Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-28 / 149. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH FLORA Virágfesztivál Minden évben tízezrek látogatják a FLORA Virágfesztivált. A hagyományos keceli rendez­vények közül leglátogatottabb a minden év, december első hét­végéjén rendezett FLORA Vi­rágfesztivál. Ilyenkor több tíz­ezren érkeznek a városba a kör­nyékről és az ország távolabbi vidékeiről. A fesztiválon nem csak a virágtermelők versenyez­nek, hanem a virágkötők is. A sok ezer virágból készülő csok­rok, díszítések pompája min­den esztendőben kellemes él- ményt nyújt a látogatóknak. A kiállításon minden alkalommal sikeresen szerepelnek a helyi virágtermelők, ezért méltán ne­vezik sokan a virágok városá­nak is Kecelt. Ebben az évben már tizenhetedik alkalommal ad otthont a város a virágok pa­rádéjának __________________■ Római istenek kútja A Rómaiistenek kútja a város egyik legszebb köztéri műalkotása. ■ Kecelt nem csak a virágok, ha- ana, Vénusz, Bacchus és Fauna nem a szökőkutak városaként is istenek bronzba öntött alakja dí- emlegétik a látogatók. A köztere- szeleg. A képzőművészeti szem- ket, parkokat díszítő szökőkutak pontból is értékes alkotást a ke- közül talán a-legszebb a Római celi önkormányzat építtette és istenek kútja elnevezésű műal- dr. Józsa Fábián, a Belügymi- kotás. A városházával szembeni nisztérium akkori politikai ál­park dísze, Eskulits Tamás szob- lamtitkára avatta fel 1994. április rászművész munkája. A tizenkét 22-én, a város újjátelepítésének vízsugár övezte gránit alapon Di- évfordulóján, ________________■ CSOMÓPONT SZÖKŐKÚTTAL. A keceli körforgalom nem csak a közlekedés biztonságát növeli, hanem a város dísze is egyben. ■ Dinamikusan fejlődik a város Az időnként Kecelre látogató vendégek min­den alkalommal elcsodálkoznak a szemmel látható változásokon. Évről évre fejlődik, szépül a város. Az elmúlt évtizedben meg­újult a városközpont, s mindenütt gondozott parkok, szökőkutak, szobrok teszik hangu­latossá a köztereket. Az itt élő, összefogásá­ról ismert szorgalmas nép többnyire szőlő- és gyümölcstermesztéssel keresi meg a ke­nyerét, de Kecelen jött létre a térség legjelen­tősebb ipari üzeme, a Pintér Művek is. Az or­szágos hírű rendezvényekre látogatók viszik el mindenhová a város jó hírnevét, a helybe­liek pedig büszkék az általuk létrehozott ér­tékekre. A keceliek szerint, a látványos fejlődés motorja Schindler János polgármester, aki 1985 óta tölti be városvezetői tisztét.- A? eltelt 18 év alatt vett igazán lendületet a város fejlődése - mondják a keceliek. Schindler János kifogyhatatlan az ötletekből, és szívós ki­tartással rendre meg is valósítja azokat.- Hogyan sikerült elképzeléseit elfogadtatni az emberekkel? - kérdeztük a polgármestertől.- Amikor kineveztek az akkor még nagyköz­ség tanácselnökének, készítettem egy listát azok­ról a feladatokról, amelyeket a következő öt év­ben meg kell oldani. Sokan kétkedve fogadták fejlesztési programomat, de amint folyamatosan megvalósultak a kitűzött célok, egyre többen áll­tak mellém. Legelőször az utcákat hoztuk rend­be. Két év alatt 53 utcában építettünk szilárd bur­kolatú utat úgy, hogy a lakosság vállalta a 40 szá­zalékos hozzájárulást. Ezután a városközpont rendezésére került sor. Lebontottuk a városháza melletti park kerítését, kivágtuk az elöregedett fá­kat, bokrokat, és új, értékesebb növényeket ültet­tünk a helyükre. Nem állítom, hogy mindenki egyformán örült ennek, mert féltették a település legnagyobb zöldövezetét. Amint látták azonban, hogy sokkal szebb és rendezettebb lett a park, megnyugodtak a kedélyek. Sőt, a peremterületen lakók is kérték hasonló zöldterületek kialakítá­sát. Felvásároltuk és lebontottuk a környéken lé­vő elöregedett épületeket, helyükön parkokat, pi­henőhelyeket létesítettünk. Ezeket közadakozás­ból származó pénzből köztéri szobrokkal, szökő- kutakkal tettük még hangulatosabbá. Mindeze­ket látva, a lakosság bizalma megerősödött a fej­lesztési elképzelések iránt.- Mit jelentett a település számára a városi rang elnyerése?- Amikor először szóba került a városi cím megpályázása, sokan lehetetlennek tartották a feltételek megteremtését. A lakosság példaérté­kű összefogása azonban minden akadályt le­győzött. Sportcsarnokot építettünk, fejlesztet­tük intézményeinket és számos infrastrukturá­lis beruházással gazdagítottuk településünket. Az 1993-ban elnyert városi rang újabb lendüle­tet adott a közös munkának, amely azóta is tart. Folytattuk a városszépítést, újabb díszítő ele­mek kerültek a közterekre és befejeztünk jó né­SCHINDLER JÁNOS jgflk 1951-ben született Kalocsán. 1976 óta keceli lakos. ***><*•■* 1969-től postatiszt a Magyar Pos- 1;.J|f tánál. 1976-tól 1985-ig Postaveze- tő Kiskőrösön és Kecelen. 1985-től Kecel tanácselnöke. 1990-től Kecel polgármestere. 1990-től a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagja. hány szükséges beruházást. Két évvel ezelőtt avattuk fel a városháza mellett a világon egye­dülálló harangtornyot, amely négy harang sza­vával hirdeti egy-egy új keceli polgár születését. Elkészült a közlekedés biztonságát javító kör­forgalom a városközpontban, tavaly pedig az új­falui városrészben átadtunk egy, a huszonegye­dik század követelményeinek megfelelő óvodát. Ugyancsak az elmúlt évben kezdtük meg pályá­zaton nyert pénzből az idősek otthona korsze­rűsítését, bővítését. A városfejlesztő munkához nagy segítséget nyújtanak a helyi vállalkozók. Áldozatvállalásukat minden év végén rendezett fogadáson köszönjük meg. A várossá nyilvání­tás évfordulóján kapják meg a képviselő-testület által odaítélt városi kitüntetéseket az arra érde­mes polgárok. Nyáron pedig a kiemelkedő mun­kát végző közalkalmazottak, köztisztviselők ve­hetik át az általam alapított, a város címerével díszített aranygyűrűt.- Kecelt színvonalas rendezvényeiről is ismerik az országban. Mennyiben járultak hozzá ezek az idegenforgalom növekedéséhez?- Egyik legismertebb rendezvényünk a decem­ber első hétvégéjén megrendezésre kerülő FLORA Virágfesztivál. Ebben az évben már a ti­zenhetedik alkalommal rendezzük meg a több tízezer látogatót vonzó eseményt. Ugyancsak népszerű a nyári Országos Aratófesztivál és Har­monika Verseny, valamint az Autós Ringpályán tartott roncsderby, Off Road terepjáró fesztivál és a T. G. Virágdekor Szakképző Intézet által szer­vezett Tavaszköszöntő Virágfesztivál. A rendez­vényeket minden esetben gasztronómiai progra­mok kísérik, amelyeken a vendégek megismer­kedhetnek a tájegységre jellemző ételekkel és fő­ként a jó nevet szerzett keceli borokkal. Bárme­lyik rendezvényre is érkezik a vendég, akár több napot is eltölthet a látnivalók megtekintésével. A Pintér Művek területén például egész napos programot kínál az Európában egyedül álló Hadi­technikai Park és Hadtörténeti Múzeum. Nem csak idegenforgalmi, hanem városfejlesztési szempontból is nagyjelentőségű a németországi Schwarczenbruck-kal kialakított sokéves partner- kapcsolat. Sokat tanulunk német barátainktól, mindemellett anyagiakkal is segítik programja­ink megvalósítását.- Mit szeretnének megvalósítani a közeljövő­ben?- Még ebben az évben megkezdjük az Arany János általános iskola teljes felújítását, korszerű­sítését. A több százmilliós beruházáshoz pályá­zaton nyertük meg a pénz nagyobbik részét. Sze­retnénk három év alatt elkészíteni a város szennyvízhálózatát, mert már csak ez hiányzik az infrastruktúra teljessé tételéhez. A lakosság közérzetét javító beruházások közül egy négy­hektáros parkerdő telepítése szerepel rövidtávú programunkban, valamint örökzöld növényzet­ből labirintus-parkot alakítunk ki, a tűzoltóság melletti beépítetlen területen pedig mini-golfpá­lyát építünk. Természetesen, ha újabb ötletek merülnek fel bárki részéről, azok megvalósításá­tól sem zárkózunk el. ■ Kecel A magyar Alföldön, a Duna-Ti- sza köze nyugati felén, három történeti-néprajzi táj: a Kiskun­ság, a Bácska és a kalocsai Sár­köz találkozásánál fekszik a közel tízezer lakosú kisváros, Kecel. • A város első írásos említésével az 1198-ban készült oklevélben lehet találkozni. Békés pásztor­nép lakta az államalapító kirá­lyok idején az egykori pusztát. Á századok során tatárjárás, tö- rökdúlás szórta szét az itt élő­ket, és 1584-ben elnéptelenedett a település. • A mai Kecel születésének ideje 1734. Ekkor adta ki Patachich Gábor, kalocsai érsek Kecel újra­telepítésének oklevelét. • A településen a múlt században indult meg a polgári fejlődés. Felépült az első iskola, megala­kult az ipartestület, postát, tűz­oltóságot és rendőrállomást ka­pott Kecel. Bekapcsolódott az országos vasúthálózatba, fel­épült a ma is álló községháza. • Kecelt 1993-ban nyilvánították várossá. Azóta is igen sokat fejlődött: sportcsarnok épült, gázhálózat létesült, sor került a közvilágítás korszerűsítésé­re, a városközpont arculata megváltozott. Hatalmas par­kok, szökőkutak, köztéri szob­rok, térplasztikák teszik szeb­bé a várost. • Nemcsak épületeiben, közterei­ben gazdag a város, hanem ter­mészeti kincsekben is bővelke­dik. A Vörös mocsár állat- és nö­vényvilága, valamint a Berek-er­dő mocsári tölgyese^védett. • A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Áman István, dr. Beke József, Benedeczki József, Benyedáné Laki Ilona, dr. Borbéhyi Ilona, Borbényi László, Haszilló Fe­renc, Hatvani Gáborné, Herczeg Imre, Kemény Ferenc, Ma'tos Jó­zsef, Orcsik Attila, Schindler Já­nos polgármester, Udvarhelyi Istvánná, Váradi Gusztáv, Vén Zoltán. ■ A lelkipásztor Városi Fe­renc, a keceli Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet lelkipásztora, immár har­minc eszten­deje. Hivatá­sát szolgálat­ként fogja fel, nem kért és nem is kapott érte ellenszol­gáltatást soha. Az általa veze­tett gyülekezet az elmúlt évek során megerősödött, saját templomot épített és jelentős szerepet játszik a város társa­dalmi életében. A hitében erős ember 1954 óta él Kecelen. 1964-ben órajavító műhelyt nyitott, és 1990-től társasági formában vállalkozói tevékeny­séget folytat. Szakmai igényes­ségétől ■ vezérelve 1995-ben megalkotott egy, azóta már kül­földön is ismert óramodellt, amellyel tekintélyt vívott ki szakmai körökben. ■ Az iparművész B. Boros Ilo­na művész - tanár, tősgyö­keres kece- linek vallja magát, bár Kecskeméten született. 1957-ben ke­rült Kecelre, ahol nyugdíjba vonulásáig az általános iskolában rajzot taní­tott. Erejéből arra is tellett, hogy a tehetséges gyerekeket és felnőtteket szakköri foglal­kozásokon beavassa a művé­szet titkaiba. Sokan közülük az ő példáját követve a rajz tanítá­sát választották élethivatásul. Pedagógiai munkája mellett természetesen alkotott, alkotó­táborokban adta át másoknak tudását és kiállításokon mutat­ta be munkáit. Most, a nyuga­lom éveiben minden idejét a művészetnek szenteli, amiről csodálatos szőttesei és tűzzo- mánc képei árulkodnak. ■ Az esperes Dr. Scharpf Egon esperes, címzetes ka­nonok húsz éve szolgálja a római kato­likus közös­séget Kece­len. Gyermek­éveit Baján töltötte, majd a szerzetesi kö­zépiskola elvégzése után a papi hivatást választotta. Először Ta­taházán, majd Bócsán volt plé­bános, ezután került Kecelre. Nagy szerepe van abban, hogy a város hitélete folyamatos ma­radt a két évtized történelmi változásai során. Hívei szeretik és tisztelik bölcsességéért, el­hivatottságáért. Neki köszönhe­tő, hogy a Szentháromság templomot két évvel ezelőtt si­került felújítani. A város köz­életéből is aktív szerepet vállal, ezért a képviselő-testület né­hány évvel ezelőtt díszpolgárrá választotta. ■ A vállalkozó Pintér József vállalkozó, 1978-ban hoz­ta létre ma­gánvállalko­zását, az idő­közben a tér­ség meghatá­rozó ipari üzemévé vált Pintér Műveket. A vállalat fő profilja ipari robotok, atom- erőművi berendezések, speciá­lis gépek, alkatrészek és célgé­pek gyártása. A hazai piac mel­lett főként Németországban, Franciaországban, Svájcban és a volt Szovjetunió országaiban ér­tékesítik termékeiket. Pintér Jó­zsef, vállalkozói tevékenysége mellett támogatja a helyi kez­deményezéseket és ő maga is kifogyhatatlan az ötletekből. Egyik legnagyszerűbb megvaló­sult elképzeléseként tartják szá­mon a Pintér Művek Haditechni­kai Park és Hadtörténeti Múze­um létrehozását. ■ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom