Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-16 / 191. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Mélykút Az 1580-as adódefter tünteti fel először Mélykutat lakott hely­nek. Az 1580-82-es adódefter 14, az 1590-91-es 25 adófizető házat mutat ki Mélykúton. Az adót nem fizetőkkel együtt 150-200 lakosa lehetett a községnek. • A következő fontosabb adat a községről az 1699-es összeírás­ban található. Milkuta - mint ahogy az összeírás említi - a ba­jai járásban fekszik Cunbaja és Jankovác között. Lakja 21 adófi­zető polgár és 5 felnőtt fiú. • Mélykút eredetmondája szerint a község helyén nagy erdőségek, kietlen pusztaságok voltak. Az erdőben vadállatok éltek. Egy­szer nagy szárazság sújtotta a vi­déket. Az emberek, állatok szen­vedtek a forróságtól. Az őzek rá­bukkantak a község jelenlegi központjában lévő mélyedésre, melyet bővizű forrás töltött meg. Az állatok nyomában az embe­rek is megjelentek, kezdetben szálláshelyeikre vitték a vizet. Később a tó partján letelepedtek. • Mélykút a Rákóczi-szabadság- harc alatt teljesen kihalt, lakat­lanná vált. Az 1720-as években azonban a község benépesedése lassan megindul. • Testvértelepülés. Mélykút ; és Ónfoitöfötía (volt ’-Jujjöiízláv/á)'; önköTfffáüyzatai f995.' |tíjilÜs 3- án kötöttek megállapodást. • A képviselő-testület: Gelányi Já­nos polgármester, Rasztik Tibor alpolgármester, Báics Ernő, Bor­széki Zoltán, Földes István, Fuszkó Attila, Holka István ta­nácsnok, Kovács Tamás tanács­nok, Lipka Mihály Péter, Dr. Márai László, Novák László, Puskás Lajos tanácsnok, Sári Ti­bor, dr. Sztantics Péter. Jegyző: Nagy János. nd MÉLYKÚT LÉLEKSZÁMA 1870 1910 1920 1947 1980 2000 2003 6239 fő 7759 fő 7425 fő 8700 fő 7123 fő 5981 fő 5860 fő Forrás: polgármesteri hivatal Első lépések a fejlődésben Több a virág, és negyven év után újra csobog a szökőkút. Ez rögtön feltűnik a községen át­utazónak. Persze ettől még korántsem jobb a mélykútiak életszínvonala, de kellemesebb a környezetük. Gelányi János megválasztásá­nak első intézkedései között elrendelte a köz­területek és a temető kitakarítását. A polgár- mester szerint a település jövőjét meghatá­rozhatja a termálvíz hasznosítása.- Mi ösztönözte arm, hogy polgármesternek in­duljon?- A közéleti munkába 1990-től kapcsolódtam be testületi tagként. Itt laktam, de soha nem itt dolgoztam, ennek ellenére beválasztottak, ez a mai napig megható számomra. Négy évvel ké­sőbb megemlítették, hogy polgármesternek kel­lene indulnom, de ezt első hallásra elutasítottam. A következő választás előtt többen ismét felvetet­ték az ötletet, de újra nemet mondtam, mert falu- gazdászi munkám lekötött. Ezt pedig nagyon szerettem, ezért újra képviselőnek indultam. Ta­valy új fent megkeresett egy társaság, amelynek a község szívügye volt és jelenleg is az. Nem vala­ki ellen, hanem Mélykútért indultam. Ezt a mai Egy1 jbbb, tjsztálpb fejlődő telepü­lést száBefnénk kialakítani! Az első lépéseket már megtettük.- Melyek voltak ezek?- A közterületeken jókora változás látható, mindenhol. Több a virág, kevesebb a szemét. Több mint ötven teherautónyi szemetet hord- tunk el a terekről, utcákról. Azután következett a közterületek újra füvesítése, lomtalanítása és a folyamatos takarítás. A virágosítás a községi kasszának még 100 ezer forintjába sem került. Ezt sokan kétségbe vonják, ám a többi adomá­nyokból jött össze, a lakosság összefogásával. Most egy fásítási, fapótlási akciót hirdettem meg, főleg a Széchenyi út kiszáradt fáinak a pótlására várjuk az ajánlatokat.- Milyen pénzügyi helyzetben van a település?- Egy elég jó egyensúlyban levő önkormányza­tot vettem át. Tehát pénzügyileg majdnem nullás volt a mérleg. Az ez évi finanszírozás minket is sújt, nem kapjuk meg a működtetéshez szüksé­ges pénzt, a növekményt elviszik a központi bér­emelések. Nagyon kevés önkormányzat tud pá­lyázni a kiírt feltételek miatt. A hiány harminc százalékát kaptuk meg. A többit elő kell terem­teni, különben nem tudunk fejleszteni. Be kell GELÁNYI JÁNOS 1951-ben született Mélykúton. 1969-ben a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Techni­i kumban végzett. 1972-ben Kapos­váron üzemmérnöki, 1989-ben Mosonmagyaróváron általános agrármérnöki diplomát szerzett. 1972-től agro­nómus a Tataházi Tsz.-ben. 1994-től falugaz­dász. 2002-től polgármester. Nős, két felnőtt gyermek édesapja. vonnunk a gázkötvényeket. Megpróbálunk olyan pályázatokon indulni, amelyeknél alacsony mér­tékű saját erő szükségeltetik, így szeretnénk három-négyszerezni a gázkötvények értékét.- Milyen rövid és közép távú fejlesztések előtt áll Mélykút?- Fő tervünk a termálvíz kínálta lehetőségek minél jobb kihasználása. Három kúttal rendelke­zünk, ebből egy föltárt, másik kettő még nem. Az egyikben a víz nyolcvan fokos és több tucat be­tegséget gyógyít. Megoldandó a csatornázás, a tervek az előző ciklusban elkészültek. Most cím­zett támogatásra pályázunk. A beruházást azon­ban csak akkor tudjuk megkezdeni, ha a megfe­lelő fedezet rendelkezésre áll. Rövid távú tervünk még az intézményeink felújítása, korszerűsítése. Évente egy buszmegállót szeretnénk kiépíteni a meglévők helyett.- Az időskorúak és a külterületen élők mire számíthatnak ?- A gondozási központ férőhelyeinek számát szeretnénk növelni. Gazdaságossági szempontból is kedvezőbb lenne 30 fős intézményt működtet­ni. Ráadásul igény is van rá. A szociális ellátásban fontos elem a jelzőrendszeres - mindennapi szó- használattal „nyakláncos” - riasztórendszer mű­ködtetése, amibe bekapcsolódtunk. Ez nem csu­pán egészségügyi szociális szempontból növelhe­ti az emberek biztonságérzetét. Nem csak az idő­seket érinti, hogy szeretnénk növelni a rendőrség létszámát és megújítani a polgárőrség munkáját. Még akkor is, ha az utóbbi időben lényegesen csökkent a bűncselekmények száma. Együttmű­ködünk a határőrséggel is. Nem csupán a közvet­lenül érintettek számára fontos , hogy a csökkent munkaképességűek számára 25 fővel nőtt a mun- kahelyek száma a községben. _______________■ A festőművész plébános A mélykúti fiú gyermekkorá­tól szenvedélyesen rajzol, az érettségi után mégsem a kép­zőművészeti főiskolára jelent­kezik, hanem a kalocsai sze­mináriumba. Prokop Pétert 1942-ben szentelik pappá. Három év lelkipásztori munka után főpásztora Budapestre kül­di, a képzőművészeti főiskolára. Tanárai közül Prokop Péter ma is tisztelettel emlékezik az akvarel- lista Elekfy Jenőre, a kubisztikus Kmetty Jánosra, Barcsay Jenő művészeti óráira és mértani kom­pozíciókra épülő konstruktív fes­tészetére. Nagy hatással van rá Aba-Novák Vilmos művészete is. Főiskolás évei alatt a VI. kerületi Vörösmarty utcai fiúkollégium nevelője. Ekkor festi a kápolna ma is látható, az Utolsó vacsorát ábrázoló falképét. 1948-ban IV. évfolyamos, amikor az uralomra jutott ateista diktatúra eltávolítja a főiskolákról az egyházi szemé­lyeket. Folytatja vidéki lelkipász­tori munkáját. S egykori tanára, Belon Gellért sükösdi plébános megbízásából elkészíti temploma szentély-freskóját. Ez a nagysza­bású, pompás mű hozza meg szá­mára az első szakmai elismerést. 1956 telén Rómába megy, itt szerez festőművészi diplomát a Római Képzőművészeti Akadé­mián. 1964-ig a Római Magyar Akadémia Pápai Intézetében la­kik, a Via Giulia 1. szám alatt. Itt töltött éveinek emlékei az intézet kápolnájának freskói. Jól látható e képeken, - amely a 2000 éves kereszténység apoteózisa - hogy mit jelentett számára az egyete­mes európai képzőművészettel való személyes találkozás. Külö­nösen Simone Martini, Botticelli, Klee és Picasso, a vonal művé­szetóriásainak lírai világa töltötte el nagy csodálattal. De nem keve­sebb rajongással szívta magába Michelangelo művészi erejét. Rómában a legnagyobb szabá­sú művészeti alkotása a Prima Porta-i apácazárda hatalmas mo­dern templomának teljes belső díszítése, az óriási freskóképek, üvegablakok és a berendezés ter­vezése. De nem kevésbé jelentős a római Szent István zarándok­ház 1975-re elkészült művészi együttese. A kápolna freskói a magyar és az egyetemes egyház szentjeinek művészi megjeleníté­sével, az üvegablakok passió-ké­pei és a bejárat feletti ablak Szent István király ábrázolása Prokop Péter kiemelkedő művészeti együttese. Ugyanilyen művészi áhítattal festette meg Mélykúton, szülőfa­lujában a Szent Erzsébet-temp- lom hármas oltárképét. Fenyő Miksa és a Nyugat Fenyő Miksa 1877. december 8- án látta meg a napvilágot. Ön­életrajzának címe: Mélykút, a vi­lág közepe. Az esszéíró, kritikus, politikai és közgazdasági író a jogi tanulmányai elvégzése után ügyvédi pályára lépett. A Nyugat egyik alapító tagja 1908-ban. Szerkesztőségbeli társai közé tartozott Babits, Ady, és Móricz Zsigmond is. A II. világháború alatt a németek bevonulása után Budapesten bujkált. 1948-ban Rómába, majd Párizsba, végül 1953-ban New Yorkba költözött. Bécsbe települt 1970-ben. Ön­életrajzi írása folytatásban Mün­chenben jelent meg, de magya­rul elküldte a mélykúti könyvtár­ba is. így ír szülőfalujáról: „A ház, melyben laktunk, a miénk volt: huszonöt éves koromig éle­tem kalandos álom-útjainak ki­kötője, ahová vakációra mindig boldogan tértem vissza. Álmodó gyerek voltam, s igazán szépeket álmodni csak Mélykúton, a szü­lőházban lehetett...” ■ Szvetnik és a Szent Korona Ma is fölvidulnak az idősebb mélykútiak és környékbeliek, ha Szvetnik Joachim nevét hallják. Hajdani mulatságok öröme fényezi tekintetüket. „Joák" zenekarával megszám­lálhatatlan lakodalomban, szüreti bálon, farsangi vigasságon muzsikált. Szinte minden hangszer engedelmesen szolgálta. Őstehetség, illik rá ez a meghatározás. Bizonyára jó zenész lett volna, de restaurátorként a legkiválóbbak között tartják számon. Budapes­ten élt, de hazájának Mélykutat tekintette. Szvetnik Joachim, Kossuth-díjas ötvös-restaurátor, 1927. május 30- án született Mélykúton. A Képző- művészeti Főiskola szobrász sza­kán kezdett 1951-ben, de átkerült az Iparművészeti Főiskolára, ahol 1957-ben mint tervező ötvösmű­vész végzett. Ezt követően meg­bízták az Eszterházy-kincsek res­taurálásával. Tizenhat évnyi ke­mény munka következett. Min­den szakmaértő szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy lehet-e egyáltalán újra csodálatossá vará­zsolni az összelapított tárgyakat? Bebizonyosodott: lehet. Szvetnik Joachim győzött! Ezek után kül­földi múzeumok is igénybe vet­ték munkáját. Hazai és nemzet­közi eredményei alapján 1977- ben részt vett abban a bizottság­ban, amelynek feladata volt az USA-ban őrzött magyar koroná­zási jelvények azonosítása, vizs­gálata, ennek alapján a jelvények hazaszállításának előkészítése. A restaurálással kapcsolatos mód­szerekről tanulmánya jelent meg a Múzeumi Évkönyvben és más szaklapokban. 1980-ban előadást tartott a Nürnbergi Nemzetközi Restaurátor Kongresszuson a roncstárgyak helyreállítási mód­szereiről. Mestermunkáiból 1987. októberében nyílt kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Álla­munk Kossuth-díjjal minősítette élete munkáját. 1988. március 20- án hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el Baján. Mindig azt tervezte, hogy érett korában, mire össze tudja hozni saját műhelyét, felhagyva a resta­urátori munkával, önálló alkotó- művészként dolgozik tovább. A terv megvalósítását prózai okok miatt kellett sokáig elodázni. Nem tellett önálló műhelyre, de még saját lakásra sem - adódott viszont igazi művészi és szakmai feladat vagy inkább kihívás, amely nem hagyta szabadulni. Első sikerei után sokszor nyílt lehetősége arra, hogy külföldön folytassa munkáját. Jól fizető megbízásnál, nemzetközi szak­mai hírnévnél mindig fontosabb volt számára, hogy az éppen fél­ben lévő itthoni tárgyakat befe­jezze. A szakmai-művészi hírne­vet a hazában és a nagyvilágban megteremtette az első két évti­zed, a harmadik táján a rég vá­gyott önálló munkához a kellő háttér is összeállt. De ezzel egy időben eljött a betegség is. Á szobrász tervei tervek maradtak, s az ötvös sem forgat már szer­számot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom