Petőfi Népe, 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-04 / 256. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Dunapataj A képviselő-testület: Dr. Nagy Antal polgármester, Dávid János, Gavenda János, Gyuricza László, Gyuricza Lászlóné, dr, Hegedűs Sándor, Kocsis Ká- rolyné, Kopasz Gábor, Korhencz József, Nagy Gyula, Nagy Jenő Zoltán, Szabó László, Botykai János jegyző. • Pataj környéke már jóval az időszámítás előtt lakott volt. A régészeti leletekből az is kitűnik, hogy folyamatosan lakták a kedvező adottságú vidéket. Bödpusztán és Szelidi-tó környékén értékes régészeti leletek kerültek elő. Igen valószínű, hogy a leletek egykori tulajdonosait Edika-Edecon szkír király, Attila hun király testőrparancsnoka családjával voltak kapcsolatban. • A honfoglalás korában a magyarok korán letelepedtek ezen a mocsaras, enyhén dombos vidéken. Ebből a korból származik a Pataj helységnév is, amely egy főember Pata nevéből ered. Oklevelekben először 1145-ben említik a Pataj nevet. A XI1I-XIV. században templomot is építettek. A középkorban Pataj, Fejér vármegye solti székéhez tartozott és egy 1424-ben kelt oklevél szerint ekkor már plébániája is volt. 1639-ben mezővárosként említik. • A pataji történelem egyik legfájóbb emléke a Tanácsköztársaság időszaka. Innen indult ki a kommunista diktatúra ellen a forradalom. Rövid harcok után győzött a túlerő, melyet véres megtorlás követett. 63 embert akasztottak fel, és lőttek le. • A pataji társadalom még a közelmúltban is erősen megosztott volt. A gazdagabb parasztok a hartai úton építettek házakat, míg a szegényebbek a görbe utcácskákban laktak a peremterületeken. A gazdag parasztságnak mindig megvolt az igénye arra, hogy a városias kultúrához felzárkózzon. Fejlődni és fejleszteni összefogással Dunapataj legnagyobb erényei közé tartozik, hogy a Duna mellett helyezkedik el, és van egy hetvenkét hektáros tava, a Szelidi-tó. Ez megkülönbözteti a többi településtől. Egyébként a községben élők nagy része itt is a mezőgazdaságból próbál megélni.- Az elmúlt években milyen eredményt tud felmutatni a település - kérdeztük dr. Nagy Antalt.- Miután megválasztottak polgármesternek, nagy lendülettel kezdtünk neki a munkának, mert feladat volt bőven. Ezek közül csak néhányat említek. Az oktatásra szolgáló intézmények lelakottak voltak, korszerűden fűtéssel és világítással rendelkeztek. A községháza is hasonló állapotban volt. A kívül málló, belül rothadó múzeumban felleltá- rozatlan régiségek veszítették folyamatosan az értéküket. A telefon és gázberuházás után rosszul helyreállított útburkolaton a közlekedés komoly veszélyt jelentett. A rendőröknek nem volt megfelelő irodájuk. A községünk legféltettebb kincse, a bevételi lehetőséget biztosító Szelidi-tó elhanyagolt és gazdátlan volt. Fokozatosan próbáltuk a ránk háruló feladatokat elvégezni. Mind ezekhez pályázatokból akartunk pénzt szerezni, amihez önerő is szükséges volt. A lakosság az adók megfizetésével bizonyította azt, hogy a fejlesztés, a fejlődés mellett áll. Dunapataj elmúlt éveinek fejlődését, a lakosság áldozatvállalására épülő önerővel, politikai és baráti segítségekkel megnyert pályázatokkal is biztosítottuk. Több mint félszáz pályázatot nyertünk aminek eredményeként félmilliárdnál is nagyobb összeget tudtunk fejlesztésre fordítani.- Hol realizálódott ez az összeg?- Az iskola átépítésével és bővítésével méltó körülmények között tanulhatnak a gyerekek. Bérlakásokat építettünk, és a rendőrségi irodát is felújítottuk. Központi fűtést kapott a két óvoda, a művészeti iskola, a napközis konyha, a múzeum és a polgármesteri hivatal. Szelíden, a tó rehabilitációs megvalósításának alapfeltételeit teremtettük meg. DR. NAGY ANTAL 1945-ben született Budapesten. 1964-ben Út-, híd- és vízműépítő technikumot végzett. 1986-ban jogi diplomát szerezett. 1988-ban szakosító vizsgát tett. 1989-től a határőrség országos parancsnokságának jogtanácsosa. 1995-től magánügyvéd. 1998-tól polgármester. Nős, két gyermeke van. A környezeti hatástanulmány alapadatait felmértük. A hínárvágást is megoldottuk. Virágosítot- tunk és növeltük a kulturált zöldfelületet. Az iskola sport minőségének javítására új füves pályát építettünk. Természetesen ezeken kívül még sok mást is említhetnék még. Az elmúlt öt év bizonyítja, hogy komoly fejlődés történt községünkben.- Az eddig elvégzett feladatok mellett milyen terveik vannak.- Azon vagyunk, hogy településünk szebb legyen és jobban fejlődjön. Megoldásra vár a szennyvíz elvezetése. A legszükségesebb ezt a Szelidi-tó miatt megvalósítani, s remélem hamarosan megkezdhetjük a beruházást. A szüárdhulladék elhelyezésének megoldására szerződést kötöttünk és csatlakoztunk a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási projekthez. Meg kell újítani a buszmegállóinkat. A földutak járhatóvá tétele szintén megoldásra váró feladat. Növelni kell a szociális gondoskodást a gyermekeknél és az időseknél. Jobban ki kell használni a Szelidi-tó adta idegen- forgalmi lehetőségeket. Az egész település fejlődését szolgálná egy melegvizes gyógyfürdő megvalósítása. A Duna-partunk rendezettségében, közműellátottságában és jó megközelíthetőségében is lépnünk kell. A művelődési ház további felújítására pályázati pénzt remélünk. Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha mindenben egységesen gondolkodunk, és nem lesznek olya- nok, akik a fejlődés ellen munkálkodnak. _____■ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (18) 1990 1995 2000 2003 Forrás: polgármesteri hivatal A KATOLIKUS TEMPLOM. Magyarországon először a dunapataji katolikus templomon hajtottak végre részleges épület elhúzást 1934- ben. A szentélyt választották el a templomtól és közel tíz méterrel húzták arrébb görgős szerkezetekkel.________________________p A pedagógus Nagy Jenő Zoltán Pata- jon járt általános iskolába. A főiskola elvégzése után itt kezdett el tanítani. Négy évig igazgatóhelyettesként dolgoztam, most egy évig megbízott igazgatóként látom el a feladatomat. A községünkben ÁMK működik, amely több célú intézmény. Hivatott a település kulturális, közművelődési, közoktatási feladatainak ellátására. Nálunk teljesnek mondható az ÁMK, mert minden megtalálható benne, az általános iskola, óvoda, művészeti és zeneiskola, könyvtár, múzeum. A művészeti iskola keretén belül van zene, dráma, színjátszó és tánc tagozat, valamint képzőművészeti szakág. Tanulóink fele művészeti oktatásban részesül. Az ÁMK arculata folyamatosan alakul, igazodik a település igényeihez. A település előnyeivel és hátrányaival együtt szeretem Dunapatajt. ■ A kereskedő Szamosközy Tamásné tősgyökeres pataji, már 14 éves korában eldöntötte, hogy mivel fog foglalkozni. - Nagyon szeretem a szakmámat bár sokszor kimerítő. 1990-ben önálló vállalkozásba kezdtünk, élelmiszer boltot nyitottunk. Később a háromszorosára bővítettük a területet, a hasznot ugyanis mindig visszaforgattuk az üzletbe. A gépeinket a kor igényének megfelelően alakítottuk ki. Az üzletünk felszereltsége és az árajánlataink városokban is megállná a helyét. Kétezerben ugyanis beléptünk a Reál üzletláncba, azóta olcsóbban tudunk árulni. Az év szinte minden napján nyitva vagyunk. 1998-ban az országos kereskedelmi versenyben harmadik helyezést értünk el, miután egy lepusztult épületet újítottunk fel, sok ötlettel és munkával. Szerencsére kivívtuk vevőink elismerését. ■ Mentsük meg a tavat A Szelidi-tó meghatározó szerepet játszik Dunapataj életében. Korábban az önkormányzat nem fordított kellő figyelmet és pénzt arra, hogy fejlessze. Az utóbbi öt évben azonban sok minden megváltozott. A patajiak azt szeretnék, ha az idegenforgalomból komoly bevételre tudna szert tenni a község. Az elmúlt években az ebből származó bevételek hatvan százalékát visszaforgatták fejlesztésre. Erre azért volt szükség, mert 1998 előtt volt olyan időszak, amikor a tó vize úgymond megbuggyant, romlott a víz minősége esetenként fertőzött is volt, és alkalmatlanná vált fürdésre. Ez csatornázatlansággal is magyarázható. A környező közel ezerháromszáz üdülő szivárgórendszerű szennyvíz gyűjtőiből ugyanis áramlik a szennyvíz a tó felé. A tó rehabilitációjára a tervek már elkészültek, melynek alfája és ómegája a csatornázottság. Öt éve próbál a település erre pályázni, de eddig sikertelenül, pedig a tó veszélyben van, mert a koli-fekál fertőzöttség, főleg az olyan nyári melegben, mint az idei volt, komoly problémát okozhat. Az önkormányzat a gondok elkerülésére környezetvédelmi mérnököt alkalmaz. Rendszeresen mérik a víz oxigén-tartalmát, a hőfokkal való összefüggését, ami az egyik legfontosabb tényező. Felmérésekkel bizonyították, hogy több, mint félmillió köbméter iszapot kellene kikotomi. A Szelidi-tónak olyan értékei vannak, amit már a XIX. század elejétől külföldi tudósok is mértek. Nevezetesen a só és jódtarta- lom a sós és édesvíz határán van és ezáltal bizonyos gyógyító hatással rendelkezik. Az üdülőterület legalább annyi gondot és problémát jelent az önkormányzatnak, mintha egy másik település lenne, hiszen nyári időszakban több ezren jiróbálnak itt pihenést találni. Éppen ezért még szebbé és jobbá szeretnék tenni a környezetet. A Szelidi-tó ugyanis nemcsak a patajiaké, hanem mindenkié, aki ott akar pihenni és szórakozni. A megmentése mindannyiunk érdeke. _______■ O dafigyelnek a múltjukra A település lakói büszkék a múzeumegyüttesükre, odafigyelnek az állapotukra. Az öt épületből rendbetették a tájházat, és a kovácsműhelyt, amit ma már meglehet tekinteni. A régi unitárius templomnak, ami a múzeum főépülete, kívül, belül hámlott a vakolata, korszerűtlen volt a fűtése, és a régiségek is rendezetlenül álltak benne. Ez mára már a múlté. Katalogizálták a tárgyak döntő többségét, és gyönyörűen felújították az épületet. Ezért az elmúlt évben megkapták elismerésként a Múzeum Pártoló Önkormányzat III. díját. Ezzel a díjjal négy- százezer forint is járt, amit a múzeumra költöttek. Odafigyelnek régiségeikre, értékeikre. Ezek megőrzését azért tartják fontosnak, hogy a pataji emberek érezzék, van mire építkezniük. Büszkék lehetnek a múltjukra, régmúltjukra. Most azon dolgoznak, hogy büszkék legyenek a jelenükre is. Amennyiben meg tudják jeleníteni a folklór elemeiket, az épületeiket felújítják, karbantartják, a szándékaikat megvalósítják, akkor már tettek valamit az utókornak. ■ A vendéglátós Horváth László 1972-ben tanulóként került a községbe. Öt évvel később ide nősült. - Kezdetben az ÁFÉSZ-nél dolgoztam, majd 1982-től önálló vállalkozóként tevékenykedem Patajon. Tizenkét éve vezettem a Füzes vendéglőt. 1992-ben melegkonyhás üzletet építettünk Szelíden. Három évvel ezelőtt pedig egy régi parasztházból kialakítottuk a Pataji Csárdát, ami megfelel a korszerű követelményeknek. Mivel melegkonyhás étkezési lehetőség máshol nincs a községben, házias ételeket próbálunk készíteni. Otthonias üzlettel szeretnénk a vendégeinket idecsalogatni és megtartani. Úgy gondolom, hogy az itt élő emberek megérdemlik azt, hogy ha el akarnak menni ebédelni, vagy vacsorázni, akkor azt kulturált körülmények között tehessék meg. Nálunk az árak mindenki számára elérhetőek. ■ Az ügyvezető . Miskolczi Jenő nem a településen lakik, mégis Patajon van üzeme. - Kenyér és pék- sütemény gyártással és forgalmazással foglalkozunk. Mintegy negyven féle terméket gyártunk. Jelenleg huszonkilencen dolgoznak az üzemben. A környező településeket látjuk el, de tartós terméket a fővárosba és a Balatonra is szállítunk. Hamarosan elkészül az új ötszáz négyzetméteres telephelyünk, ami már az uniós elvárásoknak is meg fog felelni. Ez azt is jelenti majd, hogy tizenöt fővel tudjuk bővíteni a dolgozói létszámot. A beruházásra Phare- pályázaton nyertünk harminc- millió forint vissza nem térítendő összeget. További tizenhat- millió forintot munkahelyteremtő támogatásként vehettünk fel, ami szintén vissza nem térítendő. November kö- zepén már ott fogunk sütni, a
