Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-11 / 160. szám
Lakitelek-Tóserdo, Döme-büfe beli Seattle-ben él, az egyetemi templom művészeti vezetője, orgonistája és a Szent János evangélista templom orgonista karnagya. Nem először jár hazánkban, 1999-ben már adott koncertet Kecskeméten. Most ismét fellép nálunk, mégpedig július 16-án, szerdán 19.00 órakor a kecskeméti Nagytemplomban, majd 16- án, szerdán, 19.30-kor Kiskunfélegyházán, az Ótemplomban. Műsorán - többek között - Händel-, Bach-, Cesar Franck-, Olivier Messiaen- és Henri Mulet-műveket hallhatunk. 0) fi ■Cl N III 4* <#, TÓTH ADRIENN 18 éves, Kecskeméten lakik. NB I/B csoportos kosárlabdás, a Bolyai-gimnázium tanulója. kedvenc elfoglaltsága a »///*• m t / nyelvtanulás, most AusztriáPetőfi Mppp fa fezM. David DiFiore koncertjei Dr. Molnár Ilona, az ÁNTSZ Kecskeméti Szervezetének tiszti főorvosa- Mi is az a szabadidő? Már csak azért kérdezem, mert mindig rengeteg elfoglaltságom van. A gyakorlatban a szabadidőm a munkaidőm is, a munkám egyben a hobbim, így aztán összemosódik a kettő. Ezért nálam ez úgy módosul, hogy tudomásul veszem: a mindennapi rohanásból időnként kötelezően ki kell lépni. Ezt nem szabadidőként, hanem a napi ritmus tudatos megszakításaként élem meg. Ha pedig a napi ritmust megszakítom, akkor kedvencemnek, az olvasásnak hódolok. Bármikor és bármeddig képes vagyok olvasni. Imádom azokat a történelmi regényeket, amelyek nem feltétlenül dokumentumszerűen, hanem inkább emberi sorsokkal tűzdelve mutatják be a történelmi eseményeket, a kor szellemét. Legszívesebben a magyarok történetéről, a tatárjárás időszakáról, a magyar középkorról, a római birodalomról, no meg a lovagkorról olvasok. Lánykoromban sokat kézimunkáztam. Gallérokat hímeztem, pulóvereket kötöttem, térítőkét horgoltam. Egyetemi előadásokon a fülem nyitva volt, közben járt a kezem. Igaz, a tanárok nehezen viselték, ha néha a kövön koppant a kötőtű. Ma már ez csak emlék, de tervezem, hogy nyugdíjasként ismét kézi- munkázom majd. A legkedvesebb elfoglaltságom mostanában az unokázás. Érdekesen alakult az életem, mert a fontossági sorrend mindig változott. A nagy döntéseket a prioritásokhoz igazítottam. Annak idején, amíg a gyerekeim kicsik voltak, akkor mindig a család volt az első. Később már nem volt rám akkora szükségük, és jobban oda tudtam figyelni a karrieremre. Nem volt ez tudatos szervezés, egyszerűen így hozta az élet. Két évvel ezelőtt megszületett az első unokám, és akkor ismét változott a fontossági sorrend. A munkámat továbbra is imádom, de ha a családnak szüksége van rám, akkor ők az elsők. A kis unokámmal sokat beszélgetek, képeskönyvből, képek mentén mesélek neki, de az is nagyon kikapcsol, szórakoztat ha a játszótéren lehetek vele. A közelmúltban vártuk a második unokát, és én ott voltam velük, hogy a baba időben érkezzen, ne pedig hamarabb. Örömmel tudatom, hogy ez sikerült, és e sorok megjelenésekor a kisfiú már négynapos. Nemzetközi néptáncgála Fülöpszálláson nemzetközi néptáncbemutatón adnak ma fergeteges műsort a faluház előtti téren a vendégek. A program - amelyen legalább százhúszan fellépnek - 18 órakor kezdődik. Előtte pedig 17 órától a helyi időseket köszöntik. Szeretem a sült halat és a kedves kiszolgálást. Szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Jólesik az embernek, főként ha éppen vízparton tölti szabadidejét, egy jókora, ízletes halszelet. Még akkor is, ha történetesen papírtálcán szolgálják fel, egy szelet friss kenyérrel és mustárral. De azt hiszem, jogosan várjuk el mindemellé, hogy a pult mögött álló személyzet kedvesen szolgáljon ki. Ne csapkodva mérje le a halat, s az arcán se jelenjenek meg furcsa grimaszok, ha történetesen még egy pohár üdítőt is rendelünk. Velem ugyanis ez történt a közelmúltban Tőserdőn. A kellemes nap sütésben gondoltunk egyet, kocsiba ültünk és elmentünk a Tőserdőbe. Sétálgattunk, beszélgettünk, majd beültünk egy kedves kis helyre. Több pohár üdítő és sör után jött egy kósza gondolat (bár ne jött volna), hogy együnk egyet a szomszéd büfében, ahonnan ínycsiklandó illatok áradtak. Sült hal, mennyei lesz... Már sorban állás közben felfigyeltem rá, hogy az egyik pultos fiatalembernek feltűnően nem sok akaródzik dolgozni. Félvállról veszi a rendeléseket, szinte úgy érezte az ember, hogy megtiszteltetésnek kell vennie, amiért a srác kiszolgálja. Dühített a dolog, de gondolom, a sorban állók közül többen hasonlóan vélekedtek erről. Csak reménykedni tudtam, hogy bennünket a kedves hölgy fog kiszolgálni. Nem így történt. Egy kisebb és egy nagyobb halszeletet rendeltük, kettő, illetve egy szelet kenyérrel. Pluszban mustárt kértünk, egy pohár kólát és egy pohár sört. Szerintem egyáltalán nem volt egy bonyolult összetételű rendelés. Ehhez képest kaptunk két jókora szelet halat egy tálcán, mellé szalvétán pedig szervírozták a 3 szelet kenyeret. Kissé félszegen közöltem a pultosfiúval, hogy „értékelném”, ha külön tálcán vihetném el a halakat, s ha megkapnám a mustárt és az italokat. Inkább nem részletezném az arcán megjelenő grimaszokat, az előbb felsoroltakból valószínűleg könnyen elképzelhető a történet. Ezek után jött a poén: fizettem közel 1700 forintot, amelyet i , , , nem sokalltam, de úgy gondolom, ( 1 | | ERTEKELES: ezért a kiszolgálásért egy forint borravalót sem érdemel meg. A tízez- Konyha: 10/9 résből, nyolcezret gyorsan visz- szaadott, majd várt. Az a maradék több mint kétszáz forint, ami még visszajárt, közel fél perc után landolt a pénztárcámban. Minden jó, ha a vége jó. A hal nagyon finom volt. Máskor is szívesen felkeresem a büfét, feltéve, ha nem az a fiú fog állni a pult mögött, vagy legalábbis mosolyogni fog. Én megértem, ha valakinek rossz kedve van, de azt ne máson töltse ki. Ráadásul ő a munkáját végezte, azt pedig nem szabad ösz- szekeverni a magánélettel. Kiszolgálás: 10/2 Környezet: 10/7 Sebestyén Hajnalka kóstolója e g - nyitja kapuit a kecs- k e - mé- t i Városházi Udvar, ezúttal Miklósa Erikát köszönthetjük nálunk. Komolyzenei koncertet hallhatunk könnyed esti beszélgetésekkel ma este 9 órától. A művésznő partnere Kovácsházi István és Tarjányi Miklós lesz, zongorán kísér Harazdy Miklós, a beszélgetőtárs „szerepében” Lóránth Zoltán. Kecskeméti művészek illusztrálták A kecskeméti Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében júliustól egészen szeptember végéig tekinthető meg a kecskeméti művészek által illusztrált kiadványokból készült kiállítássorozat első része. A helyi alkotók közül először Damó István grafikusművész-tanár műveiből kaphatnak ízelítőt az érdeklődők. A Kandó Kálmán Szakközépiskola tanára 1990-től tevékenykedik Kecskeméten grafikusként, könyvillusztrátorként, emellett azonban festészettel, könyvtárgyak és művészkönyvek készítésével is foglalkozik. Munkásságát számos hazai és külföldi kiállításon bemutatta már - többek között - Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Kínában, Lengyelországban volt tárlata. etőíi 2003. Július 11. levél T Aki szívesen jelentkezne rovatunkba, s szeretné, ha arcképe megjelenne lapunkban, valamint a Petőt! Népe Internetes oldalán, az hívja a 70/314-1896-os telefonszámot! Mivel úti agyon Aj^axiJőt? Kulturális ajánló irigylem a bajaiakat. Nem csak azért, mert ott van neki a Súgó, a Duna és Gemenc. Hanem mert őrült módon szeretik a városukat, és nagyon büszkék is arra, hogy ott élnek. És persze ott van a holnapi ünnepély, amelynek valóban nemzetközi híre van. Baján találták ki a tésztás halászlevet, s amióta ezt megkóstoltuk, azóta itthon is csak ilyet eszünk. Bevallom, nálunk a férjem főzi, mert asszonyszemély csak elbénázza a halászlevet. De a tészta nem maradhat el, biztos helyünk van a piacon, ahonnan a megfelelő adagot be szoktuk szerezni (nem tudok gyúrni). Sajnos, lemaradok a mostani buliról, de minden bajainak és vendégnek jó szórakozást kívánok!
