Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-14 / 189. szám

10. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2003. Augusztus 14., csütörtök A valóság vonzásában Európa Szabadegyetem a Lakitelek Népfőiskolán Levélváltás Aggodalommal követjük a sajtó azon jelentéseit, miszerint a ma­gyar kormány a délvidéki magyarság kívánsága és a szerb kor­mány támogatása ellenére vonakodik megadni a Szerbia-Monte- negró területén élő nemzettársainknak a magyarságot - fogalma­zott Lezsák Sándor országgyűlési képviselő abban a levélben, me­lyet az Európa Szabadegyetem százötven hallgatója nevében írt Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Levelében az MDF- es honatya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a ket­tős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megköny- nyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását kö­vetően is. A kettős állampolgárság intézménye biztonságot jelente­ne a határon túli magyarság számára, és elősegítené szülőföldön maradásukat - fűzte hozzá. Végezetül Lezsák Sándor leszögezte: alkalmasnak látja az időt arra, hogy a magyar kormány ne csak kül­politikai programjában, hanem tetteivel is bizonyítsa a magyar nem­zet egésze iránti elkötelezettségét. Minden magyarországi és határon túli magyar parlamenti tényező­nek oszthatatlan felelőssége a kettős állampolgársággal összefüg­gő következmények vizsgálata, a helyes döntés kialakítása - áll Szili Katalin keddi válaszlevelében. Az Országgyűlés elnök asszo­nya válaszában megértésének adott hangot a levélben megfogal­mazott aggodalmakra vonatkozóan, noha véleménye szerint azok elsősorban a kormánynak szóltak. A házelnök ugyanakkor leszö­gezte: el kell kerülni, hogy indulatok, félelmek vagy jogos érzelmek alapján szülessen állásfoglalás. Egyébként a rendszerváltást köve­tő minden magyar kormány körültekintően kezelte ezt a kérdést - vélekedett Szili Katalin, aki végezetül hozzátette: meggyőződése, hogy ez a jövőben is igy lesz. Napjainkban különösen felértékelő­dött a valóság ismerete. Ezért az évek óta rendszeresen megrendezett Euró­pa Szabadegyetem elsősorban olyan friss történelmi ismereteket kíván ad­ni az elmúlt évszázadról a résztvevők­nek, amelyek segítenek eligazodni napjaink történéseiben. Ezt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő jelen­tette ki a közelmúltban befejeződött eszmecsere zárónapján. A házigazda szerepét betöltő országgyű­lési képviselő elmondta: az idei Európa Szabadegyetem kurzusain százötven fi­atal társadalomtudós, közgazdász, jo­gász, tanár és politikus vett részt a Kár­pát-medence különböző tájairól, hogy a három szekció valamelyikében meghall­gassa a neves szakemberek előadásait. Az egyhetes találkozó minden megszó­lalásának mélyén ott volt a közösség szó, akár közösségformálás vagy közös­ségépítés formában. Az országos köz­élet sejtjeit ugyanis a kistelepülések, a kisközösségek képezik, amelyek olyan erőforrást jelentenek, melynek megfele­lő kihasználása jelentős lendületet ad az adott közösségnek - vélekedett a hon­atya. A közel egyhetes program első napja szentmisével kezdődött a népfőiskola • Szent István-kápolnájánál. Vacsora után a bemutatták a Fipolit Antológia, vagyis az Antológia Kiadó gondozásában meg­jelent fiatal politológusok - Arnóczi Ro­zália, Birkás Antal, Dombrádi Kriszti­án, Huber Szebasztián, Karacs Gábor, Kenyeres Zoltán, Keresztszeghy Ist­ván, Krizmanits József, Kuglics Gábor, Lezsák Levente, Mráz Ágoston Sámu­el, Nádasi László, Olajos Péter, Pohlmüllner Tamás, Szabó Barnabás, Szalacsi Szabolcs, Szécsi Árpád, Thaisz Miklós és Tóth Gergely Áron írásait bemutató - könyvét. Bevezetőt Bíró Zoltán irodalomtörténész és Stumpf István politológus mondott. A második napi program témavezető­je Lovas István akadémikus volt. Beteljesednek-e sorra Orwell próféci­ái? című előadásában Kun Miklós is­mertette a népszerű angol író kalandos életútját, ellentmondásait. Moszkvai és más oroszországi városok titkos és nyil­vános levéltáraiban végzett kutatásai ré­vén a történész olyan háttér-informáci­ók birtokába jutott a balos kötődésű író­val kapcsolatban, amelyekről eddig né­hány bennfentes kivételével szinte senki sem tudott. Ám bárkivel is állt kapcso­latban Orwell, bármilyen ellentmondás­ba keveredett is, ő volt az, aki legelőször írt a totális lehallgatásokról, a totális dik­tatúráról és arról a páratlan kiszolgálta­tottságról, amelyet a demokrácia köntö­sébe bújtatva sikerült megvalósítaniuk a sztálini Szovjetunió kommunistáinak. Szűrös Mátyás, a történelmi Szoci­áldemokrata Párt el­nöke A máltai csúcs- találkozó ütkait feltá­ró előadásában ki­emelten szólt azokról a folyamatokról és háttéreseményekről, amelyek közvetve vagy közvetlenül ve­zettek a Közép-Kelet-Európában bekö­vetkezett rendszerváltó eseményekhez. A politikus felvázolta a katonai doktrí­nák korszerűsítését szorgalmazó szov­jet felvetés hátterét, ismertette a Varsói Szerződésben bekövetkezett strukturá­lis változásokat, de szólt Gorbacsov ál­láspontjáról is, aki felmérte, hogy az ere­jét vesztett Szovjetunió már képtelen befolyásolni az eseményeket, ezért elle­nezte a Közép-Kelet-Európában bekö­vetkezett folyamatokba való beleszólást. Szűrös Mátyás szerint a máltai csúcson bebizonyosodott, hogy a két nagyhata­lom nem bír egymással, de nem is tud elég okos lenni a közép-kelet-európai fejleményeket illetően. Ugyanakkor je­lentős közeledés mutatkozott kettejük kapcsolatában, és ami legalább ennyire fontos: kölcsönösen elismerték egymás érdekeinek, értékeinek jelentőségét. Máltán tehát végérvényesen lezárult a hidegháború időszaka és egy olyan új fejezet kezdődött, amelyben a két nagy­hatalom immár nem ellenségnek, ha­nem partnernek tekinti egymást a világ stabilitásának megőrzésében. A szabadegyetem hallgatói a harma­dik napon Tiszaalpárra kirándultak, ahol többek között megtekintették a helytörténeti gyűjteményt, a templom­dombot, az alpári földvárat, a szomszé­dos honfoglalás-kori falurekonstrukciót (skanzent), de jártak a fűzfavessző fel­dolgozásával foglalkozó Czinege Manu­faktúrában is. A negyedik napi program Szörényi Levente előadásával kezdődött. A Kos­suth-díjas zeneszerző, egyetemi tanár több mint kétórás, zenei bejátszásokkal színesített előadásában visszanyúlt a beatkorszak kezdetét jelentő 1960-as évek első feléhez, amikor a magyaror­szági fiatalság titokban a luxemburgi rá­diót hallgatta, és a honi együttesek szin­te kivétel nélkül nyugati, elsősorban an­golszász előadók számait játszották. Az Illés Zenekar volt az első, amely fel mer­te vállalni, hogy saját, magyar nyelvű és a magyar népzenei hagyományokból merítkező zenéjével a nyilvánosság elé lépjen, megteremtve a magyar beatet. A népszerű zenész saját szerzői útjának, illetve a zenés drámai műfajok felé for­dulásának kapcsán szólt az egyházi ze­ne, elsősorban a gregorián zenei világa iránt érzett vonzalmáról, ennek, vala­mint a gazdag magyar népzenei hagyo­mánynak az alkalmazásáról a Szondi két apródjának, illetve a Kőműves Kele­men megzenésítésén át az István, a ki­rály, Attila és a Veled, Uram című rock­operák hangzásvilágának kialakításá­ban. Ha Trianonban nem Kun Bélával, ha­nem Adyval vagy Babitsosai azonosítják Magyarországot, talán kedvezőbb körül­mények között tárgyalhatott volna a ma­gyar küldöttség - vélekedett Pomogáts Béla a Magyar irodalom az Európai Uni­óban című előadásában. Az irodalom- történész kijelentette: történelmünk so­rán a magyar irodalom nagyon sokszor kény­szerült arra, hogy fenntartsa a nemzet életének folytonossá­gát, kifejezve a magyar nép törekvéseit, vágya­it, reményeit vagy ép­pen számot adjon azokról a katasztrófák­ról, amelyek az országot és a nemzetet érték. Mohács, Világos vagy Trianon után a magyar irodalom tartotta fenn a darabokra szakadt ország lelki egységét. Pomogáts Béla szerint a magyar iroda­lomnak van egy nagy történelmi, közös­ségi küldetése, amelyet mindig is felvál­lalt és fent is tartott, s amely talán erő­sebb a politika mandátumánál is. A magyar vidék EU-csatlakozásáról tartott negyedik nap délutáni fórumon neves közgazdászok és egyetemi taná­rok ismertették elképzeléseiket. Bőd Péter Ákos egyetemi tanár elő­adásában emlékeztetett arra az igyeke­zetre, amely már az Antall-kormány ide­jén jellemezte a magyar törvényhozást: hogy minden tekintetben megfeleljen az Európai Unió (akkor még Európai Kö­zösség) normáinak, elvárásainak. El le­het tehát mondani - hangsú­lyozta a neves közgazdász -, hogy az ország egészének felkészülése immár tizenhá­rom éve tartó folyamat. Noha az időpont-módosítások kö­vetkeztében gyakorlatilag öt­hét éve már azt hisszük: ké­szen állunk, most, a csatla­kozás küszöbén vesszük ész­re, hogy meglehetősen le va­gyunk maradva. Bőd Péter Ákos szerint az EU-bővítés egyik legérdekesebb és leg­nagyobb bizonytalansággal járó területe az, hogyan bol­dogulnak a csatlakozást kö­vetően a fővároson kívüli ré­giók. Budapest kivételével ugyanis az egész magyar tár­sadalom vidékinek tekinthe­tő. Márpedig a megfigyelések azt igazolják, hogy a tőkeáramlás - le­gyen kül- vagy belföldi - elsősorban a központokat kedveli. így a központtól, vagyis Budapesttől fizikailag távol eső területek fejlődéséhez elvüeg csak az európai alapok területfejlesztési támo­gatásai jelenthetnek megfelelő segítsé­get. Végezetül Bőd Péter Ákos leszögez­te: a vidékfejlesztés tekintetében Ma­gyarország láthatóan késésben van. A regionális rendszer átalakítása mellett egyéb területeken is, de jókora bizony­talanság tapasztalható a határon átnyú­ló ügyekben is. A második világháborút követő idő­szakról szólva Pongrácz Tibor közgaz­dász elmondta: nem az volt a legna­gyobb baj, hogy Magyarországon egy kommunista berendezkedés kezdődött el, annak is a bolsevista változata; a na­gyobb baj az volt, hogy elszakadtunk azoktól az európai országoktól, ame­lyekkel addig szorosabb közösségben voltunk, és egy olyan közösségbe kerül­tünk, amelynek fejlettsége - a cseheket leszámítva - sok tekintetben alacso­nyabb volt, mint a miénk. Szándékosan megszakítottuk a kapcsolatokat Európa szerencsésebb felével, és egy lefelé ve­zető útra tértünk, melynek következmé­nyeit ma már valamennyien ismerjük. Szerencsére ennek a folyamatnak vége szakadt, igaz nem kis nehézségek árán, és visszakerültünk abba a körbe, ahová valójában tartozunk, s ahol a keresz­ténységnek, a keresztény gondolkodás­nak is nagyon fontos szerepe van. Pongrácz Tibor ismertette az EU-s támo­gatási lehetőségeket, szólt az 1999-ben Berlinben elfogadott Agenda 2000-ről, amely tulajdonképpen az unió hatéves terve. Helyes, hogy az Európai Unióhoz csatlakozunk vélekedett Petkó András MDF-es politikus; egyetlen probléma, hogy nem egy nemzeti kormány veze­tésével történik meg a csatlakozás - tet­te hozzá. A parlament informatikai és hírközlési bizottságának tagja elmond­ta: a jelenlegi kormány erőteljesen tá­mogatja ezt a területet. Ezt igazolja a hatvanezer forintos számítógép-vásár­lási adókedvezmény lehetősége, mely- lyel nem mindenki tud élni, egyszerű­en aazért, mert már nincs mit leírnia adójából. A környezetvédelem kapcsán Petkó András elmondta: mivel a Du- na-Tisza közi települések közül sok még most sincs megfelelően csatornáz­va, a szennyvíz egyszerűen belefolyik a két folyó valamelyikébe. Idén hatszáz önkormányzat nyújtott be pályázatot csatornázási támogatásra, ám közülük legfeljebb ötvenöt-hatvan kapja meg a támogatást. Végezetül a politikus an­nak a véleményének adott hangot, hogy a hazai gyógyvizek felhasználása megfelelő kitörési pontot jelenthet Ma­gyarországnak. Az a kérdés a csatlakozás után, hogy “pofára fogunk esni vagy csak térdre” - vetette fel Felföldi Zoltán közgazdász, területfejlesztési szakértő. A szakember arra figyelmeztetett, hogy Magyarorszá­gon mindenki csak az EU-csatlakozás pozitívumait hangsúlyozza. Ám ha át­számoljuk azokat a pénzeket, amelye­ket realizálni lehet a csatlakozás ered­ményeként, sokkal kedvezőtlenebb ké­pet kapunk. Komolyan fennáll annak a veszélye - hangsúlyozta Felföldi Zoltán -, hogy nagyon kevés lesz az a nettó pénz, amelyet le fogunk tudni hívni az EU-ból, esetleg még az is előfordulhat, hogy lesz, amikor többet kell majd befi­zetnünk, mint amennyit le tudunk hív­ni. Csatári Bálint egyetemi tanár a vi­dékfejlesztés fontosságát hangsúlyoz­ta. Mint mondta: a városba áramlás megszűnése vagy éppen a városi ártal­mak ehtiselhetetlenségének fokozódá­sa után fordult az 1960/70-es évektől a figyelem az európai vidéki térségek fe­lé. Ott is kihalt a falusi generáció, ott sem adták el a jóléti vidéki középosz­tály tagjai a vidéki házakat, hanem fel­újították, kialakult a második otthonok rendszere. Megszülettek a különböző falusi revitalizációs (újjáélesztő) prog­ramok főleg Svédországban és Finnor­szágban. A vidékfejlesztés kapcsán Szörényi Levente előadása nagy sikert aratott. helytelen csak nagy dolgokra gondolni - figyelmeztetett Csatári Bálint -, hi­szen ez a fejlesztési filozófia értéket, morális értéket is közvetít természete­sen azon túl, hogy sok anyagi kérdést is megold. Egyrészt ugyanis mindenütt fontos a környezet és a természetvédel­mi területeknek a megóvása, illetve az álló- és folyóvizek, valamint a talaj álla­potának megőrzése. Este Csatári Bálint felkészítette a hall­gatókat a másnapi szociológiai terep­munkára, majd vacsora után Versanto­lógia címmel, az Antológia Kiadónál megjelent költők, írók - Agócs Sándor, Buda Ferenc, Banos János, Dobozi Eszter, Döbrentei Kornél, Léka Géza, Serfőző Simon, Szikra János, Szöllősi Zoltán, Tóth Erzsébet, Turcsány Péter és Utassy József - könyvének egy-egy művét ismertették. Negyedik nap az Európa Szabadegye­tem hallgatói kiscsoportos szociológiai felmérést végeztek a Tisza-menti és Kecskemét környéki településeken. Este beszámoltak a falujáró felmérés tapasz­talatairól. Az utolsó napi program első felében a szabadegyetem hallgatói a Tanyavi­lág 2003. címmel meghirdetett képző- művészeti pályázatra beküldött alkotá­sokat értékelték. A rendezvényen fele­ségével együtt részt vett Geröly Tibor, a Művészetbarátok Egyesületének tit­kára is. Ezt követően Sport és közélet címmel olyan neves személyiségek tar­tottak előadást, akik annak idején vala­melyik sportágban kimagasló ered­ményt nyújtottak, majd közéleti em­berként vívtak ki maguk számára elis­merést, és szakszövetségi vezetőként a mai napig kapcsolatban állnak a sport­tal: Baráth Etele, Gémesi György, Gyarmati Dezső, Kovács Tamás és Gyárfás Tamás.__________________ a _I.............. ....._______I ■>.:...... ..........................: ■ * -— ..................■'..........................i.........--------------------I ............i.....>— ..........................I----.......................................................................... ... ■. E gyütt a hallgatók és az előadók. Az Európa Szabadegyetem kurzusain százötven fiatal társadalomtudós, közgazdász, jogász, tanár és politikus vett részt, a Kárpát-medence különböző tájairól. A rendezvényen Hámori Zoltán is dedikálta legújabb könyvét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom