Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

PETŐFI NÉPE ALMANACH Kevés a munkanélküli A rendszerváltás óta eltelt közel másfél .évtizedben szinte minden településen gondot jelentett a munkanélküliek helyzete. Hol ki­sebb, hol nagyobb arányban vol­tak jelen. Páhi azon kevés közsé­gek közé tartozik, ahol nem je­lentős a munkanélküliség, leg­alábbis a regisztrált. Ez talán an­nak köszönhető, hogy az itt élők zöme mezőgazdasággal foglalko­zik. Igaz, a talaj aranykorona ér­téke nem olyan magas, ezért nem lehet minden féle növényt termel­ni. Sokan a szőlőt tartják fő jöve­delem forrásuknak. Gondozzák, ápolják, éppen ezért nem is je­lentkeznek munkanélkülinek. Azt azért nem lehet elmondani, hogy mindenkinek^kad munka­helye és munkája. Ezt nem állítja senki. De a munkanélküliség nem olyan mértékű, amit ne tud­na a község kezelni. A hátrányos helyzetű emberek miatt létrehoz­ták a falugondnoki szolgálatot. A községhez ugyanis jelentős ta­nyahálózat tartozik. A községben élők huszonöt százaléka még mindig külterületen él. A lakott tanyák mindegyikébe bevezették az elektromos áramot. Ezt úgy is lehetne mondani, hogy ott ma­radtak meg a tanyák, ahol vil­lanyvilágítás volt. Sokan a hátrá­nyos helyzetük miatt élnek ta­nyákon. Ezért is jelent sokat a fa­lugondnoki szolgálat. A falugond­nok rendszeresen járja a külterü­leten élőket és segíti azokat, akik rászorulnak. __________________________I A nagy összefogás A kisebb települések, szinte kivé­tel nélkül, évente legalább egy al­kalommal tartanak olyan össze­jövetelt, amire a község egész la­kossága hivatalos. A falunapok jelentős rendezvénynek számíta­nak. Páhiban 1998-ban volt az el­A világháborús emlékművet 1993-ban avatták fel. ső. Ennek már hat éve. Ilyenkor nemcsak ünnepelnek, de önma­gukat is bemutatják a község la­kói. A falunap mindig a szüret­hez kapcsolódik, éppen ezért szeptember elején tartják. Koráb­ban volt szüreti felvonulás a köz­ségben, de valamilyen oknál fog­va elmaradt. Ezt akarták vissza­hozni de valamivel többet is sze­rettek volna. A jeles napon kiállítást is tarta­nak legutóbb tűzzománc alkotá­sokat és fonott kosarakat állítot­tak ki, amit a helybéliek készítet­tek. Természetesen nem marad­hat el a felvonulás sem. Ilyenkor a település apraja-nagyja részt vesz az ünnepségen, és a község­ből elszármazottak is hazatér­nek, Megemlékeznek az első és a második világháború­ban elesettekről. Meg­koszorúzzák azt az emlékművet, amit 1993-ban avattak a tiszteletükre. A falunap alkalmá­val díszpolgári kitün­tetés és Páhi Közsé­gért Kitüntető díjat is átadnak azoknak, akik munkájukkal sokat tettek a telepü­lésért. A díjakkal pénz nem, csak em­lékérem jár. Az ün­nepség csúcspontja a vacsora és a tűzijá­ték. Ebben az évben hatszáz személyes sátrat állítottak fel a községháza udvarán. Ökröt sütöttek, ami­ből mindenki ehetett. A bálban nem volt belépődíj, csak a vacso­ráért kellett fizetni. Sokat segíte­nek a vállalkozók, így az önkor­mányzatnak csak minimális pénzébe kerül a falunap meg­rendezése. Azt mondják a hely­béliek, hogy összetartó a köz­ség. Amikor látják, hogy nemes, vagy jó célért kell tenni valamit, akkor összefognak. A falünapi rendezvény is egy nagy összefo­gás eredménye. Megbirkóznak a feladatokkal Nem igazán mondható, hogy Páhi jó adottsá­gokkal rendelkezik. A községben élők mégsincsenek elkeseredve. Sokat dolgoznak, aminek látszik is az eredménye, mert szépen fejlődik a település.- Az elmúlt időszakban milyen fontos beruházá­sokat hajtottak végre - kérdeztük Oroszi István polgármestert.- A rendszerváltás utáni időszakban folyamatos fejlesztéseket hajtottunk végre. Gondolok itt első­sorban arra, hogy az utcáinkat szilárd burkolattal láttuk el, az épületeinket pedig felújítottuk. Ezek a beruházások kapcsolódtak az itt élők érdekével és igényével. Most már elmondhatjuk azt, hogy vala­mennyi utcánk kövezett, egyik sem földes. A szi­lád burkolat mellett járdákat és építettünk. Az ön- kormányzat intézményeit, mint az orvosi rendelő, iskola, óvoda, községháza, megpróbáltuk olyan ál­lapotba hozni, ami a kor követel­ményeinek megfelel. Az önkor­mányzatunknak azonban nem volt annyi pénze, hogy ezt saját erőből tudta volna finanszíroz­ni. Éppen ezért, amire csak lehe­tett pályáztunk. Az így nyert pénzeszközökből sikerült a ter­veinket megvalósítani. Sajnála­tos dolog az, hogy az utóbbi években a lakosság létszáma folyamatosan csökkent. Ez azt is jelentet­te, hogy az önkormányzat bevételei is csökkentek. Az elképzeléseinket csak spórolva, kisebb lépté­kekben tudtuk megvalósítani.- Mennyi pénzből tudnak gazdálkodni1- Ez változó, százmillió forint körüli érték áll évente a rendelkezésünkre. Nem mondhatjuk el azt, hogy sok pénzünk van, egyre kevesebből gaz­dálkodunk. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy a lakosság terhelhetősége is kicsi. Alapvetően me­zőgazdasággal foglalkoznak. Ettől függetlenül a községünkben működik egy-két olyan vállalko­zás, akik nemcsak azért jelentősek, mert helyi embereket alkalmaznak, hanem azért is, mert az önkormányzatnak fizetik az iparűzési adót. Ná­lunk csak ezt az egyetlen adónemet vezettük be, pontosan azért, hogy ne terheljük az itt élőket. OROSZI ISTVÁN 1960-ban született Kiskőrösön. 1977-ben autószerelő képesítést szerzett. 1982-ig dolgozott a szak­májában. 1983-tól gazdálkodó. 1992-től társadalmi megbízatású polgármester. Egy gyermeke van.- Nem gondoltak arra, éppen azért, mert sző­rűd helyzetben van az önkormányzat, hogy több adónemet is be kellene vezetni?- Erre az egyértelmű válaszom az, hogy nem. Az önkormányzat felállása ugyanis olyan, hogy társadalmi megbízatású polgármester van. A kép­viselőtársaim nem kapnak tiszteletdíjat. Mondha­tom azt, hogy ők is társadalmi munkában látják el a feladatukat. Éppen ezért arra még nem volt szükség, hogy másik adónemet is kivessünk. Nemrégen lép­tünk be az izsáki szilárd hulla­dék szállításba, ami terheket rótt a lakosságra. Eddig ugyanis nem kellett a szemét szállításért fizetni. A szilárd hulladék szállí­tás is megegyezett a lakosság akaratával. Igazából nem az a kérdés, hogy az önkormányzat mit tud megtenni, mert mi mindent megteszünk, amire képesek va­gyunk, hanem az, hogyan élnek az emberek eb­ben a községben. Vannak-e munkahelyek, meg­találja-e mindenki a számítását? Ezek a leglénye­gesebb kérdések. Szerencsére ebben segítenek a vállalkozások.- Az elkövetkezendő időben mit szeretnének megvalósítani1- A legfontosabb feladatunk az, hogy az intéz­ményrendszerünket tudjuk működtetni, és fej­leszteni. Az iskolánál számítógépes rendszert akarjuk bővíteni. A lakossággal összefogva a ját­szótérről sem mondtunk le. A szennyvízberuhá­zást Kaskantyúval közösen szeretnénk megvaló­sítani. Kicsit félve tekintünk a jövő elé, de remél­jük megbirkózunk, mint ahogyan eddig is meg­birkóztunk a feladatokkal. __________________■ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA & Rí 1998 1999 2000 2003 Forrás: polgármesteri hivatal 1381 1352 1333 1305 Páhi A képviselő-testület: Oroszi Ist­ván polgármester, Bránya György alpolgármester, Dinya Tibor, Farkas Béla, Gráczia Já­nos, Györfi Gábor, Kothencz Sándor, Kullai János, Rigó Gá­bor, Vajda Mihály, Balázs Istvánné jegyző. • Páhi a kiskunsági Homokhátság egyik települése, Kecskeméttől országúton mintegy negyven ki­lométerre, Kiskőröstől tizenhá­rom kilométerre helyezkedik el. Keskenyvágányú kisvasúttal Kecskemét és Kiskőrös felől ér­hető el. Nem messze tőle talál­ható a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Kolon-tó. • Mivel Páhi területe kiválóan al­kalmas legeltetésre, a honfogla­lás után a fejedelmi törzs részei szállták meg. Több középkori oklevélben is említik, ezek egyi­kéből tudjuk, hogy Fejér megye solti székéhez tartozott Pah né­ven. A XVI. században a Bara­nyai család birtokolta. • A török időkben elnéptelenedett pusztát a környező területekkel együtt több uraság és település is bérelte az évszázadok folya­mán. Birtoka volt itt a Bethlen, a Degenfeld, az Okolicsányi, vala­mint a Radvánszky családnak. • Közigazgatási hovatartozása a XIX. században változó volt, így tartozott Kecskeméthez és Kis­kőröshöz. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelés­ből élt tanyákon, a világtól elzár­va. A pusztákon állatokat legel­tettek. • 1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi bir­tokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskanytú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1900-ban már postája és távírója is volt. 1912-ben Csen­gőd kivált Páhiból, magával víve Tabdi pusztát is, _____________■ A hegybíró Bránya György a köz­ség hegybíró­ja. A hegyköz­ségnek 370 tagja van, akik háromszáz hektáron gaz- dálkodnak.- A tagjaink nagy részének nyolcszáz négy­szögöles telke van. Nemrégen telepítettünk harminc hektáron Cserszegi fűszerest, Biankát és Kunleányt. Sajnálatos dolog, hogy a községünket a fagy és az aszály gyakran sújtja. A hagyo­mányos fajtáink az Arany Sárfe­hér, Zalagyöngye, Ezerjó és a Kövidinka, melyek fejművelésű- ek. A szőlő hetven százalékát ér­tékesítik, a többit saját maguk dolgozzák fel a termelők. Sajnos öregednek a szőlőink. Ebben az évben negyven hektárról kér­tünk immunitási vizsgálatot, ami azt feltételezi, hogy 2004- ben várhatóan telepíthetünk. Eddig nem volt nálunk borver­seny, de szeretnénk bevezetni, mivel már öt borász végzettségű kollégánk is van. Tagjainknak zöldkönyves tanfolyamot is szerveztünk, amelyen sokan vettek részt. ■ A kirendeltségvezető Kothencz' Sándorné 1972 óta dol­gozik a taka­rékszövetke­zetnél. Elő­ször mint al­kalmazott, húsz éve pe­dig vezető­ként. - A Rónasági Takarékszö­vetkezet munkatársai vagyunk, kollégáimmal mindössze hár­man látjuk el a feladatokat. Töb­bek között azt, hogy a települé­sünkön élő embereket kiszolgál­juk hitelekkel, számlák vezetésé­vel, betétekkel, értékpapírokkal. A számlán belül nagy segítség az ügyfeleinknek, hogy a közüzemi díjakat arról tudjuk rendezni. Az önkormányzat, a vállalkozók és gazdálkodók számláját is mi ve­zetjük. Ez mind a két fél számá­ra előnyös. Bankkártyát is lehet nálunk kapni, amivel nemcsak a bankautomatából lehet pénz ki­venni, de vásárlásra is használ­ható. A lakossági számlával ren­delkezők részére kedvező hitelt tudunk biztosítani, aminek a ka­mata is kedvező. Automatára nincs igény a községben, ezért nem is tervezzük annak a bein­dítását. ■ A cégtulajdonos Bazsó Zoltán a Royal-Hús Kft. társtu­lajdonosa.- 1987-ben vettük meg az ingatlant, ami korábban az állami gazda­ság tulajdona volt, de akkor nem működött a vágóhíd. Csak sertések vágását végezzük. Hasított félsertéseket forgalmazunk belföldi és külföl­di üzemek és kereskedelmi egy­ségek számára. A beszállítóink miatt szerencsére minőségi ter­mékkel tudunk a piacon megje­lenni. Külföldre egyelőre csak Szlovákiába szállítunk. Kezdet­ben heti hatszáz sertést vág­tunk, ami az évek alatt felfejlő­dött kettő-kettőezerötszázra. Az üzemünk megfelel az uniós előírásoknak, csak nagyon kis változtatást szükséges majd végrehajtanunk. Az egyik leg­nagyobb foglalkoztatója va­gyunk a helyi lakosságnak, hat­van ember dolgozik nálunk. A nyomott felvásárlási árak miatt nehéz éveket éltünk át, de sze­rencsére ebben az évben is tud­juk teljesíteni a 2002-es árbevé­telt. ■ A gazdálkodó Farkas Béla 1978 óta dol­gozik gazdál­kodóként. - A községben nem sokan vagyunk olya­nok, akik ilyen hosszú idő óta a gaz­dálkodással foglalkozunk. Én a szövetkezetben soha nem dol­goztam. Fő tevékenységünk a szőlő, melyből hét hektár van. A szőlőből bort is készítünk, és az a tervünk, hogy majd palacko­zunk is. Korábban szarvasmar­hatartással is foglalkoztunk, de nem volt megfelelő a felvásárlási ár, ezért szétvertük a jászolt. Rá­fizetéssel ugyanis nem lehet gazdálkodni. A szőlő mellett szálas takarmányt is termelünk. Egy juhásszal társultunk, a ta­karmányért trágyát kapunk cse­rébe. Beléptünk a TÉSZ-be, de eddig még elég kevesen va­gyunk. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a fiam is segít a munkálatokban. Na­gyon szeretek vadászni, az a hobbim. A vadászat is azzal jár, hogy gondozzuk a vadat hóna­pokon keresztül, télen pedig se­lejtezünk ____________________■ A KATOLIKUS TEMPLOM. A településen két templom van, a kato­likus (felvételünkön) és az evangélikus, amit a reformátusok is hasz­nálnak. A falu lakóinak zöme katolikus. A plébános Izsákról jár át misét tartani. ■ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom