Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-05 / 207. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Szeptember 5., péntek i|| Nézőpont A. Tóth Sándor ___________________ H a nem lenne mit benyomni az arcba? Nem tudok szó nélkül napirendre térni egy olvasói vélemény fölött. Lapunk egyik cikke kapcsán valaki azt mondta, hogy a parasztok folyton követelőznek, támogatást akarnak a kormánytól. 0 nem adna nekik se fagy-, se aszálykár-támogatást, elege van már abból, hogy „tőlünk” folyton elvesznek, az élhetetlen parasztoknak meg folyton adnak. Sajátos ez a látásmód, amelyben bizonyára nem kevesen osztoznak. Valószínűleg nagyjából ugyanazok, akik fölháborodva vették tudomásul, hogy az anyaország pénzt akart adni a magyarság megmaradását szolgáló adyfalvi, erdélyi terv megvalósításához. (Adott is, de sajnos nem az eredeti célra és nem az eredeti címzettnek.) Én nem tartozom közéjük, bár én is tudom, hogy itthon is elkélne a segítség nagyon sok helyütt. De erről itt csak ennyit. Visszatérve a parasztok támogatásához, felhívnám az ellenzők figyelmét arra a tényre, hogy az Európai Unió (régebben Közös Piac) lényegében erre a célra jött létre: a parasztok támogatására. Hogy miért? Mert a tagországok csakis ezáltal vélték megteremthetőnek polgáraik biztonságos élelmiszerellátását. A szisztematikus támogatással elérték, hogy a falusiak nem nyomultak be tömegestől a komfortos városokba. Nem választották a nyolcórás gyári munkanapot, hanem kitartottak a látástól-vakulásig mellett. Ehhez biztosítani kellett számukra egy életnívót, aminek egyetlen eszköze a támogatás lehetett. A tejet a gyárban készítik Nem kívánom a parasztot a társadalmi munkamegosztásban a csúcsra helyezni, de tény: ha nem lenne mit ennünk - vagy ahogyan a híres bankrabló mondaná, nem lenne mit benyomni az arcba -, lehetetlenné válna a biológiai létezésünk. Persze egyes családokban a gyerekek már úgy tudják, hogy a tejet a gyárban készítik, hiszen dobozban van, amikor a mami hazahozza a boltból. A paraszt szánt, vet - de korántsem biztos, hogy - ezúttal képletesen szólva - arat is. Bizonyság erre az idei fukar esztendő. S ha nem arat, nincs elég bevétele. Ha nincs elég bevétele, ősszel nem tud ismét szántani, vetni, hogy talán jövőre arathasson is. A maga kockázatára dolgozik. Ha lefagynak a szőlővesszők, ha szemet alig hozó törpére nő a búza, mert nincs eső, odaállhat a tábla végébe, és csurgathatja le a bajszán a könnyeit. Nincs kire mutogatnia, hogy ő a hibás. Az Isten messze lakik, nem tudja tőle megkérdezni, miért vette semmibe a befektetett pénzét, munkáját s könyörgését a jó termésért. És - legalábbis a magángazda, az őstermelő - számlájára nem utalnak havi fizetést, se nyugdíjat. Nos, felebarátaim, ennyit az irigyeltről. A MÓL Rt. Földgázszállítási Szervezete 2003. szeptember 08-án a Városföld-Adony közötti gázvezetékrendszerén karbantartási munkálatokat végez. A karbantartási munkák a vezeték üzembiztonságát, a térség földgázfogyasztóinak folyamatos és biztonságos földgázellátását szolgálják. A karbantartás során az adott vezetékszakaszt nyomásmentesíteni is kell, mely során a vezetékben lévő gázt Városföld, kompresszorállomásnál lévő „fáklya” berendezésen keresztül, ellenőrzött és biztonságos körülmények között elégetjük. A gáz lefúvatása erős hang- és fényhatással jár, azonban | félni nem kell tőle. Akiket a művelet nem zavar és szeretnék azt közelebbről is megtekinteni, azokat szakembereink várják a helyszínen a műveletektől biztonságos távolságban, és készséggel adnak részletesebb tájékoztatást. Megértésüket köszönjük. MÓL Rt. Földgázszállítás Oázis a majsai poszahomokon Akik hétfőn a Kiskunmajsa melletti Kő- kúton jártak, oázist láthattak a sivatagban. A „csodához” nem kellett betérni a híres gyógyfürdőbe, hanem elég volt elmenni a strandtól alig egy kilométerre lévő Kiss-birtokra, ahol több mint négy évtizede foglalkoznak almatermesztéssel. Az agrártárca Vidékfejlesztési Programok Főosztálya által támogatott homokhátsági célprogram keretében most egy olyan tanyai gazdaságot ismerhettek meg az érdeklődők, ahol kertészeti tevékenységet folytatnak. Homokhátság Az alma sohasem volt a majsai „posza- homok” legelterjedtebb gyümölcse. Régebben nagyobb tételben mindössze a Győrffy- féle nagybirtokon termesztettek almát. Kiss József 1958-ban telepítette almását Kőkú- ton. Az akkori időszak kedvenc fajtája a Jonatán volt, amelyből néhány sor még ma is terem.- A negyvenöt éves fáknak az idei lesz az utolsó termése, melyet léalmaként szeretnénk értékesíteni, a fákat utána kitermeljük - tudtuk meg a birtok irányítását két éve teljesen átvevő Juhász-Vedres Istvántól, aki 1972-ben nősült a „családi gazdaságba”. Az amúgy ének-zene tanári képesítéssel rendelkező vőtől nem volt idegen a gazdálkodás. Az angol úri szabómester édesapja - csakúgy, mint néhány évtizede szinte minden majsai iparos -, rendelkezett egy kis szőlőbirtokkal. Az egyik határrész ma is az Iparhegy nevet viseli, ahol az iparosok földjei voltak. Juhász-Vedres István számára a „pályamódosítás” tehát nem okozott nagy gondot. Az eltelt évtizedek alatt saját maga tapasztalatain keresztül is megismerhette az almatermesztés fortélyait. Az almás területe mára hét és fél hektárosra nőtt, ahol több mint háromezer darab gyümölcsfa található. Az elmúlt két év ínséges időszaka után idén szép termés várható. Az aszályos időjárás közepette mindez annak is köszönhető, hogy a teljes területet ötször is meglocsolták. - Az öntözés nem éppen olcsó, hiszen épp nemrégiben számoltam ki, hogy egy-egy locsoláshoz ezer kilowatt áram kell. Víz nélkül azonban itt nem lehet, csak bukfencet vetni - mondta el a gazda. Az ottani talajvizsgálatok során kiderült, hogy a homokos területről nem csak a víz, de a kálium és a magnézium is hiányzik, melyeket Juhász-Vedres Istvánék a környéken elsőként építettek hűtőházat. FOTÓ, T. K. Harmadik évében jár a homokhátsági kísérleti célprogram, amelyet az FVM finanszíroz. A projektet bonyolító Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara továbblépést tervez: közösségi marketinggel kívánja segíteni a programban bevált növények termésének piacra jutását. szintén csak mesterségesen lehet pótolni. A gazda azt is elárulta, hogy türelem kell az új telepítésekhez, a földet legalább egy évig pihentetni kell, mielőtt a régi fák helyére újak kerülnének. A szépen gondozott almásban tízféle al- - mát termesztenek, melyek közül a Jo- nagored és a Mutsu a legpiacképesebbek. Mint megtudtuk: mindenhol a nagyobb almák, a „+75 mm” átmérő- jűek a keresettek, a termés többi részét szinte csak léalmaként lehet eladni. d- Az ‘90-es évekig nem voltak értékesítési gondjaink. A termést főként szegedi boltokba szállítottuk. Egy multi cég megjelenése után ez a piac beszűkült, ezért inkább a nagybani eladással próbálkoztunk. A vevőink később „házhoz jöttek”, miközben egy kis boltot is nyitottunk közösen a keresztfiunkkal, ahol árusítjuk az almát. Manapság elég sokan termelnek almát az országban, így a léalma értékesítése is nehezebben megy - vázolta röviden az almapiac átalakulását a vendéglátó. A Kiss-család számára a '70-es évek közepén nagy előnyt jelentett, hogy a környéken az elsők között építettek hűtőházat. Az almát így nemcsak a szezonban tudták áruba bocsátani. A hűtőházi berendezések elavultak az idők során, de idén az agrárkamara pályázatán nyert egymillió forint segítségével sikerült egy hűtőt felújítani. A termelőknek tehát manapság már nemcsak a gazdálkodáshoz kell érteniük, hanem a pályázat- írásokhoz is. Az így nyert támogatások némi esélyt adnak számukra a túléléshez. Juhászék családi gazdasága például az FVM beruházási pályázatán egyhektáros területre nyert ültetvénytelepítési támogatást.- Ha most kellene belekezdeni az almatermesztésbe, nem vállalnám, hiszen olyan óriási költségekkel járna, amit aligha lehetne kitermelni. Úgy hírlik, hogy talán az EU- csatlakozás után mégs lesz terület alapú t#-11 mogatás a kertészeti ágazatokra is, amire égető szükségük lenne a magyar gazdálkodóknak. Az viszont teljesen elkeserítő, hogy nálunk választásonként változik a helyzet a mezőgazdaságban. Az előző kormánynál a családi gazdaságok élveztek nagyobb támogatásokat, míg most nincs különbségtétel. Néha már fájó az a dilettantizmus, ami a magyar agrárium irányítását jellemzi, mert így nem lehet tervezni ebben az ágazatban. Mindenesetre egy biztos: almát mindig fognak enni az emberek, s remélem mindig lesz annyi vevő a boltunkban, amennyi elegendő lesz a megélhetéshez - summázott Juhász-Vedres István. tapodi Kálmán TANÉVNYITÓ. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán tegnap rendezték meg a tanévnyitó ünnepi tanácsülést. Az eseményen dr. Sztachó-Pekáry István, a főiskola rektora (képünkön) és dr. Búzás Ist- ván kari főigazgató hallgatóvá fogadta az esküt tett gólyákat. fotó, banczik Róbert Műhibát követett el gyomorműtét közben? Baja A Bajai Rendőrkapitányság - a kecskeméti városi ügyészség állásfoglalása alapján - nyomozást rendelt el foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétség gyanúja miatt egy bajai orvos ellen. A feljelentést egy 51 éves szegedi nő tette a bajai kórház sebészeti osztályán dolgozó orvos ellen. Szerinte a sebész a gyo- morműtéte során műhibát követett el, és ezzel neki maradandó fogyatékosságot okozott - tájékoztatta a rendőrség az Objektív Hírügynökséget. Búcsúlevél Dunavecse Egy 81 éves férfi halála ügyében indított eljárást a Kunszentmik- lósi Rendőrkapitányság Duna- vecsén. A férfi felakasztott holttestére lakása kamrájában találtak rá a napokban. Búcsúlevelet hagyott, amelyben leírta az ön- gyilkosság okát, és elbúcsúzott szeretteitől. Régiós pénzek Dél-Alföld Az önkormányzatok és a vállalkozások infrastruktúra-fejlesztési pályázatairól döntött a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) legutóbbi ülésén. Bács-Kiskun megyéből 64 pályázat érkezett be a megjelölt határidőig, s ezek mintegy 2 milliárd forintos támogatási igényt fogalmaztak meg. Önkormányzati infrastruktúra fejlesztése céljából 50 pályázatot nyújtottak be Bács-Kis- kunból. A pályázó településeknek összesen 1,7 milliárd forintra lett volna szükségük, a rendelkezésre álló keret azonban ehhez képest szűkös, így 870 millió forint érkezik a megye önkormányzataihoz. Idén először vállalkozók is pályázhattak a dél-alföldi régió keretére. A számukra elkülönített összegre Bács-Kiskun megyéből 14-en pályáztak, s közülük 11 anyaga felelt meg a kiírásnak. Valamennyien támogatásban részesültek, 288 millió forint összértékben.
