Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-10 / 133. szám
PETŐFI NÉP E A L M A N A C H Tataháza A községnek nincs címere, viszont a közelmúltban előkerült egy régi pecsétnyomó. Egy bács- bokodi villanyszerelő mester adta át a néhány évvel ezelőtt talált réz pecsétfejet a községnek. A pecséten „TATAHÁZA 1790” felirat látható, középén pedig egy kar, mely búzaszálakat tart - ez utóbbi Bácsalmás címerében látható motívum. A mester munka közben, egy falban találta, ahová szög helyett verték be. A pecsét feje hátul ugyanis egy szúrós hegyben végződött - erre erősítették pecsétnyomó nyelét. • A község a bácskai löszháton Bajától 28, Bácsalmástól 6 km-re fekszik. A települést átszeli az 55-ös számú főút. Nyugati szélén folydogál az mancsban eredő Kígyós-ér, mely szárazabb nyarak idején elveszti vizét. A község belterületén van egy nádas tó, mellette egy jó állapotban lévő szélmalom áll. A község határában 1961-ben szarmata telepet és temetőt tártak fel, amelynek gazdag leletanyaga volt. • Tataházát azonosítják az 1485- ben Thad néven említett településsel, mely birtokot korábbi tulajdonosai Czobor Mártonnak és Imrének eladtak. A török adólajstromok a bájai járásban Tótháza néven sorolják fel 1580- ban. 1598-ban a többi felsőbácskai település rác lakosságával együtt Tótháza rác lakossága is Esztergom vidékére költözött. A település elnéptelenedett. 1662- ben Tataháza pusztának nevezték, amely 1724-ben a Czobor, majd a Grassalkovich család bajai uradalmához tartozott. Grassalkovich 1764-ben kezdte meg a betelepítést Pest megyei és kiskunsági magyarokkal. Tataházát 1765-ben vették fel Bács megye adójegyzékére. 1770-ben 89 házban 110 magyar család lakott itt, 366 ökör és 100 ló tartozott a falubeliek tulajdonába. • A község első pecsétje 1776-ból származik. Az 1793. évi úrbéri összeírás szerint 102 gazda, 8 házas és 8 házaüan zsellér, egy tanító és egy jegyző lakta. Á Grassalkovich család kihalása után gróf Zichy Ferraris Felix tulajdona lett, kinek kegyurasága alól önállósították magukat a község lakói, akik 1860-ban megvásárolták a birtokot. Folyamatosan újabb betelepülőkkel gyarapodott a lakosság. 1900- ban már 355 házban 1814-en laktak, az 1762 magyar mellett 27 német, 16 délszláv, 9 egyéb nemzetiségű, vallása szerint 1790 római katolikus, 5 református, 19 izraelita. A lakosság többsége mezőgazdaságból élt. 1833- ban építették az első szélmalmot, majd még hármat, 1871- ben pedig már gőzcséplőgép működött. 1851-ben, majd 1887- ben építettek iskolákat. • 1879-ben postahivatalt létesítettek, 1883-ban pedig új plébániát építettek. A század végén két olvasókör működött a községben, az iskolának könyvtára is volt. • Képviselő-testület: Édes Vencel polgármester, Bánóczki Edit, Börcsök Imréné, Erdész László, Jegyugya József, Kollár Ferenc- né, Kovács Ágota, Varga Istvánná, Várhegyi László, Zádori Zoltán. Jegyző: dr. Drávainé dr. Bre- zoczki Erika. ■ Nem akarnak földhöz ragadni Édes Vencelt 2002-ben kétszer választották polgármesterré. Először márciusban az elődje halála miatt kiírt időközi választáson, majd októberben. A tisztségét társadalmi megbízatásban végzi, főállásban tanít az iskolában.- Összeegyeztethető ez a két feladat?- Egy vezető ma már nem csak kizárólag az irodájában ül, hanem elsősorban tervez, szervez, ellenőriz, értékel, döntéseket hoz. Ezek a mai világban nem feltétlenül időhöz és helyhez kötött mindennapi tevékenységek. Hoztam én már azonnali, fontos, községünket érintő döntést lakóhelyünktől több száz kilométerre, amikor éppen úton voltam, vagy otthon, amikor este a tv előtt ültem. A menedzser típusú, demokratikus vezetési stílust igyekszem munkámban alkalmazni. Egy polgármester életében fontos a lakossággal való folyamatos kapcsolattartás. Lakosainknak a fogadó órákon és azon kívül is bármikor van alkalmuk a személyes találkozásra - gyakran egy tanórák közti szünetben, de az utcán is -, ügyes-bajos dolgaik intézésére. A polgármesterséget én nem a hatalom mámorában való tetszelgésnek, hanem a községünkért végzett szolgálatnak tekintem, amit képviselőtársaimmal együtt a legjobb tudásunk szerint igyekszünk végezni.- Milyen sikerrel?- Csinosítjuk környezetünket, rendben tartjuk utcáinkat, rendbe tettük a sportpálya környékét és a temetőt. Gondot fordítottunk ingatlanjaink állagának megóvására. Korszerűsítettük a közvilágítást. Közösségi programokat szervezünk a lakosság részére: majálist és falunapot tartunk, az időseknek karácsonyi ünnepséget szervezünk minden évben. A faluházban készülhet fellépéseire a község két hagyományőrző együttese: a Rezeda Citeraze- nekar és Asszonykórus, valamint a Danubia Népdalkor és Citerazenekar. Együtteseink népzenei találkozókat is szerveznek. A faluházban tevékenykedik továbbá a falugazdász, a gyermekjóléti szolgálat, a mozgáskorlátozottak tataházi szervezete, itt működik a Danubia magán-zeneiskola tagozata. Az egészségügyi ellátás, az oktatás színvonala kimagasló. Tanulóink a középiskolákba kerülve is megállják a helyüket. Az idősek részére megszerveztük az ebédkihordást.- Milyen fejlesztésekre futotta?- Az elmúlt évben több pályázaton is sikerrel jártunk. Hét számítógépet, irodai programokat és ÉDES VENCEL 1950-ben született Jánoshalmán. 1973-ban végzett a Szegedi Tanárképző Főiskolán. 1989-ben diplomázott programozó matematikusként a JATE-en. 1990-től a képviselő-testület tagja. 2002-ben Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezetőként végzett. 1995-től 1999-ig az általános iskola igazgatója. 2002-től polgármester. Nős, egy gyermek édesapja, hobbija a számítástechnika. négy nyomtatót nyertünk, ami a 20 százalékos önrésszel együtt 2 560 000 forintot ér. A Bács-Kis- kun Megye Közoktatásért Közalapítvány pályázatán iskolai bútorokra 529 ezer forintos támogatást nyertünk. Falunapunkra az „Együtt a családdal, együtt a nemzettel” című országos pályázaton 100 000 forintot, a lakosság terheit csökkentve - a hulladékgazdálkodási feladataink megvalósítására - szemétgyűjtő edényzetre pedig 1 726 000 forintot nyertünk.- Minden nagyon jó, minden nagyon szép?- Vannak gondjaink is. Az utóbbi négy évben önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzat vagyunk, kötelező feladataink ellátásához sincsenek meg az anyagi feltételek. A központi költségvetés túl magas helyi bevételekkel számol, amit egy munkanélküliséggel küszködő, elöregedő település nem tud biztosítani. Ilyen körülmények között nem tudjunk a szükséges fejlesztéseket megvalósítani. Az iskola és a tornacsarnok tetőzetét fel kellene újítani, az esős években a belvíz is gondot okoz, ki kellene építeni a szennyvízcsatorna hálózatot is. Utcáinkat szilárd burkolattal kellene ellátni, hogy ne ragadjunk bele a sárba a szó szoros, és átvitt értelmében is. Jó lenne, ha a falunkból csatlakozni tudnánk az Európába vezető „főútra”, mert így csak „földhözragadtak” maradunk. Hiányzik az az infrastruktúra és munkahely, ami a fiatalokat a faluban tartaná. Tataháza a bácsalmási kistérség tagjaként az ország leghátrányosabb helyzetű települései közé tartozik. Lehetnek terveink, ha azok megvalósítása anyagi okok miatt késlekedik. Ezeknek a problémáknak a megoldása magasabb szintű döntési fórumokra tartozik. TATAHÁZA SZÁMOKBAN Lakosság száma: 1 513 fő Belterület: 169 ha Külterület: 2441 ha Lakások száma: 683 Ebből önkormányzati: 9 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 98% Vezetékes gázzal ellátott lakások: 69% Burkolt (portalanítottj utak: 75% FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Diákcsapatok sikerei Évek óta a megye élvonalába tartozik az általános iskolában működő Kenguru Diák- sportkör. Tavaly a különböző szintű versenyeken való részvétel és eredmények alapján az iskola az előkelő 2. helyet érte el az általános iskolák között. A versenyeredmények mellett a tömegsport is fontos, hiszen az egészséges életmód, a mindennapi testmozgás iránti vágy kialakítását gyermekkorban kell kezdeni. A legtöbb diák a hagyományoknak megfelelően kézilabdázik és focizik. Délutánonként a sportfoglalkozásokon szervezett körülmények között készülhetnek a különböző szintű versenyekre. Idén az eddigieknél is jobb eredményeket értek el, négy számban jutottak a megyei döntőkbe. A fiú focicsapat a kisiskolák megyei döntőjében a harmadik helyet érte el, míg a lány kézilabdacsapat az országos döntőbe jutott. Ók és a fiú kézilabdacsapata is jogot szerzett a megyei döntőn való részvételre, ahol nagyobb iskolák csapataival mérkőznek. Az elért eredmények azt mutatják, hogy Tataházán jó kezekben van a diáksport. A falu és az iskola vezetése igyekszik minden támogatást megadni ahhoz, hogy a fiatalok életformájává váljon a sportolás. A templom történetéről A falu első plébánosa Kis György volt, aki 1777. május 22-én jött a faluba. Előtte - 1765-ben elkészült a vert falú, úgynevezett „szükség-kápolna”, ami két haranggal rendelkezett. A jelenlegi templomot Grassalkovich Antal utasítására kezdték el építeni 1783-ban, 1787. november 11-én áldotta meg Tamási György jánoshalmi plébános. Három harangját Szent Donát, Szent Ignác és János-Pál tiszteletére nevezték el. Száz évvel később, 1885-90 között restauráltatta az oltárokat az akkori plébános, Tomcsányi János. A templom padlóját 1901- ben - Kovács János plébános idején - betonkaviccsal borították, addig földes padlózató volt az egész belső tér. 1941-ben Szöllősi János plébános idejében újra aranyozták az oltárokat. A templom külső terének rendezésére Medgyesi József plébános ideje alatt történt. A templom teljes külső-belső felújítását 1975-ben kezdték el, Jánoshegyi József és Őszi István plébánosok idejében fejeztek be. Az utóbbi években templom tetejét festették le, gázt vezettek be, s külső vakolatot is sikerült lefestetni. Ezt követően megjavíttatták a toronyórát, majd a torony kivilágítást is. A templom tornya éjszaka Bácsalmásról is látható. A mezőgazdász Ifjú Harmat Sándor fiatal kora ellenére egy komoly mezőgazdasági vállalkozást vezet. Édesapja - aki évtizedek óta megbecsült és tó- váló hírű állatorvos - kérésére maradt „otthon” a főiskola elvégzése után, hogy besegítsen, majd átvegye a családi vállalkozást. - Nagyon nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, mert a piaci viszonyok nem rendezettek és nem kiszámíthatóak. A növény- termesztést a fagykár után most aszály sújtja, a sertéstartásban pedig önköltség alatti a felvásárlási ár. - Próbáljuk növelni az olajosnövények termesztési területét, ugyanis az unióban már nem lesz szükség a takarmány- növényeinkre. Bízunk benne, hogy az EU-ban stabilizálódik a mezőgazdaság helyzete. ■ A szólista Bényi József- né Jolán néni a Danubia Citerazenekar és Nyugdíjas népdalkor szólóénekese, 1996 óta. A hangját gyakran megcsodálhatják különböző helyeken rendezett népzenei találkozókon is. Mint mondja, nagyon jól érzi magát a csapatban, hiszen egy jó közösséghez tartozni olyan, mintha az ember családban lenne. Keddenként gyakorolnak, ilyenkor egy rémi zenetanár tanítja be nekik az újabb népdalokat. - Fontos, hogy mi nem nótázunk, hanem a népdalok éneklésének hagyományát őrizzük - emeli tó Jolán néni. Szólóénekesként mátravidéki, kalocsai, sárközi, valamint felvidéki dalokat énekel. Az egyik kedvence így kezdődik: „Ködellik a Mátra tető...” ■ A háziorvos Dr. Morva László 38 éve szolgálja Tataháza és Máté- telke betegeit. Fő művének a gyógyítás mellett a tudományos munkát és kutatást tekinti. Nemrégiben köszöntötte az orvosgárda a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete - Alapszintű Sürgősségi Ellátás és Munkacsoport vezetőjeként munkájának 25-ik éves évfordulója alkalmából. A doktor úr elmondta, hogy falusi orvosként azért nem érte be a gyógyítással, mert szerinte az a legfontosabb, hogy a gyakorlati tudást át kell adni. Mióta gyógyít - az orvostudomány legnagyobb törekvése ellenére is - romlik az emberek egészségi állapota. Húsz-harminc éve nem volt eny- nyi szívbeteg, cukorbeteg, daga- natos, pszichiátriai eset. ■ A képviselő Kollár Ferenc- né Piroska a harmadik ciklust tölti képviselőként a testületben. Számára kitüntető ez a bizalom, ugyanis ezek szerint az emberek bíznak benne. Sokat beszélget idősebb emberekkel, ismeri a problémáikat, amelyekből a legtöbb megoldásra váró ügyet a testület elé tárja. Képviselőtársai segítségével oldanak meg különféle, leginkább egyéneket érintő szociális problémákat. Nemrégiben megszervezték az ebédhordást, s az időseknek a szállítást nem kell fizetni. Ez igen nagy segítség az egyedülálló nyugdíjasok számára. A megnyugtató megoldást a falugondnoki szolgálat megszervezése jelentené, ám erre a forráshiány miatt nem tudni, mikor lesz pénz._____________ __■ A plébános Mityók János 1983 őszén került Tataházára. A lakosság, a keresztény hitközösség megismerése után az első nagyobb feladata a plébánia rendbetétele, illetve lakhatóvá alakítása volt. Az igehirdetésen kívül fontos feladata a lelki segítségnyújtás, a hívő közösség összetartása. Gyakorta szervezett kirándulásokat, zarándoklatokat. Ezek mind kellemes emlékként élnek a hívek emlékezetében. - Sajnos egyre ritkábban megyek családlátogatásra, három településen szolgálok. Nagy az igény a komoly hitéletre, a közösségi életre, akár a templomon kívül is. A legnagyobb probléma mégis az, hogy fogy a népesség száma, s ezzel együtt a hívőké is. Az elvilágiasodás miatt pedig csökken a hit iránti igény. ■
