Petőfi Népe, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-10 / 8. szám

8. oldal - Petőfi Népe GAZDASÁGI TÜKÖR 2004. Január 10., szombat Árnyék vetül az élelmiszeripar jövőjére Az Európai Unióba belépő országok legfontosabb iparága, az élelmiszer- ipar az elkövetkező években kevés derűre fog okot adni - írja a Die Presse című bécsi napilap. A cseh példa egyértelműen megmutatja, hogy az elkövetkező évek mennyi nehéz­séget hoznak majd a csatlakozó közép- és kelet-európai országokban: az összesen 13 ezer élelmiszer-ipari cégből mindössze 4 ezer felel meg az Európai Unió magas higiéniai előírásainak. Brüsszel ráadásul ezek közül is mindössze 130 számára ál­lította ki az exportáláshoz szükséges mi­nőségi bizonyítványt. A 2006 végéig tartó átmeneti időszak pedig 52 élelmiszer-ipa­ri üzemet érint. A többieknek viszont minden bizonnyal be kell zárniuk, ha­csak nem képesek ezek a vállalkozások annyi pénzt beruházni, hogy elérhessék az uniós színvonalat. Ezt azonban senki nem gondolja ko­molyan - állapítja meg a Die Presse szigo­rú tollú szerzője. Egyedül Csehországban 500 millió eurós (forintra átszámolva mintegy 131 milliárdos) beruházásokra volna szükség, hogy az élelmiszer-gazda­ság egyenesbe jöjjön. Az európai uniós belépéskor azonban a közép- és kelet-európai országokban aligha várható igazi fordulópont, sokkal inkább az esztendők óta tartó folyamat erősödik fel. A Bécsi Nemzetközi Gazda­sági Összehasonlító Intézet (WIIW) egy közelmúltban elkészült, rendkívül alapos és kiterjedt elemzése arra a következte­tésre jut, hogy a szóban forgó iparág az átalakítások egyértelmű vesztese. Ennek magyarázata az, hogy az összes csatlako­zónál az 1995 és 2001 közötti növekedés alatta maradt a feldolgozóiparnak. Sajná­latos módon Lengyelországban és Romá­niában az éves növekedési ütem egyértel­műen 2 százalék fölött volt. Az élelmiszeripar csaknem az összes közép- és kelet-európai országban a leg­fontosabb iparágnak számít. Többük ese­tében is ez a szektor az ipari termelés egyötödét teszi ki, egyedül Magyarorszá­gon 16, Szlovákiában pedig 14 százalék a részesedése. Összehasonlításul: Auszt­riában az élelmiszerek az ipari termelés 11,6 százalékát teszi ki. A bajokat kiváltó fő okok egyike az ár­beli versenyképesség romlása: miközben ugyanis a jövedelmi színvonal változatla­nul az EU-érték 40 és 85 százaléka között helyezkedik el, a termelékenység tovább­ra is a hátsó sorokban sántikál. S bár fo­lyamatosan fejlődik, mégsem azonos ütemben a fizetésekkel. Ennek tükrében mindössze három ország képes összeha­sonlítható előnyöket fölmutatni: Magyar- ország, Lengyelország és némi megköté­sekkel Bulgária. A válságot más tényezők egész sora is nehezíti: a politikai áttörést követően erő­sen visszaesett a kereslet a nagy értékű élelmiszerek iránt, a külföldi konszernek pedig kihasználják ezt, és évek óta erősen nyomulnak a keleti piacon. A minőség és a marketing vonatkozásában a hazai üze­mek nem képesek lépést tartani, a virág­zó szuper- és hipermarketek teljesen el­nyomják őket. Ráadául összeomlottak az olyan hagyományos felvevőpiacok, mint Óroszország, s megszakadt velük a kapcsolat. Az EU-belépés a közép- és kelet-euró­pai országok élelmiszeriparát többszörö­sen is érinti, nemcsak a már említett higi­éniai előírások révén. A mezőgazdasági nyersanyagok ára hirtelen az uniós szint­re ugrott, és a jelenlegi tagállamokból származó árukra kiszabott vámok sorom­pójának eltörlése nyomán óriásira duz­zadt a konkurencia. Hozzájárul mindeh­hez a harmadik országokból származó import nyomása. Ennek magyarázata az, hogy az Európai Unió élelmiszerimportra vonatkozó vámtarifája alacsonyabb, mint a belépő országok jelenlegi tételei. A WIIW becslései alapján azonban hosszú távon mégis vannak bizonyos le­hetőségei az élelmiszeriparnak keleten: a régi kereskedelmi márkák reneszánsza mellett elsősorban a bioszektor nézhet ugrásszerű növekedés elé. A mezőgaz­daság ténylegesen „biotermékeket” pro­dukál - egyszerűen azért, mert hiányzik a pénz a tápszerekre és a permetezősze­rekre. GYULAY ZOLTÁN Bukdácsolnak a belépők, Szlovákia virágzik Becs Napjainkban Magyarország és Lengyelország hatalmas gazdasági problémákkal küzdjvmiközbenu Szlovákia vi­rágzik,- írják Visegrádi Négyekkel foglakozó elemzésük­ben a Bank Credit Suisse First Boston (CSFB) szakértői. „Magyarország 2004-ben a leg­nagyobb gazdasági problémák­kal rióudő közép-európai or­szág. ' FengyeJországnak és Csehországnak is alapvető gondjai vannak, és időt kell Nyílt hétvége a Vanessa Esküvői Ruhaszalonban Idén lesz a nagy nap, s szeretné hozzátartozóit elkápráztatni gyönyörű menyasszonyi ruhával? Ha Ön még nem választott, ak­kor itt az ideje. Látogasson el jövő hétvégén, 10 és 18 óra között Kecskeméten a Vanessa Esküvői Ruhaszalonba, ahol világcégek 2004-es álomszép modelljeit tekintheti meg és különleges ked­vezménnyel elő is jegyeztetheti. A Vanessa Esküvői Ruhaszalon az ország egyik legnagyobb üzlete. A menyasszonyok öt világcég nagydíjas kollekciójából választhatják ki az egyedi stílusuknak megfelelő ruhát kiegészítőkkel, amelyeket több mint 300 négyzetméter alapterületen kínálnak. A hölgyeknek mindig olyan ruhát kell választaniuk, amely megmu­tatja az egyéniségüket. Ezért kínálatukban a hagyományos, a gyöngyös és az uszályos ruhák mellett megta­lálhatóak a visszafogott, könnyed, légies és bohém ruhák is, amelyek mindegyike kiváló minőségről ta­núskodik, hiszen világcégek jog­védett termékeiről van szó. Az olasz EDDY R. modelleket azoknak a hölgyeknek ajánlják, a szeret­nék ámulatba ejteni a násznépet. Az amerikai DEMETRIQS modellek viszont azon menyasszonyok ál­mát váltja valóra, akik a nagy napon szeretnék magukat hercegnőnek érezni. A spanyol PRQNQVIAS cégnek, a világ egyik legnagyobb gyárának a legmodernebb ruhái jelenleg a „divatdiktátorok”, amelyek közül a Vanessában az igényesebb, St. Patrick kollekcióból választhatnak a höl­gyek. A francia PIERRE CARDIN 2004-es mo­delljei egy teljesen egye­di kollekció, amely hűen tükrözi a méltán híres divattervező kreativitását. A francia HERVÉ ruhák legújabb modelljei bohémságról, fel- tűnőségről árulkodnak, az egy-szerűség jegyében. Azon höl­gyek, akik szeretnének egy kicsit kitűnni, azoknak biztosan elnyerik tetszésüket az álomszép ruhák. A nyílt hétvégén, január 17-én és 18-án a több száz gyönyörű ruha, fátyol és ékszer mellett a menyasszonyokat a kiváló mi­nőségű spanyol DORIANI esküvői cipők, illetve bordó esté­lyi jellegű menyecskemodellek gazdag választéka várja. S ez még nem minden, hiszen a Fantázia Virágüzlet menyasszo­nyi csokrok széles palettáját vonultatja majd fel a ruhasza­lonban. ▲ 2004-es menyasszonyi modellek Vanessa Esküvői Ruhaszalon, Kecskemét, Bethlen krt. 40. • Tel.: 76/477-475 nyerniük, de 2009-2010 előtt nem lesznek képesek belépni az eucóövezetbe” ^ ítélkeznek a CSFB elemzői Közép-Európa három legfontosabb nemzet- gazdasága felett. A fennálló ál­lamháztartási hiány alakulása - amely a bruttó nemzeti össz­termék csaknem 7 százalékát teheti ki 2004-ben Magyar- országon - továbbra is a tőke- beáramlással hoz létre függő viszonyt. Ez a forintra is hatással van. A nemzeti banknak ne­héz lesz visszafogni a június óta 6 százalékpontos alapka­mat-emelést anélkül, hogy a forint további leértékelésére vonatkozó nyomásnak ellen­álljon. Magyarország gazdasá­gi növekedése 2004-ben a ma­ga 2,8 százalékával egyértel­műen alatta marad a tervezett 3,5 százaléknak, a 6,2 száza­lékos inflációs ráta pedig távol esik a 2004 végéig kitűzött csökkentési céltól. A forint automatikus bekapcsolása az euró váltási mechanizmusába a májusban esedékes EU- belépést követően egy eszten­dővel eltolódik, akárcsak a 2008-ra tervezett belépés a közös valutaunióba. Budapest azon kívánságát, hogy a forin­tot mintegy 8-11,5 százalékkal fölértékeljék, a CFSB szakér­tői valószerűtlennek tartják. Ellenkezőleg: az ország ver­senyképességének erősítése további leértékelést tesz indo­kolttá. A következő hónapokban a lengyel zloty is hasonló nyo­másnak lesz kitéve a leértéke­léssel kapcsolatban. Lengyel- országban a külföldi befekte­tők gondoskodnak mindenek­előtt arról, hogy Varsónak 2004-ben 7 százalékos állam- háztartási deficittel kelljen számolnia. A lengyel gazdaság növekedése 3,5-ről 4,5 száza­lékra természetesen egy ennek megfelelő expanzív fiskális po­litikát és erőteljes exportot igé­nyel. „Ami Csehországot illeti, at­tól tartunk, hogy 2004 politi­kai forgószele a reformprog­ram végrehajtását és az állam pénzügyeinek rendbehozata­lát veszélyeztetni fogja” - mondja Tatiana Orlova a CSFB-től. Noha az országnak az EU-belépéshez szükséges gazdasági küszöbértékei jónak mutatkoznak, aí euró bevezeté­sét a csehek 2009-re, 2010-re kí­vánják elhalasztani, hogy több időt nyerjenek gazdaságuk és fi­zetőeszközük „valódi felzárkóz­tatására” az eurózóna országai­hoz. A legjobb kilátásai az euró 2008. évi bevezetésére Szlováki­ának vannak. Az államháztartá­si deficit csökkentésének mérté­két sikerült elérni, s a kormány a legjobb úton halad afelé, hogy Szlovákia Közép-Európa legvon­zóbb országává váljék a külföldi befektetők számára. Devizaárfolyamok Cseh korona Euró Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona Angol font 8,30 269,43 198,32 57,41 172,02 é,62 387,90 Rauch: több mint 40 százalék Budapest A tízesztendős Rauch Hun­gária Kft. az előző évi 12,6 mil­liárd forintos árbevételét tavaly több mint negyven százalékkal növelte, és tizennyolcmilliárd forint körüli árbevételt ért el - jelentette be a gyümölcsleveket előállító cég, amely 1993-ban 5 munkatárssal kezdte meg működését. Akkor több mint tizenöt hasonló profilú cég működött az országban, szá­muk mára ötre csökkent. A Rauch ugyanakkor a leg­nagyobb hazai gyümölcslé- és iceteagyártó vállalatává nőtte ki magát, háromszázhúsz alkalmazottal. A gyár teljes töl­tőkapacitása óránként 71300, azaz napi 1,7 millió darab - do­boz vagy palack -, illetve órán­ként 55 800, azaz 1,33 millió liter. Raktára tizenhatezer da­rab EUR-raklap befogadására alkalmas. A kft. menedzsmentje sze­rint a dinamikus növekedés főként annak köszönhető, hogy a belföldi eladások fo­lyamatos növelése mellett a vállalkozás Magyarországon kívül további harmincöt or­szágba szállítja termékeit: a közép- és kelet-európai leányvállalatok által lefedett piacok (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, ’Horvátország, Ro­mánia, Szerbia-Montenegró) mellett a FÁK országaiba, a tel­jes balkáni térségbe, Kínába, egyes arab országokba és az Amerikai Egyesült Államokba. Az export összességében a forgalom több mint 40 százalé­kát teszi ki. Magyarországon a Rauch Hungária Kft. évente 70 ezer ton­nányi magyar alapanyagot, azaz gyümölcsöt dolgoz fel. A kft. idei árbevétele a tervek szerint mintegy 10 százalékkal növek­szik majd. __________________________EUROPRESS/lfn A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ Sorozatok fílmvígjátékok minden nap mindenkinek! .. . . MAR KÖZEL EGYMILLIÓ AN LÁTJÁK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom