Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-20 / 296. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Gyógyultan távozni A Harmónia Szenvedélybetegek Otthona kilenc éve működik a településen, tulajdonosa a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat. Kezdetben a községben élők azt gondolták, hogy a nagyfai otthont akarják Kaskantyúra telepíteni. Végül is nem egy munkaterápiás otthon lett, hanem rehabilitációs intézet. A kezdeti nehézségek után mára nagy az egyetértés és a segítőszándék, a település és az otthon lakói között. A kaskantyúiak elfogadták, hogy a község szélén a volt állami gazdasági telep helyén működik az otthon. Az is közrejátszott a megbékélésben, hogy az otthon jelentős helyi munkaerőt foglalkoztat, ami az ott dolgozóknak biztos megélhetést jelent. A felszereltsége korszerű, a tisztasága példaértékű. Az elmúlt években a megyei önkormányzat bővítette. Nagyobb konyhát, irodát, illetve lakórészt alakítottak ki. A szociális foglalkoztatóba községből is várnak csökkent munkaképességűeket dolgozni. Az otthon a szociális étkeztetésbe is besegít. A község befogadja az onnan kikerülőket. Nem egy esetben történt már, hogy az otthon után a községben telepedtek le a gondozottak. Az, hogy milyen színvonalas munka folyik az intézetben azt az is mutatja, hogy országos módszertani központ lett. Az otthon próbálkozott azzal is, hogy drogosokon is segít, de a többi lakó nem fogadta be őket. így csak az alkohol szenvedélybetegek gondozását végzik. A fő céljuk az, hogy a betegek gyógyultan távozzanak. Jelenleg 103 lakója van az otthonnak. ■ Korszerű kis iskola A község általános iskoláját húsz évvel ezelőtt adták át. Akkor a korszerű intézményt százötven diákra tervezték. Mellette adott volt egy ötszáz adagos konyha, amit a szakszövetkezet dolgozói is igénybe vettek. Az eltelt két évtized alatt annyira lecsökkent a gyermek létszám, hogy a konyhát eddig mindegyik testület valamilyen mértékben csökkentette, de megszüntetni egyik sem akarta, mert novembertől március végéig szinte minden hétvégén rendezvényeket szerveznek, amire a konyhán főznek. Az iskolánál egy informatika fejlesztést szeretnének végrehajtani a közeljövőben. A legmodernebb számítógépekkel dolgozhatnak majd a tanulók és természetesen lesz Internet hozzáférési lehetőség is. A számítógépeket természetesen nemcsak az iskola tanulói, hanem bárki igénybe veheti majd, megfelelő díjazásért. Az elképzeléseket uniós pályázati pénzből szeretnék megvalósítani. Amennyiben nyer a pályázatuk, akkor fejleszteni és bővíteni szeretnék két tanteremmel az iskolát, valamint új vizesblokkot is kiépítenének. Az akadálymentesítést is meg akarják oldani. A 23 milliós beruházásból húszra pályázati pénzre számítanak. Az iskolánál az elkövetkezendő időben a társulást szeretnénk bevezetni, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok fognak Kaskantyúra utazni. ■ A kertész S i n ko vi c z György 35 éve foglalkozik kertészkedéssel. - Kezdetben zöldség- termesztéssel foglalkoztunk, 30 éve azonban kertészkedés tölti ki a mindennapjainkat. Először gerberát, majd szegfűt, most már flamingót és strelíciát nevelünk. A virágokat Budapesten értékesítjük. Fóliában termeljük a virágokat kilencezer négyzetméteren. Két lányom és egy fiam van, ők is segítenek' a kertészkedésben. A munkát mindennap abbahagyjuk, de nem fejezzük be. Talán a munkám elismeréséért, ebben az évben díszpolgári kitüntetést kaptam. Oklevelet és aranygyűrűt vehettem át. A településünkön élők is tudják, hogy ha valaki bajban van, attól nem fordulok el, és a községünkért is sok mindent teszek. Ahol problémát látok, ott segítek. ■ Az igazgató Pálinkó Gyu- láné 1985-ben képesítés nélkül kezdett dolgozni az iskolában, majd elvégezte a főiskolát. Nyolc éve ő az igazgató. - ÁMK- ban dolgozunk, ami azt jelenti, hogy hozzánk tartozik az iskolán kívül az óvoda és a művelődési ház. Az iskolában jelenleg 60 diákot tanítunk nyolc osztályban, négy tanulócsoportban. Négy éve összevont tanulócsoportban működünk. Minden tanulócsoportunk húsz fő alatt van, akikkel hét pedagógus foglalkozik. Már az első osztálytól tanítunk idegen nyelvet, mégpedig németet. Ötödik osztálytól informatikát oktatunk de nemcsak tanóra, hanem szakkör keretén belül is. A mindennapos testnevelést szeptembertől vezettük be. Az iskola szorosan kapcsolódik a község közművelődési programjához. _______■ Ö sszefognak településükért Kaskantyút a korábbi évtizedekben már több településhez is csatolták. Azt mondják, hogy volt Csengőd „gyarmata”, tartozott Páhihoz, mint Kaskantyúpuszta, de 1949-től önálló település. Meghatározó itt a mezőgazdaság volt és a mai napig is az.- A rendszerváltás után megszűnt a szövetkezet és az megpecsételte az itt élők sorsát, mert kevesen kaptak vagyonrészt - mondja Dózsa Péter polgármester. A mai napig nem kaptak kártérítést a helybéliek. Ez mintegy 380 családnak jelent problémát.- Az önkormányzat milyen feladatokat tűzött ki maga elé, a rendszerváltás utáni- Már a rendszerváltás előtt megépült a település életét meghatározó összekötő szilárd burkolatú út, ami Soltszentimre, Páhi irányában a Kiskörös-kecskeméti úthoz csatlakozott. Ezáltal megindulhatott az .autóbusz közlekedés, ami főleg a diákoknak jelent nagy segítséget. Sajnos a vasúti közlekedést egyre kevesebben veszik igénybe. A tanya villamosítási programot 1995-ben fejeztük be. A legnagyobb célunk az volt, hogy az infrastruktúrát kiépítsük. Elmondhatom azt, hogy minden utcánk szilárd burkolatú. Ehhez kapcsolódott egy járdaépítési program. Közel két kilométer hosszú járdát építettünk. 1994-ben a gázt is bevezettük a községbe, amit szinte minden család igénybevett. A telefont is tovább fejlesztettük és ma korszerű hálózattal rendelkezünk. Az elképzeléseinket pályázati pénzekből tudtuk megvalósítani. Minden lehetőséget megragadunk, mert csak így tudunk előrelépni. A költségvetésünk kétharmad részét az oktatás viszi el. Sajnos kevés iskolás korú gyerek van ezért néhány évvel ezelőtt osztályok összevonását kellett bevezetni. Ez munkaerő csökkentést is jelentett.- Milyen terveik vannak a jövőt illetően1- Legfontosabb feladatunk a munkahelyteremtés. Ez nagyon égető probléma, mert a mezőgazdaság katasztrofális helyzetben van. A fiaDÓZSA PÉTER «iMk 1 1960-ban született Kaskanyún. 1978-ban érettségizett. 1981-ben borász szaktechnikusi végzettséget szerzett. 1978-tól borászként dolgozott, 1980-tól pedig a szőlőm W termesztésben. 1984-től tanácselnök. 1990-től polgármester. Nős, három gyérmeke van. talokat pedig nehéz a mezőgazdasági munkára rávenni. Egyre több olyan ember lesz majd, akit segíteni, támogatni kell és ezt is az önkormányzatnak kell megoldania. A munkahelyteremtés megoldására egy mini ipari parkot szeretnénk létrehozni. A szociális otthonban hatvanan, a borászatnál hatan, a faipari vállalkozásban pedig 22-en dolgoznak. Ez kevés, ezért kell munkahelyet teremteni. A csökkent munkaképességűek munkavállalását is szeretnénk megoldani, ezen dolgozunk most. Sajnos építési telket nem tudunk kialakítani, igaz igény sem nagyon van rá. A fiatalok inkább a megüresedett, kihalt házakat veszik meg.- A település lakói egyre kevesebben lesznek. Mivel magyarázható ez?- Valóban így van. Az elmúlt évtizedekben több százzal volt több a község lélekszáma. Elvándorlás ugyan nincs, de sajnos kevés gyermek születik, míg az elhalálozás magas. Ebben az évben például 23-an haltak meg és mindössze két csecsemő született. Az utóbbi időben azonban néhány család ideköltözött, de ez, a létszám emelkedésben nem mutatkozik meg.- Mennyiben segítik az elképzeléseket a terveket, a megvalósításokat a község lakói?- Az, hogy a nehézségek ellenére ilyen jó helyzetben van a községünk, elsősorban nem nekünk, helyi vezetőknek, hanem az itt élő emberek szorgosságának, kétkezi munkájának és az összefogásnak köszönhető.________________■ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (FŐ) 2000 1000 0Forrás: polgármesteri hivatal Hí o s-1— 2 o 31 tel n im I **• ■ m y** ■ I960 1985 1990 2003 Kaskantyú A képviselő-testület: Dózsa Péter polgármester, Oroszi Ottó- né alpolgármester, Filus József- né, Kiss Pál, Kökény Egon, Kukucska Sándor, Kutyifa Pál, Varga Tiborné, Filus Jánosné jegyző. • Kaskantyú a Duna-Tisza közi homokhátságon, Kecskeméttől 35 kilométerre délnyugatra fekszik. Országúton megközelíthető Kiskőrösről, vasúton a Kecs- kemét-Kiskőrös közti keskeny- vágányú kisvasúttal. • A település korábban Páhi községhez tartozott, önállóságát 1949-ben nyerte el. Kaskantyú a középkorban kun szálláshely volt, amely a török időkben elpusztult, pusztává vált. A XVIII. században kezdődött meg a lassú újratelepítése. A XIX. században hol Kiskőröshöz, hol Kecskeméthez, hol pedig Páhihoz tartozott. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelésből élt, többnyire tanyákon. • A községben 1960-ban alakult meg a Sárfehér, később a Homokgyöngye Szakszövetkezet, amely jelentős beruházásokat végzett a településen. • A Kaskantyút is érintő Kecske- mét-Kiskőrös keskenyvágányú kisvasút 1951-ben épült. A villany bevezetése, a művelődési ház megépítése 1959-ben, a törpevízmű, az egészségház, az új iskola átadása 1964-ben, és a könyvtár 1970-től mind a köny- nyebb életet és a környező falvakhoz való felzárkózást szolgálta. Saját orvosa 1970 óta van a településnek. Előtte Páhi körzetéhez tartozott. • A lakosság ma is szőlő és gyümölcstermesztésből él. A terület hetven százaléka homokos, húsz százaléka réti és erdőtalaj, tíz százaléka pedig egyéb. Határában 1300 hektár körüli a szántó, ugyanennyi a szőlőültetvény és hatszáz hektárnyi az erdő. ■ A lótenyésztő Walter András egy amerikai stílusú farmon lótenyésztéssel foglalkozik. - Úgynevezett quator lovakat tartunk és tenyésztünk, ami a világon a legnépszerűbb. Éppen ezért a legnagyobb létszámban nyilvántartott lófajta. Magyarországon most kezd elterjedni, még nem sokan foglalkoznak vele. Harminc hektáron teljes szabadságban élnek. Aki eljön hozzánk, az a western lovaglást el tudja sajátítani. Ez azért is érdekes, mert a legközelebbi olimpián, Athénben is látható lesz. Ezeknek a lovaknak a népszerűsége abban rejlik, hogy megbízhatóak, nyugodtak és kiegyensúlyozottak, amit genetikai tulajdonságuknak köszönhetnek. A nevük is elárulja, hogy negyed mérföldön a leggyorsabbak. Gyors és mégis nyugodt, ez a rendkívüli bennük. ■ A vállalkozó Knódel János faipari vállalkozást vezet.- Fafeldolgozással fogla- kozunk, rönkfából fűrészipari termékeket készítünk, svéd kereskedő részére. Ezenkívül a parkettagyárnak is beszállítói vagyunk. Sajnos az utóbbi időkben a feltételek sokat változtak. A költségeink növekedtek az árbevétel viszont nem. Úgy nem lehet elvárni jó munkát az emberektől, ha nincsenek megfizetve, mert a vevő diktálja az árakat. Fejre állított világban élünk, béresek^ vagyunk saját hazánkban. Én a községen akartam és akarok segíteni. A jelenlegi állapot azt mutatja, hogy a kis- és közép- vállalkozókra nincs szükség, és valószínűleg az unióban sem lesz. Büszke vagyok rá, hogy ilyen feltételek mellett is tudunk dolgozni. ________________■ A TEMPLOM. Az evangélikus templomot a régi evangélikus iskolából alakították ki. A római katolikus templomot (felvételünkön) 1965- ben szentelték fel. Az oltárkép Prokop Péter munkája.__________■
