Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-30 / 302. szám
PETŐFI NÉP E ALMANAC H Dunaegyháza A képviselő-testület: Nagy Tamás polgármester, Boldoczki Imréné alpolgármester, Bácsi János, Kecskés Gábor, Komáromi- né Huszárik Judit, Papp Gyula, Poros Mihály, Suhajda Imréné, Tilli Ferenc, Tóth Gusztávné, Zsidóné Faragó Mónika jegyző. • • A településről a honfoglalás előtti időből írásos emlék nincs, de szinte biztos, hogy a legrégebbi korokban is laktak ezen a területen emberek. Bizonyíték erre a falu határában lévő több avar kori temető, kettő részlegesen, egy feltáratlan. • Az első írásos emlék egy 1217- ből származó oklevél, amely Tolvoy néven említi a települést. A falu kaphatott ilyen nevet, a terület birtokosától is, de valószínűbbnek tűnik az, hogy a környék nádasaiban, lápos részein zsiványok tanyáztál és erről kapta a település a nevét. Későbbi oklevelekben találkozhatunk a falu Tolve, Tolue, Tolvoj, Tolvaj elnevezésekkel. • Miért lett a község neve Egyháza? Tudott dolog, hogy a magyar nyelvben az egyház templomot jelent, tehát a név egy templom körüli települést jelentett. A Duna előtag 1848-tól található meg Egyháza említésekor. A település ebben az időben hol Duna- Egyházaként, hol Tót-Egyházaként szerepel. • A török kivonulása utáni időszak úgy szerepel a történelemben, mint az újjátelepülés korszaka. A telepítés 1701-1714 közé esik. Az ide telepített emberek felvidéki, magyarul nem tudó tótok, azaz szlávok voltak. A letelepedők nem voltak jobbágyok. Az ideköltözött pár család 1770-re 810 fős faluvá nőtte ki magát. • Iskola 1715-ben épült, majd egy nádfedeles templom, aminek helyére egy új templomot emeltek kőből. ■ te óvoda épületét nemrégiben újította fel az önkormányzat. Jó lehetőséget biztosítani Dunaegyháza kis település, a Dunától mindössze másfél kilométerre van. A betelepítés őket sem kerülte el az 1700-as években. A településen ma is jelentős azoknak a száma, akik szlovák nemzetiségűek. A kisebbség és a magyarság jól megfér egymás mellett.- Milyen változást jelentett a rendszerváltás a település életében - kérdeztük Nagy Tamás polgár- mestert.- A faluban élő emberek foglalkoztatási helyzetét jelentősen befolyásolta a rendszerváltás. A településről eljáró, nagy számú ingázót az új tulajdonosi kör elbocsátotta, ezért sokan munka- nélkülivé váltak. Az azóta eltelt idő alatt kicsit javult a helyzet. A Geroma Danubia Kft. és a Haladás Rt. foglalkoztatja a helyi munkaerőt. Településünkön a lakosság jelentős arányban szlovák ajkú, a megyében egyedül nálunk működik Tele- __________________________ pülési KisebbséA NEPESSEG ALAKULASA 1996 1997 1998 2002 Forrás: polgármesteri hivatal 1 1557 1523 t*2* 1509 1532 NAGY TAMÁS 1969-ben született Szabadszálláson. 1987-ben végezte el a középiskolát Dunaújvárosban. 1993-ban történelem-szlovák szakos diplomát szerzett, majd az általános iskolában tanított. 1998-tól polgár- mester. Nős, egy kislánya van. gi Szlovák Ön- kormányzat. Egészen az 1940-es évekig hadilábon állt a falu a magyar nyelvvel. Az idegen betelepedő, ha el akarta fogadtatni magát a közösséggel, meg kellett tanulnia szlovákul. Az iskolában is ezt a nyelvet tanították. Érdekessége az akkori iskolának, hogy egyházi fenntartású, ugyanakkor az iskolaszék úgymond világi. A rendszerváltás után két évvel sikerült az infrastruktúrát bővíteni a telefonhálózattal és a vezetékes gáz bevezetésével.- Az elkövetkezendő években milyen feladatok megvalósítását tűzték ki célul?- Az első és legfontosabb feladatunk az, hogy az intézményünk működni tudjon. Egyetlen intézményünk van az iskola, amihez tartozik az óvoda, és a napközi otthonos konyha. Az egészségügy nincs intézményesítve. Solttal és Dunatetétlennel közösen szeretnénk megvalósítani a csatornázást. Fontos feladatnak tartjuk az utak helyreállítását. 17 kilométer hosszú utat kellene rövid határidő alatt felújítani, amennyiben ezt a gazdasági helyzetünk megengedi. Megoldatlan az úgynevezett szikkasztóárkok működése is. Ahol lehet, ott bélelt árokrendszert szeretnénk kiépíteni. Ehhez az egész településre el kellene készíteni a terveket, de az sem kevés pénzbe kerülne. Terveink között szerepel egy új községháza megépítése is, de hogy ezt mikor tudjuk megvalósítani, azt egyelőre nem tudom megmondani. A jelenlegi épület legalább százéves, amit belülről megpróbáltunk lakhatóvá tenni, de kívülről látszik, hogy öreg épület. Nagyon szép látványtervünk van, csakúgy, mint a faluközpontnak. Az elképzeléseink szerint ugyan itt épülne fel, a templom környékén. Nem lenne célszerű megváltoztatni a helyet. Szeretnénk azt is, ha a Holt-Dunát ki tudnánk kotratni, sokat- jelentene a községünknek. Számítástechnikai termet szeretnénk pályázatból megvalósítani.- A lakosság mennyiben segíti a törekvéseket?- Évente négy nagy rendezvényünk van: falunap, amatőr fogathajtóverseny, szüreti bál és a Napraforgó nemzeti táncos találkozó. Ezeken az eseményeken a település lakói aktívan részt vesznek. Nekünk, az önkormányzatnak az a feladatunk, hogy megoldjuk a problémákat és minél jobb lehetőséget tudjunk biztosítani a községünkben élőknek. Ennek érdekében meg is teszünk mindent. Mindenki egyforma A népszámlálási adatok alapján Dunaegyházán négyszázan vallották magukat szlovák nemzetiségűnek. Valójában azonban ennél sokkal többen értenek szlovákul. Az emberekben még mindig él az, hogy nem szívesen vallják magukat másnak, mint a többség. Sokan emlékeznek még ugyanis az 1948-as ki- és betelepítésre, és attól félnek, hogy hasonló újra megtörténhet. Akkor negyvennyolc szlovák családot telepítettek ki Csehszlovákiába, és csak négy család érkezett, akik viszont magyarok voltak. Dunaegyháza az 1700-as évek közepétől nemzetiségi település. Az oktatás egészen a második világháborúig szlovák nyelven történt. Akik úgy költöztek a faluba, hogy nem nemzetiségiek voltak, azok is hamar megtanulták a nyelvet beszélni, mert muszáj volt. Abban az időben nem igazán vándoroltak az emberek az egyik településről a másikba, de ha a férfi idegen asszonyt vitt a faluba, akkor meghúzták a lélekharangot. Ez azt jelentette, hogy kiharangozták, mintha már meghalt volna. Akkor ez eretnekségnek számított, tiltott dolog volt. Azóta természetesen megváltozott a helyzet. A hagyományőrzést azonban a nyugdíjasklub (Jaány Jesen), a Dunamenti Cite- raegyüttes és a néptáncosok is ápolják. A szlovák nyelvoktatást már az óvodában elkezdik. A községben azonban nem különböztetik meg, hogy ki a szlovák, ki a magyar. Mindenki egyformának számít. ■ Szlovák tájház Dunaegyháza egyik nevezetessége a szlovák tájház, ami az 1800- as évek közepén épült. Az épület a szegény paraszti házak tipikus példája. Abban az időben vert fallal készültek, tetőszerkezetét náddal fedték be. A tájház, szoba, konyha, belső kamra elrendezéssel épült, apró udvarral, ahol az állattartáshoz szükséges istálló és fészer is volt. Az első és hátsó szoba a konyhából nyílik, ezt egy bolthajtás választja el a konyha hátsó részétől. A konyha hátsó része felett található a szabadkémény, a konyhai padka és az első szobába nyúló kemence. A konyhai padkán sorakoztak a konyhában használatos tárgyak. A kemence ma is használható állapotban van. Érdekessége, hogy a nagyszobában a kemencébe betorkolló, vályogból épített spar- helt található, amit a nagyszobából lehetett tüzelni. így a téli hidegben nem szabadkémény alatt, hanem ott főztek. Ehhez hasonló kemence kivitelezés a környéken sehol sem található. Az épület jellegzetessége még a döngölt agyagpadló. A mestergerendán a helyi hagyományoknak megfelelően a család bibliái, énekeskönyvei voltak elhelyezve. A kamrában egy tulipános láda, a fal mentén pedig konyhai eszközök láthatók. Mostam berendezési tárgyak nagy részét a település lakói ajándékozták. A tájház bejelentkezés esetén bármikor megtekinthető.-----------------■ 'd j-í J-UVi; '<4 t liiii AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM. 1775-ben építették, a tornyot pedig 1820-ban tették rá. A településen élők többsége evangélikus. ■ A lelkész Bácsi János evangélikus lelkész 1996 óta szolgál a községben.- Régen a település minden lakója evangélikus volt, most a fele az. A lelkészi munka meglehetősen összetett, mert hittanórákat is tartunk a feleségemmel. Apos- tagra és Soltra is átjárunk istentiszteletet tartani. A gyülekezet nyolc százaléka jár rendszeresen templomba, de sajnos közülük kevés a fiatal. A konfirmáció után elkerülnek közép- és felsőfokú iskolákba és utána csak kevesen jönnek vissza a faluba. Éppen ezért fogyóban van az evangélikusok száma. A kevés születendő gyermeket, akinek evangélikus a háttere megkereszteljük. A templomunk különlegessége az oltárkép. Thán Mórnak: Jézus a gecsemáni kertben című festménye 1867- ben készült. Rendkívül nagy méretű, tizenegy négyzetméter alapterületű. ________■ A z igazgató Tóth Gusztávné több mint tíz éve irányítja az általános iskolát.- 1992-ben tornatermet adtunk át, majd két évvel később két tanteremmel bővült az iskolánk. Nyelvoktató iskola vagyunk, ami azt jelenti, hogy heti négy oktatási óra van, minden osztály részére. A kötelező nyelv a szlovák, a második, a választott pedig a német. Sajnos beszélni nem tudjuk megtanítani a gyerekeket, de a későbbi nyelvtanuláshoz rutint szereznek. Középiskolában már kevesen választják a szlovákot. Fontosnak tartjuk viszont a hagyományőrzést, és az identitás nevelésre is tanítjuk őket. A településünkön már csak az idősek beszélik a szlovák nyelvet, a középkorúak megértik, de nem beszélik, nincs ugyanis elegendő szókincsük. Nem tudnak segíteni a gyermekeiknek, ezért idegen nyelvként kezeljük a szlovákot. ________■ A jegyző Zsidóné Faragó Monika Hartáról jár át minden nap a jegyzői feladatokat ellátni. Ennek már hét éve. - Ez alatt a hét év alatt remélem, hogy elfogadtak a településen élők. Itt mindenki ismer mindenkit. Lehet, hogy az lett volna a jó, ha helybélit választanak, de korábban is hartai jegyzői voltak a községnek. Nálunk települési kisebbségi önkormányzat működik, ezért nincs kisebbségi képviselő. így sokkal egyszerűbb és gördülékenyebben megy minden, az önkormányzati képviselők hatékonyan tudják képviselni a nemzetiségi érdekeket. A hivatali munkában jól képzettek a munkatársaim, valamennyien nők. Az a célunk, hogy a lakosság megelégedésére dolgozzunk. Mindennap folyamatos az ügyfélfogadásunk. Technikailag jól felszerelt a hivatal, mindenki számítógépen tudja végezni a munkáját. ■ Az elnök Szabados Lajos a Haladás Rt. elnök-igazgatója. - Száz személlyel dolgozunk, és 1700 hektáron tevékenykedünk. Kizárólag alaptevékenységgel foglalkozunk. A burgonya a fő terményünk, azonkívül csemegekukoricát, zöldborsót, napraforgót és gabonát is termesztünk. Az árbevételünk 60-70, a nyereségnek pedig a 70- 80 százalékát adja a burgonya. Egy részét csomagoljuk és üzletláncokba, élelmiszerüzemekbe, zöldségfeldolgozókba szállítjuk, de vetőmagként is értékesítjük. A megtermelt nyereséget korábban nem osztottuk szét, hanem visszaforgattuk az alaptevékenységbe. Ennek köszönhető az, hogy korszerű gépekkel, hűtőkapacitással rendelkezünk. Minden ágazatunk nyereséges, mert a teljes területet tudjuk öntözni. A dolgozóink nagy többsége helybéli, a többiek a kör- nyező településekről valók. ■
