Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-16 / 191. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Mélykút Az 1580-as adódefter tünteti fel először Mélykutat lakott helynek. Az 1580-82-es adódefter 14, az 1590-91-es 25 adófizető házat mutat ki Mélykúton. Az adót nem fizetőkkel együtt 150-200 lakosa lehetett a községnek. • A következő fontosabb adat a községről az 1699-es összeírásban található. Milkuta - mint ahogy az összeírás említi - a bajai járásban fekszik Cunbaja és Jankovác között. Lakja 21 adófizető polgár és 5 felnőtt fiú. • Mélykút eredetmondája szerint a község helyén nagy erdőségek, kietlen pusztaságok voltak. Az erdőben vadállatok éltek. Egyszer nagy szárazság sújtotta a vidéket. Az emberek, állatok szenvedtek a forróságtól. Az őzek rábukkantak a község jelenlegi központjában lévő mélyedésre, melyet bővizű forrás töltött meg. Az állatok nyomában az emberek is megjelentek, kezdetben szálláshelyeikre vitték a vizet. Később a tó partján letelepedtek. • Mélykút a Rákóczi-szabadság- harc alatt teljesen kihalt, lakatlanná vált. Az 1720-as években azonban a község benépesedése lassan megindul. • Testvértelepülés. Mélykút ; és Ónfoitöfötía (volt ’-Jujjöiízláv/á)'; önköTfffáüyzatai f995.' |tíjilÜs 3- án kötöttek megállapodást. • A képviselő-testület: Gelányi János polgármester, Rasztik Tibor alpolgármester, Báics Ernő, Borszéki Zoltán, Földes István, Fuszkó Attila, Holka István tanácsnok, Kovács Tamás tanácsnok, Lipka Mihály Péter, Dr. Márai László, Novák László, Puskás Lajos tanácsnok, Sári Tibor, dr. Sztantics Péter. Jegyző: Nagy János. nd MÉLYKÚT LÉLEKSZÁMA 1870 1910 1920 1947 1980 2000 2003 6239 fő 7759 fő 7425 fő 8700 fő 7123 fő 5981 fő 5860 fő Forrás: polgármesteri hivatal Első lépések a fejlődésben Több a virág, és negyven év után újra csobog a szökőkút. Ez rögtön feltűnik a községen átutazónak. Persze ettől még korántsem jobb a mélykútiak életszínvonala, de kellemesebb a környezetük. Gelányi János megválasztásának első intézkedései között elrendelte a közterületek és a temető kitakarítását. A polgár- mester szerint a település jövőjét meghatározhatja a termálvíz hasznosítása.- Mi ösztönözte arm, hogy polgármesternek induljon?- A közéleti munkába 1990-től kapcsolódtam be testületi tagként. Itt laktam, de soha nem itt dolgoztam, ennek ellenére beválasztottak, ez a mai napig megható számomra. Négy évvel később megemlítették, hogy polgármesternek kellene indulnom, de ezt első hallásra elutasítottam. A következő választás előtt többen ismét felvetették az ötletet, de újra nemet mondtam, mert falu- gazdászi munkám lekötött. Ezt pedig nagyon szerettem, ezért újra képviselőnek indultam. Tavaly új fent megkeresett egy társaság, amelynek a község szívügye volt és jelenleg is az. Nem valaki ellen, hanem Mélykútért indultam. Ezt a mai Egy1 jbbb, tjsztálpb fejlődő települést száBefnénk kialakítani! Az első lépéseket már megtettük.- Melyek voltak ezek?- A közterületeken jókora változás látható, mindenhol. Több a virág, kevesebb a szemét. Több mint ötven teherautónyi szemetet hord- tunk el a terekről, utcákról. Azután következett a közterületek újra füvesítése, lomtalanítása és a folyamatos takarítás. A virágosítás a községi kasszának még 100 ezer forintjába sem került. Ezt sokan kétségbe vonják, ám a többi adományokból jött össze, a lakosság összefogásával. Most egy fásítási, fapótlási akciót hirdettem meg, főleg a Széchenyi út kiszáradt fáinak a pótlására várjuk az ajánlatokat.- Milyen pénzügyi helyzetben van a település?- Egy elég jó egyensúlyban levő önkormányzatot vettem át. Tehát pénzügyileg majdnem nullás volt a mérleg. Az ez évi finanszírozás minket is sújt, nem kapjuk meg a működtetéshez szükséges pénzt, a növekményt elviszik a központi béremelések. Nagyon kevés önkormányzat tud pályázni a kiírt feltételek miatt. A hiány harminc százalékát kaptuk meg. A többit elő kell teremteni, különben nem tudunk fejleszteni. Be kell GELÁNYI JÁNOS 1951-ben született Mélykúton. 1969-ben a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Technii kumban végzett. 1972-ben Kaposváron üzemmérnöki, 1989-ben Mosonmagyaróváron általános agrármérnöki diplomát szerzett. 1972-től agronómus a Tataházi Tsz.-ben. 1994-től falugazdász. 2002-től polgármester. Nős, két felnőtt gyermek édesapja. vonnunk a gázkötvényeket. Megpróbálunk olyan pályázatokon indulni, amelyeknél alacsony mértékű saját erő szükségeltetik, így szeretnénk három-négyszerezni a gázkötvények értékét.- Milyen rövid és közép távú fejlesztések előtt áll Mélykút?- Fő tervünk a termálvíz kínálta lehetőségek minél jobb kihasználása. Három kúttal rendelkezünk, ebből egy föltárt, másik kettő még nem. Az egyikben a víz nyolcvan fokos és több tucat betegséget gyógyít. Megoldandó a csatornázás, a tervek az előző ciklusban elkészültek. Most címzett támogatásra pályázunk. A beruházást azonban csak akkor tudjuk megkezdeni, ha a megfelelő fedezet rendelkezésre áll. Rövid távú tervünk még az intézményeink felújítása, korszerűsítése. Évente egy buszmegállót szeretnénk kiépíteni a meglévők helyett.- Az időskorúak és a külterületen élők mire számíthatnak ?- A gondozási központ férőhelyeinek számát szeretnénk növelni. Gazdaságossági szempontból is kedvezőbb lenne 30 fős intézményt működtetni. Ráadásul igény is van rá. A szociális ellátásban fontos elem a jelzőrendszeres - mindennapi szó- használattal „nyakláncos” - riasztórendszer működtetése, amibe bekapcsolódtunk. Ez nem csupán egészségügyi szociális szempontból növelheti az emberek biztonságérzetét. Nem csak az időseket érinti, hogy szeretnénk növelni a rendőrség létszámát és megújítani a polgárőrség munkáját. Még akkor is, ha az utóbbi időben lényegesen csökkent a bűncselekmények száma. Együttműködünk a határőrséggel is. Nem csupán a közvetlenül érintettek számára fontos , hogy a csökkent munkaképességűek számára 25 fővel nőtt a mun- kahelyek száma a községben. _______________■ A festőművész plébános A mélykúti fiú gyermekkorától szenvedélyesen rajzol, az érettségi után mégsem a képzőművészeti főiskolára jelentkezik, hanem a kalocsai szemináriumba. Prokop Pétert 1942-ben szentelik pappá. Három év lelkipásztori munka után főpásztora Budapestre küldi, a képzőművészeti főiskolára. Tanárai közül Prokop Péter ma is tisztelettel emlékezik az akvarel- lista Elekfy Jenőre, a kubisztikus Kmetty Jánosra, Barcsay Jenő művészeti óráira és mértani kompozíciókra épülő konstruktív festészetére. Nagy hatással van rá Aba-Novák Vilmos művészete is. Főiskolás évei alatt a VI. kerületi Vörösmarty utcai fiúkollégium nevelője. Ekkor festi a kápolna ma is látható, az Utolsó vacsorát ábrázoló falképét. 1948-ban IV. évfolyamos, amikor az uralomra jutott ateista diktatúra eltávolítja a főiskolákról az egyházi személyeket. Folytatja vidéki lelkipásztori munkáját. S egykori tanára, Belon Gellért sükösdi plébános megbízásából elkészíti temploma szentély-freskóját. Ez a nagyszabású, pompás mű hozza meg számára az első szakmai elismerést. 1956 telén Rómába megy, itt szerez festőművészi diplomát a Római Képzőművészeti Akadémián. 1964-ig a Római Magyar Akadémia Pápai Intézetében lakik, a Via Giulia 1. szám alatt. Itt töltött éveinek emlékei az intézet kápolnájának freskói. Jól látható e képeken, - amely a 2000 éves kereszténység apoteózisa - hogy mit jelentett számára az egyetemes európai képzőművészettel való személyes találkozás. Különösen Simone Martini, Botticelli, Klee és Picasso, a vonal művészetóriásainak lírai világa töltötte el nagy csodálattal. De nem kevesebb rajongással szívta magába Michelangelo művészi erejét. Rómában a legnagyobb szabású művészeti alkotása a Prima Porta-i apácazárda hatalmas modern templomának teljes belső díszítése, az óriási freskóképek, üvegablakok és a berendezés tervezése. De nem kevésbé jelentős a római Szent István zarándokház 1975-re elkészült művészi együttese. A kápolna freskói a magyar és az egyetemes egyház szentjeinek művészi megjelenítésével, az üvegablakok passió-képei és a bejárat feletti ablak Szent István király ábrázolása Prokop Péter kiemelkedő művészeti együttese. Ugyanilyen művészi áhítattal festette meg Mélykúton, szülőfalujában a Szent Erzsébet-temp- lom hármas oltárképét. Fenyő Miksa és a Nyugat Fenyő Miksa 1877. december 8- án látta meg a napvilágot. Önéletrajzának címe: Mélykút, a világ közepe. Az esszéíró, kritikus, politikai és közgazdasági író a jogi tanulmányai elvégzése után ügyvédi pályára lépett. A Nyugat egyik alapító tagja 1908-ban. Szerkesztőségbeli társai közé tartozott Babits, Ady, és Móricz Zsigmond is. A II. világháború alatt a németek bevonulása után Budapesten bujkált. 1948-ban Rómába, majd Párizsba, végül 1953-ban New Yorkba költözött. Bécsbe települt 1970-ben. Önéletrajzi írása folytatásban Münchenben jelent meg, de magyarul elküldte a mélykúti könyvtárba is. így ír szülőfalujáról: „A ház, melyben laktunk, a miénk volt: huszonöt éves koromig életem kalandos álom-útjainak kikötője, ahová vakációra mindig boldogan tértem vissza. Álmodó gyerek voltam, s igazán szépeket álmodni csak Mélykúton, a szülőházban lehetett...” ■ Szvetnik és a Szent Korona Ma is fölvidulnak az idősebb mélykútiak és környékbeliek, ha Szvetnik Joachim nevét hallják. Hajdani mulatságok öröme fényezi tekintetüket. „Joák" zenekarával megszámlálhatatlan lakodalomban, szüreti bálon, farsangi vigasságon muzsikált. Szinte minden hangszer engedelmesen szolgálta. Őstehetség, illik rá ez a meghatározás. Bizonyára jó zenész lett volna, de restaurátorként a legkiválóbbak között tartják számon. Budapesten élt, de hazájának Mélykutat tekintette. Szvetnik Joachim, Kossuth-díjas ötvös-restaurátor, 1927. május 30- án született Mélykúton. A Képző- művészeti Főiskola szobrász szakán kezdett 1951-ben, de átkerült az Iparművészeti Főiskolára, ahol 1957-ben mint tervező ötvösművész végzett. Ezt követően megbízták az Eszterházy-kincsek restaurálásával. Tizenhat évnyi kemény munka következett. Minden szakmaértő szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy lehet-e egyáltalán újra csodálatossá varázsolni az összelapított tárgyakat? Bebizonyosodott: lehet. Szvetnik Joachim győzött! Ezek után külföldi múzeumok is igénybe vették munkáját. Hazai és nemzetközi eredményei alapján 1977- ben részt vett abban a bizottságban, amelynek feladata volt az USA-ban őrzött magyar koronázási jelvények azonosítása, vizsgálata, ennek alapján a jelvények hazaszállításának előkészítése. A restaurálással kapcsolatos módszerekről tanulmánya jelent meg a Múzeumi Évkönyvben és más szaklapokban. 1980-ban előadást tartott a Nürnbergi Nemzetközi Restaurátor Kongresszuson a roncstárgyak helyreállítási módszereiről. Mestermunkáiból 1987. októberében nyílt kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Államunk Kossuth-díjjal minősítette élete munkáját. 1988. március 20- án hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el Baján. Mindig azt tervezte, hogy érett korában, mire össze tudja hozni saját műhelyét, felhagyva a restaurátori munkával, önálló alkotó- művészként dolgozik tovább. A terv megvalósítását prózai okok miatt kellett sokáig elodázni. Nem tellett önálló műhelyre, de még saját lakásra sem - adódott viszont igazi művészi és szakmai feladat vagy inkább kihívás, amely nem hagyta szabadulni. Első sikerei után sokszor nyílt lehetősége arra, hogy külföldön folytassa munkáját. Jól fizető megbízásnál, nemzetközi szakmai hírnévnél mindig fontosabb volt számára, hogy az éppen félben lévő itthoni tárgyakat befejezze. A szakmai-művészi hírnevet a hazában és a nagyvilágban megteremtette az első két évtized, a harmadik táján a rég vágyott önálló munkához a kellő háttér is összeállt. De ezzel egy időben eljött a betegség is. Á szobrász tervei tervek maradtak, s az ötvös sem forgat már szerszámot.
