Petőfi Népe, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-05 / 207. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. Szeptember 5., péntek i|| Nézőpont A. Tóth Sándor ___________________ H a nem lenne mit benyomni az arcba? Nem tudok szó nélkül napirendre térni egy olvasói vélemény fölött. Lapunk egyik cikke kapcsán valaki azt mondta, hogy a parasztok folyton követelőznek, támogatást akarnak a kormánytól. 0 nem ad­na nekik se fagy-, se aszálykár-támogatást, elege van már abból, hogy „tőlünk” folyton elvesznek, az élhetetlen parasztoknak meg folyton adnak. Sajátos ez a látásmód, amelyben bizonyára nem kevesen osztoznak. Valószínűleg nagyjából ugyanazok, akik fölháborodva vették tudo­másul, hogy az anyaország pénzt akart adni a magyarság megmara­dását szolgáló adyfalvi, erdélyi terv megvalósításához. (Adott is, de sajnos nem az eredeti célra és nem az eredeti címzettnek.) Én nem tartozom közéjük, bár én is tudom, hogy itthon is elkélne a segítség nagyon sok helyütt. De erről itt csak ennyit. Visszatérve a parasztok támo­gatásához, felhívnám az ellen­zők figyelmét arra a tényre, hogy az Európai Unió (régeb­ben Közös Piac) lényegében erre a célra jött létre: a parasz­tok támogatására. Hogy miért? Mert a tagországok csakis ez­által vélték megteremthetőnek polgáraik biztonságos élelmiszerellátását. A szisztematikus támo­gatással elérték, hogy a falusiak nem nyomultak be tömegestől a komfortos városokba. Nem választották a nyolcórás gyári munka­napot, hanem kitartottak a látástól-vakulásig mellett. Ehhez bizto­sítani kellett számukra egy életnívót, aminek egyetlen eszköze a tá­mogatás lehetett. A tejet a gyárban készítik Nem kívánom a parasztot a társadalmi munkamegosztásban a csúcsra helyezni, de tény: ha nem lenne mit ennünk - vagy ahogyan a híres bankrabló mondaná, nem lenne mit benyomni az arcba -, le­hetetlenné válna a biológiai létezésünk. Persze egyes családokban a gyerekek már úgy tudják, hogy a tejet a gyárban készítik, hiszen do­bozban van, amikor a mami hazahozza a boltból. A paraszt szánt, vet - de korántsem biztos, hogy - ezúttal képletesen szólva - arat is. Bizonyság erre az idei fukar esztendő. S ha nem arat, nincs elég bevétele. Ha nincs elég bevétele, ősszel nem tud ismét szántani, vetni, hogy talán jövőre arathasson is. A maga kockázatára dolgozik. Ha lefagynak a szőlővesszők, ha szemet alig hozó törpére nő a búza, mert nincs eső, odaállhat a tábla végébe, és csurgathatja le a bajszán a könnyeit. Nincs kire mutogatnia, hogy ő a hibás. Az Is­ten messze lakik, nem tudja tőle megkérdezni, miért vette semmibe a befektetett pénzét, munkáját s könyörgését a jó termésért. És - legalábbis a magángazda, az őstermelő - számlájára nem utalnak havi fizetést, se nyugdíjat. Nos, felebarátaim, ennyit az irigyeltről. A MÓL Rt. Földgázszállítási Szervezete 2003. szeptember 08-án a Városföld-Adony közötti gázvezetékrendszerén karbantartási munkálatokat végez. A karbantartási munkák a vezeték üzembiztonságát, a térség földgázfogyasztóinak folyamatos és biztonságos földgázellátását szolgálják. A karbantartás során az adott vezetékszakaszt nyomás­mentesíteni is kell, mely során a vezetékben lévő gázt Városföld, kompresszorállomásnál lévő „fáklya” berendezésen keresztül, ellenőrzött és biztonságos körülmények között elégetjük. A gáz lefúvatása erős hang- és fényhatással jár, azonban | félni nem kell tőle. Akiket a művelet nem zavar és szeretnék azt közelebbről is megtekinteni, azokat szakembereink várják a helyszínen a műveletektől biztonságos távolságban, és készséggel adnak részletesebb tájékoztatást. Megértésüket köszönjük. MÓL Rt. Földgázszállítás Oázis a majsai poszahomokon Akik hétfőn a Kiskunmajsa melletti Kő- kúton jártak, oázist láthattak a sivatag­ban. A „csodához” nem kellett betérni a híres gyógyfürdőbe, hanem elég volt el­menni a strandtól alig egy kilométerre lé­vő Kiss-birtokra, ahol több mint négy év­tizede foglalkoznak almatermesztéssel. Az agrártárca Vidékfejlesztési Progra­mok Főosztálya által támogatott homok­hátsági célprogram keretében most egy olyan tanyai gazdaságot ismerhettek meg az érdeklődők, ahol kertészeti tevékeny­séget folytatnak. Homokhátság Az alma sohasem volt a majsai „posza- homok” legelterjedtebb gyümölcse. Régeb­ben nagyobb tételben mindössze a Győrffy- féle nagybirtokon termesztettek almát. Kiss József 1958-ban telepítette almását Kőkú- ton. Az akkori időszak kedvenc fajtája a Jo­natán volt, amelyből néhány sor még ma is terem.- A negyvenöt éves fáknak az idei lesz az utolsó termése, melyet léalmaként szeret­nénk értékesíteni, a fákat utána kitermeljük - tudtuk meg a birtok irányítását két éve tel­jesen átvevő Juhász-Vedres Istvántól, aki 1972-ben nősült a „családi gazdaságba”. Az amúgy ének-zene tanári képesítéssel rendel­kező vőtől nem volt idegen a gazdálkodás. Az angol úri szabómester édesapja - csak­úgy, mint néhány évtizede szinte minden majsai iparos -, rendelkezett egy kis szőlő­birtokkal. Az egyik határrész ma is az Ipar­hegy nevet viseli, ahol az iparosok földjei voltak. Juhász-Vedres István számára a „pályamódosítás” tehát nem okozott nagy gondot. Az el­telt évtizedek alatt saját maga tapasz­talatain keresztül is megismerhette az almatermesztés for­télyait. Az almás te­rülete mára hét és fél hektárosra nőtt, ahol több mint háromezer darab gyümölcs­fa található. Az elmúlt két év ínséges idősza­ka után idén szép termés várható. Az aszá­lyos időjárás közepette mindez annak is kö­szönhető, hogy a teljes területet ötször is meglocsolták. - Az öntözés nem éppen ol­csó, hiszen épp nemrégiben számoltam ki, hogy egy-egy locsoláshoz ezer kilowatt áram kell. Víz nélkül azonban itt nem lehet, csak bukfencet vetni - mondta el a gazda. Az ottani talajvizsgálatok során kiderült, hogy a homokos területről nem csak a víz, de a ká­lium és a magnézium is hiányzik, melyeket Juhász-Vedres Istvánék a környéken elsőként építettek hűtőházat. FOTÓ, T. K. Harmadik évében jár a homokhát­sági kísérleti célprogram, amelyet az FVM finanszíroz. A projektet bonyo­lító Bács-Kiskun Megyei Agrárkama­ra továbblépést tervez: közösségi marketinggel kívánja segíteni a programban bevált növények termé­sének piacra jutását. szintén csak mesterségesen lehet pótolni. A gazda azt is elárulta, hogy türelem kell az új telepítésekhez, a földet legalább egy évig pi­hentetni kell, mielőtt a régi fák helyére újak kerülnének. A szépen gondozott almásban tízféle al- - mát termesztenek, melyek közül a Jo- nagored és a Mutsu a legpiacképeseb­bek. Mint megtud­tuk: mindenhol a nagyobb almák, a „+75 mm” átmérő- jűek a keresettek, a termés többi részét szinte csak léal­maként lehet elad­ni. d- Az ‘90-es éve­kig nem voltak értékesítési gondjaink. A ter­mést főként szegedi boltokba szállítottuk. Egy multi cég megjelenése után ez a piac be­szűkült, ezért inkább a nagybani eladással próbálkoztunk. A vevőink később „házhoz jöttek”, miközben egy kis boltot is nyitot­tunk közösen a keresztfiunkkal, ahol árusít­juk az almát. Manapság elég sokan termel­nek almát az országban, így a léalma értéke­sítése is nehezebben megy - vázolta röviden az almapiac átalakulását a vendéglátó. A Kiss-család számára a '70-es évek köze­pén nagy előnyt jelentett, hogy a környéken az elsők között építettek hűtőházat. Az al­mát így nemcsak a szezonban tudták áruba bocsátani. A hűtőházi berendezések elavul­tak az idők során, de idén az agrárkamara pályázatán nyert egymillió forint segítségé­vel sikerült egy hűtőt felújítani. A termelők­nek tehát manapság már nemcsak a gazdál­kodáshoz kell érteniük, hanem a pályázat- írásokhoz is. Az így nyert támogatások némi esélyt adnak számukra a túléléshez. Juhász­ék családi gazdasága például az FVM beru­házási pályázatán egyhektáros területre nyert ültetvénytelepítési támogatást.- Ha most kellene belekezdeni az alma­termesztésbe, nem vállalnám, hiszen olyan óriási költségekkel járna, amit aligha lehet­ne kitermelni. Úgy hírlik, hogy talán az EU- csatlakozás után mégs lesz terület alapú t#-11 mogatás a kertészeti ágazatokra is, amire égető szükségük lenne a magyar gazdálko­dóknak. Az viszont teljesen elkeserítő, hogy nálunk választásonként változik a helyzet a mezőgazdaságban. Az előző kormánynál a családi gazdaságok élveztek nagyobb támo­gatásokat, míg most nincs különbségtétel. Néha már fájó az a dilettantizmus, ami a magyar agrárium irányítását jellemzi, mert így nem lehet tervezni ebben az ágazatban. Mindenesetre egy biztos: almát mindig fog­nak enni az emberek, s remélem mindig lesz annyi vevő a boltunkban, amennyi ele­gendő lesz a megélhetéshez - summázott Juhász-Vedres István. tapodi Kálmán TANÉVNYITÓ. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán tegnap rendezték meg a tanévnyitó ün­nepi tanácsülést. Az eseményen dr. Sztachó-Pekáry István, a főiskola rektora (képünkön) és dr. Búzás Ist- ván kari főigazgató hallgatóvá fogadta az esküt tett gólyákat. fotó, banczik Róbert Műhibát követett el gyomorműtét közben? Baja A Bajai Rendőrkapitányság - a kecskeméti városi ügyészség ál­lásfoglalása alapján - nyomozást rendelt el foglalkozás körében el­követett veszélyeztetés vétség gyanúja miatt egy bajai orvos el­len. A feljelentést egy 51 éves szegedi nő tette a bajai kórház se­bészeti osztályán dolgozó orvos ellen. Szerinte a sebész a gyo- morműtéte során műhibát köve­tett el, és ezzel neki maradandó fogyatékosságot okozott - tájé­koztatta a rendőrség az Objektív Hírügynökséget. Búcsúlevél Dunavecse Egy 81 éves férfi halála ügyében indított eljárást a Kunszentmik- lósi Rendőrkapitányság Duna- vecsén. A férfi felakasztott holt­testére lakása kamrájában talál­tak rá a napokban. Búcsúlevelet hagyott, amelyben leírta az ön- gyilkosság okát, és elbúcsúzott szeretteitől. Régiós pénzek Dél-Alföld Az önkormányzatok és a vállal­kozások infrastruktúra-fejleszté­si pályázatairól döntött a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Ta­nács (DARFT) legutóbbi ülésén. Bács-Kiskun megyéből 64 pá­lyázat érkezett be a megjelölt határidőig, s ezek mintegy 2 mil­liárd forintos támogatási igényt fogalmaztak meg. Önkormányzati infrastruktú­ra fejlesztése céljából 50 pályá­zatot nyújtottak be Bács-Kis- kunból. A pályázó települések­nek összesen 1,7 milliárd fo­rintra lett volna szükségük, a rendelkezésre álló keret azon­ban ehhez képest szűkös, így 870 millió forint érke­zik a megye önkormány­zataihoz. Idén elő­ször vállal­kozók is pá­lyázhattak a dél-alföldi régió kere­tére. A szá­mukra elkülönített összegre Bács-Kiskun megyéből 14-en pályáztak, s közülük 11 anyaga felelt meg a kiírásnak. Vala­mennyien támogatásban része­sültek, 288 millió forint összér­tékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom