Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Az egyház szolgálatában Fekete János plébános, címzetes esperes Csépá- ról 1972. július 1-jén került Jakab- szállásra.- A templomunk 1938-tól hat éven át épült. A tornyát közadakozásból húsz esztendeje sikerült megvalósítani. A harangot pedig tíz éve vettük. A keresztet 1921-ben állították. Igaz, most a templomkertben nem az eredeti helyén van, hiszen a régi iskola sarkán volt, de a közlekedés miatt el kellett helyezni. A plébániánk szintén 1921-ben épült. Az idők folyamán sikerült a temetőben ravatalozót építeni, a templomot és plébániát tatarozni, s elkészült a gazdasági épület, illetve a templomkert kerítése. Összetartó hívek - akik 2500-an vannak - lakják Jakabszállást. Ilyen helyen öröm a szolgálat. _________________________I A MUNKA GYÜMÖLCSE. Szorgos nép lakja Jakabszállást. Többen zöldség- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. A legszebb termékeiket szívesen teszik köz- szemlére. Rendszeresen ott vannak a kecskeméti Hírős Napokon és a helyi fesztiválon is. Vonzó legyen Jakabszálláson élni Jakabszállás egyike a jellegzetes kiskunsági településeknek. A megyeszékhelytől 18 kilométerre, az 54-es főút mellett fekszik. A község utóbbi, több mint negyedszázados fejlődése aligha választható el Szabó Mihály polgár- mestertől. Vele beszélgettünk.- Akkoron még a tanyavillamosítás volt a legnagyobb „falat”.- Tanácselnöki ténykedésem elején a lakosság 30 százaléka élt belterületen. Ezért volt fontos, hogy a tanyán élők villanyhoz jussanak. Amikor lezárult a „tarisznyás” tanítók korszaka, gyorsan kellett dönteni egy központi oktatási intézmény helyéről és felépítéséről. Azóta már nemcsak új tantermeket alakítottunk ki, hanem lett konyha, sőt sportcsarnok is. Emlékezetes a templomtorony-építés, aztán kellett ravatalozó. Sokat kellett talpalni, mire kiépült a telefonhálózat. A feladatok egyike a másikába ért: ott volt - s ez nem is olyan régen történt - a gázberuházás, vagy a belvíz-gondok megoldása.- Szóval voltak - s persze lesznek is - nehéz helyzetek. Ma pedig már terjeszkedik a falu.- Ezekben az esztendőkben különösen sokat vettünk a „nyakunkba”. Kecskeméthez csatlakozva bevezettük a szemétszállítást. Az idősek otthonát áthelyeztük az Ady Endre úti egykori iskolába. Ennek további korszerűsítéséről sem mondunk le. Időszerű volt az önkormányzati intézmények karbantartása is. Az. iskolánál áí vizesblokkot újítottuk fel, de költöttünk az óvodára is. A gyerekek örömmel vették birtokba a két új játszóteret. Kivittük a gázt a Tavasz utcába, s mellette kialakítottunk egy új utcát, ahol 30 telket- 800-1400 négyzetmétereseket - kínálunk. Korszerűsítettük a közvilágítást is. A főút mellett lévő vállalkozói övezet pedig tovább bővül.- A helyi vezetés nemcsak vállalkozásbarát, hanem az úgymond nem kötelező feladatok ellátására is áldoz. Mint polgármester több kormánykitüntetést kapott, s nemrég vette át az aranykoszorús gazda elismerést. Ám a futballpályának is majdhogynem „kelléke".- Nem a kitüntetésért dolgozik ez a testület, de én sem. Sokunknak természetes, hogy támogatjuk a helyi sportéletet. A Volford-dűlői egykori iskolában működő alkotótábor is hozzátartozik SZABÓ MIHÁLY 1949-ben Jakabszálláson született. 1968-ban Kiskunfélegyházán, a mezőgazdasági technikumban érettségizett. Első munkahelye a bócsai Petőfi Tsz, ahol technikus, majd 1977-ig közművelődési előadó a községházán. 1977-től Jakabszállás tanácselnöke, 1990-től polgármestere. Nős, két fiúgyermek édesapja. Jakabszálláshoz. Nem szeretnénk, ha a Duna-Ti- sza közi Népművészeti Egyesület művészei itthagynának bennünket. A felnőttképzés érdekében indítottuk el több mint egy évtizede a népfőiskolát. Népszerű is. Mi valljuk, hogy egy falu a tanyavilága nélkül nem ér semmit. Van több mint félezer lakott tanyánk. Ezért a külterületekre is oda kell figyelnünk. Jól működik a mezőőri szolgálat, a 60 fős polgárőrség tagjai rendszeresen járőröznek, segítik a két körzeti megbízott munkáját. Szeretnénk bevezetni a tanyagondnoki szolgálatot. Most huszonöt embernek juttatjuk ki naponta az ebédet. Rendbe kell tenni a dűlőuta- kat is. S ha már az utaknál tartunk, azokra szinte folyamatosan áldozunk.-És a tervek? __________________________- Most a jól fl TELEPÜLÉS SZÁMOKBAN felszerelt egész- Területe: 70,84 km2 ségházba házi- Lakossága: 2692 fő orvost keresünk Belterületi lakás: 660 db u l(febestyl" Lakott tanya: 580 db LáSZlO - aki Forrás: polqármestert hivatal nyugdíjas korú - ---------c-a--------------------------h elyére. Meg kell oldani az egészséges ivóvízellátást és a szennyvízcsatornázást. Sajnos a pályázati kiírások nem a kisközségekre szabottak, hiszen az önerő megteremtése óriási áldozat. Az egységes faluközpont kialakítása során talán lesz piacunk is. A községet átszeli a vasút. A közlekedés biztonsága érdekében fénysorompó kellene. A Kecskemétre ingázók érdekében egy késő esti autóbuszjáratért harcolunk. Feladat mindig volt és lesz is. Azt szeretném - és amíg a polgároktól bizalmat kapok, ezen is munkálkodom -, hogy vonzó legyen Jakabszálláson élni.__________■ A vállalkozó Konfár János:- Jakabszállá- siak vagyunk. Húsipari szak- emberként dolgoztam az orgoványi szövetkezet vágóhídján, s megszűnésekor vezetőként csuktam be az ajtót. Aztán vállalkozó lettem. Jó évtizede az 54-es út mentén - hitel segítségével - vágóhidat és húsboltot építettem. Tíz embert tudok foglalkoztatni. A családnak is ez a munkahelye. Zsolt fiunk szarvasmarha-neveléssel foglalkozik. Évente 2-300-at vágunk. Évente hatezernyi sertést vásárolunk fel. Tőkehúsként és kevés füstölt áruként feldolgozva értékesítjük. A helyi gazdák és mindazok, akik ide szállítanak, tudják: azonnal fizetek. A vevőkörünk is szinte állandó - feldolgozók, üzemi konyhák, vendéglátóhelyek, húsboltok hiszen ismerik az árut. A képviselőséget, az alpolgármestersé- get társadalmi munkában azért vállaltam, hogy a falu fejlődését szolgáljam. Mint magánember támogatom a sportot, a kultúrát, az oktatást és az egyházat. ■ A kirendeltségvezető Pólyák Ti- borné: - Ide születtem. Mezőgazda- sági technikumot végeztem. Az érettségi után a helvéciai községi tanácsnál helyezkedtem el, majd gyesen voltam. Pontosan emlékszem, hogy 1974. szeptember 15-én az Órgovány és Vidéke Takarékszövetkezet megnyitotta ezt a kirendeltségét, s azóta itt dolgozom. Voltam ügyintéző is, s jó két évtizede már, hogy kirendeltség-vezetőként dolgozom. Minden családot ismerek a falumban. Egyébként is ember- és ügyfélcentrikus vagyok mint a kollégáim. Ezer- hétszáz tagunk van. Büszkén mondhatom, hogy egymilliárd forint felüli a betétállományunk. Foglalkozunk hitelkihelyezéssel, valamint valuta- és devizaügyekkel. A férjem mezőgazdasági vállalkozó. A két lányunktól pedig négy gyönyörű fiú unokánk van. Minket ideköt minden. Soha nem gondolkodtunk azon, hogy elköltözzünk bárhová is. ■ Az igazgató Dolog Ernő:- Baranya megyéből nősülésem után kerültem Ja- kabszállásra. Futballedzőként kezdtem 1986-ban, majd esztendő múltán testnevelőként tanítottam a helyi iskolában, ahol voltam igazgatóhelyettes, s 1998-tól pedig az igazgatói posztot töltöm be. ÁMK-ként működünk. Több mint 250 diákunk van, akiket 23 pedagógus tanít. Az óvodában hat óvónő dolgozik, ahová az idén 83 kisgyerek jár. Hozzánk tartozik a 13 ezer kötetes könyvtár, a sportcsarnok és a művelődési ház. Van zeneiskolánk is, ahol hegedű, gitár, zongora, furulya, citera és fúvósok közül lehet választani. A lehetőséggel több mint nyolcvan gyerek él. A diákok a különféle versenyeken - de különösen sportban, matematikában és magyarban -, éppúgy szép eredményeket érnek el mint a továbbtanulásban. Jó kapcsolatunk van a fenntartó önkormányzattal, a szülőkkel és a vállalkozókkal is. ■ A háziorvos Dr. Imreh Éva:- Marosvásárhelyről kerültem ide a csa- ládommal. Akkor, 1990- ben orvosgyógyszerész házaspárt kerestek a településre. Idejöttünk. Nem bántuk meg. Jómagam általános orvostant, illetve gyermekgyógyászatot tanultam. A férjem pedig megnyitotta a gyógyszerárat. Egyébként a nagyobbik gyerekünk is gyógyszerész, a leányunk egyetemista. Az egészségház jól felszerelt, mondhatni megfelel már az uniós elvárásoknak. Vállalkozásomból magam is bővítettem a műszerezettségen: vettem egy modern EKG-t és vérnyomás monitort. Naponta jó félszáznyi betegem van. Minden korosztály hozzám tartozik. A készenlét szintén lételemem. Mindig elérhető vagyok. A tanyavilágba is kimegyek. Nagy szerencsém van Kocsis Józsefnével, aki mint körzeti ápolónő segíti a munkám. Megszerettük ezt a községet, az itt élő embereket, s úgy érezzük, befogadtak minket. _______■ A z ügyvezető Kiss József:- Bugaci születésű vagyok. Amikor meg- nősültem, 1975-ben kerültem Jakab- szállásra. Sokáig állami cégnél lakatos szakemberként dolgoztam. Aztán munka mellett lettem gyártástervező technikus. Kezdetben másodállásként e vasas szakmában géemkáztunk itthon, majd önálló kisiparos lettem. Menetközben fizetéskiegészítésként 1981-ben telepítettem egy kis spárgát. Húsz éve még máshél hektár volt mindössze, ma pedig 52. Korábban egy német céggel kft.-t alakítottunk, de 1998-ban önállósítottam magam. Családi vállalkozásban fogjuk össze a termeltetést és értékesítést. Segítünk a palánta beszerzéstől kezdve a felvásárláson át az exportértékesítésig. E téren több mint tucatnyi családdal vagyunk jó kapcsolatban. Ugyanis a Bács-Spárga Káefténk- amelynek ügyvezetője és rész- tulajdonosa is vagyok - rendelkezik export-import joggal. Jakabszállás A képviselő-testület Polgármester: Szabó Mihály. Alpolgármester: Konfár János. Jegyző: Hegedűs Gáborné. A testület tagjai: Bukovszki Sándorné, Csorba Ferenc, Dolog Ernő, Kocsis István, Kovács Bálint, Mészáros László, Tánczos László, Zakupszky János. ■ Településtörténet Jakabszállás mai területén már a kőkorszakban és a korai nép- vándorlás idején is laktak emberek. A tatárjárás után IV. Béla király a kunokat visszafogadja és a Duna-Tisza közé telepíti őket. A mai Kiskunság területén hét kun törzset szállásoltak el. Jakabszállás területét az Ilonchuk nemzetség foglalta el. • A település neve először egy 1343-ban kelt oklevélen szerepelt. Amikor 1552-ben a Duna-Tisza köze török kézre került, a terület lakói a császári magánkincstár számára köteles volt adózni. Gondosan összeírták a birtokokat. Ennek alapján 1559. október 2-án kelt Musz- tafa budai defterdár bevételeinek jegyzékében szereplő megyei község között Jakabszállás: hat házzal szerepel. Az 1563-as évi török kincstári bérletek említik, hogy Hasszán bin Ahmed birtokolja Jakabszállást. 1664- től Kecskemét bérli a környező pusztákat. Jakabszállás például 35 ezüst tallérért került a fennhatósága alá 1700-ig. • Később a puszták értéke csökkent. A jászkun redempció idején pedig a vagyonosabb községek és városok visszaváltották a lakatlan területeket. Ekkor került sor az elnéptelenedett Jakabszállás három részre történő felosztására: Szabadszállás, Fü- löpszállás és Majsa váltotta visz- sza, s ezután a község nevének előtagja az említett három település volt. • Az 1920-as évek elején felgyorsult a betelepülés, s ekkor a Szegedről érkezett Wolford-család meghonosítja a szamócát, gyümölcsfaiskolát létesít. Ekkor telepítették a Baltás- és Sántha- féle gyümölcsöst is. • A község különválása 1924-ben megtörtént. Oncsaházakat építettek, majd 1928-tól megindul a keskeny nyomtávú vasúton a forgalom. Iskolákat létesítenek. A belterület fejlődése az 1960-as évek elejétől felgyorsult. m A református imaház.
