Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-31 / 254. szám
e t ő f i N é p e iV 11 2003. október 31. %i4s„ # Aki szívesen jelentkezne rovatunkba, s szeretné, ha arcképe megjelenne lapunkban, valamint a Petőfi Népe internetes oldalán, az hívja a 70/314-1896-os telefonszámot! 0 a *# N IA «* <« Petőfi Népe. ÁGOSTON ESZTER Kecskeméten lakik, 19 éves. Énekel, egy leánykórus tagja, szabadidejében szívesen olvas, bulizik. Szereti a művészfilmeket, a kedvence az Élet szép. Szívesen iszik különleges teákat. fotó, b. j. Mivel úti agyon nz időt? Fény és árnyék Bruncsák András és Walter Gábor műveiből nyílik ma 17 óra- ' kor kiállítás a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben. Az alkotók úgy válogatták a tárlat anyagát, hogy az tartalmasán foglalja öszsze eddigi festői munkájukat. A látogatókat Loránd Klára köszönti a Bozsó Gyűjtemény nevében, a kiállítást Szappanos István festőművész nyitja meg. A kiállított alkotások november 30-áig tekinthetők meg, pénteken, szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között. Előzetes egyeztetéssel más időpontban is látogatható. Képünkön Walter Gábor: Női portré Kalocsától Münchenig Az apostagi zsinagógában ad koncertet november 6-án, 18 órakor Regös Róbert zongoraművész. Kalocsán kezdett zongorázni tanulni; tanulmányai után bejárta egész Európát, számtalan koncert és több lemezfelvétel után itthon is fellép a müncheni zeneakadémia tanára. Az apostagi műsorban Haydn-, Beethoven- és Schubertműveket hallhatnak tőle a zenerajongó ulturális ajánló Dr. Szabó Attila, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának igazgatója Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy amivel foglalkozom, az a hobbim is. Gyerekkoromtól fogva szerettem a történelmet, mindig érdekelt minden, ami vele kapcsolatos. A levéltárosi munkám is nem kis részben ehhez kötődik. Az otthoni szabadidős tevékenységem kissé más, de jószerivel ugyanaz. A publikálásra, helytörténeti, régiótörténeti feldolgozásra a levéltárban nem sok idő jut, ez nagyobbrészt az otthoni elfoglaltságom. Az intézetben felkutatott adatokat hazaviszem, s amikor jólesik, ráérek, kedvem tartja, akkor ezzel fog lalkozom. Amikor születtem, még létezett a Pest-Pilis-Solt vármegye, amely kezdődött Vácnál és lenyúlt egészen Baja határáig. Ha így nézzük, ebben a megyében születtem, Dabason. Jelenleg Nagykőrösön lakom. A nagy régiót 1950-ben szakították szét, és ekkor rajzolták meg az új megyehatárokat. A térség történelme nagyon szorosan összekapcsolódik. Legújabban olyan megyei vidékek történelmével foglalkozom, amelyhez írott anyagot részben a Pest megyei levéltár nagykőrösi osztályán találok. Ilyen például a Solt és Kalocsa környékére vonatkozó XVIII-XIX. századi úrbéres anyag, amely a megyei törvényszék tulajdonában volt, így a Pest megyei levéltárhoz tartozik. HAs 7.N ÁLl A Utó Ötven év története A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ fennállásának 50. évfordulóját ünnepli. Ez alkalomból nyílik meg november 5-én, szerdán, 17 órakor az „Ötven év, ötven alkotás” című tárlat a művelődési központ galériájában. Köszöntőt mond Simonné Retkes Edit közművelődési referens. Az aulában november 7-én, pénteken, 17 órától „Mozaik a Móra Ferenc Művelődési Központ 50 éves történetéből” címmel egy másik, összegző kiállításon ismerkedhetnek meg a látogatók az 50 év eseményeivel. A megnyitón köszöntőt mond Ficsór József polgármester, a kiállítást Fekete János helytörténész nyitja meg. ott«*4 Miklós Magda mK nagyanyám becsületes neve Csórja Ilona volt, de mi csak Pipszinek hívtuk. Biztos vagyok benne, hogy a mennyországba került, de abban is, hogy azonnal rendet vágott az égi termekben. Telefüstölt mindent a cigarettájával, és gyakran szalajtott egy-egy angyalkát, keresné meg a szipkáját, mert otthagyta valahol. Nem tudom, lehet-e ott Agatha Christie-t olvasni - a „Kriszta” regényeit nagyon szerette -, és remélem, van fodrásza is, aki a fürtjeit rendben tudja tartani. A szemérmesebb angyalkákat hogy finoman fogalmazzak - holmi rézből való nemzőszervű baglyokkal riogatja, de ha éhesen jönnek haza a suliból, mert a menzán rossz volt a kaja, csinál nekik isteni smarnit. azoknak az égi nebulóknak... Jó Szívesen olvasok olyan könyveket, amelyek a magyar történelmi, világtörténelmi eseményeket új megvilágításba helyezik. Merem ajánlani - nemcsak szakmai érdeklődőknek - Romsics Ignác történész, akadémikus könyvét, amelynek címe Magyarország a XX. században. A szerző egyébként pályáját a Bács- Kiskun Megyei levéltárban kezdte az 1970-es években. Jelenleg a XX. század magyarországi történelmének kutatásának élvonalába tartozik. Mivel a levéltári munka és az otthoni hobbi is benti, szobai elfoglaltságot jelent, szinte a szervezet is vágyódik a szabad levegőre. Kertes házban lakom, a kert rendbetétele, gondozása igazi kikapcsolódást jelent. Nem értek profi szinten a kertészkedéshez, de szívesen csinálom, megnyugtat. Fiatal koromban nagy mozirajongó voltam. Minden jelentős alkotást megnéztem. Bevallom az újabb (amerikai) filmek nem kötnek le. Ha régi kedvenc magyar filmet vetítenek a tévében, akár soj kadszorra is megnézem. Ilyen volt legutóbb Bacsó Péter Tanú című filmje. CSUKOK PEKNE MÓDRA FORRÓ CSOKOLÁDÉ ÁSVÁNYVÍZ im Konyha: 10/9 Kiszolgálás: 10/9 Környezet: 10/8 Sok településen a hagyományőrzést fontosnak tartják. Nem akarnak mindenáron változtatni, főleg akkor nem, ha valami jól működik. Gyanítom, hogy a hartaiak is így vannak ezzel. A község központjában lévő kisvendéglő biztos, hogy nem most épült. Ezt abból gondolom, hogy jellegzetes sárga téglából húzták fel a falait és a belmagassága sem a mai kornak megfelelő. Azt nem tudom, hogy korábban az épület milyen szerepet töltött be a település életében, de most kisvendéglő és presszó. Lehet, hogy ezt a kifejezést nem mindenki ismeri. Úgy húszharminc évvel ezelőtt a kisvendéglőben étkezni lehetett, nemcsak inni. A hartai kisvendéglő most is ilyen szerepet lát el. Na nem kell valami extra étteremre gondolni, de a célnak pontosan megfelel, már csak ÉRTÉKELÉS: azért is mert menüs étkeztetést is végeznek. Az éttermi részt függöny választja el a presszótól. Az asztalokat szépen megtérhették és valamennyin van friss virág, benne egy szál gyertyával. Látszik j rajtuk, hogy valóban használják őket, mert némelyikük már félig leégett. A pincér azonnal jön az étlappal és felveszi a rendelést. Csülköt kérünk Pékné módra. Nem kell sokat várni, jön is az étel. Sült hagymával, sült krumplival, mellette vegyes savanyúság csak úgy díszítés gyanánt, hogy az ember szájában megindul a nyálelválasztás. Itt már nem lehet sokat „ . várni hozzá kell Szentirmay Tamas kóstolója kezdeni. Nem tudom, jártak-e már úgy, hogy amikor nagyon éhes a dolgozó, és már alig várja, hogy a szájába gyömöszölje a falatokat, akkor biztosan olyan forró az étel, hogy nem lehet megenni. Ez a csülök nem olyan volt. Pontosan a megfelelő hőmérsékletű, amilyennek lennie kell. Nem is tartott sokáig legyűrni, persze egy falat sem maradt a tányéron. Az ebéd után megkérdezték, hogy kérek-e kávét? Mivel nem szoktam inni, megkockáztattam a forró csokoládét. Képzeljék el, volt. De még milyen. Gazdagon leöntve tejszínhabbal, amit folyékony csokival tettek még gusztusosabbá. Mondanom sem kell, hogy az íze is kiváló volt. Ezután csak meg kellett nyalni a számat, nem mintha szalvéta nem lett volna, és nagyot csettinteni, hogy ez igen. De tényleg, ez igen. caRc calc lost! Eszenyi Enikő és Milán Mikuléík tizenkét történetben mesél humorral, fájdalommal a nézőknek nő és férfi kapcsolatáról, a szerelemről. Az Ég és Nő között című darabot a férfi főszereplő barátja, a szlovák nemzetiségű Dodo Gombár írta és rendezte. A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ színpadán november 7-én, pénteken, 19.30 órakor láthatjuk a színészpárt, az Eszenyi Enikővel készült interjúnkat mellékletünk 2. oldalán olvashatják. Ég és Nő között ,
