Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-14 / 162. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Pálmonostora Képviselő-testület: Cseszkó László polgármester, Fazekas István alpolgármester, Csenki János, Csikós Tibor, Garai Ist­ván, Hefkó Istvánná, Kalmár Nagy László, Laczkó Róbert, dr. Szűcs Kornél, Vízi Sándor. Jegy­ző: Dobosné dr. Patyi Mária Pálmonostora története az Ár­pád-korig nyúlik vissza. Nevét a pogányok között misszionáló Szent Pál apostolról kapta. A so­káig Puszta-Péteriként emlege­tett település 1900-ban nyerte el végső elnevezését. Újkori fellen­dülésében az 1830-ban betele­pült dohánykertészek is szere­pet játszottak. Erre utal a köz­ség címerében a fűzőkampóra és fűzőtűre elhelyezett három dohánylevél. _______________________ ■ A Szent István-szobrot a millen­nium évében állították fel. ■ Folytatni a megkezdett munkát Öt jelölt közül 2002-ben Cseszkó Lászlót vá­lasztották meg polgármesternek a pálmonos- toriak. A község első embere kicsit más szem­lélettel ugyan, de lényegében folytatni kívánja azt a munkát, amelyet elődje, Laczkó Róbert elkezdett. Mindemellett egy sor, a település érdekeit, fejlődését szolgáló új elképzelést és tervet is szeretne megvalósítani.- A fiatal nemzedék szemszögéből milyennek íté­li meg Pálmonostora helyzetét?- Az elődöm idejében elindult folyamatok eredményeként a község utcái aszfaltozottak, a víz, gáz, villanyáram minden házhoz be van ve­zetve, a telefonvonalak kiépítve, rendben a köz­művek, megújult a művelődési ház tetőszerke­zete és padlózata, működnek az intézmények, egyedül a szemét elhelyezése, illetve a szenny­vízhálózat kiépítése vár megvalósításra. Pálmonostora tagja a felgyői szilárdhulladék­lerakó programnak, amelynek megvalósítását jö­vőre kezdik el és a tervek alapján 2006-ra fejezik be. Ha elkészül a lerakóhely, a saját szeméttele­pünket be kell zárni. Ez Viszont további költsége­ket, feladatokat jelent. A szervezett szemétszál­lítás - zsákos formában - már nálunk is beindult. Úgy tűnik, a pálmonostoriak elfogadták. Á szennyvízelvezetés még nincs igazán el­döntve. Egyelőre a helyi képviselő-testület a szomszédos településekkel együtt elfogadott egy olyan szándéknyilatkozatot, amelyben a Bács- víz Rt.-t kérte fel a megfelelő hálózat, rendszer ki­dolgozására. Azonban még az sem igazán eldön­tött, hogy Pálmonostora önállóan vagy a környe­ző falvakkal közösen vegyen ebben részt. Ez egyébként hosszú procedúrának ígérkezik. A rendezési tervet, amelyet még az előző testület indított el, már a ciklus elején elfogadtuk. Ez ap­rólékosan vázolja a település fejlődésének útját.- Az infrastrukturális fejlesztések mellett mit tart még fontosnak?- Reményeink szerint hamarosan megérkez­nek azok a számítógépek, amelyeket az informa­tikai és hírközlési tárca Közösségi terek pályáza­tán nyertünk. Minden feltétel, a kellő szakképe­sítésű mentor is adott, már csak a gépek hiányoz­nak ahhoz, hogy elindíthassuk a napi nyolcórás nyitva tartással működő, mindenki számára in­gyenesen hozzáférhető, a teleházzal csaknem azonos közösségi teret. Fontosnak tartom az informatikát tovább fej­leszteni az iskolában. Sőt, az óvodával kapcsola­CSESZKÓ LÁSZLÓ 1969-ben született Kiskunfélegy­házán. A kecskeméti Kertészeti Főiskolán végzett 1990-ben, majd ugyanott elvégzett egy kertészeti áruforgalmazási szakmérnöki és egy növényvédő szakmérnöki szakot. Gyakornoki idejét a csongrádi állami­gazdaságban töltötte. Tanszéki üzemmérnök­ként dolgozott a kecskeméti Kertészeti Főisko­lán, majd telepvezetőként az Agroker Kft.-nél. Megválasztása előtt a félegyházi földhivatal mezőgazdásza volt. 2002-től Pálmonostora pol­gármestere. Nős, két gyermeke van. •w .................................. t osan is van már egy, az IHM pályázatára épülő elképzelésünk.- Hallgatva Önt az a benyomásom, hogy Pálmonostora szerencsés település.- Az önkormányzatnak nincs kölcsönfelvéte­le, nincs adóssága, sőt csekély megtakarítással büszkélkedhet, amelyet pályázati alapnak, úgy­nevezett önerőnek tartalékolunk. Tehát nem olyan rossz a pénzügyi helyzet, ugyanakkor még­sem lehetünk elégedettek, mert ez a kevéske tartalék egy olyan beruházáshoz, mint a szenny­vízelvezetés, már nem elég. Megoldásra vár még a helyi napközis konyha, illetve az óvodánál szükséges felújítás is. A közelmúltban adtunk be egy ötmillió forin­tos pályázatot az úgynevezett Aranyhegy jelen­leg földes utcáinak salakkal vegyes kővel törté­nő burkolásához. Aranyhegyen egyébként van megfelelő víz- és gázellátás, a telefonszolgáltatás is megoldott. Az említetten kívül szintén a közel­múltban a községi könyvtár felújítására is bead­tunk egy több mint hatmilliós, nagyon kedvező feltételű pályázatot, illetve egyet a művelődési ház felújítására. Pálmonostora lakossága öregedő. A 18-25 év közötti fiatalok mindössze egynegyedét teszik ki a népességnek. A munkalehetőségek is igen korlátozottak. Ezért az is a jövő nagy kérdései közé tartozik: hogyan tudunk majd megfelelni az uniós elvárásoknak például a munkahelyte­remtést illetően. Összességében úgy vélem, a helybeliek szeret­nek itt élni. Pálmonostorát nem fenyegeti - leg­alábbis belátható időn belül - az elnéptelenedés veszélye. _________________________________________________________■ A vendéglős Merkli József:- A feleségem is, én is kis- kunfélegyhá- ziak vagyunk. Tizenöt esz­tendővel ez­előtt nyitottuk meg a faluban a vendéglőn­ket. Egy véletlen folytán válasz­tottuk Pálmonostorát. Nem la­kunk a községben, mindennap átjárunk Félegyházáról. Ennek ellenére nem érezzük, hogy „jöttmentnek” tartanának. Elfo­gadtak, és mi is megszerettük a helybelieket. Igaz, a feleségem több embert ismer, mint én. Mindkettőnknek szakmabeli végzettsége van. Én az üzlet megnyitása előtt az áfésznál dol­goztam. A vendéglőt eredetileg a sógornőm üzemeltette. Ami­kor nyugdíjba ment, mi vettük át. Úgy érzem, most kezdtünk el üzemelni igazán. Sok visszaté- rő vendégünk van. ■ A postás Urbaniczki Mihály: - Pál- monostorán születtem, itt is élek. Kőmű­vesnek tanul­tam, de e- gészségi okok miatt sajnos nem dolgoz­hatom a szakmában. Négy esz­tendeje elvégeztem egy posta­kézbesítői tanfolyamot. Jelenleg ketten vagyunk postások Pál- monostorán. Ám ha egyikünk szabadságon van, vagy egyéb el­foglaltsága akad, a másik egye­dül járja végig a falut. Min­dennap reggel hatkor indulok és általában délután háromra végzek. Szeretek itt lenni. A szü­leim, a családom is itt él. Azért néhány dolgon nem ártana javí­tani. Például a járdákat felújít­tatnám, mert már nagyon rossz állapotban vannak, és nagy szükség lenne új munkahe­lyekre]^ __________________________ ■ A vendégházas Szálkái István:- Pálmonos- torán szület­tem. A szüle­im, a nagy-, déd-, sőt még az ük-nagy- szüleim is itt látták meg a napvilágot! Itt nevelkedtem fel egy utca végi kis házban, érthető, hogy erős a kötődésem a településhez. Elő­deim mezőgazdasággal foglal­koztak, apám már az iparospá­lyát választotta. Ezt az utat vá­lasztottam én is, amikor kitanul­tam a kőfaragást. Gyermekko­rom óta szerettem a természe­tet, a horgászatot. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy felöt­lött bennem a gondolat: jó lenne újraéleszteni a régi hagyomá­nyokat. Kialakítottunk két tavat, érdeklődtünk, pályáztunk és a közelmúltban megnyitottuk a gyereküdültetésre, falusi turiz- musra épülő vendégházunkat, a A műszerész Tóth Gábor:- Pálmonosto- rán születtem, a helyi iskolá­ban végeztem el a nyolc álta­lánost. Ott kap­tam meg az el­ső útmutatáso­kat és az isko­la számítástechnikai szakköre révén az indíttatást is az elek­tromos pálya felé. Tanulmányai­mat Kecskeméten folytattam, ott szereztem elektronikai műsze­rész végzettséget, amely alapul szolgált jelenlegi munkámhoz: társammal egy kapu- és garázs­ajtó-mozgató szerkezeteket gyártó vállalkozást működte­tünk. Az iskola elvégzése után visszatértem Pálmonostorára, jelenleg is itt lakom. A mun­kánkhoz nyugodt légkörre van szükség, ez szülőfalumban biz­tosított. Minden ember számára a szülőhelye a legszebb. Nekem Pálmonostora jelenti ezt. ■ Idén befejezik a felújítást A tervek szerint őszre befejező­dik a pálmonostori Bagi-féle szél­malom külső-belső rekonstrukci­ója. A felújítás után az öreg épü­let olyan lesz, mint új korában. Az erdő mélyén eldugott szél­malom évtizedekig a Bagi csalá­dé volt. A második világháború­ban alkatrészeit, csapágyait, szí­jait elhordták. Bagi Ferenc még így is húsz évig működtette. Vé­gül a helyi téesz tulajdonába ke­rült és teljesen tönkrement. A rendszerváltás után Bagiék visz- szakapták földjeiket, a malmot azonban nem. A rendezetlen tulajdonjogú malom híre eljutott a franciaor­szági Tonnerre-be. így szerzett róla tudomást Alain Guillon. A le­gényember számtantanár édes­apjával útra kelt és kétéves hu­zavona után, végül 200 ezer fo­rintért megvásárolta a düledező épületet. Elbontották a korhadt belső szerkezetet. Közben elké­szíttették a felújítási terveket és megrendelték a szükséges fa- és építőanyagot, elkezdődhetett a felújítás, melyet szakaszosan diplomás építész irányított. A fel­újításhoz kizárólag eredeti anya­gokat használnak. A téglák bon­tásból származtak, a faanyag je­lentős részét Szlovákiából ren­delték. Apa és fia azóta is visz- sza-visszatér és hol egyedül, hol segítséggel folytatják az öreg épület felújítását,’ melyet őszre szeretnének befejezni. A felújí­tott malomban - a tervek szerint - Pálmonostora és a malom tör­ténetét bemutató állandó kiállí­tás kap majd helyet. A munkába időnként magyar és francia fiatalok is besegítettek. __________________________p Ú jjávarázsolt szerkezetek Az egymutatóstól a digitális óráig, a telepes rádiótól a leg­modernebb music centerig minden megtalálható a pál­monostori Bóné János egész szobát megtöltő gyűjtemé­nyében. A közel háromszáz szerkezet szinte mindegyike szól, ketyeg. Valamennyit saját kezűleg tette működőképessé a ma 49 éves férfi. Az egész három esztende­je egy lomtalanítási akcióval kez­dődött. A szomszéd néni meg­kérte Bóné Jánost, segítsen neki a padlásán felgyülemlett kacatok eltüntetésében. Ott, a sötét tető­tér rejtekében bukkant rá az első négy vekkerórára. Az öreg szer­kezeteket vastagon belepte a por és a rozsda, másnak eszébe nem jutott volna foglalkozni velük. Bóné Jánost azonban hajtotta a kíváncsiság, és szétszedte a négy öreg vekker egyikét. Szerkeze­tét megtakarította, megolajozta, külsejét felcsiszolta, felfényezte, majd összerakta. És az öreg vek­ker működött! A siker új lendületet adott Bóné Jánosnak, akinek óragyűj­teménye ma már közel kétszáz darabot számlál és folyamato­san gyarapszik. Az asztali, fali, ingás és ka- kukkos órák mellett legalább ilyen értékesek rádiókészülékei. A negyvenes, ötvenes és hatva­nas évekből származó lámpás rádiómatuzsálemek némelyikét szó szerint a szemétdombon ta­lálta. Bóné Jánosnak egyelőre nin­csenek eget rengető elképzelései gyűjteményével kapcsolatosan. Egyetlen vágya, hogy gyarapít- hassa kollekcióját. Bóné János saját kezűleg újítja fel a régi szerkezeteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom