Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-05 / 181. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Virág- és éremeső Az ezeregyszáz lelket számláló Géderlak 1997 óta készül tudatosan a versenyre. Tavaly első lett, így elnyerte a jogot, hogy képviselhesse hazánk falvait a nemzetközi versenyen, ahonnan arany oklevéllel térhetett haza. Az Entente Florale szervezet által megrendezett versengésben Géderlak képviselte Magyarországot a falvak kategóriájában. Az Európai Virágos Városok és Falvak versenyének tizenegy fős nemzetközi zsűrije és a Virágos Magyarországért mozgalom szervezőgárdája július 11-én járt Géderlakon. A több órás bejárás során arra is kíváncsiak voltak, összhangban vannak-e a község épületei és zöldterületei, együttműködik-e a település vezetése a helyi lakossággal, illetve Géderlak rendelkezik-e hosszú távú fásítási, virá- gosítási tervvel. A helyszíni bejárást követően Luke Griffin ír építész professzor, a zsűri elnöke úgy nyilatkozott, hogy „az elmúlt tíz évben nem látott még ilyen szép falut”. Az Amsterdam közelében fekvő, hetvenezer lakos Alphen aan den Rijn városában szeptember 14-én rendezett ünnepélyes díjkiosztón aztán kiderült, hogy a júliusi nyilatkozat nem puszta udvariassági formula volt: az átadáson megjelent négyfős géderlaki küldöttség ugyanis hatalmas tapsvihar közepette az aranydiplomát vehette át. Luke Griffin értékelésében külön megemlítette a géderlakiak vendégszeretetét, s azt a fogadtatást, amelyben részesítették őket. „Az eredmény közös munkánk gyümölcse, a dicsőség tehát mindenkié” - mondta a polgármester. ■ Színpompás virágkavalkád mindenütt. Aki a virágot szereti.. A település védelme és szépítése érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a Belügyminisztérium 2002 decemberében Kós Ká- roly-díjjal tüntette ki Géderlak Község Önkormányzatát. A belügyminiszteri rendelet értelmében három szakmai díj adományozható az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, valamint a települési és építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka elismerésére. Ezek egyike a Kós Károly-díj, melyet minden évben a neves építész születésnapján, azaz december 16-án adományoznak a településvédelem és a településszépítés területén kimagasló eredményt elért személyeknek, illetve szervezeteknek. A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom (a köztisztviselői illetmény- alap tizenötszöröse) is jár. Sill László polgármester hangsúlyozta: a díj a géderlakiak példás ösz- szefogásának, s annak a kömye- zetszépítő munkának köszönhető, melynek révén az egész ország, sőt Európa is megismerhette e kicsiny Duna menti település nevét. ■ Ahol győzött az összefogás Közös, kitartó és következetes munkával Géderlak elérte, hogy ma már a térség, sőt az ország egyik legszebb településeként tartják számon. Nem véletlenül ítélte oda az Európai Virágos Városok és Falvak nemzetközi versenyének zsűrije éppen Géderlaknak az aranyérmet. Sill László polgármester szerint a titok nyitja az összefogásban keresendő.- Milyen fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években?- Teljesen átalakítottuk, illetve felújítottuk a polgármesteri hivatalt, s ugyancsak új külsőt kapott a templom és környezete: új kerítést építettünk, bejáratot alakítottunk ki a templomkertbe; felújítottuk a filagóriát. Korszerűsítettük a ravatalozót, a művelődési házat és a közvilágítást. Nem csak a régi, elavult lámpatestek cseréjére került sor, hanem az áramszolgáltatóval közösen nyolcvan lámpával több világítótestet is telepítettünk. Példaértékűnek mondható a képviselő-testület és az egyház, illetve a helyi polgárvédelem és a tűzoltó egyesület együttműködése. Bár öregedő faluról van szó, Géderlakon nincs lakatlan ház, a megüresedő épületek ugyanis szinte azonnal vevőre találnak, ami biztató jel a jövőre nézve. Az általános iskolánk ezer négyzetméteres sportcsarnokkal és jól felszerelt számítás- technikai laborral rendelkezik. Az intézményben megvalósult a zene- és táncművészeti oktatás, s 2000-től részképesség-fejlesztő tevékenység zajlik. Korszerű, esztétikus óvodát építettünk, melynek hivatalos átadására 1999. május 20-án került sor. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy az óvoda játszóudvara példaértékű lehet idehaza és külföldön egyaránt. Ugyancsak büszkék vagyunk a Millenniumi Emlékparkra, amely méltó helyet és környezetet biztosít rendezvényeinkhez. Intézményeinket felújítottuk, rendezett temetővel, sportpályával, .kiépült szilárd útburkolattal rendelkezünk. Ugyanakkor továbbra is megvalósításra vár az SILL LÁSZLÓ 1943-ban született Úszódon. 1967- ben építőmesteri és tervezői képesítést szerzett Szegeden. 1969-től 1974-ig építési vállalkozóként dolgozott, majd a dunaszentbenedeki termelő szövetkezetben volt építésvezető és személyzeti vezető. 1985-től a rendszerváltásig látta el a község tanácselnöki teendőit. 1990-től a település polgármestere. 1990- ben felsőfokú humánpolitikai diplomát szerzett. Nős, négy felnőtt gyermek édesapja. A LAKOSSÁG LÉTSZÁMA: 2000-ben: 1117 fő 2001-ben: 1110 fő 2002-ben: 1107 fő 2002 SZAMOKBAN: Született: Elhunyt: Házasságkötések száma: Beköltözés: Elköltözés: Úszóddal és Benedekkel közös szennyvízprogram, melyre idén másodszor adtunk be pályázatot. Mivel a komphoz vezető út fenntartója a közútkezelő, a felújítás várat magára, mi tehát nem sokat tehetünk az ügyben. E téren több évtizedes lemaradást kellene behozni, hiszen az átkelő országos feladatot lát el, megyéket, országrészeket köt össze.- Hogyan kezdődött a virágosítás?- Tudatos munkával idestova tizennyolc éve dolgozunk azon, hogy Géderlak utcái és közterei megfeleljenek annak a belső értékrendnek, amit a helyi lakosság felállított és célként tűzött ki maga elé. Számtalan fafajt, örökzöldeket, lombhulla- tókat telepítettünk, sőt több apróbb parkot is kialakítottunk. Meggyőződésem, hogy nem annyira a parkosításra fordított összeg tette széppé a falut - hiszen a Paksi Atomerőmű Rt. és más cégek is több százezer forinttal segítik a virágosítást -, hanem az emberek munkája. Kitartó, következetes munkával, közös akarattal és összefogással jutottunk el idáig. A lakókon nem is annyira szociális segéllyel igyekszünk segíteni, inkább közmunkát ajánlunk számukra, sőt a kommunális adót is'mindenki ledolgozhatja. 9 17 3 27 30 Géderlak 1121-ben a Franciaországból (Premantré völgyéből) hazánk területére került szerzetesek és papok a kalocsai érsekséghez tartozó Gedir dombjára építettek prépostságot, melynek maradványait a mai templom alapozásakor találták meg. Géderlak 1775 körül két település, Gedír és Lak községből jött létre. (Gedír a jelenlegi település helye, Lak vi-. szont a Duna mellett, a Zádori- rév közelében volt található). • A folyó rendszeres áradásai elpusztították Lak települést, ezért át kellett települnie az úgynevezett Gedír dombra. így jött létre a mai település először Újlak, majd Géderlak néven. Az egykori Lak község helyét Pusztaiaknak nevezték el, és a mai napig is így hívják. Géder viszont már 1294 előtt is létezett. 1529-ben az erre vonuló török csapatok a Géder községet elpusztították. A XVII. században Géder 350 házzal nagyközségnek számított. • Az I. világháborúban ötvenheten haltak meg, emléküket a templom előtti emlékmű őrzi. AII. világháborúban a községet érintő harcok 1944. október 31-én fejeződtek be, 28-an haltak meg. • 1954. április 18-án tűzvész pusztított a faluban, és 6 lakóház megsemmisült. Az idősebbek a jelenlegi Tavasz utcát még ma is „Égett utcának” nevezik. Az 1960-as és 1970-es években épült ki a vezetékes ivóvízrendszer, a TSZ-székház, az Egészségház, és a Művelődési Ház. A lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. A ’90-es években nagyarányú fejlődésnek indult a település. • >N'\V_ Géderlaknak egyelőre nincs tesfi' vértelepülése. Jelenleg a német- országi Oberstadion településsel látszik körvonalazódni egy kapcsolat. Képviselő-testület: Berényi István, Farkas László, Katona György, Kovács Sándor, Horváth István (alpolgármester), Szűcs Gábomé, Vígh Sándor. Polgár- mester: Sill László. Jegyző: Czabainé Csada Márta (körjegyzőség). Díszpolgárok: (néhai) Bokor Lászlóné (több évtizedig tanított a faluban) , Sill László. ■ ÓVODA. Gédertak 50 személyes új óvodája a település egyik dísze, valóságos gyöngyszeme A sportember Katona György világéletében szerette a focit. Előbb játékosként és segítőként tette próbára képességeit, majd 1987-ben elvállalta a helyi sportegyesület elnöki teendőit. „Meglehetősen nehéz helyzetben volt akkoriban a géderlaki sport, ezért Spengler Gábor barátommal karöltve kísérletet tettünk a felfuttatására. Hat évet töltöttünk el a megye Il-es bajnokságban, 2001-ben azonban játékos- és pénzhiány miatt kénytelenek voltunk visszalépni. Egy évre rá bajnokok lettünk a megye Hibán, de nem tudtunk élni a feljutás jogával, 2003-ban pedig a harmadik helyen végeztünk.” m A jegyző Czabainé Csada Márta 1982-től dolgozik a hivatalban. Az elmúlt huszonegy évben megjárta a ranglétra valamennyi fokát: volt gazdálkodási- és igazgatási előadó, közben elvégezte az államigazgatási főiskolát, majd sikerrel pályázta meg a jegyzői állást. Géderlak és a szomszédos Ordas község 1997. január 1-től körjegyzőséget hozott létre. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a körjegyzőség mindkét település lakóinak megelégedésére működik, amit a visszajelzések is egyértelműen igazolnak” - ösz- szegezte az eddigi közös mun- ka eredményeit a jegyző. ■ Az iskolaigazgató Géderlak és Ordas 1997. szeptember 1- től Intézmény Irányító és Fenntartó Oktatási Társulást működtet. „Igyekszünk megragadni minden pályázati lehetőséget. Többször kaptunk támogatást Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítványtól. Büszkék vagyunk arra, hogy a megyei szakértő bizottságok elismerően nyilatkoznak az intézményben folyó munkáról, ami elsősorban Katonáné Kovács Krisztina fejlesztő pedagógus hozzáállásának és lelkiismeretességének köszönhető” - mondta Farkas Lászlóné iskola- igazgató, aki 1986 óta látja el az intézmény irányítását. ______■ A z önkéntes tűzoltó Kovács Sándor vas- és fémszerkezeti lakatosnak tanult, 1983- • ban előbb tiszteletdíjas, majd főállású művelődési ház igazgatóvá választották. ízig-vérig géderlaki lokálpatriótának vallja magát, jelenleg az önkormányzatnál dolgozik karbantartóként. Megalakulása óta tagja, 1993 óta pedig elnöke a helyi polgárőrségnek, 1972-ben lett önkéntes tűzoltó. 1979. május 1-től elvállalta és azóta is ellátja a tűzoltóegyesület parancsnoki teendőit, amivel valószínűleg kiérdemelte „a kalocsai térség legrégebben hivatalban lévő önkéntes parancsnoka”, (nem léte- ző) kitüntető címet, ■
