Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-21 / 168. szám

6. oldal - Petőfi Népe RIPORT 2003. Júuus 21., HÉTFŐ n j Türelemmel hegyeket lehet mozgatni Juhar utcai iskola: ahol a gondok a falakon kívül maradnak Gyógytorna, foglalkozás az iskolában. fotók> banczik Róbert Boldog ember az, akinek gyereke makkegészsé­gesen születik. A társadalomnak azonban gon­dolnia kell az értelmileg akadályozottakra, az autistákra, a magatartászavarokkal küzdőkre is. A szülők ezekkel a problémákkal szemben sokszor tehetetlenek. Ezért van szükség olyan intézményekre, ahol az ilyen gyerekek bizton­ságot, szeretetet és a helyzetüknek megfelelő nevelést, oktatást kapnak. Ezt a feladatot látja el Kecskeméten és a térségben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Speciális Közoktatási, Szakszolgálati Intézménye és Gyermekotthona. Kecskemét A Juhar utcai épület nyugalmat áraszt. A kertben gondozott növényzet, padok teszik otthonossá a környezetet. A főépület tágas folyosóinak falait ezernyi ötletes rajz, textilmunka, agyagfigura dí­szíti. Szárazvirágokból, falevelekből vagy éppen kukoricacsutkából szőtt mesék tanúskodnak a gyerekek és a pedagógusok kreativitásáról. Az intézmény a napokban ünnepelte fennállá­sának huszadik évfordulóját, de maga a kecskemé­ti gyógypedagógia sokkal nagyobb múltra tekint vissza.- A városban 1908 óta folyik intézményesített gyógypedagógiai nevelés - mondja Tonács Éva igazgatónő. - A mi jogelődünk, a megye első, ak­kor egyetlen bentlakásos, értelmi fogyatékosokat nevelő intézménye 1948-ban nyitotta meg kapuit a Csányi utcán. Speciális feladatellátás a miénk: a megyéből és a térségből fogadjuk a fejlesztésre szoruló gyermekeket, akiket az intézményünkben működő Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, javas­lata alapján látunk el. Lehetőség szerint nem utasí­tunk el senkit, igyekszünk a személyre szóló segít­séget minden hozzánk forduló szülő és gyermek részére biztosítani.- Milyen gyerekekkel foglalkoznak?- Csecsemőkortól kezdve huszonnégy éves ko­rig foglalkozunk gyermekekkel és fiatalokkal. In­tézményünk fő profilja az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztő foglalkoztatása. Ezzel párhu­zamosan szakmailag önálló az immárríízéves logopédiai tago­zatunk, ahova hatvan kisgyer­mek jár. Az ép értelmű, de sú­lyos beszéd-, részképesség­vagy magatartászavarral küzdő kisgyermekek számára két óvo­dai csoportot és két iskola-elő­készítő osztályt működtetünk. Nekik általában két évre van szükségük ahhoz, hogy a speci­ális pedagógiai programnak, fej­lesztő- és nevelőmunkának kö­szönhetően később beilleszked­hessenek bármelyik iskolai kö­zösségbe. Ez természetesen in­tenzív terápiát igényel. Önálló szakmai terület a korai fejlesz­tés, gondozás, mely újszülött­kortól ötéves korig szól. A fej­lesztési program egyénre sza­bott, speciális eszközök és szakemberek segítik a kicsik sokszor igen látványos fizikai és szellemi fejlődését. Ez az alapellátáshoz tartozik, tehát a szülőknek nem kell térítési díjat fizetniük. Értelmi fejlődésben megkésett vagy elmaradt gyerekek részére óvodai csoportok működnek. Az értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését nyolc osztá­lyos általános iskola és az ezt követő készségfej­lesztő, speciális szakiskola szolgálja. A különböző csoportokban integráltan elhelyezett autista gyer­mekeken kívül van egy jelenleg tizenkét fős autista tagozatunk. Ennek a feladatellátásnak a specialitá­sa, hogy igény szerint diákotthoni hátteret biztosí­tunk a részükre. Összesen 249 gyerekkel foglalkozunk napi ellá­tásban. Ők azok, akik csoportba járnak, közösség­ben nevelhetők. Ebben a létszámban nincs benne a korai fejlesztés és a tanköteles korú, halmozot­tan fogyatékos gyermekek ellátása. Utóbbiak ré­szére lakóhelyükön biztosítjuk az ellátást. Az intézményben működő kollégium igyekszik otthont adni a hét közben itt élő nyolcvanöt gyer­mek részére és otthont teremteni a tartósan állami nevelésbe vett harmincegy értelmi fogyatékos gyermek és fiatal számára.- Milyen az együttműködés a szülőkkel?- A programunknak minden esetben szerves ré­sze a családterápia. Természetesen az állami gon­dozottak kivételt képeznek, hiszen mögöttük nem áll család. A gyerekeket csak a szülők aktív közre­működésével tudjuk ellátni, fejleszteni. Arról nem beszélve, hogy a fiatalok hiába kerülnek ki később, soha nem lehet őket teljesen magukra hagyni. So­kan visszajárnak, valójában hazajárnak. Gyakran a szülők huszonöt-harminc éves fiatalok esetében kérnek tőlünk tanácsot, pedig ők már rég kikerül­tek a „szárnyaink” alól. Ilyenkor együtt beszéljük meg a problémás helyzetet, próbálunk megoldást keresni. Ezek a fiatalok, ha fizikailag nincsenek is velünk, soha nem veszíthetjük szem elől a sorsu­kat. Szintén nagy hangsúlyt fektetünk a különbö­ző, szülőknek szervezett tanfolyamokra, közös programokra. Ez valójában tapasztalatcsere, ami elengedhetetlen ezeknél a családoknál.- Az értelmileg ép, csak problémás gyerekek szü­ld hogyan viszonyulnak az intézményhez?- Régen nagyon nehéz volt a szülőkkel elfogad­tatni, hogy a gyereknek valójában ez a pedagógiai program, ez a terápia szükséges. Hosszú évek ke­mény munkájába tellett, amíg ez megoldódott. Ma már gyakori a túljelentkezés, hiszen az iskolánk­nak jó híre van. Érdekes például, hogy a tőlünk ki­kerülő, egykor „nehéz eseteket” szívesen fogadják az általános iskolákban. Ők ugyanis fegyelmezet­tek, sokszor jobban kezelhetőek, mint egy átlagos kisgyerek.- Hányán dolgoznak az intézményben?- Összesen 139 munkatársunk van. Ebből 62 pe­dagógus, 49 pedagógiai munkát segítő, illetve 28 fő, aki a technikai állományhoz tartozik. A pedagó­gusainknak egyébként több mint fele végzett gyógypedagógus, de ez az arány fél éven belül - a most államvizsgázókkal - eléri a hetven százalé­kot. Harmincöt pedagógus több diplomával is ren­delkezik, és szakmai igényességüket bizonyítja, hogy a kötelező továbbképzésen túl is nyitottak a fejlesztőmunkát segítő, speciális tanfolyamok elvégzésére. A magas színvonalat biztosítja az is, hogy a pedagógiai munkát segítők közül húszán fel­sőfokú szakképesítéssel rendel­keznek. Ez nem kötelező, mind­össze arról szól, hogy ők a peda­gógiai folyamatokba is bele akar­nak látni, szíwel-lélekkel végzik a munkájukat. Egyébként érdekes egybeesés, hogy az intézmény fennállásának huszadik évforduló­ján pontosan húsz olyan gyógype­dagógusunk van, aki húsz éve, te­hát kezdettől fogva itt dolgozik.- Nem fásulnak el, nem fárad­nak bele ebbe az embert próbáló munkába?- Egyáltalán nem. Örömként, sikerélményként éljük meg, ha se­gíthetünk egy család életét könnyebbé tenni. Nagyon fontos, hogy mi a ránk bízott gyerekek iránt nem sajnálatot érzünk, hiszen nem is arra van szükségük. Egyenrangúként kezeljük őket, ők pedig visszaragyogják a mi szeretetünket. Épp ezért a gondjainknak a falakon kívül kell marad­nia. Fontos a kiegyensúlyozottságunk, hiszen ezek a gyerekek azonnal megérzik, ha baj van, és apró műszerként jelzik vissza. Tudomásul kell venni, hogy ez a munka nem látványos, de mindenkép­pen kiegyensúlyozott sikert jelent. A gyerekeknek otthont nyújtunk, igyekszünk őket munkára és önállóságra nevelni. Türelemmel még a hegyeket is mozgatni lehet. A munkaközösség számára pe­dig mentálhigiénés tréningeket szervezünk, így próbáljuk erősíteni saját magunkat is. Ezt egyéb­ként hagyománnyá szeretnénk tenni.- Mit tart ebben a munkában kritikus pont­nak?- Ez a környezet a gyerekek számára egy védő­burok. Éppen ezért nehéz nekik a kikerülés, hi­szen nincs folytatás. Otthonok, védett munkahe­lyek kellenének ahhoz, hogy az életüket továbbra is normálisan élhessék. Ezért harcolunk, van egy - ezt a célt támogató - alapítványunk, de ez önma­gában kevés. Mint ahogy az sem elegendő, hogy a gyerekek később úgy járnak vissza az intéz­ménybe, mintha hazajönnének.- Milyen a kapcsolatuk a megyei önkormány­zattal?- Nagyon jó gazdáink és mindenben partnerek. Pályáznak, folyamatosan erősítenek minket. Mi ezt azzal is próbáljuk meghálálni, hogy nem várunk mindent a fenntartótól, hanem amit lehet, azt saját erőből megoldjuk. A megyei önkormányzat most újabb bizonyítékát adta a segítőkészségének. Más­fél milliárdos beruházásra pályázott ugyanis, amelynek keretében többek között megvalósul az önálló pedagógiai szakszolgálat, egy új kollégiumi egység és öt lakóotthon az állami neveltek részére. Pedagógusokkal járjuk végig az intézményt. Minden egyes osztály, szoba egyedi. A pedagógus és a gyerekek ízlése köszön vissza. Saját kezűleg készített fecskék, kiscsibék, hangyák. Egy kis üvegfesték, és egy tábla üveg csodává válik az ügyes kezekben. Az egyik teremben a gyerekek énekelnek, kide­rül, hogy színek szerint tájékozódnak a kottában. Amikor meglátják az igazgatónőt, akkor úgy gon­dolják, itt a kiváló alkalom a meghívásra. Pillangó alakú kis kártyát nyújt át egy kislány. Ez a meghí­vó a legközelebbi iskolai ünnepségre. Meglátogatunk egy szakiskolai csoportot is. Itt éppen agyagoznak, szebbnél szebb formákat ké­szítenek. A tizennyolc éves Attila közvetlen beszél­getésbe kezd. Elmondja, hogy mentős szeretne lenni. Az iskolában néha ő a rendőr vagy éppen az igazgató, mikor mire van szükség. Dr. Varnyú Andrásné helyettes igazgató bólogat. Igen, Attila nagyon megbízható, bezárja az ajtókat, elmegy a gyógyszertárba, boltba. A tizenhét éves Tímea egy fotóalbumot mutogat. Eddigi élete felejthetetlen emlékei vannak benne. Kirándulások, társak és pe­dagógusok. Minden momentum az intézményhez kötődik, immár óvodáskora óta. A következő teremben aszalt almát készítenek, majd csomagolják. Mások szőnyeget szőnek, több­nyire speciális gépeken. Mindaz, ami itt készül, pénzzé válik. Abból újabb anyagot vesznek, folyik a munka tovább, fejlődik a ház. A legtöbb csoport­ban van számítógép. Az autisták közül sokan en­nek segítségével tanultak meg olvasni. Betérünk a mozgásterápiás szobába is. Milliós berendezés segíti itt a munkát. Olyan speciális esz­közök, amelyek nélkül a gyerekek fizikai állapotát nem lehetne javítani, karbantartani. Kiderül, hogy a csöppségeket úszni és lovagolni is viszik. Végső állomás az autista tagozat. A gyerekek igencsak különböző képességűek. A közös jellem­zőjük, hogy az állandósághoz és a rendszeresség­hez ragaszkodnak. Ricsinek külön naptárja van. Ezen percre bejelölve, hogy mikor mi történik majd. A naptár mellett étlap, azon feltüntetve, hogy mikor mi a reggeli, ebéd, vacsora. Ettől eltér­ni nem lehet. Ricsi kiválaszthatott három ételt, amit nem szeret, és nem kell megennie. Az étlap­ra ezt is feltüntette, mert . számára végképp rend a lelke mindennek. A gyerekek nem félnek az idegenektől. Egyrészt azért, mert a ház módszertani központként is nyi­tott. Fiatal hallgatók látogatják, de jönnek a külföl­di társintézmények delegációi is. Másrészt ne fe­lejtsük, hogy ezek a gyerekek még nem igazán ta­lálkoztak a rosszal, a gonosszal, az embertelennel. Az egyik osztályban egy kisfiú odaszalad hozzám, átölel és azt mondja: szeretlek. Ezekben a gyere­kekben az a jó, hogy az ember biztos lehet benne: komolyan gondolják, amit mondanak. Nem isme­rik a képmutatást és nem szégyellik az érzéseiket, gondolataikat. Búcsúzom, ám a pedagógusok közül senki nem kísér ki. Egy perc múlva már értem, hogy miért. Ez a feladat Attiláé, ezt tőle senki el nem veszi. Hát ilyen az igazi nevelés. Mindig a gyerek van az el­ső helyen, az ő gondolatvilága, az ő lelke. Sok szü­lő eltanulhatná a módszert. A fiú felelősségteljes arccal lépked mellettem. Megbeszéljük az időjárást meg a kert szépségeit. Kinyitja nekem a kaput, majd gondosan becsukja utánam. Bandukol visszafelé, ^védett burokba, ahol újabb kötelesség várja. takAcs valentina A gyerekek kreativitása és kézügyessége is fejlődik a szövéssel. A dm Kft. 145 üzletével vezető szere­pet tölt be a drogéria kiskereskedelem­ben. Sikerünk titka, hogy olyan munka­társakkal dolgozunk, akik készségesen vállalják a magas szintű személyi köve­telményeket, és szívesen vesznek részt csapatmunkában. Kecskeméti (Petőfi Sándor u. 5-7.) üzletünkbe keresünk: eladó-pénztárost. Feltételek: • szakirányú kereskedelmi szakképesítés, •jó kapcsolatteremtő készség, •fizikai munka szeretete, • pénzzel, áruval való felelős bánásmód. Előny: 1-2 éves gyakorlat. Az eladó-pénztárost heti 25 órában tudjuk foglalkoztatni Pályázatukat kézzel írott önéletrajzzal, fényképpel, értesítési címmel ellátva az alábbi címre kérjük: dm Kft. - 094. sz. dm üzlet, Végh József területi vezető részére, 6000 Kecskemét Petőfi Sándor a 5-7. «!>' I" ÍMf*. «OST FONTOS Kecskeméti központú társaság pályázatot hirdet gazdasági igazgatói állásra. Feladata: a vállalat valamennyi telephelyére kiterjedő gazdasági feladatok irányítása Elvárások: közgazdász vagy pénzügyi-számviteli diploma, szakterületen szerzett legalább 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat. Jelige: "Gazdasági igazgató" *** Továbbá pályázatot hirdet minőségirányítási ellenőr munkakörre. Feladata: a vállalat minőségirányítási rendszerének működtetése. Elvárások: felsőfokú végzettség, hasonló területen szerzett gyakorlat előny. Jelige: "Minőségirányítás" Jelentkezés: a fényképes szakmai önéletrajzot, a végzettséget igazoló okiratok másolatát és a referenciákat 2003. július 30-áig a következő cfmre kérjük eljuttatni, a jelige feltüntetésével: 6001 Kecskemét, Pf. 455 $ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS vi‘On*'Vj A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ cf“' ^ ^ - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi W ® Minisztérium és a Bács-Kiskun Megyei \ 4 Területfejlesztési \ > Tanács megállapodása alapján ­AFSZ pályázatot hirdet közhasznú munkavégzés támogatására. 4 pályázatok benyújtásának határideje: 2003. augusztus 10. A pályázatok elbírálása a benyújtási határidőt követő 30 napon belül megtörténik. A részletes pályázati kiírásért, valamint bővebb felvilágosításért a BácsKiskun Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeihez, valamint a munkaügyi központ munkaerőpiaci programok és elemzések osztályához lehet fordulni. A pályázati kiírás letölthető a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ honlapjáról (http:// www. bacsmmk. hu). Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci Programok és Elemzések Osztálya dr. Rózsa Attila 6000 Kecskemét, Balaton u. 24. Tel.: 76/478-207 (159-es mellék) http://www.bacsmmk.hu S e-mail: mkozp@mail.datanet.hu g

Next

/
Oldalképek
Tartalom