Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-26 / 147. szám
PETŐFI NÉP E A L M A N A C H o Érsekhalma A festői szépségű község egyike annak a kevés lakott helynek, mely időszámításunk előtt a középső bronzkorban is lakott volt. Még most is láthatók a hajdani földvárak nyomai, melyekben a régi korok emberei az ellenség elől meghúzódtak, és védekeztek. A község neve, - mellyel írásos alakban az 1882-es Helységnév- tárban találkozunk -, arra utal, hogy a kalocsai érsekség birtoka, és hogy dombra, magaslatra épült. Római katolikus templomát 1989-ben emelték, az oltárképet Bakallár József festőművész készítette. • Az Mancs nevű tájegység része, A Duna menti síkság, illetve a Duna-Tisza közi Homokhátság találkozásánál fekszik, ahol a hátság érdekes természeti képződménnyel, egy körülbelül 30 méter magas löszparttaf végződik. Egyes területei - ‘melyek a Kiskunsági Nemzeti Park részét képezik - védettség alatt állnak. A partfal érintetlen részein löszpusztai növényvilágot találunk. A nevezetességek közé tartozik a hildpusztai részen a bronzkori földvár maradványa és a löszfalba vájt barlangrendszer, mely a középkorban keletkezett. A SZéntgyörgyi erdők gazdag állatvilága nagyon sok hazai és külföldi vadászt vonz ide. Jeles az almatermesztés és a borászat. • Évszázadokon át az érsekség szállásterülete volt, majd Hajóshoz tartozott. 1986. január 1-jé- vel nyert községi rangot. 1990- től a település polgármestert és képviselő-testületet választ, megfelelve az önálló önkormányzat feltételeinek. Képviselő-testület. Polgármester: Boromisza Tibor, Alpolgármester: Szűcs Károly. Képviselők: Unsorg Jánosné, Havasi Gyulá- né, Boros Péter, Gonda János, Deli Ferenc, Palásti Zsolt. Jegyző: Szabados István. ■ KOPJAFA. Millenniumi emlékműként állították a templomkertben 2000-ben ezt a felvételünkön látható kopjafát, mely ezeréves államiságunkra emlékeztet. A kopjafa tövében min- dig van friss virág. ___________■ ÓVODÁSOK. Statisztikai kimutatások szerint a település! lélekszánta az 1950-es években emelkedett meg. 1960 óta! a néhai külterületekkel együtt a lakosok száma 830 és a mai 740 között ingadozik. Idén a 35 óvodás közül egy osztályra való elsőst iskoláznak be, és ugyanennyi kiscso j portost vesznek fel a helyükre. Tizennyolcadik éve önállóan Ez a 11 utcából álló 740 lelket számláló település 1985 végéig Hajós társközsége volt. Kalocsa vonzáskörzetébe sorolták egészen a rendszerváltásig. Boromisza Tibor élete legjavát töltötte el ezen a településen, 17 éve a fMu elöljárója. Büszkén mondja: újabban egyre több szívesen látott vendége akad a településnek. Éledezik a faluturizmus. Egyelőre öt megüresedett lakóház cserélt gazdát. A német állampolgárok, akik megvették és felújították, társasággal térnek ide vissza. Szobákat bérelnek a helybéliektől, látogatják a borpincéket, élvezik a falu csendjét. Nem csak csendes, de szépen rendezett, virágágyásokkal, gyümölcsfákkal teli a település. Mivel csak egy út vezet ide, a 20 fős polgárőrség a körzeti megbízott segítségével ki tudja szűrni a gyanús egyéneket. Ha alkalmi árus érkezik, azt megkérik ne házaljon, hanem a központban rakodjon ki. Érsekhalma aktív lakosainak többségét (mintegy 110 főt) a helyben működő vállalkozások alkalmazzák, sokan a gyümölcstermesztésből, szőlészetből, illetve borászatból élnek vagy egészítik ki jövedelmüket. Kevés a falu határában a szántóföld, annál több azonban a kis- és nagyvadban gazdag erdő (6800 hektár a homokon), a szőlő és a gyümölcsös. Az építőipari cég 17.főt, a tejfarm 20 embert, az erdészet 12, a bőrdíszmű üzem 25, a hűtőház 9, az elektromos tekercselő 15, a raklapokat gyártó faipari kisüzem 10-15, a polgármesteri hivatal és intézményei 25 lakosnak nyújt biztos megélhetést, míg 22 egyéni vállalkozó önmagát és családját tartja el. Bajára nem több mint 10, a közeli gyümölcsfeldolgozó különféle részlegeibe 35, a hajósi és nemesnádudvari fafeldolgozó iparosokhoz és a császártöltési alkatrészgyárba, valamint a varrodába félszáz ember jár el dolgozni. Mindez megmutatkozik a helyi adók bevételein. A költségvetésnek ugyanis közel egyharBOROMISZA TIBOR 1936-ban született Hajóson. 1960- ban gépésztechnikusi diplomát szerzett Mezőtúron. 1970-től 1990-ig a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát üzemigazgatója. 1990 óta Érsekhalma polgármestere. Nős, egy gyermeke és egy unokája van. ÉRSEKHALMA SZÁMOKBAN Népesség 740 fő aktív dolgozók 110 fő iskoláskorúak 65 fő óvodások 35 fő gáz 85% vezetékes víz 88% kábeltévé 65% költségvetés 109 millió Ft FORRÁS: PNHNFO mada gyűlik össze az 1,5 százalékos iparűzési adóból, melyet a 7 nagyobb cég, és a mintegy 25 egyéni és kisvállalkozó fizet be a falu kasszájába. Iparűzésin kívül építmény- és kétféle kommunális adót is szednek. Aki gyakran jár ide, évről évre gyarapodást tapasztal. Sok az új összkomfortos, tetszetős lakóház, minden utca és járda aszfaltozott, gondozott a faluközpont. Az ivóvizet 2002-ben kivitték Szőlőtelepre. Nemrég óta két új transzformátor biztosítja az elektromos feszültséget mindenütt. Már működik a szelektív hulladékgyűjtés és , az EU elvárások szerinü zárt edényes szemétszállítás. Szociális bérlakásokat építettek, a hildi bodzasori meredek utat aszfaltozták, rendezték a temetőt. Hátrányosan érinti viszont Érsekhalmát az, hogy kisközség, mert a pályázati pénzek elosztása lakosságarányos. így tavaly mindössze 1,5 millió forint támogatásban részesültek. Pedig van mire költeni. Korszerűtlen az óvodai konyha, melyet az iskolába szeretnének átköltöztetni és 80- ról 100-120 adagosra kívánnak növelni. Erre igényeltek nemrég pályázat útján 20 mülió forintot. Elkészült az óvoda új bejárata, a belső átalakításra 16 milliót kell költeni. 2006-ig arzénmentesítőt kell felszerelni a vízbázison. Nemesnádudvarral közösen oldják meg a szennyvízcsatorna hálózatot 2004-ig. A tervek készen vannak. Egyre ége- tőbb az Ady és a Deák utcák újraburkolása. ■ A háziorvos Dr. Pakuts Jutka egy éve a falu orvosa. Sepsiszent- györgyön született, háziorvosi és üzemi orvosi szakvizsgáját már az anyaországban szerezte. - Családorvosként dolgozom, ami heti öt nap készenlétet jelent, valamint bejárok a bajai kórház központi ügyeletére is. A lakosság fele 60 év feletti, közülük minden ötödik krónikus beteg, alkoholista nincs. Legjellemzőbbek a szív és érrendszeri panaszok. A felújított rendelő jól felszerelt, 24 órás vérnyomás mérő monitor, reumás és izületi bajok enyhítésére alkalmas szoftlézer, magne- toterápiás berendezés és légzés- funkciós készülék segíti a kezeléseket. Mindez közös erővel jött létre. Rendszeresek az iskolában az egészségügyi programok a cukorbajról, az allergiáról és más témákról. Fontosnak tartom a lakosok lelki állapotának javítását. __________________■ A postamester Pesti Nándor- né megelőzte a kor követelményeit. Immár két éve vállalkozásban, egyedül postamesterként dolgozik. Bár nem a faluban született, kétéves kora óta itt él, ide járt iskolába. Postamestersége előtt 3 gyermeknek adott életet, így évekig otthon volt. Korábban a hosszúhegyi kombinátban dolgozott. - Délelőtt kikézbesítem a leveleket, déli 12-től délután 4 óráig a postán a be- és kifizetéseket intézem, csomagokat fogadok és adok ki. Nyáron gyermekeim is besegítenek a kézbesítésbe. Bankkártya automata már működik, az internet hozzáférés pedig folyamatban van ezen a megosztott külterületi kispostán, amit az ügyfelek szabadon használhatnak majd. Természetesen hírlap terjesztést is működtet és műholdas lottó berendezés is van a postán. 2001-ig Érsekhalmán csak felvételi posta működött. _________■ A méhész Radvánszki Béla 1935-ben született Tompán, 23 éve él Hildpusztán, Érsekhalma külterületén. Az ő méhészetéből származik az ország minden tizedik méhanyája. - Hatvan éve, 9 éves koromtól méhészkedek. 1956-ban politikai okokból Kanadába menekültem. Nyáron ott, télen pedig Kaliforniában egy 1700 családos méhészetben dolgoztam és sajátítottam el a méhanyatenyésztés fortélyait. Hazajövetelem óta Hilden élek. Évente 4 ezer méhanyát nevelek fel és adok el. Krajnai méheket tartok, 180 termelő családom van. Nem vándorolok, mert a méhanyák körüli teendők helyhez kötnek. A méhrajok eladásával együtt méhészként úgymond „három lábon” állok. Amerikai szakmai tapasztalataimról az Üzemszerű méhanya tenyésztés című könyvben minden „titokról” beszámolok. ■ Megtartani az intézményeket Reménykednek az érsekhalmiak, hogy a falu megtartó ereje hazánk európai csatlakozásával csak tovább nő majd. Mindezt arra alapozzák, hogy számos gazdálkodó, gyümölcs- termesztő, szőlész és borász létesített új ültetvényeket a közelmúltban és beszállítójává vált a német tulajdonban levő hajósi jó világhírnevű pincészetnek. A település közvetlen közelében van az ország egyik legjelentősebb gyümölcslé üzeme is. Sok tartalékot rejt és jó alapját képezi a faluturizmusnak a borkultúra és a gasztronómia és a vadászturizmus is. Érsekhalmát körülövezi az 1880-as években a futóhomokra telepített hajósi erdészet. Maga az erdő közel 7 ezer hektárt ölel fel, a vadásztatás pedig 14 ezer hektáron folyik. Jelentős itt a szarvas-, őz-, vaddisznó-, valamint az apróvadállomány. Ha mindezt figyelembe vesz- szük, megértjük a község vezetőinek igyekezetét, hogy az óvodát, az iskolát, és a közösségi házat minden áron fenntartsák, új tartalmakkal gazdagítsák, korszerűsítsék. Az óvodába most 35 gyermek jár egy összevont csoportba. Néhány év múlva - remélik megkétszereződik a gyermeklétszám. Október elején mindig az óvoda szervezi a hagyományos szüreti lovasfelvonulást és mulatságot, mely bállal végződik. Minden óvodás fellép az adventi időszakra eső Idősek Napja rendezvényen, a falu a legkisebbek számára Mikulás Napot rendez. Az általános iskolának 65 növendéke közül a legtöbb a 8. osztály elvégzése után legalább 4-8 évig továbbtanulás céljából a városokba költözik. Sajnos csak kevesen térnek vissza, hogy szülőfalujukban alapítsanak családot. Akik a településen maradnak azok számára korlátlan lehetőségeket nyújt a jól felszerelt, kényelmes közösségi ház. Civil szervezetek működnek, itt tartják a nagyobb összejöveteleket és rendezvényeket, a nagy termet az óvoda tornateremként is használja. Említésre érdemes még a kábeltévé hálózat melyre a lakóházak 60 százaléka be van kötve. A helyi csatornán naponta 2 órás műsorszórás van. Helyi híreket, közleményeket, hirdetéseket tesznek közzé, oktatófilmeket vetítenek, valamint videofelvételről minden jelesebb ünnepről, falusi megmozdulásról riportfilm készül, amit vasárnap közvetít a helyi tévé csatorna. ■ TEMPLOM. A falu római katolikus temploma 1989-ben épült, oltárképét Bakallár József festőművész készítette. Érsekhalmán a búcsút Munkás Szent József ünnepén, május első vasárnapján tartják. ■ A tanítónő Takács Lajos- né ének-zene szakos tanítónő. Kiskunfélegyházán született, 1976 óta jött férjhez Érsekhalmára. 2001-ben Érsekhalma községért díjat kapott kitartó szervező munkájáért. Ma is egy 22 tagú énekkart és furulya szakkört vezet az iskolában. - Társadalmi munkában 1986 óta vezetem az Érsekhalmi Népdalkört, mely Deli Ferenc ösztönzésére jött létre. A vegyes dalárda háromszoros aranyminősítést kapott, az utolsót a Vas Lajos Népzenei Szövetség Kárpát-medencei versenyén. Külföldön is felléptünk már, sikereinket egy 10 éves archív rádiófelvétel is őrzi, amikor a Népdalkörök pódiumában szerepeltünk. Fenntartónk a helyi önkormányzat, pályázati pénzekből utazgatunk. Utánpótlásunk az iskola, mely életerőt ad az egész falunak és ahol meggyőződésem szerint oktatni kell a zenei anyanyelvet. _________■ Az óvónő Szabó Kálmánná vezető óvónő 1976 óta dolgozik szülőfaluja óvodájában. Nagyszülei és szülei is érsekhalmi földművesek voltak. Férje borász, egy gyermekük van. - Kalocsán érettségiztem, majd Kecskeméten végezem az óvónőképzőben. Négyfős személyzet, két óvónő és két dajka szorgoskodik intézményünkben a 35 gyerekkel. Szerencsére a gyermeklétszám állandó, néhány évig biztos nem kell tartanunk az óvoda bezárásától. Csak augusztusban szünetel itt a gyermekmegőrzés. Június végéig rendes oktatás folyik, júliusban pedig ügyeletet tartunk. A tanév idején 6 nagycsoportosunk volt, akikkel napi plusz órákban szerveztük meg az iskolai felkészítést. Valamennyien a helyi iskolában maradnak, köztük Zámbó Ferenc és Palásti Marim mesemondók is, akik a baja területi versenyen különdíjat kaptak, j I
