Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-13 / 136. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Jánoshalma A pajzs alakú városcímerben a három, zöld színű halom a já­noshalmi határ sok halmát szimbolizálja, de különöskép­pen a Jánoshalma, Kéleshalom és Terézhalom települések ne­vében szereplő halmokat jelké­pezi. Az 1731-ben betelepülők vették fel a pecsétjükbe a zász­lós húsvéti bárányt. A közép­korban elsősorban a kun szár­mazású települések alkalmaz­ták a feltámadást szimbolizáló bárányt. Jánoshalma elődje a Csőszapa nevű kun szállás volt. A címeren álló holló a Hu­nyadi-család címermadarára utal. Jánoshalma egyik elődje Jankószállás, a Hunyadi birto­kokhoz tartozott. • A település őslakosai pásztor­népek: szarmaták, hunok, ava­rok voltak. A tatárjárást köve­tően kunok települtek a vidék­re, melyet 1246 után Csőszapá­nak neveztek. • A község a XVIII. század végén az Orczy-család tulajdonába került. A városi rangot 1886-ig tartotta meg, a Jánoshalma el­nevezést Klánszky Ferenc plé­bános javaslatára kapta 1904- ben. A jánoshalmi képviselő-testü­let: Bognár Mónika, Dági Jó­zsef, dr. Fehér László, Gundá- né Török Terézia, Hugyi Mi­hály, Kasziba Sándor, Kiss György, Kissné Mészáros Éva, Kollár István, Kolompár Lász­ló, Martinekné Kovács Györ­gyi, Mikó Mária, Odor László, Radnai István alpolgármester, Rapcsák András polgármester, Sere Mihály, Szakái Lajos, Var­ga Krisztián. Jegyző: dr. Benda Dénes. Aljegyző: Bodroginé dr. Mikó Zsuzsanna. (A testület tagja volt a 2003-ban elhunyt Pető István.) _ __ ■ Gyöngyszem lehet a város Jánoshalmát sokáig emlegették csak úgy, mint a Felső-Bácska gyöngyszemét. Az ország kü­lönböző tájairól odatelepült emberek változa­tos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket, népmeséket, dalokat, táncokat hoztak maguk­kal. Ez a népkultúra az évszázadok során egy­ségessé ötvöződött, s azóta is így öröklődik nemzedékről-nemzedékre. Az 1867-es kiegye­zés utáni időszakban lendületes fejlődés kez­dődött a településen. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező. Az illancsi homokvilág.és a bácskai löszvidék találkozása kiválóan alkalmas volt a szőlő- és gyümölcstermesztésre és a szántóföldi gazdál­kodásra. A jánoshalmi portékák a határon túl­ra is eljutottak. A két háború között Jánoshal­ma virágzó gyümölcstermeléséről volt híres. Hogy mikor lesz újra a Felső-Bácska gyöngysze­me Jánoshalma, erről is kérdeztük Rapcsák And­rás polgármestert, akit 2002-ben választottak a település vezetőjévé.- Az aktívabb politizálásba a 2002. évi ország- gyűlési választások idején kapcsolódtam be. A választási körzetbe tizenkilenc település tartozik és nagyon sokaktól kaptam biztatást a tervezett programjaim megvalósításához. Jánoshalmán is érezhető volt a változás iránti igény, s most ennek a bizalomnak szeretnék megfelelni a munkám­mal. Elsőként a lakosság bizalmát kellett helyre­állítani amely kicsit megrendült korábban a kép­viselő-testület iránt. Úgy vélem ezt már sikerült elérnünk, amely egyik alappillére annak, hogy nyugodt légkörben végezhessük feladatainkat. A képviselő-testületi üléseket közvetíti a Bács TV, így láthatóvá vált a döntéshozatali munka is.- Milyen örökséget vett át?- Alaposan áttekintettem minden szerződést és bizony akadt jó néhány, amelyeken módosíta­ni kellett, de olyanok is akadtak, melyek nem vol­tak előnyösek a város számára és ezeket felbon­tottuk. Sajnos, némelyik intézkedés során sze­mélyi döntéseket is kellett hozni. Fontos szem­pont volt, hogy ne politikai szempontok szerint kerüljenek kinevezésre a vezetők, hanem a szak­mai tudásuk alapján. Alapelvem szerint a legfon­tosabb az elvégzett munka minősége és ezt min­den területen elvárom.- Mit sikerült már megvalósítani a programjá­ból?- Már a kampány idején kijelentettem, hogy nem négy évre, hanem hosszabb időszakra 8-12 évre tervezem elképzeléseim megvalósítását. Közmunkapályázat révén harminckét főnek a foglalkoztatását biztosítjuk. Munkájuknak kö­szönhetően szépülnek a közterületeink, melyek­re négyezer cserjét és fát ültettünk. A téli idő­RAPCSÁK ANDRÁS 1954. február 13-án született Ma­darason. Vácott, a Löwy Sándor Gépipari Technikumban 1972-ben végzett. 1972-73-ban - előfelvéte- lisként - katonaidejét töltötte Sza­badszálláson. A GATE gépészmér­nöki karán 1978-ban diplomázott. 1983-ban energiagazdálkodási szakmérnökként végzett, majd 1992-ben a pénzügyi és számviteli főiskola vállalkozói szakán diplomázott. Mérlegképes könyvelői és mérnök-közgazdász képesítést is szerzett. 1978 és 91 között a Kefag-nál dolgozott. 1991 és 96 között az Erdőgép Kft. ügyvezető­igazgatója. Később tanácsadó lett különböző gazdasági társaságoknál. 2002-től Jánoshalma polgármestere. Két gyermek: András (1977) és Adrián (1980) édesapja. szakban remekül megoldottuk a hóeltakarítást, a tanyákon élőkhöz mindenhová eljutottak az alapvető élelmiszerek és a tüzelő. A víztisztítómű befejezése is fontos feladat volt. A könyvtár mel­letti parkírozó kialakítása, díszburkolat lerakása és a parkban lévő szökőkút felújítása is a látvá­nyosabb munkák közé sorolhatók. A művelődési központ számára pályázat útján tíz számítógépet nyert az önkormányzat.- Mit akarnak a közeljövőben megvalósítani?- A gimnázium teljes felújítása már elodázha­tatlan. A számítások szerint minderre 80-100 mil­lió forintot kellene fordítani, ezért keressük a megfelelő pályázati forrásokat. Fontosnak véljük, hogy a város minden irányból megközelíthető le­gyen kerékpárutakon is, amely különösen a kis­erdei lakosok számára könnyítheti meg a város megközelítését, de a határrész víz- és gázellátását is meg kell oldani. A laktanya megszerzése is fon­tos célkitűzés volt. Ipari parkot tervezünk oda és egy olyan egészségügyi intézmény létrehozását, ahová szenvedélybetegek kerülhetnének. A munkahelyteremtő vállalkozások megtelepülését segíteni is akarjuk. A sportcsarnok közelében ter­vezzük egy tanuszoda felépítését. A város egyne­gyedében már elkészült a szennyvízcsatornázás. A teljes szennyvízberuházást Kisszállással együttműködve szeretnénk megvalósítani, amely a számítások szerint közel hárommilliárd forint­ba kerül. Hat kilométer járda építését is tervez­zük, de három utca burkolatának javítása és új buszvárók építése van napirenden. Az utcákat szeretnénk új névtáblákkal jelölni és a forgalma­sabb helyeken várostérképeket akarunk elhe­lyezni. A Kálvária utcában egy „fecskeház” építé­sébe akarunk belekezdeni, mely hat fiatal család­nak jelenthetnek majd otthont.- Ha mindez megvalósul, akkor újra visszasze­rezheti a „gyöngyszem" jelzőt a város...- Erre törekszünk és úgy vélem erre akarat is van az itt élőkben. Nagyon sok olyan civil cso­portosulás is van, mint például a négy nyugdíjas klub, melyek rendezvényeikkel, kiállításaikkal példamutatóan segítik a céljaink megvalósulását. Természeti adottságaink közül például az ősbo­rókás igazi vonzerőt jelenthet a turistáknak. A já­noshalmi származású főiskolás és egyetemista fi­atalok számára szeretnénk egy egyesületet létre­hozni, melynek révén ők is jobban kötődhetnek szülőhelyükhöz, ahová visszavárjuk őket. m Az ügyvezető Torgyik Anikó immár hato­dik éve, szinte napi rendsze­rességgel uta­zik Bajáról a jánoshalmi munkahelyé­re. A helyi Ökopal rak­lapgyár - amely a város legna­gyobb munkáltatója -, ügyveze­tő igazgatója úgy látja, hogy Já­noshalma az utóbbi időszakban elindult a fejlődés útján. - Nem csak az tud tenni egy települé­sért, aki az adott helyen lakik. A cégünknél zömében jánoshal- miak dolgoznak, így természete­sen, céltudatosan igyekszünk támogatni a helybéli, jó kezde­ményezéseket. Fontosnak tart­juk, hogy az itt élők jól érezzék magukat szabadidejükben. A szaporodó városi rendezvények egyre színvonalasabbak, a Já­noshalmi Napokra és a mező- gazdasági kiállításra sokan ér­keznek vidékről, akik magukkal viszik az itt látottakat. Lassan szépülnek a közterületek, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a jánoshalmiak valóban otthon érezhessék magukat. ________■ A plébános Rónaszéki Gábor 1997 óta plébános a településen.- Tulajdon­képpen haza­jöttem, hiszen 1988-ban itt kezdtem papi működésemet káplánként. A jánoshalmiak nagy szeretettel fogadtak. Már akkor éreztem, sok szép dolgot fogunk közösen megvalósítani. Az elmúlt évek során, folytatva a nemes elődök munkáját, igye­keztünk a keresztény közössé­get megerősíteni. Kívül-belül felújítottuk templomunkat, a fő­egyházmegye legnagyobb és legszebb templomát. Létrehoz­tuk a plébánián a különböző közösségeket Don Bosco-klu- bot, elindítottuk a kétezer pél­dányban, kéthavonta megjele­nő egyházközségi újságot, a Já­noshalmi Harangokat. 2002 óta látható az egyházmegyében egyedülálló kincstárunk. A jö­vőben is azon szeretnénk mun­kálkodni, hogy az evangélium­nak ne csak szóbeli hirdetői, ha­nem életünkkel, igazi tanúivá is válhassunk. ■ A festő Raffainé Ha- jik Katalin já­noshalmi na­iv festő alko­tásai miatt ja­pán vendégek is megfordul­nak a város­ban. - Szente­sen születtem és egyéves ko­romtól élek Jánoshalmán. Dol­goztam a kereskedelemben, ké­zimunkáztam, de voltam me­chanikai műszerész is. Tizen­négy éve kezdtem el festeni, 1991 óta olajjal. Képeim eddig kilenc önálló és ötvenhét cso­portos kiállításon voltak látha­tóak. A hazai kiállítótermeken kívül Franciaországban, Né­metországban, Ausztriában, Csehszlovákiában voltak idő­szaki kiállításaim. Japánban 1996 óta állandó tárlatom látha­tó. 1995-ben a Kossuth-klubban a Békesség magamnak és má­soknak címmel, a II. világhábo­rú befejezésnek ötvenedik év­fordulójára rendezett kiállítá­son második díjat nyertem. 2000-ben a veszprémi Gizella- napokon rendezett kiállításon a Magyar Művelődési Intézet kü- löndíját kaptam. ____________■ A menedzser Bányai Gábor kertészmér­nök a Felső- Bácskai Ön- kormányza­tok Szövetsé­ge vidékfej­lesztési me­nedzsereként dolgozott. - Elsősorban a gazdasági társasá­gok fejlesztésével foglalkoz­tam, most pedig egy a város számára fontos, de nehéz hely­zetben lévő céget szeretnék talpra állítani. Távolabbi elkép­zelés, hogy a jánoshalmi önkor­mányzat, a FEBÖSZ és az álta­lam vezetett cég közös szer­vezésében beindulna egy térsé­gi gazdaságfejlesztési iroda. A cél; a kistérség vállalkozói, ön- kormányzatai és civil szerve­zetei számára információk, ha­zai és uniós források megszer­zése. Esélyt látok Jánoshalma fejlődésére. A város mezőgaz­dasági adottságai kiválóak és fejlődhet az idegenforgalom is, csak össze kell fogni a meglévő gazdasági és szellemi erőforrá­sokat, hiszen az itt élők többsé­ge a szülőföldjén szeretne bol­dogulna ___________________■ A Szent Anna-templom A templom melletti parkban álló Szentháromság szoborcsoportot 1877-ben állították fel Édes János, Kecskés János és Kovács János adományaiból. A szobrot 2002-ben újí- ■ tották fel Gidai János és felesége, dr. Dénes Enikő adományából. A település évszázadokra visszanyúló történetében a jelenleg meglévő templom a negyedik. Az elsőt Szent György vértanú tiszteletére a középkorban - vélhetően a XV. században - építették. A török hódoltságtól 1733-ig a szabadkai ferencesek szer­zetesi plébániájához tarto­zott. Az 17^1-es újratelepítés után, a hívek már 1733-ban imaházat építettek. 1746-ban Patachich Gábor kalocsai érsek kezdemé­nyezésére és anyagi támogatá­sával készült el egy kis temp­lom, mely a mai helyén állott. Homlokzata kelet felé nézett, s a kor szokása szerint temető vette körül. 1746. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszte­letére. Az 1746-os Canonica Visita- tio szerint ez a templom jó erős anyagból készült, teteje fölött fából való torony emelkedett, három harangja, három hordoz­ható oltárkővel ellátott oltára, fakórusa, orgonája és tíz lobo­gója volt. 1755-ben keresztelő kutat vásároltak Baján, mely most is látható a szentély hátul- só részében. 1783-87 között a lakosság összefogásával új, nagyméretű impozáns templom épült fel, mely a mai templom hajórésze. 1788. július 26-án az akkori kalocsai érsek, Kolloríich László szentelte fel, ismét Szent Anna tiszteletére. Klánszky Fe­renc apát-plébános idejében a meglévő templomot bővítették két oldalhajóval és a szentély résszel. A templom ekkor nyer­te el ma ismert alakját: Hosszú­sága 63,5 méter, szélessége 15 méter, a kereszthajók hossza 28,1 méter, a belső magasság 13 méter, a torony 48 méter ma­gas. A főhajó jobb oldali részében látható régi gyóntatószék való­színűleg az első templomból származik. A templom színes üvegablakai Zsellér Imre buda­pesti színesüvegfestő műhelyé­ben készültek a bővítés után. Szabó István apát-plébános megrendelésére 1932-33-ban, készítette a templom belső fes­tését, a secco-képeket Kuczka Mihály székesfehérvári temp­lomfestő iparművész. A szen­tély jelenlegi formáját 1972-73- ban alakíttatta ki dr. Belon Gel- lért apát-plébános. A szembe­miséző oltár márványból ké­szült talapzata alá valamennyi jánoshalmi ház kertjéből került egy-egy zacskó föld. _________■ A kultúra őrhelye A jánoshalmi Honvéd Kaszinó épületét 1917-ben vendéglőnek építette a Dági család. Már ak­kor is lakodalmak, bálok színte­re volt az épület, de lehetett a helyiségeiben kártyázni, biliár- dozni is. Az 1952-es államosítás után került a honvédség tulaj­donába. A tiszti klub vendéglá­tó tevékenység mellett, közmű­velődési feladatokat is ellátott. Eleinte kizárólag katonák láto­gathatták, de később megnyi­totta kapuit a polgári lakosság előtt is. A helyi alakulat felszá­molását követően - az ország­ban elsőként -, a Honvéd Kaszi­nó Kulturális Egyesület fenntar­tásában, nonprofit közhasznú társaságként működik az intéz­mény, a Honvédelmi Miniszté­rium és a helyi önkormányzat támogatásával, valamint saját bevételeiből. A kaszinóban sok amatőr művésznek rendeztek már kiállítást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom