Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-28 / 251. szám

■ PETŐFI NÉP E ALMANACH Bácsborsód A község területén lelt szarma­ta és kelta tárgyak nagyon régi, több évezredes településre utalnak. Még a honfoglalás után is áthaladt rajta egy fon­tos kereskedelmi útvonal. Ok­iratban először 1333-ban, Kár­oly Róbert királyunk uralkodá­sa idején említtetik Borsód­­szentlőrinc néven. A „borsod” a „bors” személynévből szár­mazik, a nyelvérzék azonban átvonta a „borsó” szócsaládba. A „Bács” előtagot - számos Borsod nevű helységtől meg­különböztetésül 1897-ben kap­ta. A török hódoltság alatt né­pes település volt, ezt bizo­nyítja a kalocsai érsekség 1543. évi dézsmajegyzéke. Az itteniek négyszer annyi adót fi­zettek, mint a kalocsaiak. • A török kiűzése után a falu rövid ideig a határőrvidékhez tarto­zott. 1697-től Buttler János vár­kapitány tulajdonába került, aki 1725-ben eladta Hammersch­midt Jánosnak. Tőle még abban az esztendőben megvásárolta a Latinovics-család két tagja Lati­­novics Dániel és István. 1781-től nagyarányú'telepítések kezdőd­tek. A földesurak a falut magya­rokkal népesítették be. A Latino­­vicsok az 1848-as szabadság­­harcban kivétel nélkül a magyar ügy oldalára álltak. A világosi fegyverletétel után anyagi hely­zetük megrendült. Három kasté­lyuk ma is áll, egyikben a híres Őszi Napfény Szociális Otthon helyezkedik el. • A község nevezetes- szülötte Moholy-Nagy .László (1895- 1946). A világhírű művész festő­ként, fotográfusként és művé­szed szakíróként is maradandót alkotott. Szülőháza idegenfor­galmi látványosság. Csakúgy, mint a 3 és fél évszázados Rákó­­czi-fák, melyek alatt - a népha­gyomány szerint - a fejedelem megpihent. • A képviselő-testület: Csömör László (polgármester), Bari Im­re, Csóka Sándorné, Gál István, Huszti Lászlóné, Illés Antal, Marjánovity Istvánné, dr. Szabó István, Újházi Lászlóné, Utasi Pálné (képviselők). Jegyző: Ba-logh István,_____________■ 'y MILLENNIUMI EMLÉKMŰ. A falu központjában 2001. június 1-jén avatták fel a Millenniumi Emlékművet. A márványrészen lévő grafika Mezei István grafi­­kusművész munkája.________■ Feladni soha nem szabad Moholy-Nagy László nevét viseli a község általános iskolája. A rengeteg hátrány és kedvezőtlen körülmény ellenére nem szabad feladni a küzdelmet a fejlődés érdekében - véli Csömör László, aki a rendszerváltás óta vezeti a kistelepülést.- Mennyit változott a falu az utóbbi, csaknem másfél évtized során?- A jó kiépítettségű infrastruktúra további fel­újítása volt az elsődleges. Kiegyenlítettük a gázbe­ruházás hiteleit, teljessé tettük intézményeink, la­kásaink gázfűtését. Teret, utakat, buszváró-öblö­­ket és buszvárókat építettünk. Új játszóteret alakí­tottunk ki. Korszerűsítettük a sportöltöző fűtését, melegvízellátását. Iskolánk ma már szabványmé­retű, világítással ellátott, aszfaltozott kézilabdapá­lyával rendelkezik. Számítógépterem áll a diákok rendelkezésére. Óvodánk felújítása ütemezetten történik. A teljes padozatcsere után most a nyílás­zárók cseréje történt meg. Járdák épültek teljes utcahosszban és szakaszolva a község számtalan részén. A valaha elhanyagolt temető ma már víz­ellátással, aszfaltozott belső és külső úttal, hulladéktárolóval ellátott rendezett terület, a ke­gyeleti hely igényének megfele­lő állapotú. A település egészét érintően törekszünk a rendre és azt tapasztalom, hogy a la­kosság döntő többsége társ eb­ben. A kábeltelevízió-szolgálta­tást az ingatlanok 80%-ában igényelték, amihez bekötési díj nélkül jutottak hozzá. Korszerűsítettük a közvüágítást. A kilenc­venes években önkormányzati finanszírozású ze­neoktatás ma már magán-zeneiskolai háttérrel működik, ahol az iskolásaink mintegy 40 százalé­ka képezheti magát. Fontosak számunkra az ün­nepek, amelynek rendezésében mindig vannak lelkes segítőtársak. Ilyen az Idősek Napja, a Falu­nap, a Mikulás Ünnep, a Szüreti- és Farsangi bá­lok. Ezek jelzik a törődést és erősítik az összetar­tozást, melyre nagyobb szükség van, mint valaha.- Milyen munkalehetőségek vannak?- Sajnos ez problémás terület. Eladósodott és megszűnt a szövetkezet, a Bácsalmási Agráripari CSÖMÖR LÁSZLÓ 1953-ban született Szigetváron. 1978-ban gépgyártástechnológiai diplomát szerzett, majd tervező­ként dolgozott a Kaposvári Villa­mos Berendezések Gyárában, s termelésirányítóként a Láng Gép­gyár Dombóvári Gyárában. 1984-ben költözött Bácsborsódra, ahol a helyi mezőgazdasági szövetkezet műszaki ágazatve­­zetőjeként dolgozott. 1990-től polgármester. 1998-ban igazgatásszervezői diplomát szerzett. Nős, 4 gyermek édesapja. A LELEKSZAM VÁLTOZÁSA 1991 1410 1995 1370 1998 1378 2000 1333 2003 1317 FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Rt. privatizációja révén a helyi telepei ismét a munkanélküliek számát gyarapítják. Mindezek kapcsán a természetes élettér, a föld csupán pár család számára nyújt megélhetést. Jelenleg csak két mértékadó munkáltató van, a megyei szociá­­_____________ lis otthon és A3 önkormányza­tunk. Most indul - 22 fővel - a csökkent munkaképességűek foglalkoztató munkahelye. En­nek kialakításán túl tárgyalást folytatunk kárpitos munkahely kialakítása érdekében.- Melyek a jövő időszak fon­tos feladatai?- Kiemelten fontos az okta­tás és nevelés színvonalának emeléséhez szüksé­ges feltételek biztosítása. Viszonylag alacsony a gyermeklétszám, ezért az intézményfenntartás jelentős többletterhet ró ránk, de nem engedhet­jük, hogy gyermekeink rosszabb eséllyel indulja­nak másoknál. Folytatnunk kell az utak, járdák és a sportöltöző átfogó felújítását. A már működő hulladékszállítási rendszeren túl fontos feladat lesz a szennyvízrendszer kiépítése, de ennek idő­távja bizonytalan. A jövőben - úgy, mint eddig - mindent megteszünk, hogy Bácsborsódot a békés alkotómunka jellemezze, ahol bármilyen gond mellett sem lehet, hogy bárki feladja. Mert tudni kell, hogy számíthat ránk._____________ ■ Aranyos Bokréták A Bokréta asszonykórus tizen­egy évvel ezelőtt alakult a nép­dalokat szerető asszonyokból. A lelkes kis csapat jelenleg ti­zennégy tagból áll. Csóka Sándorné 1997 óta ve­zeti az együttest. Az eltelt időszak alatt többször voltak orszá­gos minősítőn. Egy­szer bronz, háromszor pedig ezüst fokozattal tértek haza. A tavaly megrendezett Vass La­jos Népzenei Verse­nyen arany minősítéssel díjazta a zsűri fellépésüket.- Rendszeresen rendezünk meghívjuk a környékbeli telepü­lések népdalköreit. Természete­sen mi is viszonozzuk ezeket a látogatásokat. Az idén tartjuk a VII. Népzenei Találkozónkat. Résztvevő együttesek: Érsekhalma, Decs, Kis­kunhalas, Sükösd, Kis­szállás, Bácsborsód. így megismerjük más együttesek dalanyagát, néphagyományait. A tompái nyugdíjas talál­kozón évente egyszer rendszeresen résztve­­szünk. Az önkormányzat anyagi­lag is támogatja a népdalkört, fe­dezi az utazási költségeket - so­népzenei találkozókat, melyre rolja a kórus vezetője. Fatomyos régi idők Latinovits György kérésére a ka­locsai érsek engedélyezi Borsód­nak különálló templom építését. 1781-re elkészült a 21 m hosszú, 8 m magas építmény, tornya fá­ból volt. Megáldására 1784-ben került sor, a Szent Kereszt feltalá­lása tiszteletére szentelték fel. Az eredeti oltárképet a tataházi templomtól vásárolták meg. 1934-ben ifj. Éber Sándor új ol­tárképet fest. A hagyomány sze­rint a modellek bácsborsódi lako­sok voltak. A templom előtt áll egy ke­reszt, amit 1832-ben állítottak, a vihar 1874-ben és 1948 -ban fel­döntötte, de mindkét alkalommal helyreállították. Az 1781-ben fel­épült templomon később több változtatás történt. Tornya erede­tileg fából készült, ezt téglából át­építették. A templomra torony­órát is szándékoztak felszerelni, ezért a plébános 1896-ban Mül­ler János ó-becsei órásmesterrel levelezett. A mester árajánlata 476 forint volt, az üzlet végül nem köttetett meg, ennek okáról nem tudósítanak a dokumentu­mok. A templomnak 1896-ban négy harangja volt. A harangozá­­si díj 40 koronától 1 forintig ter­jedt a harangok számától függő­en. A harangozó a díj egyharma­­dát kapta. Kisebb átalakítás ké­sőbb is volt, ezt mutatja egy 1942. évi jegyzőkönyv. A seprűkészítő Aki szereti a tiszta udvart, az évente há­rom-négy kó­­róseprűt is el­használ - avat be a seprűfor­­galmazásba Horváth Jó­zsef. A 73 éves nyugdíjas azt is elmondja, hogy mióta egyedül él, azóta a kóró­­seprű készítéssel üti agyon az időt. Aztán piacozik vele, majd jól jön a kis pénzecske a nyugdí­jának kiegészítésére. A kevéske forint így is csak a szerény meg­élhetésre futja, a kóróseprű ké­szítők ugyanis sehol sem laknak héttornyú palotában. Már az édesapja is értett a seprűkészí­téshez, a kosárfonást viszont nem sikerült eltanulni tőle. A seprű egyszerűbb tudománnyal is elkészül. Az udvarban terem a kóró, ami nyáridőn igencsak szép látvány, télen pedig pénzt hoz. - A vevőnek a szemetet sepri kifelé, a készítőnek meg az aprópénzt befelé - fogalmaz Jó­zsi bácsi. ■ Az igazgató Újházi László­né dédszülő­­kig visszave­­zethetően bácsborsódi származású. Immár husza­dik éve igaz* gatója a helyi Moholy-Nagy László Általános Iskolának. Amint mondja, akkoriban tel­jesen másként nézett ki az isko­la. Kisebb alapterületen több gyermeket tanítottak. Azóta az intézmény egy új szárnnyal bővült, s az udvaron is elkészült az aszfaltozott sportpálya. Ta­valy pedig egy számítógépte­remmel gazdagodott az iskola. - A gyerekekkel szemben igen elfogult vagyok - teszi hozzá - ugyanis tavaly 33 tanulmányi versenyen vettünk részt, több alkalommal országos dobogós helyen végeztek diákjaink. Nem egyszer a megyét is borsó­­di gyerekek képviselték orszá­gos döntőkön, ezért méltán va­gyok büszke az itteni tanítvá­nyainkra._________________■ A háziorvos Dr. Munczig Dénes szinte véletlen lett háziorvos a fa­luban. - Elő­zőleg baleseti sebész vol­tam, s egy or­vos barátom helyére jöttem Bácsborsódra. Annyira megsze­rettem itt, hogy a családommal ide is költöztem. A falu lakossá­ga elöregedő, ezért az öregkori betegségek legtöbb vállfája elő­fordul. Egy úgynevezett „nor­mál” körzetben idényjellegű megbetegedésekkor telik meg a váró, de nálunk sajnos folyama­tos a megbetegedés. így az idő­sek esetében a megelőzés az egyik legfontosabb és külön stra­tégiát igénylő feladat. Ennélfog­va a falu gyógyszerfogyasztása is magasabb, mint egy átlagos he­lyen. Ebben nagy segítség, hogy helyben lakik a gyógyszerész is, s közvetlenebb az orvos - beteg - gyógyszerész kapcsolat, ami minden beteg számára nagyobb bizalommal bír. ■ A képviselő Dr. Szabó Ist­ván beván­dorlóból lett bácsborsódi­­nak tartja ma­gát. Nemsoká­ra harminc éve, hogy a fa­luban él, na­gyon megsze­rette a kis közösségbeli életfor­mát. Már nem is furcsállja, ha egy-egy borsódi tősgyökeres falubelinek tartja, mivel koráb­ban állatorvosi teendőket látott el. A település egyik megbecsült polgáraként került be a képvise­lő- testületbe. Szerinte a borsó­­diakban nagyon él a közösségi szellem, s a település nincs ki­halásra ítélve. Jóval olcsóbbak itt az ingatlanok, s a fiatalok könnyebben tudják elkezdeni ilyen helyen az életet is. Váro­son hiába van állása egy fiatal házaspárnak, ha lehetetlen la­káshoz jutniuk. Úgy véli, emellé már csak munkahelyek kelle­nének az egykori bajai járás egyik legaktívabb mezőgazda­­sági falujába._______________■ A sportos Csontos János tíz éve elnöke a sportklub­nak. Legfőbb büszkeségei a település fo­cicsapatai. Három éve ugyanis meg­alakult a női focicsapat. - Már az általános is kólában is hagyományai voltakí női focinak, ezért mostanrí Dományi János szervezéséve remek csapatunk lett. A megyé ben nyolc női focicsapat van, í mieink a stabil középmezőny ben végeztek. Hetente két alka lommal tartunk edzést, bajnok rendszerben pedig évi harmim meccsünk van. Ehhez jön méj tizenöt edzőmérkőzés. Háron éve alakult Borsódon egy 35 fő: baráti kör, akik havonta fejen ként ötszáz forinttal támogatjál a sportot. Ennél nemesebb dől got nehéz lenne elképzelni: ön zetlenül támogatni egy olyan te vékenységet, amiből egy haszn, lehet játékosnak és szurkolónál egyaránt: a sport szeretete. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom