Petőfi Népe, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-03 / 2. szám
9. OLDAL Kék tükör Mai magazin Milliárdos Horoszkóp, rejtvények, bűnügyi rekordok SMS-posta, éve 12. oldal hétvégi tévéműsor 13. oldal A holtágak fölé hajló évszázados füzek ágai közt halkan susog a szél. Szélsodorta színes levelek úsznak a Dunán. A víz a földnyelvek közt őrzi titkait. Villám- sújtottá, odvas, sok évet megért törzsek, emberderéknyi ágak fekszenek a holtágak közti szigetek földjén. Ritka növényfajok és madarak állják az idő próbáját. Megkísérlik a túlélést az ősi szigetvilágban. írhatnánk így is a ritka, lakatlan zugról. Bár valóban háborítatlan volna! De az emberkéz az utóbbi száz évben nem a természetért, sőt ellene cselekedett. A látszólagos nyugalom felborult ökológiát takargat. Újjászületnek a dunai holtágak Alig több mint évtizede egészen más szerepet szántak a vízmérnökök ennek a Tát és Esztergom közötti, nyolc kilométer hosszon elterülő háromszáz hektárnak. A táti szigetvilágot táti-ebedi szigeteknek is nevezhetjük; hiszen egykor a Duna két oldalán fekvő községek, a Komárom-Esztergom megyei Tát és a túlparton fekvő, szlovákiai Ebed lakói közösen hasznosították a területet. Az elmúlt évtizedekben megszakadt a folyamat. A szépen gondozott kaszálókat és a holtágakat visszahódították a természet őserői. Később pedig egy vitatott energetikai szándék szerint ez az élettér is betagozódott volna a bős-nagymarosi duzzasztórendszerbe. Már nehéz lenne felderíteni, ki vetette fel elsőként, hogy össze kellene fogni a szigetek rehabilitációjáért. Azóta az eredeti állapot visszaállítására létrejött a Kis-Duna nevű konzorcium. A gesztori feladatokat Tát nagyközség ön- kormányzata vállalta, s a szervezetek a munkálatok elvégzésére a Viadom Rt.-t vonták be a konzorciumba. A társaság a saját költségén elkészíttette a mederrekultivációs program környezeti hatás- tanulmányát. Mechler Zoltán ügyvezető elmondta: az Európai Unió természetvédelmi programjához kapcsolódóan LIFE-pályázatot nyújtottak be, amely a tervezés költségeihez járulhat hozzá. A táti-ebedi szigetek rehabilitációja egyelőre a tervezés szakaszában jár. A remények szerint az Európai Unió jelentős támogatást adhat a nagy léptékű munkához. A konzorcium abban bízik, hogy az idén, de legkésőbb a jövő év elején megkapja a szükséges vízjogi engedélyt. Ennek birtokában nyújthatók be a további uniós pályázatok PHARE- és LIFE-forrá- sokra, amelyekhez jelentős hazai állami és kormányzati forrásokat is hozzá kell rendelni. A sokéves projekt első, gyakorlati lépcsőjeként a holtágakká silányult egykori mellékágak rendbetétele ad feladatot. Ezzel a környezet a friss vízutánpótlás révén új erőre kapna. Utána következik az igazi próbatétel: a szigetek területének rendezése. A szándékok szerint olyan szabadidős és turisztikai tevékenység is megvalósulhat, amellyel párhuzamosan helyreállítható az egykori élővilág. A Kis-Duna konzorcium a Tát és Esztergom közötti folyóágak rehabilitációját mederkotrással, korlátozott mértékű kavicskitermeléssel, a partvonal kialakításával kezdi meg.. A helyreállító munka megkezdése előtt kutatófúrással, próbakotrással mérik fel a bekövetkezett károkat. A mederben, különösen a patakok befolyásánál lerakódott mintegy 100-200 ezer köbméternyi, nehézfémeket és kőolajszármazékokat tartalmazó iszapot el kell távolítani, ám még kérdéses, hogy hol helyezhetők el e rendkívül környezetkárosító anyagok. A partszakasz átalakulásával az ipari és kitermelési jellegű beavatkozások sebei begyógyulhatnak. A természeti értékek védelme mellett kerékpárutak, kis hidak építésével a vízi ökoturizmus is megteremthető a környéken élő emberek életterével és igényeivel egyeztethetően. A remények szerint jelentős részben uniós forrásokból táplálkozó projekt jövőre megkezdődhet, s várhatóan néhány év múlva a térség lakói közvetlenül is tapasztalhatják: a Duna nem csupán átkot, hanem áldást is jelenthet a part mentén élők számára.- Páratlan értéket jelent ez az ökológiai-egységet alkotó szigetvilág - vallja Szenes Lajos táti polgármester. - Gyermekkoromtól emlékszem arra az'időre, amikor a szigeteket valóban víz vette körül. Sajnálom, hogy a hajdani termé- szetszerető gazdálkodást felváltó haszoncentrikus irányzat erősen sújtotta a környezetet, amikor gépesítették a munkát, óriási károkat okoztak a rétvilágban.- Sajnos a kárpótlás során részben magántulajdonba került területek birtokosainak nem feltétlenül az ökológia helyreállítása az elsődleges céljuk. Ugyanakkor folyamatban van a szigetvilág természetvédelmi oltalom alá helyezése. A Körtvélyesi-sziget nagy részét a Duna-Ipoly Nemzeti Park már visszavásárolta állami tulajdonba. A természetet féltők reményei szerint a megindult folyamat révén a nemzeti park részévé válik a szigetvilág. A legértékesebb részeket folyamatosan természetvédelmi oltalom alá kell helyezni, és a le kell cserélni a tájidegen növényfajokat. Ezt a nemzeti kincset meg kell őriznünk az utókornak. A Duna két oldalán mostanság sokat emlegetett szigetcsoport a két ország közti 1947-es határrendezéssel a Pozsony alatti területek ellenében került magyar tulajdonba. A különválás évtizedei után adódik a kérdés: a Duna és a táti-ebedi sziget ma milyen szerepet játszik a község gazdasági életében? Nagy Tibor, a szlovákiai Ebed polgármestere civilben elektrotechnikus. Büszkén mutatja a szigetcsoport féltve őrzött, több száz éves, kézzel rajzolt térképét.- Manapság a strandoláson és a horgászaton kívül nem igazán ad a folyó más lehetőséget. A nagyapám szokta emlegetni, hogy egykor gyakorta átjártak a túloldali táti-ebedi szigetre. Saját rétje volt odaát, kaszálni jártak át a többi gazdával. Persze az sem lehetetlen, hogy az Unióban majd mi is részt vállalhatunk a szigetek majdani hasznosításából. De ezek még a jövő kérdései. Rutai Ferenc, Ebed község krónikása méltán jellemezhető afféle sorsüldözöttként. 1928-ban született, papnak készült, ám a politika minden ebbéli szándékát keresztezte. Könyvtárnyi gyűjteménye van. A község több száz éves telekkönyvét fellapozva fog a mesébe. Hosszan sorolja az egykori 48 katasztrális holdas gazdatelkek, a legelő azaz páskom, a kenderföldek, a szegényebbeknek kijáró köblös földek és szigeti kaszálók felosztását.- Az első háború után a kettős birtokosság jogán gazdálkodhattak a táti gazdák a túlparton, az erről szóló igazolvánnyal kelhettek át a Dunán. Fiatalon az apámmal még magam is megjártam párszor az utat... A papírunkat mindig megnézték a fináncok. A doku- ment máskor is jól jött, amikor a hídon át Esztergomba mehettünk; például Nagyboldogasszony ünnepére. Megnéztük az esztergomi lányokat. A múlt század közepén Rutai Ferenc, Ebed krónikása az öreg dokumentumokból idézi fel a sziget múltját. Nagy Tibor ebedi polgármester féltve őrzi a sziget régi, kézzel rajzolt térképét. a táti szigetek rétjeinek kétharmadát az ebedi, egyharmadát a táti gazdák kaszálták. Emlékszem, kompokkal eveztünk át a vízen. Sok-sok takarmányt áthordtunk a túlpartról. Ma már persze kaszálásra sem igen kellene az a sziget senkinek. Körülnézni azért szívesen átmennék egyszer magam is. Sőt, megmutatnám az ebedi fiataloknak azokat a szigeteket. A tél eleje két friss információval szolgált: Gaál Benedek, a Viadom Rt. tanácsadója azt mondja, hogy a LIFE-pályázat saj- ‘ nálatos módon nem nyert. Ám e tény nem veszélyezteti a program egészét. A jövő évi pályázatok előkészítéseként viszont összeállítottak egy átfogó anyagot, amely alkalmas arra, hogy a kiírók részletesen megismerjék a projektet. A reményük szerint az uniós belépéssel párhuzamosan megszűnő PHARE-pályázati rendszer helyébe lépő új pályázatok a saját erővel együtt lehetőséget adnak a nagy léptékű terv véghezvitelére. A táti-ebedi szigetekkel kapcsolatos állami vízjogi engedély kiadása nem ütközött akadályba - tudtuk meg Janák Emiltől, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójától. A közeljövőben a szigetek és Tát közt árvíz- védelmet is szolgáló út épül, így a holtágrendszer továbbra sem lesz árvízvédett, fogalmazhatunk úgy is, hogy az őstermészet megtarthatja magának. így minden, az ökológia eredeti állapotához közelítő beavatkozás, például a lezárt holtágak megnyitása elvégezhető, sőt, a „light természeti turizmus” sem kizárt. FARSANG LAJOS Építő természet I Horgászok paradicsoma I Hegyek kavicsból A szigetcsoport szépségei vonzanák a természeti „light ökoturizmust”, A holtágakban jobbára a gyerekek örülnek a kitartó lógatás utáni kapásnak. A Duna itt A szigetek közelében ma is kavicskitermelés folyik. A módjával folytatott tevékenységet egyeztetni ugyanakkor az ökológiai károkat elrejtik az avatatlan szem elől. halban gazdag. lehet az ökológiai érdekekkel.
