Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-10 / 237. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH ÚJ FAJÁTSZÓK. Az óvoda udvarán és a központi parkban is új fajátszók vannak.________________■ A falu fennmaradásáért küzdünk Solt közeli kistelepülés Dunatetétlen. Nem egé­szen hétszázan lakják. A község életben tartá­sa nem kis erőfeszítést kíván a falu vezetésétől.- Ide születni, s itt maradni, sőt nőként és fiata­lon elöljárói szerepet vállalni nagy bátorság.- Az elődöm, Bényei Mihály halálát követően az öt tagú elöljáróságból lettem kiválasztva. Ak­koron közös tanácsként működtünk Haltával. Ide születtem. Magaménak érzem a falut. Az pe­dig, hogy tegyek érte, valahogy belülről jövő in­. díttatás. Mindig jó érzéssel tölt el, ha segíthetek valakin. Ma pedig - mint a hozzánk hasonló nagyságú településeken - valóban a falu fennma­radásáért kell küzdeni.- Mivel kezdődött a „küzdelem"?- Az infrastruktúrát tekintve csak az alap úthá­lózat volt meg. Folytattuk az útépítést, a felújí­tást. Az intézményekben elkészült a központi fű­tés. Gyógyszertárat, fogorvosi rendelőt alakítot­tunk ki. Büszkék voltunk 1993-ban a távhívásos telefonhálózat bekötésére. Ugyanebben az esz­tendőben csatlakoztunk a Kalocsa térségi gázhá­lózat kiépítéséhez. A korszerű fűtőanyag 1996- ban jutott el hozzánk. Mindig komoly kiadást je­lentett az önkormányzat intézményeinek kar­bantartása. Ezért is 1996-ban oktatási társulásba léptünk Hartával. Aztán kellett a jó út a temető­höz és a József Attila utcában. De a település fej­lesztését illetően az idei esztendőben sikerült leg­többet elérnünk. Korszerűsítettük a közvilágí­tást. Önerőből új lámpatestek kerültek a községet az 53-as úttal összekötő szakaszához. Felújítot­tuk a faluházat, s lett köztéri játszótér. A polgár­­mesteri hivatal épületéhez akadálymentes feljá­rót készíttettünk. Megoldódott a szervezett sze­métszállítás, s elkészült a rendezési terv. A szö­vetkezettől megvettünk egy épületet, ami közös­ségi házként szolgál. Helyet adunk benne a téesz irodájának, s a tejbegyűjtő is itt székel.- Itt sem a régi már a szövetkezet, amely a fog­lalkoztatásban jelentős szerepet töltött be. Miből élnek itt az emberek?- A sertéstelep tulajdonosváltása is megtör­tént, de szerencsére tovább foglalkoztatja a hely-PALFI MIHALYNE 1958-ban Dunatetétlenen szüle­tett: Narozsnik Ilona. 1977-ben végzett a budapesti Postaforgalmi Szakközépiskolában, majd a kalo­csai, illetve az akasztói postán he­lyezkedett el. 1985-től - jelenleg is - a Hartai Takarékszövetkezet Dunatetétleni Ki­­rendeltségének vezetője. 1988 óta Dunatetétlen község elöljárója, majd 1990-től polgármester (társadalmi megbízatású). Férjezett, két fiúgyermek édesanyja. bélieket. Többen Állampusztán dolgoznak. Meg­szűnt a cipőfelsőrész-készítő üzem is. Az onnan kikerültek jó része Dunavecsére jár. Tucatnyi család szinte egyedüli megélhetése a szarvasmar­hatartás és a szántóföldi zöldségtermesztés. Az önkormányzat intézményei, a posta, a takarék­­szövetkezet, a két élelmiszer-vegyes bolt, illetve vendéglátó egység - ennyi a munkahely.- Milyen falut szeretne?- Biztató, hogy az idén többen születtek, mint a korábbi években. Ettől az évtől bevezettük a gyermekszületési támogatást. A fejlesztések kö­zül hátra van a szennyvízberuházás. Ezt társulás­ban - Solttal és Dunaegyházával - tervezzük megvalósítani, de eddig sikertelenek voltak a pá­lyázataink. Tudom, hogy méreteinknél fogva a vállalkozásoknak korlátot jelentünk, de azért nyi­tottak vagyunk, sőt ha kell helyet és kedvezmé­nyeket adunk. Jó lenne egy közétkeztetést felvál­laló vállalkozó is. Folyamatban van a solti kistér­ség szervezése, amelyhez csatlakozási szándé­kunkat kinyilvánítottuk. Az okmányirodái és az építéshatósági ügyeket Solton intézzük, az egész­ségügyi és oktatási feladatokat Hartával közösen látjuk el. A gyermekintézmények megmaradásá­hoz feltétlenül ragaszkodunk. Vagyis amolyan mindenesként van miért tovább harcolni. Emel­lett úgy gondolom, hogy az eltelt időszakért nem kell szégyenkeznünk, sőt a talponmaradásunkat hitel nélkül értük el. ■ A kereskedő A jegyző Dunatetétlen A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Polgármester: Pálfi Mihályné, al­polgármester: Klajkó Kálmán, jegyző: dr. Sárközi Zsolt. A testü­let tagjai: Bényei László, Marus­­si Tibor, Marosi József, Rohos­­káné Dulai Katalin, Tóth Tiva­­dar, Zsellér Györgyné._______■ Településtörténet A község első írásos említése 1382-ből való. Dunatetétlen 1400-tól a Tetétleni (vagy Tetét­­len) család birtoka. A török és rác csapatok pusztításainak kö­vetkeztében 1529-ben a falu el­néptelenedett. • A tetétleni puszta 1590-ben a Földváry család birtokába ke­rült, s 1728-ban újból voltak ál­landó lakosai a pusztának. Megjelentek az állattenyésztés­hez kapcsolódó szálláshelyek. A Földváry család 1866-ban bir­tokait megosztotta a velük ro­konsági viszonyban lévő csalá­dokkal. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (FŐ) 1990 1994 1998 2003 Forrás: polgármesteri hivatal A XIX.-XX. század fordulóján Dunatetétlenen gróf Teleki Jó­zsef volt a tulajdonos. A grófi család virágzó birtokot alakí­tott ki. A jelenlegi belterülettől meglehetősen távol volt birto­ka Törley Antalnak, illetve Bauer Rudolf 1990-ben Párizs­ban diszkoszvetésben aranyér­met nyert olimpikonnak. • Amikor a szovjet csapatok 1944-ben közeledtek, a grófi család külföldre menekült. A háború után 1947. április 1-én az itt maradt cselédségből és a pusztához tartozó területekből önálló község alakult. • Az 50-es és 60-as években kez­dett fejlődni a település. 1982- től Hartával közös tanácsot al­kotnak. Az 1990-es rendszer­­váltás idején a község vissza­­nyeri önállóságát.___________■ A KATOLIKUS TEMPLOM. Az egykori magtárat az 1900-as években templommá építették át. A reformátusok és az evangé­likusok egy magánházban alakí­tották ki az imaházukat. ■ Az alpolgármester Klajkó Kál­mán több mint három évtizede vesz részt a köz­életi munká­ban.- Dunatetétle­ni születésű vagyok. Egy kis kitérő után visszaköltözve a feleségemmel boltosként kezd­tük az életet. Utána én a téesz­­be kerültem brigádvezetőnek a sertéstelepre. Mindig jó volt a kapcsolatom az emberekkel, s a falut is szeretem. Ezért éreztem úgy, hogy a közéletben is ott a helyem. Ezzel is szolgálhatom a község javát. Tanácstag vol­tam 1971-től. Utána meg képvi­selő. Ez a negyedik ciklus, hogy alpolgármester vagyok. Hosszú időn keresztül voltam a sport­egyesület elnöke is. A társadal­mi munkák oszlopos tagjaként is ismernek. Talán ezért kap­tam nemrégiben a Dunatetétlen községért elismerést is. Persze az ember nem azért dolgozik, hogy kitüntetést kapjon. Ez a mi községünk. Mi itt éljük le az életünket. ■ Tóth Tivadar kereskedő és képviselő:- A 70-es években Kis­kőrösön, majd szülőfalum­ban, Akasztón Tóth Pista bá­csi kezei alatt tanultam a szakmát. Kitérők után 1988-ban az akkori elöljá­ró, Bényei Mihály támogatásával kaptam lehetőséget, hogy mint Dunatetétlen első magánkeres­kedője zöldség-virág üzletet nyissak. Gyorsan kinőtte magát a vállalkozásom. Családot alapít­va letelepedtem itt és a lakosság örömére 1992-ben megnyitot­tam az abc kisáruházat. A bekövetkezett gazdasági nehéz­ségek érzékenyen érintették községünket is. Ezt a vásárló­erőn és az emberek hangulatán a boltos érzékeli leginkább. Akadnak nehezebb időszakok, de kárpótol a többség elismeré­se, s hogy „mi boltunknak” te­kintik üzletünket. Küzdők, hogy minél nagyobb választékkal, s olcsóbb árakkal tudjam meghá­lálni vevőim bizalmát. ■ Dr. Sárközi Zsolt tíz éve jegyző Duna­tetétlenen.- Az állam­­igazgatási fő­iskola elvég­zése után az itteni állást pályáztam meg. Ideköltöztünk a felesé­gemmel. Azóta elvégeztem a jo­gi egyetemet. Ez az első munka­helyem. A kislányunk már itt jár iskolába. Az a szép az itteni munkában, amitől nehéz. Na­gyon sokféle ügy van. Változatos és érdekes: a gazdálkodástól kezdve a népességen át az eske­­tésig. Annak ellenére, hogy egy ilyen kis faluban nehezebbek az életfeltételek, mi jól érezzük magunkat. Nyugodtabb, ki­egyensúlyozottabb a minden­­napokonban az élet, mint a vá­rosokban. Egyébként Kecske­métről költöztünk ide, s vissza­visszajárunk. De úgy tűnik, azért maradunk ebben a falu­ban. A feleségem óvónő, s Dunaegyházára jár át dolgozni. A kislányunk már itt született, ő is idekötődik a társaihoz. ■ Műemlék jellegű híd Amikor a település fejlődése a hatvanas években megindult, feltöltötték a község belterü­letén keresztülfolyó, egykori Duna-mellékágat, a Fűzvölgyi­­csatornát. Ezzel jelentős nagy­ságú területek öntözését is le­hetővé tették. A tetétleniek egyik megélhetési forrása - a szarvasmarhatartás mellett - a szántóföldi zöldségtermesztés. Főként hagymával és papriká­val foglalkoznak. A csatornát emellett horgász­vízként is használják, sőt termé­szeti látványosság, idegenforgal­mi vonzerő. A csatorna fölötti kétlyukú híd pedig műemlék jellegű. Még a Teleki-kastély építésének - 1914 - időszakából maradt fenn. A tele­pülés ezen részét sűrűn látogat­ják a helybéliek is. Különösen té­len, hiszen viszonylag nagy lét­számú hattyú-család költözött ide. A szárnyasok mintegy búvó­helyül is használják a hidat. A gyerekek és a felnőttek pedig so­ha nem feledkeznek meg a mada­rak téli etetéséről. A diákoknak a tanév során környezetismereti órák helyszínéül is szolgál a csa­torna és környéke, hiszen gazdag a növény- és állatvilága. A hattyúcsalád mindig örvend a diákok látogatásának is. A többfunkciós kastély Felújításra szorul a község egyik legrégibb épülete. A tejbegyűjtő Az óvodavezető Rohoskáné Dulai Katalin tagóvodave­zető.- Ez az óvoda az első mun­­kahelyem, ahová az érettségi után, 1977- ben jöttem. Képesítés nélkül kezdtem a pályát, majd elvé­geztem a főiskolát. Huszonhá­rom éve töltöm be a vezetői posztot. Kezdetben 44 gyerek volt, most csak 21. Közülük 14 napközis. Balázsné Szabó Márta óvónő és a két dajka, Gortva Józsefné és Vittmann Mihályné segíti a munkám. Az óvoda is egyre jobban felsze­relt. Sok korszerűsítési mun­kát elvégeztetett az önkor­mányzat. Az udvari játékok a szülői és nevelői összefogás­nak köszönhetően, a báli be­vételekből lettek. A homoko­zót a községvezetéstől kaptuk. Legutóbb technikai eszközök­re és játékokra is futotta. Az iskolával való kapcsolatunk kitűnő. Az is jó, hogy kerítés­­szomszédok vagyunk. ■ Marosi László tejbegyűjtő és mezőgazdasá­gi vállalkozó.- Ide szület­tem. Kezdet­ben felszolgá­ló, azaz pin­cér voltam hu­szonkét esz­tendeig. Solton az Aranykulcs és Dunavecsén a Platán étterem­ben dolgoztam. Aztán váltot­tam. Itthon maradtam. Vagyis 1992 óta tehenekkel foglalko­zom. Mezőgazdasági vállalkozó lettem. Van néhány tehenünk, meg vöröshagymát, burgonyát, paprikát és gabonát termesz­tünk. Csak az a baj, hogy fejlesz­teni nem tudunk. Nincs rá lehe­tőség. Itt földet sem venni, sem bérelni nem lehet. Öt hektárunk van. A tejbegyűjtést nyolc éve vettük át. Először a feleségem kezdte. Utána én vállaltam. Na­ponta ezer litert hoznak átvétel­re. Még Akasztóról is átjárnak hozzánk. A solti Dunatejnek ad­juk át a hajnalban és az este fejt mennyiséget is. Fontos, hogy azonnal hűtőbe kerüljön az áru, ami zömmel extra minőségű. ■ cözségi rendezvényeket tártját - szintén ebben alakították ki tt székel a polgármesteri híva al is. Emellett még két lakás ií ran az épületben. Az önkor nányzat egyik legnagyobb fel idatai közé tartozik, hogy r ragyméretű ház tetőszerkezeté élújíttassa. Gróf Teleki József 1914-ben egy parkkal körbevett, 16 szo­bás kastélyt építtetett. Ez, a község központjában lévő épület ma a közintézmények otthona. Az öreg házban van az orvosi rendelő. A posta is itt ka­pott helyet. A faluházat - ahol a

Next

/
Oldalképek
Tartalom