Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-10 / 237. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH ÚJ FAJÁTSZÓK. Az óvoda udvarán és a központi parkban is új fajátszók vannak.________________■ A falu fennmaradásáért küzdünk Solt közeli kistelepülés Dunatetétlen. Nem egészen hétszázan lakják. A község életben tartása nem kis erőfeszítést kíván a falu vezetésétől.- Ide születni, s itt maradni, sőt nőként és fiatalon elöljárói szerepet vállalni nagy bátorság.- Az elődöm, Bényei Mihály halálát követően az öt tagú elöljáróságból lettem kiválasztva. Akkoron közös tanácsként működtünk Haltával. Ide születtem. Magaménak érzem a falut. Az pedig, hogy tegyek érte, valahogy belülről jövő in. díttatás. Mindig jó érzéssel tölt el, ha segíthetek valakin. Ma pedig - mint a hozzánk hasonló nagyságú településeken - valóban a falu fennmaradásáért kell küzdeni.- Mivel kezdődött a „küzdelem"?- Az infrastruktúrát tekintve csak az alap úthálózat volt meg. Folytattuk az útépítést, a felújítást. Az intézményekben elkészült a központi fűtés. Gyógyszertárat, fogorvosi rendelőt alakítottunk ki. Büszkék voltunk 1993-ban a távhívásos telefonhálózat bekötésére. Ugyanebben az esztendőben csatlakoztunk a Kalocsa térségi gázhálózat kiépítéséhez. A korszerű fűtőanyag 1996- ban jutott el hozzánk. Mindig komoly kiadást jelentett az önkormányzat intézményeinek karbantartása. Ezért is 1996-ban oktatási társulásba léptünk Hartával. Aztán kellett a jó út a temetőhöz és a József Attila utcában. De a település fejlesztését illetően az idei esztendőben sikerült legtöbbet elérnünk. Korszerűsítettük a közvilágítást. Önerőből új lámpatestek kerültek a községet az 53-as úttal összekötő szakaszához. Felújítottuk a faluházat, s lett köztéri játszótér. A polgármesteri hivatal épületéhez akadálymentes feljárót készíttettünk. Megoldódott a szervezett szemétszállítás, s elkészült a rendezési terv. A szövetkezettől megvettünk egy épületet, ami közösségi házként szolgál. Helyet adunk benne a téesz irodájának, s a tejbegyűjtő is itt székel.- Itt sem a régi már a szövetkezet, amely a foglalkoztatásban jelentős szerepet töltött be. Miből élnek itt az emberek?- A sertéstelep tulajdonosváltása is megtörtént, de szerencsére tovább foglalkoztatja a hely-PALFI MIHALYNE 1958-ban Dunatetétlenen született: Narozsnik Ilona. 1977-ben végzett a budapesti Postaforgalmi Szakközépiskolában, majd a kalocsai, illetve az akasztói postán helyezkedett el. 1985-től - jelenleg is - a Hartai Takarékszövetkezet Dunatetétleni Kirendeltségének vezetője. 1988 óta Dunatetétlen község elöljárója, majd 1990-től polgármester (társadalmi megbízatású). Férjezett, két fiúgyermek édesanyja. bélieket. Többen Állampusztán dolgoznak. Megszűnt a cipőfelsőrész-készítő üzem is. Az onnan kikerültek jó része Dunavecsére jár. Tucatnyi család szinte egyedüli megélhetése a szarvasmarhatartás és a szántóföldi zöldségtermesztés. Az önkormányzat intézményei, a posta, a takarékszövetkezet, a két élelmiszer-vegyes bolt, illetve vendéglátó egység - ennyi a munkahely.- Milyen falut szeretne?- Biztató, hogy az idén többen születtek, mint a korábbi években. Ettől az évtől bevezettük a gyermekszületési támogatást. A fejlesztések közül hátra van a szennyvízberuházás. Ezt társulásban - Solttal és Dunaegyházával - tervezzük megvalósítani, de eddig sikertelenek voltak a pályázataink. Tudom, hogy méreteinknél fogva a vállalkozásoknak korlátot jelentünk, de azért nyitottak vagyunk, sőt ha kell helyet és kedvezményeket adunk. Jó lenne egy közétkeztetést felvállaló vállalkozó is. Folyamatban van a solti kistérség szervezése, amelyhez csatlakozási szándékunkat kinyilvánítottuk. Az okmányirodái és az építéshatósági ügyeket Solton intézzük, az egészségügyi és oktatási feladatokat Hartával közösen látjuk el. A gyermekintézmények megmaradásához feltétlenül ragaszkodunk. Vagyis amolyan mindenesként van miért tovább harcolni. Emellett úgy gondolom, hogy az eltelt időszakért nem kell szégyenkeznünk, sőt a talponmaradásunkat hitel nélkül értük el. ■ A kereskedő A jegyző Dunatetétlen A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Polgármester: Pálfi Mihályné, alpolgármester: Klajkó Kálmán, jegyző: dr. Sárközi Zsolt. A testület tagjai: Bényei László, Marussi Tibor, Marosi József, Rohoskáné Dulai Katalin, Tóth Tivadar, Zsellér Györgyné._______■ Településtörténet A község első írásos említése 1382-ből való. Dunatetétlen 1400-tól a Tetétleni (vagy Tetétlen) család birtoka. A török és rác csapatok pusztításainak következtében 1529-ben a falu elnéptelenedett. • A tetétleni puszta 1590-ben a Földváry család birtokába került, s 1728-ban újból voltak állandó lakosai a pusztának. Megjelentek az állattenyésztéshez kapcsolódó szálláshelyek. A Földváry család 1866-ban birtokait megosztotta a velük rokonsági viszonyban lévő családokkal. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA (FŐ) 1990 1994 1998 2003 Forrás: polgármesteri hivatal A XIX.-XX. század fordulóján Dunatetétlenen gróf Teleki József volt a tulajdonos. A grófi család virágzó birtokot alakított ki. A jelenlegi belterülettől meglehetősen távol volt birtoka Törley Antalnak, illetve Bauer Rudolf 1990-ben Párizsban diszkoszvetésben aranyérmet nyert olimpikonnak. • Amikor a szovjet csapatok 1944-ben közeledtek, a grófi család külföldre menekült. A háború után 1947. április 1-én az itt maradt cselédségből és a pusztához tartozó területekből önálló község alakult. • Az 50-es és 60-as években kezdett fejlődni a település. 1982- től Hartával közös tanácsot alkotnak. Az 1990-es rendszerváltás idején a község visszanyeri önállóságát.___________■ A KATOLIKUS TEMPLOM. Az egykori magtárat az 1900-as években templommá építették át. A reformátusok és az evangélikusok egy magánházban alakították ki az imaházukat. ■ Az alpolgármester Klajkó Kálmán több mint három évtizede vesz részt a közéleti munkában.- Dunatetétleni születésű vagyok. Egy kis kitérő után visszaköltözve a feleségemmel boltosként kezdtük az életet. Utána én a téeszbe kerültem brigádvezetőnek a sertéstelepre. Mindig jó volt a kapcsolatom az emberekkel, s a falut is szeretem. Ezért éreztem úgy, hogy a közéletben is ott a helyem. Ezzel is szolgálhatom a község javát. Tanácstag voltam 1971-től. Utána meg képviselő. Ez a negyedik ciklus, hogy alpolgármester vagyok. Hosszú időn keresztül voltam a sportegyesület elnöke is. A társadalmi munkák oszlopos tagjaként is ismernek. Talán ezért kaptam nemrégiben a Dunatetétlen községért elismerést is. Persze az ember nem azért dolgozik, hogy kitüntetést kapjon. Ez a mi községünk. Mi itt éljük le az életünket. ■ Tóth Tivadar kereskedő és képviselő:- A 70-es években Kiskőrösön, majd szülőfalumban, Akasztón Tóth Pista bácsi kezei alatt tanultam a szakmát. Kitérők után 1988-ban az akkori elöljáró, Bényei Mihály támogatásával kaptam lehetőséget, hogy mint Dunatetétlen első magánkereskedője zöldség-virág üzletet nyissak. Gyorsan kinőtte magát a vállalkozásom. Családot alapítva letelepedtem itt és a lakosság örömére 1992-ben megnyitottam az abc kisáruházat. A bekövetkezett gazdasági nehézségek érzékenyen érintették községünket is. Ezt a vásárlóerőn és az emberek hangulatán a boltos érzékeli leginkább. Akadnak nehezebb időszakok, de kárpótol a többség elismerése, s hogy „mi boltunknak” tekintik üzletünket. Küzdők, hogy minél nagyobb választékkal, s olcsóbb árakkal tudjam meghálálni vevőim bizalmát. ■ Dr. Sárközi Zsolt tíz éve jegyző Dunatetétlenen.- Az államigazgatási főiskola elvégzése után az itteni állást pályáztam meg. Ideköltöztünk a feleségemmel. Azóta elvégeztem a jogi egyetemet. Ez az első munkahelyem. A kislányunk már itt jár iskolába. Az a szép az itteni munkában, amitől nehéz. Nagyon sokféle ügy van. Változatos és érdekes: a gazdálkodástól kezdve a népességen át az esketésig. Annak ellenére, hogy egy ilyen kis faluban nehezebbek az életfeltételek, mi jól érezzük magunkat. Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb a mindennapokonban az élet, mint a városokban. Egyébként Kecskemétről költöztünk ide, s visszavisszajárunk. De úgy tűnik, azért maradunk ebben a faluban. A feleségem óvónő, s Dunaegyházára jár át dolgozni. A kislányunk már itt született, ő is idekötődik a társaihoz. ■ Műemlék jellegű híd Amikor a település fejlődése a hatvanas években megindult, feltöltötték a község belterületén keresztülfolyó, egykori Duna-mellékágat, a Fűzvölgyicsatornát. Ezzel jelentős nagyságú területek öntözését is lehetővé tették. A tetétleniek egyik megélhetési forrása - a szarvasmarhatartás mellett - a szántóföldi zöldségtermesztés. Főként hagymával és paprikával foglalkoznak. A csatornát emellett horgászvízként is használják, sőt természeti látványosság, idegenforgalmi vonzerő. A csatorna fölötti kétlyukú híd pedig műemlék jellegű. Még a Teleki-kastély építésének - 1914 - időszakából maradt fenn. A település ezen részét sűrűn látogatják a helybéliek is. Különösen télen, hiszen viszonylag nagy létszámú hattyú-család költözött ide. A szárnyasok mintegy búvóhelyül is használják a hidat. A gyerekek és a felnőttek pedig soha nem feledkeznek meg a madarak téli etetéséről. A diákoknak a tanév során környezetismereti órák helyszínéül is szolgál a csatorna és környéke, hiszen gazdag a növény- és állatvilága. A hattyúcsalád mindig örvend a diákok látogatásának is. A többfunkciós kastély Felújításra szorul a község egyik legrégibb épülete. A tejbegyűjtő Az óvodavezető Rohoskáné Dulai Katalin tagóvodavezető.- Ez az óvoda az első munkahelyem, ahová az érettségi után, 1977- ben jöttem. Képesítés nélkül kezdtem a pályát, majd elvégeztem a főiskolát. Huszonhárom éve töltöm be a vezetői posztot. Kezdetben 44 gyerek volt, most csak 21. Közülük 14 napközis. Balázsné Szabó Márta óvónő és a két dajka, Gortva Józsefné és Vittmann Mihályné segíti a munkám. Az óvoda is egyre jobban felszerelt. Sok korszerűsítési munkát elvégeztetett az önkormányzat. Az udvari játékok a szülői és nevelői összefogásnak köszönhetően, a báli bevételekből lettek. A homokozót a községvezetéstől kaptuk. Legutóbb technikai eszközökre és játékokra is futotta. Az iskolával való kapcsolatunk kitűnő. Az is jó, hogy kerítésszomszédok vagyunk. ■ Marosi László tejbegyűjtő és mezőgazdasági vállalkozó.- Ide születtem. Kezdetben felszolgáló, azaz pincér voltam huszonkét esztendeig. Solton az Aranykulcs és Dunavecsén a Platán étteremben dolgoztam. Aztán váltottam. Itthon maradtam. Vagyis 1992 óta tehenekkel foglalkozom. Mezőgazdasági vállalkozó lettem. Van néhány tehenünk, meg vöröshagymát, burgonyát, paprikát és gabonát termesztünk. Csak az a baj, hogy fejleszteni nem tudunk. Nincs rá lehetőség. Itt földet sem venni, sem bérelni nem lehet. Öt hektárunk van. A tejbegyűjtést nyolc éve vettük át. Először a feleségem kezdte. Utána én vállaltam. Naponta ezer litert hoznak átvételre. Még Akasztóról is átjárnak hozzánk. A solti Dunatejnek adjuk át a hajnalban és az este fejt mennyiséget is. Fontos, hogy azonnal hűtőbe kerüljön az áru, ami zömmel extra minőségű. ■ cözségi rendezvényeket tártját - szintén ebben alakították ki tt székel a polgármesteri híva al is. Emellett még két lakás ií ran az épületben. Az önkor nányzat egyik legnagyobb fel idatai közé tartozik, hogy r ragyméretű ház tetőszerkezeté élújíttassa. Gróf Teleki József 1914-ben egy parkkal körbevett, 16 szobás kastélyt építtetett. Ez, a község központjában lévő épület ma a közintézmények otthona. Az öreg házban van az orvosi rendelő. A posta is itt kapott helyet. A faluházat - ahol a
