Petőfi Népe, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-12 / 187. szám

PETŐ F I NÉP E ALMANACH Szent Jakab, a névadó Fajszon az elmúlt években több rendezvény is meghono­sodott, de az emberek talán egyiket sem érzik annyira magukénak, mint a Jakab- napi ünnepséget. Fajszon található az ország leg­nagyobb kishalász szövetkezete, így annak idején, amikor arról kellett dönteni, kiről, illetve miről nevezzék el a falunapi ünnepsé­get, egyértelműnek tűnt, hogy a halászok védőszentjének tiszte­letére Jakab-napnak keresztelik el a rendezvényt. Ahhoz azon­ban, hogy az ünnep igazán meg­gyökeresedjen, szükség volt a la­kosság összefogására és arra a lelkes hozzáállásra, amely a kez­detektől jellemezte a rendezvény megszervezését és lebonyolítá­sát. Helyszínéül a kompkikötő melletti hangulatos füves terüle­ten felállított színpad és annak környéke szolgál. Az önfeledt ki- kapcsolódást különféle tréfás ve­télkedők, szórakoztató progra­mok, kulturális, táncos-zenés rendezvények garantálják. A szervezők igyekeznek úgy össze­állítani az egész napos progra­mot, hogy minden korosztály megtalálja a kedvére való szóra­kozási, kikapcsolódási lehetősé­get. Idén nyolcadik alkalommal gyűlt össze a falu apraja-nagyja, vendégek, rokonok, ismerősök és leszármazottak, hogy együtt töltsenek egy feledhetetlen na­pot. A rendezvény egyik leglátvá­nyosabb momentuma minden al­kalommal a horgászok és a vadá- szok összecsapása. ___________§ F ÁJSZ FEJEDELEM. Szépen illeszkedik környezetébe az a fehér márványszobor, amelyet a település névadója, Fájsz fejedelem tiszteletére emeltek a községházával szemben kialakított téren. ■ Komp helyett kishajó Az új Duna-híd megépítésé­vel kérdésessé vált a Fájsz és Fadd-Dombori között közle­kedő komp jövőbeni sorsa. Az illetékes minisztériummal folytatott tárgyalások után a helyi önkormányzat úgy dön­tött, hogy 2003-ban minden­képpen megpróbálja fenntar­tani a kompot. A Beszédes Józsefről elnevezett dunaföldvári átkelőtől délre ed­dig mindössze egyetlen - a bajai Türr István híd - állt az utazókö­zönség rendelkezésére, ha át sze­retett volna jutni az Alföldről a Dunántúlra. A két híd közti részt a géderlaki, a gerjeni, illetve a fajszi komp látta el. Gyökeres változást hozott azonban a július 4-én hivatalosan is átadott, Szent Lászlóról elnevezett új Duna-híd, amelynek birtokba vétele után kérdésessé vált a fajszi, sőt a ger­jeni komp jövőbeni sorsa. Mivel a forgalom gyakorlatilag teljes egészében átterelődött az új híd­ra, a két dunai átkelőpontot (Gerjen és Fájsz) választó jármű­vek száma drasztikusan lecsök­kent. Olyannyira, hogy ma már csak azok veszik igénybe a két komp szolgáltatásait, akik Faddra vagy Gerjenbe járnak át nap­számba, piacozni vagy a dom­bon üdülőtelepre nyaralni. A vi­szonylag magas rezsiköltség mi­att a kompot bérlőként üzemelte­tő vállalkozó, Molnár Sándor ab­ban bízik, hogy a két átkelő kö­zül sikerül legalább az egyiket megtartani. A fajszi önkormány­zat már megrendelte azt a pályá­zati és önkormányzati pénzből vásárolt harminc személyes kis­hajót, melynek üzembe helyezé­sével sétahajózásra, illetve hosz- szabb dunai kirándulásokra lesz lehetőség. __________________■ E zer esztendő a Duna mentén A Fájsz fejedelem nevét viselő, mintegy két­ezer lelkes település lakói méltán lehetnek büszkék községük múltjára, az eddig elért eredményekre. A maga nemében egyedülálló a páratlanul szép, majd' egy évszázados, neo- román stílusban épült templom, amely har­monikus egységet alkot a szomszédos község­házával. Illés József polgármestert az elmúlt évek eredményeiről és a tervekről kérdeztük.- Milyen beruházások valósultak meg az elmúlt években?- Az itt élő emberek szorgalmának, tisztessé­gének és kitartó munkájának köszönhetően je­lentős eredményeket könyvelhetünk el. Másfél évvel ezelőtt megvalósult a Dusnokkal közös szennyvízberuházás, kiépült a szennyvízelveze­tő rendszer, ami hosszú távon megoldja a község szennyvízkezelését. Jelenleg körülbelül ötven százalékos a rákötés, de mindent megteszünk azért, hogy minél többen rácsatlakozzanak. Az önkormányzat és intézményei zökkenőmente­sen működnek, nincsenek hiteleink, igyekszünk a lehetőségeink és a korlátáink figyelembe vételé­vel gazdálkodni. A rendszer- váltás után szilárd burkolatot kaptak a község útjai, ezek fel­újítását folyamatosan végez­zük. Büszkék vagyunk arra, hogy megépült a komphoz ve­zető elkerülő út, elkészült a tornacsarnokunk, felújítottuk az intézményeinket, a lakossá­got pedig igyekszünk minél ki­sebb adóval terhelni.- Milyen reményeket fűznek az új Duna-hídhoz?- Meg vagyunk győződve arról, hogy a híd hozzájárul a térség gazdaságának fellendülésé­hez. Ugyanakkor érdekességként szeretném megjegyezni, hogy most már Tolna megye szék­helye közelebb van hozzánk, mint Bács-Kiskuné: Kecskemét 105 kilométerre van tőlünk, Szek- szárd pedig mindössze 30-ra. Úgy vélem, ennek elsősorban a munkalehetőségek szempontjából van jelentősége. Elismerés illeti Fájsz lakosságát, hiszen elsősorban nekik okozott kellemetlensé­ILLÉS JÓZSEF 1948-ban született Dusnokon. A kiskunhalasi mezőgazdasági szak- középiskola levelező szakán érett­ségizett. 1982-ben a szarvasi Me­zőgazdasági Főiskolán szerzett növénytermesztési mérnöki diplo­mát. 21 évig a fajszi Kék Duna MGTSZ-nél dolgo­zott különböző beosztásokban. 1990-től Fájsz polgármestere, emellett mezőgazdasági vállalko­zóként 130 hektáron gazdálkodik. Nős, két fel­nőtt gyermek édesapja, egy unokája van. get az építkezés. Mivel a munkások többségének Fajszon volt a szálláshelye, a kivitelezők a védgá- tat használták, azon jártak nap mint nap. Bőven kijutott tehát a kellemetlenségből, a fajsziak azonban türelmesek voltak, mert tudták, hogy egy olyan ügyről van szó, amely mindannyiunk érdekeit szolgálja. Ugyanakkor szomorúan vet­tük tudomásul, hogy az általunk javasolt nevet - Fájsz fejedelem hídja - az illetékesek elutasítot­ták. A lényeg ettől persze mit sem változik, hiszen az a fon­tos, hogy gazdagabbak lettünk egy szépen és jól megépített lé­tesítménnyel, amely megyéket, országrészeket köt össze.- Milyen terveik vannak a jö­vőre nézve?- Az új híd megépülésével új elvárások is felmerültek a la­kosság részéről. A távlati terve­ink között egy kerékpárút és egy új út megépítése is szere­pel, amit pályázati pénzből szeretnénk megvaló­sítani. Ez annál is inkább fontos, mivel Kórodi Mária (korábbi) környezetvédelmi és vízügyi mi­niszter március 22-én adta át a bajai és a fajszi híd között az árvízvédelmi töltésen megépült ke­rékpárút utolsó - 3,8 kilométer hosszú - szaka­szát. Szeretnénk, ha megépülne a csapadékvíz­elvezető és -tározó, és ha sikerülne felújítani a polgármesteri hivatalt. A TELEPÜLÉS LÉLEKSZAlHA 2000-ben: 2003 fő 2001-ben: 1982 fő 2002-ben: 1965 fő A 2002-ES ÉV SZÁMOKBAN: Születtek: 20 Elhunytak: 28 Házasságkötések száma: 7 A helytörténész Energikus, dolgos hét­köznapokat él meg dr. Nagy Endre nyugal­mazott tanár, Fájsz község történetének szakavatott is­merője, aki több mint három évtizeden át tanított a helyi iskolában. Habi­tusára jellemző, hogy noha a XX. század történelmének viha­rai alaposan próbára tették, ta­nári diplomát szerzett a szegedi egyetem magyar-történelem szakán. „Mindig is a kutatás ér­dekelt. Mivel fiatal koromban sok történetet hallottam az idő­sektől a község múltjáról, elha­tároztam, hogy feldolgozom és könyvbe rendezem Fájsz törté­netét. Jelenleg is ezen dolgo­zóim” ■ Az iskolaigazgató Bolvári Gézá- né a közel­múltban ka­pott megbí­zást a telepü­lésen működő összevont ok­tatási-nevelési intézmények irányítására. „Tizennyolc éve tanítok a helyi általános iskolában, ahol tizen­egy éven át igazgató-helyettes voltam. Évről évre egyre több a hátrányos helyzetű tanuló, illet­ve a tanulási zavarokkal küszkö­dő gyerek, ezért fejlesztő-peda­gógus alkalmazását tervezzük a jövőben. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a művészeti nevelést, ezért a kalocsai Liszt Ferenc Ze­ne- és Társművészeti Iskola ki­helyezett tagozataként szeptem­bertől elindítjuk a néptáncok­tatást. ■ A vállalkozó „Ez igen!” - kiált fel ön­kéntelenül is az ember a Pata József Gépipari Kft. telephelye lát­tán. Rendezett park, patika tisztaságú, jól felszerelt üzem - címszavakban talán így lehetne összefoglalni a vállalkozás legfőbb ismérveit. „Huszonöt évet töltöttem el a helyi szövetkezetben, majd önálló (géplakatos ipari) vállal­kozásba kezdtem. Eleinte töb­bek között bútoripari vasai­tokat és mezőgazdasági gépal­katrészeket gyártottunk, majd 1992-ben - a szigorú auditálást követően - a Suzuki beszállítói lettünk. Eleinte tizenhárom al­katrészt gyártottunk, jelenleg száznegyvenkettőt.” ■ Fájsz Fájsz Kalocsától délre, Bátya és Dusnok között, az 51-es út men­tén, a Duna bal partján helyez­kedik el. A Dunántúlról a Dombori üdülőtelepről induló komppal lehet eljutni Fajszra. • A több ezer éve lakott hely a ne­vét Árpád vezér egyik unokájá­tól, Fájsz fejedelemről kapta. A kutatói szerint Fájsz fejedelem egykor hat szálláshellyel rendel­kezett, ezek közül az egyik Ka­locsától délre, feltehetően a mai Fájsz területén, illetve annak közvetlen közelében, Tolnavár­ral szemközt terült el. • A korabeli adatok tanúsága sze­rint a Bizánc felől érkező keresz­tény térítés a X. század közepé­től, Fájsz fejedelemségének ide­jén kezdődött a magyarság elő­deinek körében. Ennek azért van jelentősége, mivel ezáltal kezdődött el a már keresztény hitre tért népekkel a politikai­ideológiai közeledés. Ez a folya­mat a Rómából érkező püspö­kök és térítő papok egyházszer­vező tevékenységével teljesedett ki a későbbiekben. • A település első okleveles emlí­tése 1212. március 3-án III. Incze pápának a veszprémi püspökhöz intézett levelében található Fayz névalakban. A névtudomány megállapítása szerint Fájsz egytagú, korai úri neveink török eredetű csoport­jába tartozik. • Fájsz benne volt abban a bátyai uradalomban, amelyet I. Béla 1061-ben a szekszárdi apátság­nak adományozott, noha a ránk maradt írás nem nevezi meg. Az apátság fajszi nemes jobbágyait 1331-ben említik meg először. Mai területéhez tartozott még a középkorban Bék és Varajt. • A török megszállás alatt a Duna melletti mocsarakban megbúvó faluban gyűlt össze a környék menekülő lakossága, ezért ké­sőbb a török közigazgatástól vá­rosi rangot kapott. Noha 1548- ban még templomos helyként emlegetik Fajszot, a török hábo­rúk alatt a templom elpusztult. Római katolikus plébániája 1720-ban alakult, ez időtől ve­zették anyakönyveit is. A lakos­ság 97%-ka római katolikus. • Az Árpád úton látható a vidék - talán Bács-Kiskun megye - egyik legrégibb út menti keresztje. • A Duna partján gyakran lehet ta­lálkozni halászokkal. Úgy tart­ják, Fajszon van a Duna mente legnagyobb és legeredménye­sebb kishalász egyesülete. • A Szent Lászlóról elnevezett Du­na-híd a közigazgatási terület­hez tartozó területen, Fajsztól 6 kilométerre délre épült. Az átke­lő várhatóan új lendületet ad a térség gazdaságának. • Testvértelepülése a franciaor­szági Trun település, mellyel tíz éve tart fenn kapcsolatot. Képviselő-testület: Farkas József- né, Gubányi Sándor, Heisler Gé­za, Kiss Attila, Kovács Ferenc, Króczer László, Nagy Lajosné (al­polgármester), Papp Márton, Var­ga Károly. Polgármester: Illés Jó- zsef, Jegyző: Estók Mihályné. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom