Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-14 / 162. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Pálmonostora Képviselő-testület: Cseszkó László polgármester, Fazekas István alpolgármester, Csenki János, Csikós Tibor, Garai István, Hefkó Istvánná, Kalmár Nagy László, Laczkó Róbert, dr. Szűcs Kornél, Vízi Sándor. Jegyző: Dobosné dr. Patyi Mária Pálmonostora története az Árpád-korig nyúlik vissza. Nevét a pogányok között misszionáló Szent Pál apostolról kapta. A sokáig Puszta-Péteriként emlegetett település 1900-ban nyerte el végső elnevezését. Újkori fellendülésében az 1830-ban betelepült dohánykertészek is szerepet játszottak. Erre utal a község címerében a fűzőkampóra és fűzőtűre elhelyezett három dohánylevél. _______________________ ■ A Szent István-szobrot a millennium évében állították fel. ■ Folytatni a megkezdett munkát Öt jelölt közül 2002-ben Cseszkó Lászlót választották meg polgármesternek a pálmonos- toriak. A község első embere kicsit más szemlélettel ugyan, de lényegében folytatni kívánja azt a munkát, amelyet elődje, Laczkó Róbert elkezdett. Mindemellett egy sor, a település érdekeit, fejlődését szolgáló új elképzelést és tervet is szeretne megvalósítani.- A fiatal nemzedék szemszögéből milyennek ítéli meg Pálmonostora helyzetét?- Az elődöm idejében elindult folyamatok eredményeként a község utcái aszfaltozottak, a víz, gáz, villanyáram minden házhoz be van vezetve, a telefonvonalak kiépítve, rendben a közművek, megújult a művelődési ház tetőszerkezete és padlózata, működnek az intézmények, egyedül a szemét elhelyezése, illetve a szennyvízhálózat kiépítése vár megvalósításra. Pálmonostora tagja a felgyői szilárdhulladéklerakó programnak, amelynek megvalósítását jövőre kezdik el és a tervek alapján 2006-ra fejezik be. Ha elkészül a lerakóhely, a saját szeméttelepünket be kell zárni. Ez Viszont további költségeket, feladatokat jelent. A szervezett szemétszállítás - zsákos formában - már nálunk is beindult. Úgy tűnik, a pálmonostoriak elfogadták. Á szennyvízelvezetés még nincs igazán eldöntve. Egyelőre a helyi képviselő-testület a szomszédos településekkel együtt elfogadott egy olyan szándéknyilatkozatot, amelyben a Bács- víz Rt.-t kérte fel a megfelelő hálózat, rendszer kidolgozására. Azonban még az sem igazán eldöntött, hogy Pálmonostora önállóan vagy a környező falvakkal közösen vegyen ebben részt. Ez egyébként hosszú procedúrának ígérkezik. A rendezési tervet, amelyet még az előző testület indított el, már a ciklus elején elfogadtuk. Ez aprólékosan vázolja a település fejlődésének útját.- Az infrastrukturális fejlesztések mellett mit tart még fontosnak?- Reményeink szerint hamarosan megérkeznek azok a számítógépek, amelyeket az informatikai és hírközlési tárca Közösségi terek pályázatán nyertünk. Minden feltétel, a kellő szakképesítésű mentor is adott, már csak a gépek hiányoznak ahhoz, hogy elindíthassuk a napi nyolcórás nyitva tartással működő, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, a teleházzal csaknem azonos közösségi teret. Fontosnak tartom az informatikát tovább fejleszteni az iskolában. Sőt, az óvodával kapcsolaCSESZKÓ LÁSZLÓ 1969-ben született Kiskunfélegyházán. A kecskeméti Kertészeti Főiskolán végzett 1990-ben, majd ugyanott elvégzett egy kertészeti áruforgalmazási szakmérnöki és egy növényvédő szakmérnöki szakot. Gyakornoki idejét a csongrádi államigazdaságban töltötte. Tanszéki üzemmérnökként dolgozott a kecskeméti Kertészeti Főiskolán, majd telepvezetőként az Agroker Kft.-nél. Megválasztása előtt a félegyházi földhivatal mezőgazdásza volt. 2002-től Pálmonostora polgármestere. Nős, két gyermeke van. •w .................................. t osan is van már egy, az IHM pályázatára épülő elképzelésünk.- Hallgatva Önt az a benyomásom, hogy Pálmonostora szerencsés település.- Az önkormányzatnak nincs kölcsönfelvétele, nincs adóssága, sőt csekély megtakarítással büszkélkedhet, amelyet pályázati alapnak, úgynevezett önerőnek tartalékolunk. Tehát nem olyan rossz a pénzügyi helyzet, ugyanakkor mégsem lehetünk elégedettek, mert ez a kevéske tartalék egy olyan beruházáshoz, mint a szennyvízelvezetés, már nem elég. Megoldásra vár még a helyi napközis konyha, illetve az óvodánál szükséges felújítás is. A közelmúltban adtunk be egy ötmillió forintos pályázatot az úgynevezett Aranyhegy jelenleg földes utcáinak salakkal vegyes kővel történő burkolásához. Aranyhegyen egyébként van megfelelő víz- és gázellátás, a telefonszolgáltatás is megoldott. Az említetten kívül szintén a közelmúltban a községi könyvtár felújítására is beadtunk egy több mint hatmilliós, nagyon kedvező feltételű pályázatot, illetve egyet a művelődési ház felújítására. Pálmonostora lakossága öregedő. A 18-25 év közötti fiatalok mindössze egynegyedét teszik ki a népességnek. A munkalehetőségek is igen korlátozottak. Ezért az is a jövő nagy kérdései közé tartozik: hogyan tudunk majd megfelelni az uniós elvárásoknak például a munkahelyteremtést illetően. Összességében úgy vélem, a helybeliek szeretnek itt élni. Pálmonostorát nem fenyegeti - legalábbis belátható időn belül - az elnéptelenedés veszélye. _________________________________________________________■ A vendéglős Merkli József:- A feleségem is, én is kis- kunfélegyhá- ziak vagyunk. Tizenöt esztendővel ezelőtt nyitottuk meg a faluban a vendéglőnket. Egy véletlen folytán választottuk Pálmonostorát. Nem lakunk a községben, mindennap átjárunk Félegyházáról. Ennek ellenére nem érezzük, hogy „jöttmentnek” tartanának. Elfogadtak, és mi is megszerettük a helybelieket. Igaz, a feleségem több embert ismer, mint én. Mindkettőnknek szakmabeli végzettsége van. Én az üzlet megnyitása előtt az áfésznál dolgoztam. A vendéglőt eredetileg a sógornőm üzemeltette. Amikor nyugdíjba ment, mi vettük át. Úgy érzem, most kezdtünk el üzemelni igazán. Sok visszaté- rő vendégünk van. ■ A postás Urbaniczki Mihály: - Pál- monostorán születtem, itt is élek. Kőművesnek tanultam, de e- gészségi okok miatt sajnos nem dolgozhatom a szakmában. Négy esztendeje elvégeztem egy postakézbesítői tanfolyamot. Jelenleg ketten vagyunk postások Pál- monostorán. Ám ha egyikünk szabadságon van, vagy egyéb elfoglaltsága akad, a másik egyedül járja végig a falut. Mindennap reggel hatkor indulok és általában délután háromra végzek. Szeretek itt lenni. A szüleim, a családom is itt él. Azért néhány dolgon nem ártana javítani. Például a járdákat felújíttatnám, mert már nagyon rossz állapotban vannak, és nagy szükség lenne új munkahelyekre]^ __________________________ ■ A vendégházas Szálkái István:- Pálmonos- torán születtem. A szüleim, a nagy-, déd-, sőt még az ük-nagy- szüleim is itt látták meg a napvilágot! Itt nevelkedtem fel egy utca végi kis házban, érthető, hogy erős a kötődésem a településhez. Elődeim mezőgazdasággal foglalkoztak, apám már az iparospályát választotta. Ezt az utat választottam én is, amikor kitanultam a kőfaragást. Gyermekkorom óta szerettem a természetet, a horgászatot. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy felötlött bennem a gondolat: jó lenne újraéleszteni a régi hagyományokat. Kialakítottunk két tavat, érdeklődtünk, pályáztunk és a közelmúltban megnyitottuk a gyereküdültetésre, falusi turiz- musra épülő vendégházunkat, a A műszerész Tóth Gábor:- Pálmonosto- rán születtem, a helyi iskolában végeztem el a nyolc általánost. Ott kaptam meg az első útmutatásokat és az iskola számítástechnikai szakköre révén az indíttatást is az elektromos pálya felé. Tanulmányaimat Kecskeméten folytattam, ott szereztem elektronikai műszerész végzettséget, amely alapul szolgált jelenlegi munkámhoz: társammal egy kapu- és garázsajtó-mozgató szerkezeteket gyártó vállalkozást működtetünk. Az iskola elvégzése után visszatértem Pálmonostorára, jelenleg is itt lakom. A munkánkhoz nyugodt légkörre van szükség, ez szülőfalumban biztosított. Minden ember számára a szülőhelye a legszebb. Nekem Pálmonostora jelenti ezt. ■ Idén befejezik a felújítást A tervek szerint őszre befejeződik a pálmonostori Bagi-féle szélmalom külső-belső rekonstrukciója. A felújítás után az öreg épület olyan lesz, mint új korában. Az erdő mélyén eldugott szélmalom évtizedekig a Bagi családé volt. A második világháborúban alkatrészeit, csapágyait, szíjait elhordták. Bagi Ferenc még így is húsz évig működtette. Végül a helyi téesz tulajdonába került és teljesen tönkrement. A rendszerváltás után Bagiék visz- szakapták földjeiket, a malmot azonban nem. A rendezetlen tulajdonjogú malom híre eljutott a franciaországi Tonnerre-be. így szerzett róla tudomást Alain Guillon. A legényember számtantanár édesapjával útra kelt és kétéves huzavona után, végül 200 ezer forintért megvásárolta a düledező épületet. Elbontották a korhadt belső szerkezetet. Közben elkészíttették a felújítási terveket és megrendelték a szükséges fa- és építőanyagot, elkezdődhetett a felújítás, melyet szakaszosan diplomás építész irányított. A felújításhoz kizárólag eredeti anyagokat használnak. A téglák bontásból származtak, a faanyag jelentős részét Szlovákiából rendelték. Apa és fia azóta is visz- sza-visszatér és hol egyedül, hol segítséggel folytatják az öreg épület felújítását,’ melyet őszre szeretnének befejezni. A felújított malomban - a tervek szerint - Pálmonostora és a malom történetét bemutató állandó kiállítás kap majd helyet. A munkába időnként magyar és francia fiatalok is besegítettek. __________________________p Ú jjávarázsolt szerkezetek Az egymutatóstól a digitális óráig, a telepes rádiótól a legmodernebb music centerig minden megtalálható a pálmonostori Bóné János egész szobát megtöltő gyűjteményében. A közel háromszáz szerkezet szinte mindegyike szól, ketyeg. Valamennyit saját kezűleg tette működőképessé a ma 49 éves férfi. Az egész három esztendeje egy lomtalanítási akcióval kezdődött. A szomszéd néni megkérte Bóné Jánost, segítsen neki a padlásán felgyülemlett kacatok eltüntetésében. Ott, a sötét tetőtér rejtekében bukkant rá az első négy vekkerórára. Az öreg szerkezeteket vastagon belepte a por és a rozsda, másnak eszébe nem jutott volna foglalkozni velük. Bóné Jánost azonban hajtotta a kíváncsiság, és szétszedte a négy öreg vekker egyikét. Szerkezetét megtakarította, megolajozta, külsejét felcsiszolta, felfényezte, majd összerakta. És az öreg vekker működött! A siker új lendületet adott Bóné Jánosnak, akinek óragyűjteménye ma már közel kétszáz darabot számlál és folyamatosan gyarapszik. Az asztali, fali, ingás és ka- kukkos órák mellett legalább ilyen értékesek rádiókészülékei. A negyvenes, ötvenes és hatvanas évekből származó lámpás rádiómatuzsálemek némelyikét szó szerint a szemétdombon találta. Bóné Jánosnak egyelőre nincsenek eget rengető elképzelései gyűjteményével kapcsolatosan. Egyetlen vágya, hogy gyarapít- hassa kollekcióját. Bóné János saját kezűleg újítja fel a régi szerkezeteket.
