Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Növény- és állatritkaságok a puszták buckáin Orgoványon hasonló természeti adottságok vannak mint a közel­ben található Bugacon. A térségi turizmus szervezett formái 1933- ban jelentek meg, 1976-ban hoz­ták létre a Kiskunsági Nemzeti Park Orgoványi Tájvédelmi Kör­zetét. Területe közel háromezer hektár Orgovány és Ágasegyháza között terül el. Területe láprétek­kel, mocsarakkal, kaszálókkal, homokbuckákkal, szikes pusz­tákkal tarkított. Szigorúan védett terület a Vá­ros-sziget, a Nyakvágó elnevezé­sű nádasok, valamint a Hollós­hegy, Pálinkás és Zsombóhát ne­vű borókás homokbuckák. Júni­usban teljesedik ki a homoki fló­ra, a pázsitfüvek között ott ékes­kedik azonban az árvalányhaj, felettük gubbasztanak az ősho­nos galagonyák, terpeszkednek a borókák, de éli világát a kökény és a fagyai is. Itt található a hazai ugartyúk- állomány jelentős részére. A ná­dasok leggyakoribb növénye a nádon kívül a káka, a gyékény, a sárga virágú bizinke, a füzény és a peszernye. Az állatvilágban is található ritkaság a térségben, 1973-ban itt találta meg Goz- mány László a kiveszettnek hitt Metelka-medvelepkéket. A turizmus fejlesztésének for­rása lehet a település külterüle­tén meglévő tanyasi életmód is. Az utóbbi öt évben jelentős számban vásároltak tanyát né­met, holland valamint svájci ál­lampolgárok is a faluban. A fent leírtak is bizonyítják, hogy valóban érdemes felkeresni Orgoványt. Az ide látogatóknak a helytörténeti múzeum, a katoli­kus és a református templom megtekintése után érdemes láto­gatást tenniük akár lófogatokkal a Kiskunsági Nemzeti Parkban, ahol közelebbről is megismerhe­tik a buckákat, borókásokat, szi­kes tavakat. Sőt aki teheti, ne hagyja ki a pusztában az ebédet sem. Az orgoványi specialitás a birkapörkölt. Egykoron pászto­rok lakta vidék volt, akiknek ked­venc ételeik közé tartozott a bir­kapörkölt, a tarhó és a fordított kása mellett. ■ A szőlő a megélhetésük A településen meghatározó a mezőgazdaság, az aktív dol­gozók több mint 60%-a ezzel keresi megélhetésének forrá­sát. Orgovány környékén jelentős szőlőültetvények találhatóak mintegy 9 ezer 600 hektáron, de ebből 3 ezer hektár a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik. Az ipari termelés sem most, sem ko­rábban nem volt meghatározó a községben. A községi rendezvé­nyek közül is kiemelkedik a Szü­reti Fesztivál, ahol a díszes foga­tok mellett a vendégek ízletes bo­rokat is megkóstolhatnak. Emel­lett állandó községi rendezvény­nek számít már a pónifogathajtó verseny, a falunap, az alkotótá­bor, és a főzőparti. A programok sorát egészítik ki a községben tartandó országos állat- és kirakodóvásárok is. A kereskedő Szárazná Sallai Ilona:- Születésem­től fogva Orgoványon élek. Minden ideköt: bará­tok, rokonok, gyökerek. Ti­zenkét évvel ezelőtt nyitottam meg saját zöldség-gyümölcs kereskedé­semet, a központban bérelek egy helyiséget. Nap mint nap több helybéli megfordul ná­lam, jókat beszélgetünk, vicce­lődünk. Nyugodt, csendes a mi településünk, talán egy kicsit zárkózott is, de így legalább ke­veset érzékelünk a nagyvilág zajából. Nagy örömömre szol­gál, hogy évente több nagy községi rendezvényt is szer­veznek. A falunap a legkedve­sebb számomra, amikor Orgo­vány apraja-nagyja megjelenik. Mulatunk, beszélgetünk. Ilyen­kor olyan rég nem látott isme­rősökkel is összefutok, akikkel a hétköznapokon nem. De szí­vesen elmegyek a többi ren­dezvényre js.____________ ■ A gondozónő Dér Istvánná:- Huszonegy éve dolgozom a polgármes­teri hivatalnál mint gondo­zónő. Nagyon sok emberrel vagyok napi kapcsolatba munkámból kifolyólag, főként idősekkel. Szinte mindenki is­mer, hiszen itt születtem, itt élek. Eleinte kerékpárral, majd motorral jártam a külterületet. Meglátogattam mindenkit, s ott segítettem nekik, ahol tudtam. Ma már egy szolgálati kocsival közlekedek keddenként és péntekenként, de igény esetén, akár mindennap. Nagyon sze­retem a munkám, örömmel végzem szeretett településün­kön. A munkámat az utóbbi hónapokban már jelzőrendsze­rek és telefonok is segítik, így szükség esetén rögtön tudnak riasztani a rászorult betegek. Igaz, hogy több lett a munkám, de nem panaszkodom, ha te­hetném még több időt töltenék velük. ■ Számos beruházás valósult meg az elmúlt hó­napokban Orgoványon. Bár nem nevezhetőek olyan nagy volumenűeknek, látványosaknak mint egy-egy nagyvárosi több százmilliós épít­kezés, de a község életében jelentős változást hoztak. Ez a tendencia a tervek szerint a jövő­ben folytatódni fog. Maszlik István polgármes­ter szeretné ha a település virágosabb, még ren­dezettebb és idegenforgalmi szempontból láto- gatottabbá válna az elkövetkező időszakban. MASZLIK ISTVÁN 1952-ben született Kecskeméten. 1977-től dolgozik az orgoványi polgármesteri hivatalnál, külön­böző beosztásokban. 2002 októ­berében választották meg Orgo­vány polgármesterének. Hobbija a festészet és a kertészkedés AZ EGÉSZSÉGHÁZ az 1980-as évek végén épült. Az orvosi rendelők mellett helyet ad a védőnői szol­gálatnak, a labornak és a fizikoterápia rendeléseknek. A szociális ellátás területén tanyagondnoki szolgá- lat és családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működik. __________________ ■ E gyütt semmi sem leheteüen Orgovány A település a Duna-Tisza közén a kiskunsági homokhátság déli részén Kecskeméttől 26 km-re fekszik. A megyeszékhelyről az 54-es úton közelíthető meg a legkönnyebben, a jakabszállási elágazás után bekötőút halad Orgoványig. A település sza­bálytalan hatszög alakú. • A község területén elvégzett ásatások leletei azt mutatják, hogy Orgovány a Kr.u. I-II. szá­zadtól lakott-település volt. Az elmúlt évszázadban többek kö­zött szarmatákra utaló nyomo­kat, római kori emlékeket, avar sírokat, Árpád-kori temető ma­radványait tárták fel. A település 1436 és 1505 között a halasi székhez tartozott, és kunok lak­ták.- A községi intézmények közül hol történtek a közelmúltban felújítások?- Örömmel számolhatok be róla, hogy a piac modernizálása megtörtént. Régóta húzódó prob­léma volt ez a település életé­ben, hiszen a csütörtöki piaci napokon több százan keresik fel a piacot a környező telepü­lésekről is. Felújítottuk az el­árusító-asztalokat és a vizes­blokkokat, így ma már minden előírásnak megfelelően műkö­dik. Emellett jelentősek voltak a régi iskolaépületben végzett építési munkálatok. A tetőszer- kezet felújításán kívül külső­belső javítások történtek. Vége­zetül kiemelném még a köz­pontban található park és kör­nyezete rendbetételét.- A közműveket tekintve milyen előrelépések történtek?- Több mint 90 százalékos részvétel mellett 2002-ben kiépült a szennyvízhálózat, a rendszer része az Izsák-Ágasegyháza-Orgovány közös be­ruházásnak. S 2003 tavaszától megoldódott a szi­lárdhulladék szállítása is Izsákkal és Jakabszál- lással közösen.- Az adatokat látva a lakosság száma csak kis mértékben csökkent.- Más településekkel szemben valóban szeren­csésebb helyzetben vagyunk. Az iskolai gyereklét­szám is csak néhány fővel csökkent. Orgoványon nem jellemző a munkanélküliség, bár a fiatalok egy része inkább a nagyvárosi életet tartja előny­ben. Két cipő- és egy lakatosüzem működik, akik több száz főt foglalkoztatnak, de mezőgazdaság­ból is sokan élnek.- Mekkora a település tanyás térsége?- Nagynak mondható, a lakos­ság egyharmada él tanyán. So­kan korszerűsítették otthonukat az elmúlt években, a parkosítás mellett a legtöbb helyen komfor- tosították is az épületeket. Az ön- kormányzat a Démász Rt. segít­ségével a külterületen már majd­nem mindenhol korszerűsítette a villanyhálózatot, szakaszosan, minden évben egy-egy dűlőben. Itt jegyezném meg azt is, hogy évek óta jól működik a tanya­gondnoki szolgálatunk is.- Végezetül milyen beruházások szerepelnek a tervei között?- Igaz új polgármester vagyok, de kis település lévén már mindenki régóta ismert. Az ajtóm min­dig nyitva áll a választóim előtt. Ha tudok segí­tek, s ötleteiket is szívesen fogadom. Szeretném ha a jövőben tovább folytatódnának az útépíté­sek, évente két utca aszfaltozását ütemeznénk be járdaépítésekkel párhuzamosan. S nagy hang­súlyt fektetnénk a falu rendezettségére, ehhez azonban a lakosság segítségére is szükségem lesz. De úgy érzem együtt semmi sem lehetetlen, s néhány éven belül Orgovány idegenforgalmi szempontból is vonzóbbá válik._____________■ A NÉPESSÉG VÁLTOZÁSA 2002. ÉV LAKOSSÁG SZÁMA: 3.554 Korosztály fő 0-17 754 18-60 2.060 _________614ŐI________740 2 003. ÉV LAKOSSÁG SZÁMA: 3.546 Korosztály fő 0-17 762 18-60 2.016 61-től 768 Forrás: polgármesteri hivatal_______________ Míg 1559-ben önálló község, 1649-ben már csak puszta, a tö­rök pusztítása nyomán. 1697-től kecskeméti bérlők bérlik, a Rá- kóczi-szabadságharc idején ha­di gyülekezőhely. 1745-től Kun- szentmiklós pusztája. Az 1890- es években kezdődik meg az úri birtokok parcellázása és 1901- ben önálló település lesz. • A település az 1919-es esemé­nyek nyomán vált ismertté, hi­szen a vörös uralom után a ki­végzések egyik fő színtere a község volt. A termelőszövetke­zetek szervezése 1948-ban kez­dődött meg, de a szakszövetke­zeti rendszer érte meg a rend­szerváltás idejét. 1956-ban szá­mottevő hadicselekmény a köz­ségben nem történt. 1960-1990 között megvalósult a közmű­vek, intézmények kiépítése, a mezőgazdaság biztos megélhe­tést adott a falunak á mostoha természeti adottságok ellenére. Jelenleg testvérvárosa nincs a településnek, de már kialakuló­ban van a németországi Pilsting városával. ■ A körzeti orvos Dr. Takács Katalin:- Törzsgyö­keres orgová- nyiként büsz­ke vagyok otthonomra, nagyon sze­retem az itte­ni nyugodt életvitelt. Egy nagyvárossal szemben vannak előnyei és hátrányai is a községnek. Ko­rábban 6 évig dolgoztam Kecs­keméten, de a szívem vissza­húzott. A falusi emberek men­talitása más, ezt csak az ismer­heti, aki kis közösségben él. Mi odafigyelünk egymásra. Mint háziorvos nekem még en­nél is különlegesebb szerep jut, hiszen velem a legféltet­tebb titkaikat, problémáikat is bizalommal megosztják a pách ensek. Én tiszteletben tartom ezeket, s ha tudok mindig segí­tek akár magánjellegű dolgok­ban is. Emellett a környék szépsége és jó levegője sem hasonlítható össze a zajos vá­rossal. Szeretnék mindig itt él­ni. ■ A vállalkozó Víg Gábor: Büszkén vallom, hogy orgoványi va­gyok. Mindig is itt éltem családom­mal. Úgy gondolom mindenki szereti azt, ahol felnőtt, ahová született, bár az gyakori, hogy felnőttként mégis elköltözik, de ettől még nem felejti el. Én is évekig morfondíroztam raj­ta, hogy munkahelyváltás vé­gett elhagyjam Orgoványt, de aztán hosszas latolgatás után mégis maradtam. Ennek ma már nagyon örülök. Sikeres vállalkozás vezetőjeként, ma 30 főnek nyújtok megélhetést a Lakforg Kft. keretein belül, ezzel az egyik legnagyobb vál­lalkozás vagyunk a községben. Fémipari tevékenységgel, me­zőgazdasági gépgyártással fog­lakozik immár 14 éve a cég, úgy érzem eredményességünk titka, hogy mint az életben, úgy a vállalkozásban is mindig előre nézek. ■ Országos sikerek a pónifogathajtásban Szabó Elek nagyon sok alkalommal állt már fel a dobogóra, több mint 40 serteg tulajdonosa. Amatőr szinten több mint hat év­vel ezelőtt honosodott meg Orgoványon Szabó Elek kezde­ményezésére a pónifogathajtás hagyománya, amelyet rövid időn belül siker koronázott. Évről évre több település csatlakozott a ver­senyekhez, az országos lovasszö­vetség felkarolta, majd megala­kult az I. Magyar Pónifogathajtó Egyesület. Minden évben több helyszínen rendezik meg a verse­nyeket, amelyen Szabó Elek és társa Csajbók Pál is több alka­lommal részt vett már. A bajnok­ság egyik helyszíne mind a mai napig természetesen az orgová- nyi futballpálya. ____________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom