Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-06 / 258. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Csanádon az Érsekcsanád? Egy kalandos sorsú hajó vise­li a község nevét A vontató 12 évet feküdt a Dunában. Felújí­tása után keresztelték Érsek- csanádra. Regensburgban 1923-ban adták át a Ruthof nevű hajót. Vontató­hajóként Passau és a Vaskapu között járta a Dunát. Az eredeti­leg széntüzelésű vízi járművet 1932-ben olajtüzelésre állították át. Tíz évvel később viszont hi­ánycikk lett az olaj, ezért ismét szénre váltottak. A hajó műszaki adatai szerint szénből 1000, olaj­ból pedig 540 kilogramm az órán­kénti fogyasztása. A második vi­lágháború idején 1944. június 20- án déltájban Érsekcsanád mellett aknára futott és elsüllyedt a Ruthof, a szerencsétlenségben a legénység 5 tagja vesztette életét. A Mahart 1956-ban emelte ki a hajót. Működőképes volt a ka­zán, a motor és a segédaggregá- *tor. A hajózási társaság átépítette, újra olajtüzelésűvé alakította, majd 1958-ban Érsekcsanád né­ven üzembe helyezte. Csaknem két évtizeden át szolgált vontató­hajóként. Közben volgai gőzös­ként is felbukkant A cár futárja című tévéfilmben. Leállítása után, 1979-ben, a Mahart beol­vasztását fontolgatta, amikor a regensburgi múzeum megvásá­rolta. Ötvenezer márkát adtak ér­te, majd felújították és 1983. má­jus 10-én megnyitották Dunai Ha­józási Múzeum néven. Donau Schiffahrts-Museum és Érsekcsanád szorosabb kapcsolat kiépítését tervezi. Erről a közel­múltban Rainer Ehm igazgató és Felső Róbert önkormányzati kép­viselő tárgyalt Regensburgban. Felvetődött a testvérkapcsolat ki­építésének lehetősége egy hason­ló nagyságú településsel. A múze­um hajói 2004 nyarán Budapest­re érkeznek. Kedvező esetben előfordulhat, hogy a falunap kör­nyékén Csanádiak megismerhe­tik Európa egyik legrégebbi, mű­ködő hajóját, ami településük ne­vét viseli. Hetvenéves a néptáncegyüttes Az Érsekcsanádi Hagyományőr­ző Néptáncegyüttes 1933-ban alakult meg, az országos Gyön­gyösbokréta mozgalom kialaku­lásának kezdetén. Csuka Zsig- mond rektor nevéhez fűződik a Csanádi néptáncok és a népi ha­gyományok gyűjtése, ápolása, va­lamint a mozgalom célkitűzései­nek megfelelően a paraszti kultú­ra színpadra állítása. így öröklőd­tek át több nemzedék kitartó munkájának köszönhetően a he­lyi népszokások, a dallamok, a viselet. Színvonalas műsoraival az együttes állandó részvevője volt a környékbeli, az országos és a nemzetközi, többek között a Duna menti folklór találkozók­nak, bemutatóknak és fesztivá­loknak. Ugyanakkor Európa szá­mos országában is bemutatták Érsekcsanád tradícióit, így mind­máig központi szerepet töltenek be a település kulturális életében. Jelenleg 35 javarészt diákokból és fiatal felnőttekből álló táncos al­kotja a 7 évtizedes múltú patinás együttest. A hagyományok iránti tisztelet, valamint az utánpótlás biztosítása érdekében 1998 szep­temberétől a helyi általános isko­lában is beindították a nép­táncoktatást, melyben 60 gyer­mek részesül. Következésképpen 2001-ben létrejött a Bazsarózsa gyermek néptáncegyüttes, mely közvetlenül kapcsolódik a felnőtt csoporthoz. Vezetőjük Tóth Zol­tán. ■ Megtorpant a falu fejlődése Hiába a sok fejlesztési pályázat, ha azokon nem lehet nyerni. Támogatás híján meglévő, engedélyezett terveket kell félretenni - mond­ja a település első embere.- Néhány éve nagy reményekkel néztek a jövő elé. Mi valósult meg a tervezett munkahelyteremtő be­ruházásokból?- Bár az iparűzési adó az utóbbi években 1,7- ről 2 százalékra nőtt, nem csökkent a kis- és kö­zepes nagyságú vállalkozások száma. Továbbra is minden harmadik-negyedik családi házban va­lamilyen vállalkozás működik. Az alig több mint ezer háztartásban ugyanis 116 egyéni és 105 tár­sas vállalkozás működik. Iparűzési adóként 22 millió forintot fizetnek be. Három évvel ezelőtt kezdett kialakulni egy környezetbarát ipari öve­zet a falu szélén. A zöldmezős beruházás egy ré­sze sajnos meghiúsult. Biztató azonban, hogy be­indult egy bútorgyár, egy asztalos üzem, egy hol­land vállalkozás és egy korszerű raktárüzem. To­vábbra is igen kedvező 1250 forint/négyzetméter áron vásárolhatók meg 750 négyzetméteres köz­művesített ipari telkek. A kommunális adó évek óta nem változott, évente 3 ezer forint házanként. Létezik építményadó is, ami alól azonban mente­sek a lakóházak. Ezt az adónemet az üzemek és a Duna-parton levő, mintegy 240 üdülőház tulaj­donosai fizetik. Egyébként a készülő rendezési terv szerint a meglévő üdülőtelep minősítés - a Veránka-szigetivel együtt - kiterjed majd a hul­lámtérben levő, vitatott helyze­tű pihenőházakra is. Nem az önkormányzaton fog múlni a legalizálás, illetve a fennmara­dási engedélyek meghosszab­bítása. Összességében a besze­dett adóforintok lehetővé teszik a falu zavartalan működését.- Mekkora önerővel rendel­keznek és mi mindenre pályáz­nak?- Tartalékalapunk nem jelentős, azonban egy- egy pályázathoz 6-8 millió forintnyi önerőt tu­dunk mozgósítani. Sajnos egyre kisebb a lehető­sége annak, hogy a fejlesztésre benyújtott pályá­zatokon nyerjünk. Vagy a felére csökkentik a megigényelt összeget, vagy elutasítják a pályáza­tot. A szennyvízprogramra a szomszédos Sü- kösddel együtt ötödször pályázunk sikertelenül (1,8 milliárd forintról van szó) pedig a tervek ké­szek. Járdafelújítási programra a kért 18 millió FELSŐ ISTVÁN 1949-ben született Érsekcsaná- don. 1969-ben felsőfokú norma­technológus diplomát szerzett. 1987-1997 között informatikai, újságírói, és a Tüv Reiland Rt. vállalati auditor szakán végzett. 1990 óta Érsekcsanád polgármestere. Három leánygyermeke van. helyett félmilliót nyertünk. Belvíz-elvezetéshez 8 millióra volna szükség, 4,5 millió forintot kap­tunk. A rendezési tervre 6 helyett 2 millió forint­tal támogatták elképzeléseinket. A Szőlő utcai 40 milliós útépítést elutasították. Közhasznú mun­kások alkalmazására is folyamatosan pályázunk, két éve sikertelenül. Igyekszünk a rendelkezésre álló pénz átcsoportosításával 10 embert alkal­mazni, hogy a település továbbra is ápolt, gondo­zott legyen. Szintén megtakarításból oldottuk meg a faluközpont 650 négyzetméteres térburko­latát. Külső források nélkül a falu fejlődése tör­vényszerűen megtorpan.-Mia legégetőbb a megvalósításra váró tervek közül?- Mindenek előtt négy új tanteremmel kellene bővíteni az iskolát. Egyrészt azért, mert most 4 épületbe járnak a gyerekek. Másrészt szükség van egy korszerű számítástechnikai és konferen­ciateremre. Szeretnénk tehát egy helyre összevonni az isko­lát és tetőtér beépítéssel megol­dani a bővítést, ami az engedé­lyezett terv szerint 170 millió forintba fog kerülni. Ezzel az EU-szabványoknak megfelelő oktatási központra tennénk szert. A felszabaduló épületek­ben később idősek napközi ott­honát, védőnői szolgálatot, egészségházat alakí­tanánk ki. Folytatjuk a járdaépítést a Dózsa, a Zrí­nyi és a Szőlő utcában, utóbbiban egyben utat is burkolunk. Tovább korszerűsítjük a szabadidő parkot. Jövőre részben önerővel megépül a fo­gathajtóversenyek megtartására is alkalmas pá­lya. Kerékpárútra is szükség volna, és sorolhat­nám még a vágyálmokat. Sajnos egyelőre a „gon­doskodó” állam csak kötelező plusz feladatokkal halmoz el bennünket, pénzt azonban nem rendel melléjük. _______________________________■ É RSEKCSANÁD SZÁMOKBAN lakosok száma 2950 háztartások száma 1028 óvodások, iskolások 415 vállalkozások száma 220 aktív dolgozók száma 1800 munkanélküliségi ráta 7,8% FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Érsekcsanád Neve eredetileg Csanád volt. Ok­levélben először 1391-ben említ- teük Chanad alakban. Az előtag­nak megkülönböztető szerepe volt, és arra utal, hogy a falu 1848-ig a kalocsai érsekség tulaj­donát képezte. Az Érsekcsanád nevet 1904-től viseli. • A régészeti leletek arra utalnak, hogy Csanád már a rómaiak ide­jén is lakott hely volt. Erről valla­nak az Öreghegyen talált urnák és cserépedények. A dunai véd- gát építésénél talált pénzekből szintén régi népek itteni jelenlé­tére következtethetünk. Kétség­telen, hogy a honfoglalás idején is lakták. Az első falu a mai Duna mederben volt, az akkori folyó jobb partján. Az áradások követ­keztében a falu mindinkább ke­let felé szorult. A Csanádiak az Ófalunak nevezett göröndöt lak­ták egészen 1806-ig. Ekkor költö­zött a falu népe - a kalocsai érsek és Pest vármegye rendelkezése szerint - a mai Érsekcsanádra. • A török időket átvészelte a la­kosság. Az akkori adójegyzékek­ben végig lakott helyként szere­pel. Az 1560-as adóösszeírás szerint búzát, rozsot, lent, ká­posztát, hagymát, lencsét és ba­bot termesztettek. Művelték Szentgyörgy, Kákony, Izsér, Körtvélyes és Szentistván pusz­tákat is. • A község lakossága a török ura­lom alatt megfogyatkozott, de a 18. században ismét gyarapodás­nak indult, főként ide települő, református vallású magyarokkal. Lelkészeik névsorát azonban jó­val korábbi időktől, 1650-től is­merjük. Új, ma is meglevő temp­lomuk 1810-re készült el. A ró­mai katolikus templom 1829-ben épült, de anyakönyveiket már 1799-től vezették. • Képviselő-testület: Felső István (polgármester), Bor Sándor, Fel­ső László, Felső Róbert, Kohl Já­nos, Kovács Attila, Taba Zoltán, Varga Aranka, Veszteg Zsolt, Vincze János. Jegyző: Kurkó Gergely. Megbízott jegyző: Bánné dr. Raffai Gyöngyi. __________p Az elnök Szaniszló Ist­ván a római katolikus egy­házközség el­nöke a hetve­nes évektől. Battonyán született 1930- ban, vasutas­ként ment nyugdíjba 1990-ben. Nős, három felnőtt gyermeke, 5 unokája van. - Az összeírás szerint 1507 lakos vallja magát katolikusnak. A va­sárnapi szentmiséken 200-230 hívő vesz részt. Öt plébános munkájában segíthettem közös­ségünk elnökeként. A rendszer- . váltás óta felújítottuk templo­munkat, új harangot öntettünk. Rendbe hoztuk a plébániát, a paplakot és a ma még üresen ál­ló kántorlakot. Itt működik az if­júsági klub, melyben eljegyzése­ket és más egyházi rendezvényt tartunk. Nyaranta 70 hittanos tá­borozását szervezzük meg az egyházi Szent Imre Alapítvány támogatásával. _____________■ A tiszteletes Harkai Ferenc Csaba 1974- ben született Budapesten. Tanulmányait 1998-ban vé­gezte el a Ká- roli Gáspár Református Egyetemen. Nős, 2 gyermeke van, 2001-től a gyülekezet lelkésze. - Egykoron a hívek többsége református volt annak ellenére, hogy a tele­pülés a kalocsai érsekség birto­kát képezte. Jelenleg mintegy 470 a hívek száma, a lakosság 17 százaléka református. Három év alatt tíz keresztelő volt, de egyre kevesebb házasságot áldok meg. A gyülekezet temploma, mely éppen felújítás alatt áll, 1807-ben épült. Még nem műemlék, bár építészeti remek, hiszen men­nyezete egy fejre állított bárkára emlékeztet. Tavaly hozták rend­be a tetőzetet és a tornyot, idén pedig kívül-belül tatarozás fo­lyik______________________■ A lelkipásztor Bayer György 1954-ben szü­letett Mohá­cson, 1984- ben elvégezte a Baptista Te­ológiai Akadé­miát. Koráb­ban mezőgaz­dasági üzem­mérnöki diplomát szerzett. Já­noshalmán él feleségével 4 saját és 2 fogadott gyermekével. - Ér- sekcsanádon 1910-ben alakult meg. a gyülekezet, az imaházat 1925-ben építették. Sok nehéz­ség ellenére itt volt a Bajai Bap­tista Körzet centruma, de a 80- as évek óta önállóak vagyunk. Alkalmainkat mintegy 25 fő, a gyermekklubot 15-20 gyermek látogatja. Havonta tartunk klub­napot, ifjúsági órát, női és férfi közösségi kiscsoportos alkalma­kat. Bibliaóráink csütörtökön­ként este 6 órakor kezdődnek. Minden vasárnap 10 órakor van istentisztelet bibliatanulmányo- zással és igehirdetéssel. ______■ A z igehirdető Szabados Fe­renc a Krisz­tusban Hívő Nazarénus Gyülekezet egyházi szol­gája, igehirde­tője. A 45 éves számítástech­nikai szakem­ber nős, 11 gyermek édesapja. - A gyülekezet az 1860-as évek­ben alakult. Istentiszteleteinket hetente három alkalommal, va­sárnap délelőtt, délután és csü­törtökön tartjuk. Mintegy két­százan látogatjuk az imaházat. Éneklésre is rendszeresen egybe­gyűlünk. Ez utóbbi alkalmain­kon többnyire fiatalok vesznek részt. Gyülekezetünk létszáma az elmúlt évtizedben lassan nö­vekszik. Évente három-négy há­zasságkötés történik. A minden­napi életben régebben a mező- gazdasági tevékenység volt jel­lemző, családi vállalkozásban is, napjainkban körünkben egyre több az ipari alkalmazott. ■ csatorna melletti területen hangulatos pihenőparkot alakítottak ki az utóbbi években. Itt tartják az immár hagyományos Csanádi Nyár Napja augusztusi rendezvényt, 2002-ben mesterséges tavat, 2003- ban pedig fogathajtásra is alkalmas, ezer négyzetméteres pályát ala­kítottak ld. A fürdőzésre, sportolásra, főzőcskézésre, folklórbemuta­tókra alkalmas területen egy kempinget terveznek megnyitni a közel­jövőben.________________________________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom