszerűbbek. A Bá­tyai Danubia Ifjúsági Fúvósze­nekar ad koncertet holnap dél­után 5 órától a község Kisbol- dogasszony templomában. A hangverseny műsorán többek között felcsendül Beethoven: Marsche; Nino Rota: Rómeó és Júlia. Az ifjúsági zenekart Szklenka István fúvóskarnagy vezényli. A programban közre­működik a Kalocsai Honvéd Helyőrség Rézfúvós Kvintettje, ÜNNEP A BÖRTÖNBEN. A kecskeméti börtönben is rendeztek karácsonyi ünnepséget. A fogvatartót- akik Schubert: Ave Maria és Ver­tak egymásnak kedveskedtek zenés-verses műsorral. Az eseményen jelen voltak kisbabáikkal az ország- di: Nabucco egy-egy részletét is ban egyedülálló anya-gyermek körlet lakói is. ______________ fotó, banczik Róbert előadják. * Új év napjához kötődő hiedelmek Boldogasszony-hava Január elseje a polgári év kez­dőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteleté­re kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egy­másnak. A január elsejei évkezdet a Gergely-féle naptárreform óta vált általánossá. Az újévi köszön­tésnek, különösen a diákok ado­mánygyűjtő rekordálásának a ha­gyományáról és tiltásáról a 16. század óta léteznek történeti ada­taink. Általános szokás volt, hogy újévkor házról házra járva jókí­vánságot mondtak, illetve énekel­tek a fiúgyermekek, legények, há­zasemberek. Az újesztendei jós­ló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, a megszabott ételek fogyasztása. E napon tiltott a baromfihús evése, mert úgy tartják, hogy a baromfi elkaparná, hátrakaparná a sze­rencsét. Disznóshúst kell enni, mert a disznó előretúrja a szeren­csét. Ilyenkor előnybe részesítik az apró szemes terményeket (len­cse, rizs, köles) abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Sok helyen e napon rétest süt­nek, mert az hosszúra nyújtja a szerencsét. Szokás volt egész ke­nyeret szegni, hogy mindig le­gyen a családnak kenyere. Újév­kor az első nap szerencséjével az egész esztendő sikerét igyekeztek biztosítani. Úgy tartották, amit e napon cselekszenek, az hatással lesz az egész elkövetkezendő esz­tendőre. Sokféle tiltás kapcsoló­dik újév napjához. Közismert az a hiedelem, hogy semmit sem ad­nak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Általában munkatilalom volt, nem volt szabad mosni, főzni, varrni. Általános hiedelem, hogy ami ezen a napon történik valaki­vel, az ismétlődik meg egész év­ben, ezért igyekeztek a veszeke­déstől tartózkodni. Az időjárásra is jósoltak. Ha újesztendő napján szép, napfényes idő van, az jó esz­tendőt jelent. A bácskai magyarok népi időjárásjóslása szerint: janu­ár elsején, újév napján, ha csilla­gos az ég; rövid lesz a tél, ha piros lesz a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. pn-információ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom