Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-29 / 278. szám

ir­Kunadacs A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Polgármester: Sipos Balázs, al­polgármester: Dunai László, jegyző: Palla Tibor. A testület tagjai: Béni Imre, Bódog Ferenc, Csörgő Gyuláné, Gazdik Mihály, ifj. Halcsik Antal, Kecskeméti József, Kemény András, Tóth László. ■ Településtörténet A község a kiskunsági Homok­hátságon helyezkedik el, észak­dél irányú szomszédai Kun- szentmiklós és Kerekegyháza, kelet-dél irányban pedig Kun- baracs és Szabadszállás. • Kunadacs története százado­kon, de talán egy évezreden ke­resztül együtt fut Kunpeszér történetével. Pusztai szétszórt település volt mindkettő, s majd száz évig közös néven is szerepeltek a közigazgatási nyilvántartásban. • Az első okleveles említés 1302- ből való: két templom romjáról szól a kéziratos feljegyzés. Eb­ből arra lehet következtetni, hogy már legalább a XI. század végén lakott helyek voltak erre­felé. • Az 1450-es évekből fennma­radt oklevelekből az derül ki, hogy előkelő nagycsaládok ke­zében van ez a vidék, s hogy Pezer (Felsőpeszér) határában van elásva a kun hamvveder, bizonyítva, hogy kun telepü­léssé vált a környék. Jó száz esztendő múltán Ulászló király Petrowc-i Hencetffy Istvánnak adományozta a solti széki bir­tokai között Adachot. De volt a település német lovagrendbir­tok is. • A törökök kiűzése után 1702- től I. Lipót birtokigazolásokat hajtott végre, s 1731-től 1945-ig koronabirtok volt e vidék. Az első magyar népszámlálás ide­jén, 1784-ben kilenc házban ti­zenhat család - negyvenkilenc férfi és negyven nő, valamint huszonnégy „sarjadék” azaz gyerek élt itt. Később, 1872-ben Peszéradacs néven egyesítették a két szomszédos, sok major­ságból álló települést, s ez 1949. április 1-jén vált hivatalosan kétfelé: Kunpeszér és Kunadacs néven. • A község életében jelentős vál­tozást az 1961-ben bekövetke­zett villamosítás hozott. Ekkor kötötték be a Kunszentmiklóst Kecskeméttel összekötő út mentén fekvő, néhány uradal­mi épületet felvonultató terüle­tet a hálózatba. Ettől kezdve gomba módra kezdtek szapo­rodni a házak. • A hetvenes években kezdődött a szilárd burkolatú utak, majd jár­dák kiépítése, azután a vezeté­kes víz, majd gázhálózat létre­hozása. Végül bekapcsolódott a község a crossbar rendszerű te­lefonhálózatba. • E környék Európában ritka nö­vény- és állatfajok - íriszek, or­chideák, viperák - birodalma. A festői látvány mellett nagy kin­cse is van e településnek: egész- séges, tiszta a levegője. _____■ P ETŐFI NÉP 1 ALMANACH Legyen békés, virágos otthonunk! Kunadacs nemcsak földrajzi helyzetéből adó­dóan szerencsés, hanem amiatt is, hogy az utóbbi évtizedekben mindig olyan elöljárója volt, aki sajátjának érzi a falut. Halcsik Antal egykori tanácselnök és polgármester idejére az infrastrukturális fejlesztések tehetők. A je­lenlegi polgármester, Sipos Balázs pedig az ott­honosságot teremti meg.- Az építés mellett elsődleges a szépítés.- A faluközpont, a parkok, közterületek kiala­kítása egy szerencsés kertészeti rendezési terv­nek köszönhető. A budapesti kertészetis hallga­tók anélkül készítették el a különös térképet, hogy keresztet tettek volna a meglévő fákra, bok­rokra. S ahogyan a látványrajzokból valóságos látvány lett, a helyi polgárok is egyre szorgalma­sabban alakították szebbé a környezetüket. így lett a „kirakatunk” gazdag és gyönyörködtető. A Szebb Kunadacsért Díjat is azért alapítottuk, hogy elismerhessük e versengésben alkotókat.- Aki a virá­A TELEPÜLÉS SZÁMOKBAN Lakosság 1740 fő A község területe 8990 ha Belterületi lakásszám 578 db Külterületi lakásszám 377 db Forrás: polgármesteri hivatal got szereti, rossz ember nem lehet. A mással való tö­rődésük is elis­merésre méltó.- Ma is so­kan élnek a tanyavilágban. Értük is felelősséggel tartozunk, ezért foglalkoztatunk falugondnokot, s megoldott a házi segítségnyújtás. Van két mező­őrünk, félszáz polgárőr, akik a körzeti megbízot­tal jó kapcsolatban együtt dolgoznak a közbiz­tonságért. Segítjük a fiatalokat is a fészekrakás­ban. A település szélén több utcát alakítottunk ki, így az elkövetkező 20 évre megoldott a házhely­kérdés. Támogatjuk az egészséges életmódot. Tornacsarnok, kézilabda-, atlétika-, focipálya szolgálja a diák- és felnőttsport igényeit. Labdarú­gó és cselgáncs szakosztály is működik.- A kultúrára is áldoznak.- Amikor magánvállalkozásban volt a művelő­dési ház, az nem a várt eredményt hozta. E for­mát megszüntettük. Pályázatot adtunk be az épület felújítására. Átépítése után már „csak” az élet hiányzott belőle. A Felső-kiskunsági Közös­ségi Munkások Egyesülete - Mészáros Zsuzsa ve­zetésével - egy évig működtette. Több munkanél­SIPOS BALÁZS 1949-ben Szabadszálláson szüle­tett. 1968-ban Kecskeméten, a Pia­rista Gimnáziumban érettségizett. 1970-ben dísznövénytermesztő, kertépítő szakmát szerzett. 1975- ig a kunadacsi szövetkezetnél gyü­mölcstermesztő brigádvezető, majd üzemgaz­dász, megbízott főkönyvelő. 1978-ig a községi tanácsnál gazdálkodási előadó, 1989-ig vb-titkár, miközben elvégzi a tanácsakadémiát és az állam- igazgatásban szerez szakképzettséget. 1990-től 98-ig jegyző. 1998-től polgármester. Nős, három leánygyermek édesapja. küli kapott itt állást. Az egyesület továbbra is vál­lalta e feladatot, de már közösségi térként, teleház funkciókkal működik a létesítmény. Ebben kerül elhelyezésre az agrárinformációs központ, falu­gazdász és agrárkamarai szaktanácsadó központ. Az internetes kávéház is itt van. Sikeres pályázat­tal térségi mosoda is helyet kap benne, ahol 40 év feletti, illetve gyesről visszatérő nők kaphatnak munkalehetőséget.- Eljutottunk a tervekhez.- A közterületek, -parkok rendezésével egyide­jűleg befejeződött a közvilágítás korszerűsítése és bővítése. Most az óvodán és az iskolán a sor. Az utóbbi helyen az elektronikus oktatás felté­teleinek megteremtése - számítástechnikai szak- tanterem, információs könyvtár és nyelvi labor - a tetőtér beépítésével valósul meg. Sikeres pályá­zattal elkezdődik az óvoda és annak konyhájá­nak korszerűsítése. Pályázatok vannak beadva a Peregi és Kossuth utcák burkolat-felújítására. Megújult a ravatalozó épülete, a kertészeti tervek alapján folytatjuk a beruházást: park, parkoló és kerítés építésével. Terveink között van két önkor­mányzati bérlakásépítés, a katolikus templom parkjának és környezetének rendezése. Elkészült a bennünket Kunpeszérrel összekötő út tervdo­kumentációja. A megvalósításon a sor. Nagy ál­munk a szennyvízhálózat és -tisztító kiépítése. Mindezek pályázati pénzek nélkül aligha sikerül­hetnek. De mindennél fontosabb: Kunadacs to­vábbra is maradjon meg a békés, szorgalmas em- berek virágos otthona - fejezte be Sipos Balázs.» 1 A dohány hazája Kunadacsot a dohány hazájá­nak is nevezik. Több tucat család e munkaigényes nö­vény termesztésére rendezke­dett be. Közöttük vannak Bá­lint Györgyék is.- Itt élek születésem óta. Igaz, fér­fifodrásznak tanultam, s jó pár évig dolgoztam is a szakmám­ban. De már előtte, 1975-ben el­kezdtünk foglalkozni a dohány- termesztéssel. Kezdetben csak fél hektár volt. Úgy láttuk, van értel­me, megtaláljuk benne a számí­tásunkat, s tovább növeltük a ter­mőterületet. Már hat hektár körül tartunk. Negyedszázad után már nehéz lenne abbahagyni. A pa­lántát is magunk neveljük. S aho­gyan nőtt a birtokunk, úgy sza­porodott a szükséges géppar­kunk is. Sajnos ma már elavult­nak számítanak, de azért jól szol­gálnak bennünket. Tudvalevő, hogy nagyon kényes és munka- igényes ez a növény. Pontos, megbízható embert kíván. A ter­mést mindig ugyanannak a cég­nek adjuk el. Egyébként a do­hányföld a feleségem munkahe­lye is. Nemigen van más lehető­ség. A családon belül februártól novemberig mindenkinek mun­kát ad a dohány. Utána meg a ta­lajjal kell bíbelődni. December és január pedig a gépjavítások ideje. Ez a dohánytermesztők mókus­kereke. De minket is ideköt min­den. A gyerekkoromban még egy utca sem volt. Most meg szét kell nézni a faluban. Szép lett. TEMPLOMOK. A katolikus templomot Kerényi József Ybl-díjas épí tész tervezte. Közelében pedig ott a reformátusok imaháza. ■ A nyugdíjas Halcsik Antal:- A nagyszüle­iül is adacsiak voltak. Köz- gazdasági technikumot, majd tanács- akadémiát vé­geztem. A he­lyi tanácshoz 1962-ben kerültem. Húszévesen tanácstag, aztán vb-titkár, társa­dalmi megbízatású, ületve 1976- tól főállású tanácselnök voltam, majd 1990-ben polgármesternek választottak, s 1998-ban nyug­díjba mentem. Régen volt, ami­kor megszerveztem a belterület telekkönyvezését. Ezután meg­kezdődött a falukép kialakulása. Aztán jöttek a közművek s meg­épült a kultúrház, ivóvíz- és gáz­hálózat létesült, majd cross­bartelefon. Közben volt iskola-, óvodabővítés, tornacsarnok épí­tés. A szebb, emberibb környe­zetért és a nemdohányzó falu mozgalomban 2., illetve 1. he­lyezést értünk el. Kezdetben hi­ányzott a közéleti munka, de most is hasznosan töltöm az időm. Sokat vagyok a hét uno­kámmal. ■ Az elnök Dunai László, akinek élet­mentő elisme­rése is van:- Pici korom óta itt lakom. A középisko­lát Kalocsán, az agráregye­temet Moson­magyaróváron végeztem. Itt, a helyi szövetkezetben dohányter­mesztési ágazatvezetőként kezdtem dolgozni, majd a hely­beliek és a térségben élők do­hánytermesztését szerveztem. Az idén 48 taggal megalakítot­tuk a Kunadacsi Dohányter­mesztő Szövetkezetét, amely­nek elnöke vagyok. Nyitottak vagyunk. Szervezzük - a terme­lő érdekét nézve - a termesztést, az értékesítést. Most közel 200 hektár lehet a termőterület. Ami­re büszke vagyok: nonprofit szervezetként 10 éve működik a Kunadacsi Növénybiztosító Egyesület, amely elsőként ala­kult az országban. Nagyon sze­retem ezt a vidéket, a nyílt em­bereket, s imádunk a családom­mal - három kislányunk van - természetközeiben élni. ■ A pedagógus Pongrácz Józsefné: Izsákon szü­lettem. Dol­goztam képe­sítés nélkül Kerekegyhá­zán, utána Szegeden bio­lógia és test­nevelés szakon elvégeztem a ta­nárképzőt. Ide 1976-ban jöttem, s adacsi lett a férjem. A gyereke­ket imádom. Nekünk is van négy. A tanítás a mindenem. Az igazgatóhelyettességet is úgy vállaltam, hogy tanítok tovább. A nyolc: osztályban 176 diákunk van. Őket is úgy kell kezelni, mint a sajátjainkat. Tudjuk me­lyikre kell rámosolyogni, hogy jól kezdődjön a napja. Ez a kisis­kola varázsa. A tanulók pedig hálásak: több versenyen is ott vagyunk, s szép eredményeket érnek el. Persze a feltételeink adottak. Kihelyezett zenei tago­zatunk és tornacsarnokunk is van. Az önkormányzatnak is szívügye az iskola. Alapító tagja vagyunk az egészségesebb isko­lákért országos egyesület ma- gyarországi hálózatának. _■ A z állatorvos Dr. Fodor László: - A fő­városban szü­lettem. Egy kerekegyházi rokon jóvoltá­ból több mint két évtizede kerültem ide tanulmányi szerződéssel. Aztán adacsi lányt vettem feleségüL Aranyos kis fa­lu ez: mindenki ismer minden­kit. Képviselő is voltam egy vá­lasztási ciklusban. Egyébként hatósági feladatokkal is megbí­zott állatorvos vagyok. Kunpe­szér is hozzám tartozik. A kez­deti időkben még tömérdek disznó, ló, marha és juh volt a faluban. Ha most az állatlét­számról grafikont kellene készí­teni, még „szánkózni” is lehetne rajta. Itt csak a kutyalétszám nem csökken. A birka még vi­szonylag jól tartja magát, abból azért van. A disznóba meg mint­ha belecsapott volna a menny­kő. Mindenesetre az állattartás sem a régi már. Egyébként na­gyon megszerettük ezt a falut. A két lányunk pedig bejár Kecske- métre a középiskolába. ____ ■ A mezőőr Szántai Jó­zsef: - Itt szü­lettem. Laka tosnak tanul­tam. Két évet itthon dolgoz­tam, majd „vi­lágjáró” let­tem, de min­dig a szak­mámban maradtam. De 1976- ban hazajöttem. A téeszben gép­szerelő lettem. Amikor megala­kult a polgárőrség, én is ott vol­tam az 55 fő között. Parancsnok­helyettesnek választottak. Járjuk a vidéket, naponta jó 50 kilomé­tert is megteszünk. Az önkor­mányzat támogat bennünket. Mezőőr ’98 óta vagyok. Németh Zoltán vadászmesterünkkel együtt dolgozom. Napi kapcso­latban vagyunk az emberekkel. Szívesen látok el emberbaráti fel­adatokat is: ha valaki bajban van segítek, vagy szólok az önkor­mányzatnak, a családsegítőnek. Egyébként nagyon vonzódok a természethez., Messzire kellene gyalogolni, hogy hasonló szépsé­gű falut találjunk! Azt viszont nem szeretem, ha bárki vágyó- nához hozzányúlnak. _____■ »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom