Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-21 / 143. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Június 21., szombat IHM Levegőből figyelik a növényeket A fák és a bokrok is láthatók a felvételeken fotó: europress/kerék ágnes Az Európai Unió területalapú támogatásainak igénybevéte­léhez 2004-től nélkülözhetet­len lesz a légifelvételekre épü­lő új térképes azonosító rend­szer, ugyanis az Unió csak a ténylegesen bevetett, meg­művelt területekre fizet mező- gazdasági támogatást.- A mezőgazdasági parcellaazo­nosító rendszerre azért van szük­ség, mert az európai uniós terület­alapú támogatás csak a támogatott növényekkel ténylegesen beve­tett, megművelt területekre igé­nyelhető - mondta az Euro- pressnek Csornai Gábor, a rend­szert kiépítő Földmérési és Táv- érzékelési Intézet távérzékelési központjának vezetője. A gazdál­kodóknak támogatási kérelmük­ben pontosan le kell írniuk, hol van az a mezőgazdasági tábla, amelyen növényeket termesz­tenek, és azok hitelességét a tá­mogatást folyósító intézmény az azonosító rendszer térképei által ellenőrzi. A központ már 6600 légi­felvételt készített, amelyeken mintegy kétmülió mezőgazdasági tábla szerepel; jól látszanak a fák, a bokrok, az utak is. E felvételek alkotják a táblaazonosítás alapját. Eddig 12 megyének a térképe ké­szült el, és idén őszre a többit is befejezik.- Mi történik a felvételekkel?- Az Agrárkamara, a Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Minisz­térium hivatalai, és mindazok az intézmények, amelyek felkészítik a gazdákat támogatási kérelmek benyújtására, már most, a fel­készülési hónapokban kézhez kapják a légifelvétellel készített térképeket. Ezért javasoljuk, hogy a gazdák, gazdaságok keressenek kapcsolatot valamelyik szervezet­tel, ahol a jövő évi EU-támogatá- sok megszerzésével, illetve az új térképekkel kapcsolatos tudni­valókat megismerhetik, és egyéb jó tanáccsal is szolgálhatnak szá­mukra a szakértők. Jövő március­ban a gazdálkodók is megkapják a légifelvételre épített azonosító térképeket a kitöltendő támogatá­si űrlappal és a támogatási kére­lem összeállítását megkönnyítő segédlettel együtt.- Mire érdemes még odafigyel­niük a gazdáknak?- Az Unióban létezik egy foga­lom: a nem támogatható terület. A birtokhatár az út széléig terjed, de az út melletti árokra, bokrok­ra, cserjékre vagy más „nem ter­mő” területre nem igényelhető területalapú támogatás. A beadott kérelmeket több lépésben ellen­őrzik a hatóságok. Az is kizáró oknak számít, ha valaki ugyan­arra a területre már egyéb támo­gatást igényelt.- A táblák helyzete és a művelő is változhat. Hogyan lehet a rend­szert karbantartani?- Minden évben újra lefényké­pezzük az ország egyharmadát, és ennek alapján módosítjuk a térképeket. A európai tapasztala­tok szerint ez a módszer kielégí­tően pontos. KOÓSTAMÍS Bio a bor Országos bioborversenyt tartot­tak tegnap a budai Várban, ma pedig Gödöllőn megnyílik a „Bioélelmiszerek minősége és forgalmazása” című szakkon­ferencia és szakkiállítás. A magyarországi bioter­mesztés termőterülete a jelenle­gi növekedési ütemmel 2006-ig várhatóan eléri az ország adott­ságainak megfelelő maximális 400 ezer hektáros szintet - mondta el Márai Géza, a Bio­kultúra Egyesület vezetőségi tagja a rendezvények kapcsán. Az ökológiai gazdálkodásba be­vont terület az év eleje óta 40-50 ezer hektárral, 150 ezer hektárra emelkedett. Az egyetemi professzor ma­gyarázata szerint az ökoter­mesztésbe vonható terület nagy­ságának főként a területi besoro­lás kritériumaként megszabott elszigeteltség szab korlátot. „Nem elég ugyanis a szigorú biotermelési szabályokat egy bi­zonyos termőföldön megtartani: a szomszéd földeken is környe­zetbarát módon kell gazdálkod­ni, továbbá ipari létesítmények, forgalmas utak sem lehetnek a gazdálkodó egység közelében” - mutatott rá a szakember. A biotermelésbe vont terüle­tek mintegy 60 százalékán ma gabonát, 27 százalékán olaj- és fehérjenövényeket, 6 százalé­kán gyümölcsöt, 4 százalékán zöldséget termesztenek, 3 szá­zalékán pedig állati termékeket állítanak elő. Márai Géza tapasz­talatai szerint a gabonfélékben, továbbá a fehérje-, rostnövé­nyekben a kelet-európai konku­rencia miatt verseny kezd kiala­kulni. Ennek ellenére az idén 12-13 milliárd forint árbevétellel számolhatnak a biotermelők, a tavalyi 10 milliárd és az azt meg­előző évi 8 milliárd forintot követően. Márai Géza szólt arról, hogy a biotermelésen belül a biobor előállítása egyre népszerűbb, amelyet jól példáz a pénteki ren­dezvény is. Az idei országos bio­borversenyre a tavalyi alig tíz indulóhoz képest az idén már húszán jelezték részvételi szán­dékukat 30-35-féle borukkal. Jövőt ígérő tapsifülesek A hazai nyúlállomány csupán harmada a tíz évvel ezelőtti­nek, ám az agrártárca szakembere szerint jó tenyészanyag, fejlett technológia és teljes értékű takarmányok használatával az ágazat szerepe ismét erősíthető. A minisztérium a nyúlága- zatot a vidékfejlesztés egyik lehetséges eszközének tekinti. A kilencvenes évek elején még évi 16-17 millió nyulat tenyésztet­tek Magyarországon, ám ez a szám azóta 4,5- 5 milli­óra csökkent, holott a nyúlhús zsírban sze­gény, könnyen emészt­hető, kitűnő tápértékű, egészséges élelmiszer. A visszaesés fő oka az, hogy sokáig nyomott volt a nyúl ára, ezért számos gazdálkodó fel­hagyott a nyúltenyésztéssel. Emellett az elmúlt években kü­lönféle állatbetegségek tizedelték a honi állományt. A hazai fo­gyasztás zömét a saját célra elő­állított nyulak biztosítják, az üz­letek, üzlethálózatok, bevásárló- központok polcain ritkán talál­kozhatunk nyúlhússal - mondta lapunknak Rizsányi Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium (FVM) terme­lési ágazatok főosztályának veze­tő főtanácsosa. A számos külföldi hibrid mel­lett két hazai fajta, a Pannon fehér és a Deb­receni fehér található idehaza jelentősebb számban. Mennyiségi­leg a külföldi hibridek dominálnak, viszont a honi fajták néhány tu­lajdonsága nemzetközi összehasonlításban is nagyon kedvező. Hazánkban négy nyúlvágóhíd működik: Baján, Lajosmizsén, Bajban és Környén. A környei vágóhíd ko­rábban szüneteltette tevékenysé­gét, ám az idei évtől, immár ma­gyar tulajdonban, ismét meg­kezdte működését. A nyúltermelés mintegy 60 százalékát a nagyobb telepek ad­ják, és csak alig 40 százalékát azok az állatok, amelyeket a gaz­dák saját szükségleteiken felül te­nyésztenek, majd leadnak fel­vásárlótelepeken. A „szedett nyu­lak” felvásárláson belüli aránya az utóbbi időben csökkent - első­sorban azért, mert viszonylag gyenge a minőségük. Az utóbbi években egyre több vállalkozói méretű nyúltelep kezdte meg működését, és bizonyos integrá­ciók is kialakultak. A kisebb ter­melőknek az jelenti az igaz pers­pektívát, ha termelői csoportok­ba tömörülnek, amelyek a közös beszerzés, értékesítés révén meg­felelő súlyt képviselnek a felvá­sárlókkal szemben, és a közös vásárlással, beszerzéssel árked­vezményekhez juthatnak. Több termelői csoport alakult ország­szerte, és bizonyos integrációk is kialakultak. Az FVM a nyúltenyésztést stratégiai területnek, a vidékfej­lesztés egyik eszközének tekinti. A tárcának az a célja, hogy e tevé­kenység ismét a korábbi évek szintjére emelkedjen, és más, szűkülő állattenyésztési ágaza­tok gazdálkodói is áttérhessenek a nyúltenyésztésre. dóczy László Kevés a nyúl az EU-ban Uniós szakértők szerint még legalább 6-8 évig nyúlhús- hiány várható a közös európai piacon, ezért idehaza gyors fejlesztésekre lenne szükség az ágazatban. Az EU nem sza­bályozza a nyúltenyésztést - a tagállamok feladata, hogy támogassák azt. Az Európai Unióban jelenleg - a gazdasági haszonállatokra vo­natkozó általános előírások mellett - nincsenek a házinyúl tenyésztésére, értékesítésére vonatkozó szabályok. Tehát a nyúlhús előállítást nem köti kvótákhoz az EU, ugyanakkor sem felvásárlás, sem egyéb for­májában nem is támogatja azt. Az ágazatra vonatkozó nemzeti szabályozás viszont hazánk uniós csatlakozása után is fenn­marad, mivel a nyúltenyésztést a tagállamoknak maguknak kell támogatniuk. Az Európai Unió szakértői szerint még legalább 6-8 évig nyúlhúshiány várható a közös európai piacon, ezért idehaza a nemzeti hagyományokat és a lehetőségeket kihasználva, gyors fejlesztésekre lenne szük­ség az ágazatban. Ennek meg­valósulása esetén a „nyúlter- mékpálya” hosszú távú fejlesz­tésének lehetőségei a csatlako­zás után is adottak. Jelenleg kétféle támogatást kaphatnak Magyarországon a nyúltermelők: a mezőgazdaság­ra vonatkozó általános támoga­tás az épület-, gép- és egyéb beruházások megvalósítását se­gíti, a tenyésznövendéknyúl-tá- mogatás keretében pedig min­den egyes anyanyúl után 2000 forintot ad az állam, hogy ösz­tönözze a tenyészállomány nö­velését. Az Agrár Marketing Centrum az idén két pályázat keretében összesen 4,5 millió forintos támogatással segíti a nyúlhús megismertetését a fo­gyasztókkal. Igaz, hogy a nyúltenyésztést és -forgalmazást nem szabá­lyozza az EU, ám az úgyneve­zett szedett nyúl esetében nem érvényesíthetők olyan fontos élelmiszer-biztonsági követel­mények, mint az eredetigazolás vagy a minőségbiztosítás. Az ilyen állatok felvásárlása és fel- dolgozási lehetősége az EU- csatlakozás után megszűnik. Saját fogyasztásra .azonban to­vábbra is tarthatnak nyulat a termelők. EUROPRESS Devizaárfolyamok Cseh korona 8,36 Euró 263,60 Japán jen( 10O) 190,47 Lengyel zloty 59,43 Svájci frank 170,70 Szlovák korona 6,33 USA-dollár ■ 225,38 Kárpótolják a Megkezdődik a kárpótlási je­gyek bevonása. A tulajdono­sok Forrás Rt. részvényt igé­nyelhetnek, de el is adhatják jegyeiket. A kárpótlási jegyek bevonása várhatóan már június végétől megkezdődik és három hétig tart. Törzsrészvény és osztaléki elsőbbségi részvény között vá­laszthatnak a kárpótoltak. Aki a törzsrészvény mellett dönt, az üzleti-befektetési kérdésekben szavazati jogot kap, az osztalé­ki részvények tulajdonosainak minimum öt százaléka részese­dés jár minden évben mérleg­zárás után. A kárpótoltak jegyeiket alap­vetően három területen használ­hatták fel: állami vagyon felvásár­lására, földvásárlásra vagy élet­járadékra válthatták. Az állami vagyon vásárlásának lehetőségei igen szűkek, mezőgazdasági ter­melésre kevesen vállalkoznak, az életjáradék pedig csekély, évente mintegy 50 ezer forint. így lénye­gében mindenki egyetért abban, hogy ideje volt a kárpótlási rend­szer felszámolásának. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédel­mi Szövetségének (TÉBÉSZ) el­nöke szerint a kárpótlási jegyek beváltásának értékaránya meg­felelő. Ez leegyszerűsítve azt je­lenti, hogy egy jegyért egy rész­vényt kapnak a tulajdonosok. Meg kell gondolni: a kárpótolt Gazdaság ÉS TÁRSADALOM ÁRVÍZVÉDELEM A Vásárhelyi-tervhez kötődő ter­vezési közbeszerzési pályázatok győzteseit a jövő hét csütörtö­kön hirdetik ki - közölte Várnái József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára. A komp­lex árvízvédelmi program kap­csán öt területen meghirdetett tender győzteseinek a kormány szeptember 30-i üléséig kell el­készíteniük terveiket. Árapasztó tározók területének kialakításá­ra, nagyvízi mederrendezésre, tudományos megalapozó mun­kákra, stratégiai hatásvizsgálat­ra és fejlesztési munkákkal ösz- szefüggő kommunikációs fel­adatokra lehetett benyújtani pá­lyaműveket. A Vásárhelyi-terv­hez kötődő beruházások leg­előbb jövő év szeptemberében kezdődhetnek meg, és 2007 vé­géig fejeződnek be - mondta Váradi József. ALMAEXPORT Tizenötezer tonna alma moszk­vai exportálására kötöttek elő­szerződést az orosz fővárosban árubemutatón és üzleti találko­zón részt vevő kelet-magyaror­szági cégvezetők. A moszkvai kereskedők további megrende­lést is kilátásba helyeztek, amennyiben a magyar termelők versenyképes áron tudják szállí­tani a gyümölcsöt - mondta Gazda László, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkor­mányzat elnöke. Az önkor­mányzati vezető, aki maga is tagja a Moszkvában piacszerzé­si céllal tartózkodó üzleti dele­gációnak, hozzátette: az orosz fővárosból hazaérkezve egyez­tetni kíván a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium illetékeseivel, hogy a ver­senyképes ár kialakításához piacra jutási támogatást kapja­nak a termelők. ■ FÉLMILLIÁRD EURÓ László Csaba a magyar állam ne­vében 500 millió euró szindikált hitel felvételéről szóló szerző­dést írt alá pénteken. A hitelt kedvezőtlenebb feltételekkel fel­vett kölcsönök előtörlesztésére fordítják, a várt megtakarítás fél- milliárd forint havonta. ■ kárpótoltakat Vigaszdíjasok Kárpótlási jegyet az állam több mint kétmillió magyarnak bocsá­tott ki a rendszerváltás előtt el­szenvedett vagyoni vagy erkölcsi károk vigaszdíjaként. Az erre a célra elkülönített költségvetési keret meghaladta a százmilliárd forintot. Az értékpapírok kilenc­ven százaléka már visszakerült az államhoz. A forgalomban lévő kárpótlási jegyek értékét hét- milliárd forintra becsülik. eladhatja a jegyét, vagy cserél­het Forrás Rt. részvényre és to­vábbi árfolyam-emelkedésben bízhat - mondta az elnök az Europressnek. A kárpótlási jegy jelenleg igen értékes, hiszen mi­után a befektető csoportok érte­sültek a beváltásról, elkezdték felvásárolni az értékpapírokat. A jegyek megtartása, illetve be­váltása mellett szól azonban, hogy a részvények értéke várha­tóan növekedni fog, ám tény, ez a tendencia bármikor megvál­tozhat. A Forrás Rt. alapsza­bályzatát úgy fogalmazták meg, a TÉBÉSZ kérésére módosítot­ták is, hogy az védi a kistulajdo­nosok érdekeit is. Ennek követ­keztében a részvények után ka­pott összeg nem állandó: vagyis ha a cég jobban működik, akkor nagyobb részesedést kapnak - legalább öt százalékot - a kis­tulajdonosok is. NAGY VAJDA ZSUZSA VÁLLALATOK ÉS PIACOK PICK: ÚJ ADU ÁSZ Rendkívüli közgyűlést hívott össze mára a Pick húsipari vál­lalatcsoport igazgatósága. A Bu­dapesten tartandó ülésen igaz­gatósági tagot választanak. A Pick Szeged Rt. igazgató­sága június 17-i hatállyal Kovács Lászlót nevezte ki a társaság vezérigazgatójává, Bihari Vilmos, a vállalat eddigi vezérigazgatója ezzel egy idő­ben közös megegyezéssel tá­vozik az rt. éléről. Ezt a héten a többségi tulajdonos Arago Befektetési Holding Rt. közle­ményben jelentette be. Az Arago közlése szerint Kovács László az elmúlt öt év­ben a kaposvári Kométa 99 Élelmiszer-ipari Kft. vezér- igazgatója volt, azt megelő­zően pedig a Pápai Húskombi­nátnál töltött be különböző vezető pozíciókat. A közle­mény kitér rá, hogy az újon­nan kinevezett vezérigazgató­nak - a vállalat mindennapi operatív irányításán túl - ki­emelt feladata lesz az európai uniós csatlakozás után kiala­kuló versenyhelyzet kezelése, valamint a hatékonysági köve­telmények javítása a vállalat- csoporton belül. Az igazgatóság döntése ér­telmében a vállalatcsoport jú­nius folyamán további két ta­pasztalt szakember felvételé­vel erősíti a menedzsmentet és a vállalat piaci pozícióit. A Pick-csoporthoz tartozó győri Ringa Húsipari Rt. új ter­melési és műszaki igazgatói posztját június végétől Kovács Károly tölti majd be, aki kine­vezéséig a Délhús Rt. termelési és műszaki főmérnöke volt. A Ringa Rt. új gazdasági igaz­gatójává Tóth Zoltánt, a Bá­bolna Rt. addigi vezérigazgató­helyettesét nevezték ki - áll a dokumentumban. ■ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom