Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-20 / 296. szám
9. OLDAL Egy magyar-ének szakos tanárnak nem kínált fantasztikus esélyeket a rendszer- váltás, mégis akadt olyan ember, aki ilyen indíttatással egyetemi szintre jutott az igényes szórakoztatásban. Együttese, a harmincesztendős Szélkiáltó a megzenésített versek apostola, kórusai, a hatvanadik évéhez közeledő Bartók Férfikar és a Bach Énekegyüttes nemzetközi hírnek és járják a világot, ^ az általa szervezett Pécsi Európai Bordalfesztivál már tizedik alkalommal hozza a kontinens és a világ legjobb dalosait a villányi pincékbe. A különböző társulatokat pedig az ötvenéves Lakner Tamás zenekarvezető és karnagy, vállalkozó szervező és pécsi egyetemi oktató személye kapcsolja össze. Petőfi Népe —--------------K ék tükör 12. oldal Mai magazin Rejtvények, horoszkóp, SMS-posta, Hétvégi TV-műsor 13. oldal Szelet kiabált és teljesült minden álma- Baranya hozta a termést, de a gyökerek hol eredtek?- Sárváron születtem 1954-ben, és Köszegszerdahelyen nőttem fel. Szüleim falusi tanítók voltak, anyámtól kaptam az ének-zene szeretetét, apám pedig iskolaigazgatóként már gyerekként megismertetett a kultúra minden válfajával. A szervezés is mindennapos téma volt otthon, mert ők irányították a falu kulturális életét, ők voltak a könyvtárosok, és a művelődési ház működtetői is.- Az első próbálkozások? i n 1 rui Jcőszegi gimnáziumban a magyartanárom végérvényesen az irodalom felé mozdított, majd a hatvanas évek szele engem is elért. Bár hegedülni tanultam a zeneiskolában, Vadrózsa néven beatzenekart alapítottam. Itt szereztem az első zenekar-irányítói és zeneszerzői tapasztalatokat is egyedüli kottaolvasóként. Aztán sokáig nem tudtam, mihez kezdjek magammal, a zenei pálya világos volt, de azt éreztem, hogy keveset gyakoroltam a hangszeren. A zeneművészetire így nem mertem jelentkezni, végül a pécsi főiskola magyar-ének szaka mellett döntöttem.- Mikor jött az első siker?- Még meg sem érkeztem Baranyába, de már zenekart alapítottam leendő osztálytársaimmal. Ugyanis az iskola előtt elvittek katonának, és a seregnél állt össze 1974-ben a Szélkiáltó együttes. A kor szellemének megfelelően intellektuális polbeates alaphanggal indítottunk, és az iskolát megelőző gólyatáborba már rutinos zenekarként érkeztünk. Itt a munkaversenyben az utolsók lettünk, de a rögtönzött Ki mit tud?-ot megnyertük. Aztán a szakunknak megfelelően módosult a repertoár, az irodalom és a zenetanulás révén mindinkább a megzenésített versek felé fordultunk.- Szüksége volt egy ilyen csapat tagjaként a kómséneklésre?- A főiskolán olyan zenei légkörbe kerültem, ahol igazán otthon éreztem magam. Érdekes módon csak itt ismertem meg a kórusok világát, mert a falumban kimaradt a többszólamú ének az ifjúkoromból, ugyanis amíg a többiek énekélték, én‘á kőszegi zeneiskolába buszoztam. A főiskolán pedig mellbevágott ez a muzsika, annál is inkább, mert hihetetlenül magas színvonalon gyakorolták. Másrészt ez volt az egyedüli módja a hetvenes években, hogy az ember ne csak háromévente jusson ki külföldre, ugyanakkor ez nagyon jól összefogta a közösséget. Ráadásul csaknem mindany- nyian tanultuk is a karvezetést.- Karnagyként is hamar beugrott a mély vízbe?- A húgom a pécsi orvosi egyetemre járt, és bár én még főiskolás voltam, szervezett ott nekem egy vegyeskórust, a POTE Pannon- tont, ahonnan több nemzetközi siker után csak a közelmúltban távoztam.- Közben a Szélkiáltó sem süly- lyedt el, pedig a hetvenes évek végén nem volt könnyű megzenésített versekkel hódítani.- Nagy szerencsém volt, hogy mindig olyan társaim akadtak, akik jól alkalmazkodtak egymáshoz. Ugyanakkor minden fellépésünknek nagy visszhangja volt, mert akkoriban a klubmozgalom igen erős lábakon állt, és ez kedvezett a mi stílusunknak. Egyetemistáknak, ráadásul énektagozatosoknak igényesen megzenésített József Attila- és Weöres Sán- dor-költeményeket előadni, látatlanban is biztos befutó. Másrészt fantasztikus hangulatú estek voltak ezek, a végén bőgött mindenki. Mindemellett a suli után kis híján felbomlott a csapat, mert indultunk volna a magunk útján, ám a zeneszeretet mégis összetartotta a társaságot.- Ez azonban még kevés lenne dz országos hírnévhez.- A kamarái hangzás, a cselló, a hegedű, a furulya míves megszólaltatása, a többszólamú ének mondhatni a mesterségünk volt, így helyzeti előnybe kerültünk a hasonló együttesekkel szemben. Másrészt az 1983-as Ki mit tud?- győzelem is rásegített erre. Petrovits Emil például így fogalmazott akkor rólunk: „a Széltóál- tó a verséneklésnek ősi állapotába megy vissza. A költemények hűséges szolgájaként zenélnek, nem erőltetik rá a muzsikájukat a versekre”. Ekkor kezdődtek az országos turnék, egy évre rá pedig megnyertük a Békedal Fesztivált is, megosztva Varga Miklós Európa című dalával.- Milyen szempontok szerint bővíti a Szélkiáltó a repertoárját?- Eleinte csak ösztönösen nyúltunk költeményekhez, később figyeltük, hogy mit szeret a közönség, így jöttek a humoros dalok. Aztán a gyerekeknek igyekeztünk válogatni, mert kiderült, hogy jól megtaláljuk a hangot az apróságokkal, végül egyre tudatosabb lett a szelektálás. A saját szövegtől azonban mindig tartózkodtunk, egyetlen ilyen dalunk van, mely a névjegyünk is egyben, a Szélkiáltó kánon: Szelet kiabálunk és az minden álmunk, hogy te is énekelsz velünk. A repertoárral pedig nincs gond, már eljutottunk a hatodik önálló nagylemezünkig.- A karnagynak a Bartók Férfikar hozta meg az áttörést.- A főiskolai végzés után, 1980- ban kértek fel a vezetésére. Egy igen jó hírű társulatról van szó, mely 1945-ben alakult, vagyis közeleg a hatvanesztendős jubileuma. Lehet, hogy csak azért lettem én, mert sokan nem vállalták, aztán később ezt meg is bánták, mindenesetre sikerült hamar közös hangot találni a nálam többnyire idősebb kórustagokkal. Nem volt könnyű a beilleszkedés, mert kezdetben a karnak csak munkásmozgalmi dalokból állt a programja, én pedig folyamatosan csempésztem be kortárs dallamokat. Végül jó tíz év kellett így is, hogy külföldi megmérettetésre indulhassunk.-Mi a Bartók Férfikar titka?- 1992-ben robbantunk be egy debreceni kórusfesztiválon, mert kiderült, hogy másként éneklünk, mint a többiek. Ez a férfikar nem azzal tűnt ki, hogy robbant a hangja, mint az ágyúnak, hanem széles sávon nagy kontrasztok szerepeltek a hangzásunkban. Aztán nyertünk Arezzóban, Bécsben, Rómában és Cornwallban is egy kórustalálkozón, így a nemzetközi hírünk is egyre nőtt. Egy másik kórusomra is igen_ büszke vagyok, a pécsi Bach Énekegyüttes irányítását az ezredfordulón vetpedig a visszahívások következnek. A Bordalfesztivál kétszer már világméretűre duzzadt, legközelebb éppen 2004-ben történik ez, és két CD is megjelent az eddigi legjobb előadásokból. Megjegyzem, kezdetben ugyanolyan nehéz volt ezeket a dalokat elfogadtatni a szakemberekkel, mint a könnyedebb dallamokat bevinni a kórusmuzsikába. Én azonban mindenkor úgy gondolkodtam, időnként lazítani kell, nem lehet mindig kaviárt enni. A Barjók Férfikar karnagya. - Mindemellett jut ideje az elméleti munkára is?- A Pécsi'Tudományegyetem Művészeti Karán 1990-ben kezdtem el tanítani a zeneoktatás gyakorlatát, majd idővel a karvezetésbe is bekapcsolódtam. Nekem is jól jött ez, mert addig szinte mindent ösztönösén csináltam, és itt rendszerezhettem a tevékenységemet. Most már a doktori disszertációmon dolgozom, a Kodály utáni gyermekkórusok zene- irodalmával foglalkozom.- Miként lehet időben összeegyeztetni ezt a rengeteg feladatot?- A bordalfesztivált egész évben szervezem, a kóruspróbák célirányosan egy-egy fellépés érdekében zajlanak, és olyankor tem át, és ez a csapat ugyancsak egy-két hétig semmi másra nem európai hírű. ' jut idő. A Szélkiáltó is fellángol- Ez az ismertség segített a bor- olykor-olykor, de a sikerek egy- dalfesztiválok létrehozásában is? mást gerjesztik. Az ember most- A Bartók Férfikar érdeme és már próbálja az életét racionálidicsősége, hogy 1993-ban meg- sabban nézni. Kerülgetem a tószületett ez a kórushagyomány, csákat az úton, de megállni még A társulathoz tartozás igényét mindig nem tudok, mert biztos megsokszorozza ennek a találko- vagyok benne, hogy mindig vár zónák a jó híre, hiszen a világ valami az út végén. Aztán onnan minden tájáról folyamatosan ér- megint továbbvezet egy másik keznek a jelentkezések, később ösvény. mészáros b. endre A hegedű az örök szerelem. Harminc év SZÉLKIÁLTÓ mtmm STf.RÍ.O A Szélkiáltó együttes jövőre 30 esztendős lesz, a Lakner Tamás vezette társaság 1974-ben alakult a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének szakos hallgatóiból. Énekelt verseket adnak elő, a zene a sajátjuk, de a szöveget mindig jeles költőinktől válogatják. Hegedű, gordonka, gitár, furulya és ritmushangszerek az együttes alapfelállása, de különleges népi eszközöket is rendszeresen megszólaltatnak. A zenekar az évek során hat nagylemezt jelentetett meg (a bal oldali képen első korongjuk, a Keserédes), 1983-ban megnyerte a Ki Mit tudr-ot, Pécs városa Pro Communitate Díjjal jutalmazta, és 1999-ben megkapták a Kígyós Sándor- díjat is. A társulat nyolc éve változatlan felállásban játszik. A zenekar A zenekar - balról jobbra: Lakner Tamás, Keresztény Béla, Rozs Tamás és Fenyvesi Béla - egyaránt megtalálja a közös hangot a szülőkkel és a gyermekekkel
