Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-11 / 238. szám
etőfi Népe 2003. október fi. Aki szívesen jelentkezne rovatunkba, s szeretné, ha arcképe megjelenne lapunkban, valamint a Petőfi Népe internetes oldalán, az hívja a 70/314-1896-os telefonszámot! DULINAFKA ORSOLYA 19 éves, a kecskeméti református gimnázium végzős tanulója. Szeret olvasni, kedvenc regényalakja Poirot. Moziban inkább a romantikus filmeket keresi. FOTÓI B. J. Petőfi Népe. Mivel üti agyon Kulturális ajánló Az elvarázsolt szekrény A Ciróka Bábszínház első őszi bemutatójára kerül sor ma délután 15 órakor. Az elvarázsolt szekrény papírra rótta és színpadra igazgatta Marta Ljubkova, magyarra átültette Kiszely Agnes, a bábokat anyagba álmodta Petra Vykoukalova, zenét alkotott hozzá Slavomír Horínka. A figurákkal azonosul Bor Judit és Szabados Zoltán. Zenei kalandozások A Kecskeméti Ifjúsági Otthon ifjúsági hangversenysorozatát művészettörténeti előadással kötik össze. Ausztria lesz az október 15-én, szerdán, 13 és 14.30- kor kezdődő műsor első állomása. Mozart, Haydn, Schubert művei mellett népszerű bécsi melódiák is elhangzanak. Ezt követi a Séta Bécsben című előadás, majd az ország jellegzetes étkeinek kóstolója. Közreműködik a Chorhidea Kamarazenekar és meghívott vendégei, Mészáros Marianna, a Katona József Gimnázium Diákszínpadának tagjai és a Széchenyi István Vendéglátóipari szakközépiskola diákjai. Pintér Lajos költő, a Forrás szerkesztője Nem ütöm agyon az időt. Az Időt óvom, védem, tisztelem. Hálás vagyok, mivel megteremti számomra azt a lehetőséget, hogy munkámat elvégezzem. Az Idő nem ellenség, sokkal inkább barát, amely körülvesz, átölel. Az elmúlt hétvégén Izsákon jártam a Sárfehér Napokon, ahol nagyon jól éreztem magam. Nagy felfedezés volt számomra tavaly, hogy az izsáki nemes bort, amelyet Sárfehérnek neveznek, Csontvári Kosztka Tivadar testvére honosította meg e tájon. Kedvelem az alföldi borokat. A legjobb bort azonban Bahget Iszkander barátomnál ittam. „Azzal ütöm agyon az idömef hogy a közelmúltban kétszer is eljutottam a gyerekkorom felnevelő városába, Csongrádra, és haj ókázhattam egy barátommal a Tiszán. A tiszavirágzást lestük meg nyár végén, alkonyatkor. Óriási szerencsénk volt, gyönyörű látvány. Ünnep, ha otthon vagyok. Azzal töltöm az időmet, hogy munkahelyemen szerkesztem, és olvasom is a Forrást. Megjelenés után újraolvastam októberi számunkat, élén Kormos Istvánnal, aki a XX. század második felének kiemelkedő költője. Erről tanúskodik most megjelent, eddig ismeretlen tizenkét verse is. Ő egyébként az én egykori mentorom volt, első kötetem szerkesztője. A könyvtárban mindig rászánok Miklós Magda I mádott nyomdászkollégám, Pali bátya mondta egyszer: „A fene tudja, jót tesz-e az emberrel annyi pénz, amit egy ötös találat után kapna. Senki sem lehet biztos abban: a jó oldalát mutatja azután, hogy kezében a sok bankó.” Fortuna meg minden héten lec-két ad türelemből, csak játszik velünk. Gondolatban persze százfelé szórjuk az egyelőre nem létező összeget. De mi van, ha tényleg nyer a szerencsétlen polgár? Úgy elbujdosik a sok ismeretlen és ismerős kéregető elől, hogy csak úgy porzik az út utána. Mielőtt jó előre világgá mennének, szundítsanak egyet az esti húzásig, aztán lehet lesni a golyóbisokat. Tényleg, kitöltötték már a szelvényüket? Ha nem, még van egy kis idő, irány a lottózó! Nem várt egy napot, hogy a társfolyóiratokat is elolvassam, élén a Tiszatájjal, Hitellel, Kortárssal, Holmival. Szerkesztőként és olvasóként is különös élmény felfedezni a kortársi értékeket. Azzal is ütöm agyon az időt, hogy készülünk a januári számra, ami tematikus szám lesz: száz éve született Tóth Menyhért,. Ő emlékére készítünk összeállítást, azzal a szomorúsággal, hogy nincs Kecskeméten Tóth Menyhért utca, szobor és múzeum. Ha tehetem, gyalog jövök be a szerkesztőségbe. Szeretem, ha megvan a napi egy óra sétám. Mindig átjövök a főtéren, s figyelem, milyen változásokon megy át. Kicsit féltem, azt tapasztalom, hogy a zöldfelületek egyre inkább elfogynak. Az igazi, finom sétákat este teszem a lakásom közelében lévő horgásztónál. Alkonyatkor végigmegyek a partján, s gyönyörködöm a naplemente bíborszínében, mely számomra a legszentebb szín. Kalocsa, Manna ételbár Örömmel töltött el a hír, miszerint Kalocsán salátabár nyílik. Az első nap nem telhetett el meghatározó élmények nélkül sem a vendégeknek, sem a tulajdonosoknak. Valószínűleg elsősorban a nők ízlelőbimbóit bolygatta fel a nyitás híre, hiszen ebédidőben igen sok hölgy látogatott a Manna ételbárba. Barátnőkkel közösen döntöttünk úgy, hogy mi is ott ebédelünk. Az első meglepetés az ajtóban ért. Kellemes narancsos árnyalatú falak, cirka 30 főt befogadó helyiség, pult a sarokban. E mögött pedi| egy sopánkodó hölgy azt hajtogatja: - Bolondok háza van L ma! Hát mégis mit várt az első napon, egy remek beharangozó kampány után, ráadásul ebédidőben? Aztán a következő gondunk az volt, hogy nem tudtunk rájönni, vajon leülhetünk egy szabad asztalhoz, vagy le kell előbb ÉRTÉKELÉS: adni a rendelést a pultnál? így leül- j * tünk, majd a pulthoz fáradtunk. Jött a következő döbbenet. Kaptam papírt, tollat. Ugyan írjam már fel, mit is aka- A runk enni. Mert, ugye bolondok háza van ma. Ki* váncsi lévén a továbbiakra ezt megtettem. Kaptűk is az útbaigazítást: fáradjunk vissza fél óra múlva. Addigra készül el a két saláta és a két goffri. Mert ugye bolondok... Korgott a gyomrunk, kopogott a szemünk, de kibírtuk a fél órát, viszszafáradtunk. Jött a fekete leves. (Meg az őrültek részére fenntartott zárt intézmény emlegetése.) Salátáink elkészül. ... „ , , ... tek, de goffri nincs Pancsics Hajnalka kóstolója mert még nem volt idő bekeverni a tésztát. Ekkor körülbelül délután fél 2 lehetett. A saláta finom volt. Olyan, amilyennek szerintem lennie kell. A goffriról rajtam kívülálló okok miatt nem tudok véleményt mondani. Mindettől függetlenül örülök, hogy az étteremben kapott kártya tanúsága szerint törzsvendége vagyok a Manna Ételbárnak. Az étlap tetszik. Biztos jók a kaják. Az árakkal sincs igazán baj. A kezdeti nehézségeken meg csak túlteszi magát mindenki. Én a jövőben azért még próbálkozom. Előre is bocs! Lehet, hogy ebédidőben. Jubileumi gálaműsor Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a Kösöntyű néptánccsoport ma este 17 órai kezdettel a Lakiteleki Művelődési Házban. Az ünnepi műsoron részt vesznek a lakiteleki óvodások, a Jövőnkért Alapfokú Művészeti Iskola lakiteleki néptánccsoportja, az Erdélyi Hagyományőrzők, a Kismakkos néptáncegyüttes (Gátér), a Padkaporos néptáncegyüttes (Kiskunfélegyháza), a Kurázsi Táncműhely (Kecskemét), a Fabatka zenekar, a Kender zenekar, a Kécske néptánccsoport (Tiszakécske), a Szentkirályi Tánccsoport, a Komámasszony néptáncegyüttes (München), valamint Csík János és barátai. Egyidejűleg kiállításon látható Ábrahám Lajos népviselet-gyűjteménye. CICI, calc m Tuztanc „MEZES HETEK” KECSKEMÉTEN IS! A kelta-ír zenét játszó zenekar, a M. É. Z. ebben az évben ünnepli 15. születésnapját. A zenekar ajándéka a Tűztánc címmel október elején megjelenő, 6. albumuk. Országos lemezbemutató koncertturnéra indultak, amelynek első állomása Kecskemét. Tradicionális kelta dalok feldolgozásait és saját szerzeményeiket adják elő az október 17-én, pénteken, 19 órakor kezdődő koncerten az Erdei Ferenc Művelődési Központ színpadán.
