Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-12 / 213. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Az utolsó pusztabíró Bugacpusztaháza keletkezésé­nek pontos időpontja nem is­mert. Egyes vélemények 1835 tá­jára, mások jóval korábbra te­szik. Akkoriban a Kecskemét vá­roshoz tartozó Nagy- és Kisbu- gacon élénk szilaj pásztorkodás folyt. A hatalmas pusztát sok ezer állat népesítette be. „Itt le­geltette a Szent György napjától Szent Mihály napjáig Kecskemét saját ménesét, magyar-szürke gulyáit, juhnyájait, de jutott bő­ven legelő a környező városok és falvak úgynevezett szájbéres álla­tainak is” - írja Bugac történelme című könyvében Czakó Ferenc. A puszta életét a Pusztaházán lakó pusztabíró irányította. Az utolsó pusztabíró 1884-ben halt meg. Kecskemét addigra már fel­ismerte, hogy ilyen nagy létszá­mú állat helyben lakó állatorvos alkalmazását teszi szükségessé, aki emellett a pusztabírói teendő­ket is átveszi. Kidolgozták az in­téző-állatorvos kötelezettségeit, jogait, és a tisztséggel elsőként a kecskeméti születésű Tóth Mi­hály állatorvost bízták meg. A fiatal állatorvos 1884-ben költözött Pusztaházára és attól kezdve évtizedeken át meghatá­rozó szerepet töltött be Bugac életében. Nyugdíjba-vonulása után Bónis Árpád, Balásfalvy Kiss Ernő és Bús Jenő követte. A háborús események miatt Bugacot 1944. októberében kiürí­tették. Az állatállományt elhajtot­ták és Bús Jenő is elköltözött Pusztaházáról. Bugac állatorvos nélkül maradt. Attól kezdve a be­teg állatokhoz sokáig Kecskemét­ről vagy Kiskunfélegyházáról hívtak állatorvost. ■ Fával megkötött homok Az erdőtelepítések tárgyi és egyéb emlékét az Alföldfásítási Múzeum őrzi. Az Alföld őshonos erdői a török korban és az utána következő há­borúskodások idején csaknem teljesen megsemmisültek. Egyre terjedt a futóhomok, melynek megkötése nélkül sok helyen már egyszerűen nem lehetett gazdálkodni. Az Alföld, beleértve Bugac fásítása a II. József (a kala­pos király) által kiadott 1791. évi LVII. számú törvénycikk, az első igazinak számító erdőtörvény nyomán kezdődött el. Eredmé­nyeként Bugac nagyközség köz- igazgatási területéből ma már igen nagy részt foglal el erdő. Az újrafásítás gondolatát a futóho­mok megállítása, vagyis gazdasá­gi kényszer szülte. Egyik kedvelt fafajta a nyár, amely a buckalába­zatban megkeresi gyökérzetével a talajvizet, aztán sarjaival úgy­mond „felgyalogol” a buckaoldal­ra. Mintegy „kezében tartja” a buckát. Nagyon kedvelt az akác is, amelyet nagyjából két évszázada kezdtek el telepíteni az Alföldön. Bugacon a feketefenyővel tudták legeredményesebben megkötni a homokot. Az első telepítéseket Kecskemét erdőmestere, egyben a kisvasút egyik tervezője: Bakay József végezte.______________■ Megújult a faluháza Nagy előrelépést jelentett, hogy a helybelieknek sem kell már Bu- sikerült önkormányzati épületü- gacra átmenniük kisebb-nagyobb két felújítaniuk. így ma már van ügyeik miatt. A felújított épület­olyan helyisége a falunak, ahol ben ugyanis minden hétfőn dél- nagyobb rendezvényeket, falu- után ügyfélfogadást tartanak, gyűléseket tarthatnak. Ráadásul __________________________1 A szép környezet sok mindent pótol Noha nevében máig őrzi az ősi puszta emlé­két, Bugacpusztaháza természeti szépségei mellett, egyéb adottságokkal is rendelkezik. Mennyire hasznosíthatóak ezek, egyáltalán mi jellemzi ma a néhány száz lelkes telepü­lést, erről beszélgettünk Berczeli István pol­gármesterrel.- A hetvenes évek első felében kőolaj és földgáz re­ményében próbafúrásokat végeztek Bugacpuszta- házán. Szénhidrogént ugyan nem, viszont talál­tak termálvizet. Azóta közel három évtized eltelt, hogyan áll jelenleg a termálvíz kiaknázása?- Nagyon jó lenne, ha végre valósággá válna a termálvizünk, amelyről időközben kiderült: gyógyhatású is. Bugacpusztaházán ugyanis na­gyon sok üres telek van. Nem hevernek ugyan parlagon, pénzbe sem kerül a fenntartásuk, mi­vel a helybeliek megművelik a területeket, de mindenképp az lenne a jó, ha elképzeléseinknek megfelelően, mielőbb ki tudnánk alakítani a ter­málvízre épülő üdülőövezetet. Ám egyelőre nem sokra futja költségvetésünkből. Még az előzetes tervekre sem. Ezek már az elmúlt esztendőben is legalább tízmillió forintba kerültek volna, idén pedig sokkal többe. Az eredeti kútról ugyanis ki­derült: nem felel meg. Ezért be kellene robbanta­ni és másik kutat fúrni, ami további jelentős ki­adást jelent. Másik, szintén a majdani üdülőövezethez kap­csolódó elképzelésünk egy kerékpárút, amely Pusztaházát kötné össze Bugaccal és folytatódna Móricgát, Kiskunmajsa felé. A bicikliút tervei ké­szek, a pályázat úgyszintén, csak épp még nem hirdették meg.- Mi a helyzet Bugacpusztaháza népességét il­letően?- Sajnos a fogyás és az elöregedés jellemzi a települést. Az összlakosság száma jelenleg há­romszázharminckettő, közülük tizenkettő az óvodás-, és harminckilenc az iskoláskorú gyere­kek száma. Sok a nyugdíjas. Szerencsére munka- lehetőség tekintetében nincs különösebb gond. A Pusztaházán működő keverőüzem és a disznóte­lep ötven-hatvan ember számára biztosít megél­hetést. A helybeliek egy része él is a lehetőséggel, ám jó néhányan inkább más településekre járnak dolgozni. BERCZELI ISTVÁN 1939-ben született Nagykőrösön. Cegléden és Nagykőrösön végezte tanulmányait. 1957-ben szerzett tanítói oklevelet. 1957-től Tisza- kürtön, majd Tiszaugon tanított. 1969-ben pályázat útján került Bugacra, ahol nyugdíjazásáig oktatott. 2002 őszén választották meg Bugacpusztaháza pol­gármesterévé. Nős, három gyermeke van. Ma már mindhárom pedagógus. ...................................................................r"TTTT,TTTT""..ü A polgármesteri hivatal közvetlen szomszéd­ságában áll egy üres épület. Azt szeretnénk mie­lőbb felújítani, és a pusztaházi, illetve a bugaci időskorúak számára szociális otthont kialakítani benne. Erre igény is van, tekintve, hogy Bugáé­hoz és Pusztaházához hatalmas kiterjedésű - ti­zenhétezer hektáros - tanyavilág tartozik. Műkö­dik ugyan falugondnoki hálózat, de ekkora terü­letet képtelenség megfelelően ellátni télen-nyá- ron.- Pusztaházának van ugyan saját képviselő­testülete, mégsem önállóan, hanem Bugaccal kö­zösen gazdálkodik. Mire futja a közös kasszából?- Valóban közösen használjuk fel a rendelke­zésünkre álló pénzkeretet. Épp ma voltunk bent, Kiskunfélegyházán, ahol a kistérségi pályázatok elbírálását ismertették, és ahol kiderült, hogy idén két út aszfaltozását tudjuk megvalósítani. Egyiket Bugacon, másikat Pusztaházán. Egyik évben ők állják az önerőt, a másikban mi. így gazdálkodunk egymást segítve.- A helyzet nem tűnik túl rózsásnak, nekem mégis az az érzésem, hogy ön bizakodó Pusztahá­za jövőjét illetően...- Igen, valóban. Az egyik bizakodásra okot adó tényező ez a nagyon szép környezet csá- bítólag hat az embereibe. Ennek egyik bizonyíté­ka az a fiatal kecskeméti pár, akik még idén el­kezdik az építkezést Pusztáházán. Aztán egyre több az olyan innen elszármazott, aki nyaralót tervez építeni a környéken. Jelek tehát mutatkoz­nak, de idő és türelem kell ahhoz, hogy ezek meg is hozzák gyümölcsüket. A közelmúltban új, tájba Illő buszvárőval is gyarapodott a település. ■ ménye sem, Bugaccal közösen kellett továbblépjen. A megyé­ben egyedülállóan társult képvi­selő-testületet hoztak létre, melyben Pusztaháza hat képvi­selővel van jelen. • A két település közös költségve­tésből gazdálkodik, melyből fej­lesztésekre nem igen futja. Ezért jóval kevesebbet sikerült megva­lósítaniuk, mint amennyit sze­rettek volna. Bugacpusztaháza A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE(FŐ) A lakosság száma: 332 70 200 12l I 39| l § Óvodás Ált. Nyug­Aktív Iskolás díjas korú- Bugacpusztaháza alig egy évti­zede önálló település, pedig jó­kora területen, mintegy 4200 hektáron terül el. Nem nagy te­lepülés, csupán 332-en lakják. • Önállóságát annak ellenére kap­ta, hogy nem is kérte. Egy 1989- es falugyűlésen Tohai László, a hajdani megyei tanács elnökhe­lyettese hirdette ki a parlament idevágó döntését. A pusztaházi­ak örömmel fogadták a váratlan lehetőséget, noha tudták, ez egyúttal számos nehézséget is jelent. Mivel Pusztaházának nem volt egyetlen önálló intéz­A boltos Hojsza Fe­rencné a szomszédos Jakabszállá- son született. Szülei 1966- ban Bugac­pusztaházán építettek há­zat, akkor ke­rült a család a településre. 1971- ben férjhez ment egy kecskemé­ti születésű fiatalemberhez. Ele­inte úgy tervezték, beköltöznek a hírős városba, végül aztán mégis Pusztaházán maradtak. Házat építettek, megszületett három gyerekük, és néhány éve takaros Ids élelmiszerboltot nyi­tottak. - Megszerettünk itt: a tá­jat, az embereket - állítja Hojsza Ferencné, aki egyáltalán nem bánja, hogy annak idején a ma­radás mellett döntöttek. - Csak ki kell nézni az ablakon - állítja, - és akinek van szeme a szépre, azonnal észreveszi az Alföld eme gyönyörű szögletének rendkívüliségét. ____________■ A postás Nyúl Sándort mindenhol szívesen lát­ják, sőt, van ahol kifejezet­ten várják az érkezését. Nem véletle­nül, hisz’ ti­zenhárom éve kézbesíti a pusztaháziak levelét, nyugdíját. Lakhelyét tekintve ugyan bugaci, de ennek nincs jelentősége errefelé. Különben is a tizenhárom esztendő épp elég volt ahhoz, hogy Pusztahá­zán mindenki ismerje és ő is mindenkit ismerjen. Bár hébe- hóba még most is akad olyan le­vél, küldemény, amelynek hirte­len nem találja a címzettjét. Fő­leg, ha az illető nemrég költö­zött a településre. Minden reg­gel hétkor kezdi a munkát, dél­után három óráig hordja a kül­deményeket, aztán mire leszá­mol már négy óra. Bár erről nem beszél: Nyúl Sándor valódi lo- kálpatrióta.____________■ A z alpolgármester Kovács György: - Sze­retek itt lakni, valósággal be­leszerettem a tájba. Pedig nem vagyok se bugaci, se pusztaházi, 1978-ban Vá­rosföldről kerültem ide. Annyira megfogott a táj, hogy ittragad­tam. Házat építettem és ma már inkább vagyok pusztaházi, mint városföldi. A pusztaházi embe­rek sokkal másabbak, mint a vá­rosföldiek. Sokkal közvetleneb­bek, barátságosabbak, vendég­szeretőbbek. Hajdan, amikor még nem volt se Kecskemét, se Félegyháza irányába kövesút, Bugacpusztaháza zárt település volt. Az emberek sokkal inkább egymásra voltak utalva, sokkal jobban ismerték egymás gond­ját, baját, sokkal inkább segítet­tek egymáson. Senkit nem is­mertem, amikor idejöttem. Ma senki nincs, aki ne ismerne. ■ A PÁSZTORMÚZEUM. Bugac és környéke már az avarkorban lakott hely volt. A mai Pásztormúzeum közelében felszínre került leletek alapján egyes régészek úgy vélik: a honfoglalás utáni időszakban Bugacháza néven, a hatalmas puszta központjának számító, virágzó település létezett ott, amely a XIII. századi nagy tatárdúlás során pusztult el. _______________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom