Petőfi Népe, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

Petőfi Népe Kecskemét 2003. Június 7., szombat és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula BEMUTATÓ. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karának tangazdasá­ga spárgatermesztési tanácskozást és bemutatót szervezett a napok­ban. Több spárgafajtát is meg lehetett szemlélni Kisfáiban, fotó: b. r. Véres húsvét az óvoda mellett Ellentmondásos késelés: hat éve nincs döntés Egy hét éve történt kecskeméti késelésben a mai napig nem sikerült felderíteni az igazságot. Egy házaspár veszett össze a Hosszú utcai óvoda mellett 1996 tavaszán, a játszótéren. Előkerült egy kés, de innen­től már két szálon fut a történet. Bíróság Az asszony szerint a férje szurkába meg, a férfi viszont esküszik rá, hogy a saját karjába döfte többször is a pengét a neje. Senki sem gondolta volna hét évvel ez­előtt, hogy milyen nehéz lesz bizonyítani az igazságot. Pedig a történet látszólag egyszerű, igaz, attól függ a végeredmény, hogy ki foglalja össze az eseményeket. A férfi és a nő 1996 húsvétján már külön él­tek, de még nem váltak el.- Április 6-án, szombaton a gyereklát­hatás miatt érkeztem Kecskemétre - idézi vissza a saját igazságát a férfi. - A felesé­gemmel, aki a kislányomat is hozta, az Er­dei Ferenc Művelődési Központnál talál­koztam. Kirakatokat nézegettünk, majd az asszony ajánlotta, hogy menjünk a Hosszú utcai játszótérre. Útközben végig veszekedett velem: több hónapja folya­matban van a válóperünk, idegileg kiké­szült, nélkülöznek, nem akarja elveszíte­ni a gyereket. Engem is megfenyegetett, hogy megöl, ha meg akarom tartani a kis­lányt. A férfi szerint a játszótéren a felesége váratlanul elővett a táskájából egy rövi- debb tőrt és többször is felé sújtott vele. Dulakodás közben keletkeztek az asszony karján a sérülések. Az első orvosi jelenté­sek és a rendőrségi jegyzőkönyvek szerint azonban a férfi szurkába meg a nejét. Az évekkel ezelőtt keletkezett vádiratban is így foglalták ezt össze: „A vádlott a szóvál­tást követően egy 15-20 centiméter penge­hosszúságú tőrkéssel több alkalommal megszúrta a bal kezén a sértettet.” Ekkor még „simának” tűnt az ügy a bí­róságon. A férfi ellen előbb a Kecskeméti Városi Bíróságon indult a per 1997. április 14-én. Nem sokkal később az eljáró bíró - a szakértők vallomásai alapján - úgy látta, hogy a szúrások a mellkashoz közeledtek, ezért nem csak a vádiratban szereplő sú­lyos testi sértés, hanem emberölés kísér­lete is történt. így átadta a megyei bíró­ságnak az ügyet, ahol két év múlva, 1999-ben meg­született az elsőfokú íté­let, amelyben egy év bör­tönre ítélték az ártatlan­ságát mindvégig hangoz­tató férjet. A Legfelsőbb Bíróságon - ahol a fellebbezésben döntöttek - azonban aggá­lyosnak látták a bizonyí­tást. Úgy vélték, hogy nem kizárt - persze vizsgálni kell -, hogy hátha mégis a férfi mond igazat. Ezért 2002. augusztus 27-én visszaadták az iratokat a Bács-Kiskun Me­gyei Bíróságnak azzal, hogy újra kell tár­gyalni a pert. Az új eljárás a napokban megkezdődött ugyan, ám cseppet sem lesz irigylésre méltó feladata dr. Vass Árpád bírónak. A nő és a férfi ugyanis továbbra is kétféle­képpen mondja el a történteket, az egyko­ri tanúk közül pedig már van, aki időköz­ben elhunyt, a többiek pedig egyre kevés­bé emlékeznek arra, mi is történt 1996. április 6-án a Hosszú utcai játszótéren. NOSZLOPY Kecskeméti szerzők könyvei Az Ünnepi Könyvhét programjai a Katona József Könyvtárban Kultúra Istentisztelet Katonatelep A Kecskeméti Református Egy­házközség a Katonatelepen és Úrréten élőknek templomot épít a Bernáth János és a Kocsis Pál utca sarkán. A templom falai már állnak. Pünkösd ünnepén, holnap e falak között tartják az első ünnepi istentiszteletet 15 órakor, amelyre az ott élőket és minden kedves érdeklődőt sze­retettel várnak. ■ Közmeghallgatás Kecskemét A kecskeméti képviselő-testület június 18-án 16-tól 18 óráig köz­meghallgatást tart a városháza dísztermében. Az állampolgá­rok és a helyben érdekelt szer­vezetek képviselői közérdekű kérdéseket tehetnek fel és javas- latokat fogalmazhatnak meg, m Diákgaléria Kultúra A Svédországban élő amatőr fes­tő, Daku Piroska kiállítása ked­den 17 órakor nyílik meg Kecske­méten, az ifjúsági otthonban. A tárlatot Szulyovszky Lászlóné, a Szabadságharc 184849 Alapít­vány elnöke nyitja meg. Közre­működik Adorján Liza hegedűn és Lázár Zsófia fuvolán. ■ Az Ünnepi Könyvhétre több kecskeméti szerzőnek is jele­nik meg könyve. Jövő csütör­tökön a Katona József Könyv­tárban 17 órakor mutatják be a köteteket. A Kecskeméti Lapok Kft. és a Por­ta Egyesület kiadványainak sorá­ban jelenik meg Varga Mihálytól a Dr. Orosz László élete és mun­kássága című kötet. Orosz Lászlónak magának is könyve jelenik meg, a Fűzi Lász­lóval közösen jegyzett Kecske­mét irodalomtörténete. Orosz László a kezdetektől a két világhá­ború közötti időszakig dolgozta fel a város irodalomtörténetét: „Kecskemét nem tartozik az iro­dalom történetében kiemelkedő szerepű városok közé. Irodalmi hagyományai mégis számottevők. A reformáció kora óta folyamato­san éltek, alkottak itt olyan írók, akik hozzájárultak a magyar iro­dalmi műveltség gyarapításához. Történetet kívánok írni, nem írók és művek puszta fölsorolása a cé­lom. Arra törekszem, hogy a vá­ros irodalmi műveltségét történel­mébe illesztve mutassam be.” Fűzi László Kecskemét irodal­mi életében az 1945 és az 1969 közötti időszakban kutatta a ha­gyományok továbbélését és a megújulás keresését: „Kecskemét irodalmi öröksége vagy éppen­séggel irodalmi jelene kapcsán magam leginkább azt tartom fon­tosnak, hogy azokról essen szó, akik itt éltek vagy élnek, s a mun­káikat itt hozták létre, a legfonto­sabbnak azonban a kecskeméti irodalmi tudat létének tisztázását gondolom.” Hámori Zoltán: Ember a póz­nán. Hámori Zoltán, a Petőfi Né­pe főszerkesztője harmadik kö­tetével jelentkezik a könyvhéten Ember a póznán címmel, amely­ben az elmúlt tíz évben megje­lent írásaiból ad válogatást. A Kecskeméti Lapok Kft. gondozá­sában megjelenő új könyvét te­kintve egyértelműen kitűnik: a nagyszerű publicista azt figyelte, azt figyeli, hogy mi érdekli a köz­véleményt, mi az, ami dühíti, bántja, ingerli az embereket, s ak­kor tollat ragad, hogy mindezeket feloldja a humor mosolyformájú tégelyében. Mondván: „Ha már megoldani nem tudjuk ezernyi nyavalyánkat, legalább neves­sünk egy jóízűt az álmainkat ri­asztó megpróbáltatásainkon.” Heltai Nándor: Mit üzen az öreg kőtemplom? Heltai Nándor legújabb, a Szent Miklós-temp- lomról írt kötetét haszonnal for­gathatja minden kecskeméti vagy máshol élő ember, mert történel­münk több nevezetes személyisé­ge került kapcsolatba az öreg kő­templommal. Mindenkit lelkesít­hetnek a könyvben felidézett küz­delmek, melyeknek köszönhető­en e város évszázados idegen el­nyomás alatt is megőrizte keresz­tény hitét és magyarságát. A kötet emléket állít a fáradhatatlan épí­tőknek, az új oltárokért áldozato­kat vállalóknak és nem utolsósor­ban a jólelkű adományozóknak. Székelyné Körösi Ilona: A kecskeméti Kossuth-szobor tör­ténete. A lelkiismeretes kutató legújabb munkája több mint a régmúlt dokumentumainak ösz- szegzése. Korrajz egy jelkép, egy szimbólum megszületésének ide­jéből, melyben megcsillan a füg­getlen és boldog jövő reménye. Teles Ede alkotása, Kossuth Lajos 1906. július 1-jén felavatott szobra városunk egyik jelképévé vált. A szerző a szobor születésének tör­ténetét a maga komplexitásában dolgozza fel, az előzmények fel­elevenítésével együtt. Túrái Kamii: Magyar metafi­zika - ősi bölcseletünk felcsen- dülése. „Nemzeti kultúránk sem­miképpen sem erősödik meg a következő évszázadokban, ha­csak nem támaszkodhat szilárd bölcseleti bázisra. Nyelvünk mélyrétegeiben irtózatos és gyö­nyörűséges titkok rejtőznek. Ezekről minden érzékenyebb ma­gyar ember eddig is tudott, de vagy hallgatott róla, vagy akár el is feledte mindenkori rabszolga­tartóink, gyarmatosítóink érdeke­inek teret adva. Csakhogy: a mi szépséges anyanyelvűnk és mély­séges néphagyományunk leg­alább annyira alkalmas az égvívó bölcselkedésre, mint a germán vagy a görög. Találjuk meg játé­kos örömmel a szinte spontánul és zeneileg önző sorokban a saját sorsunkat.” A nagysikerű kötet második kiadására kerül most sor. Szekér Endre A stílus az író című könyve műfajonként közelí­ti meg a stílus kérdéseit. Az első fejezetben általánosságban ír a lí­ráról, majd egy-egy költő kötetei­nek tükrében mutatja be a műfaj változásait. Az epikáról szóló feje­zetben rámutat arra, hogy a re­gény napjainkban mintha vissza­szorulna, a napló műfaja viszont megerősödni látszik. A dráma műfajáról és nyelvéről Sarkadi Imre és Karinthy Ferenc színmű­vét elemezve von le következteté­seket a szerző, aki a kötetben el­jut egészen napjainkig, a média stílusra gyakorolt hatásait ele­mezve. * * * A Kecskeméti Katona József Könyvtár három napon át ad ott­hont az Ünnepi Könyvhét rendez­vényeinek. Június 11-én, szerdán 17 órakor Bán János, a Petőfi Né­pe főszerkesztő-helyettesének sci-fi és fantasy könyveit mutatják be. Vendég: Nemes István, a Cherubion Kiadó igazgatója. Majd Érsek Tibor Vallomások Lizának (2003) című novellás- kötetének bemutatásán Palojtay Érsek Ágnes dalénekes működik közre. Az est házigazdája Kriskó János lesz. Június 12-én, csütörtökön 17 órától a már említett új kecske­méti könyveket mutatják be. Kö­szöntőt mond dr. Szécsi Gábor polgármester. Házigazda: Farkas P. József, a könyveket kiadó Kecskeméti Lapok Kft. ügyveze­tő igazgatója, főszerkesztője. 13- án, pénteken délelőtt fél 11-től a Gyermekvilág vendége Kányádi Sándor költő lesz, a programot Varga Éva gyermekkönyvtáros vezeti. Délután öt órától a Kal- ligram Kiadó új könyveit, Pécsi Györgyi Kányádi Sándor, vala­mint Fűzi László A semmi kö­zelében című kötetét mutatják be. Vendégek: Kányádi Sándor, Pécsi Györgyi és Fűzi László, a Anyakönyvi hírek • Anyakönyvi hírek Születtek: Nagy Károly (anyja ne­ve: Matastik Magdolna) Tisza- kécske, Tóth Márk Dávid (Pap Ivett Anikó), Pintér Sára (Baksa Sára Ilona) Fülöpszállás, Pékár Dóra (Gulyás Csilla), Andrási Ta­más (Cseketa Mariann), Fodor Dániel (Mátyási Mariann) Izsák, Szekeres Márk (Bozsik Ágnes) Jászszentlászló, Kása Zoltán (Kő­műves Ibolya) Tiszakécske, Kiss Betti (Aszódi Anikó), Kiss Niko­lett (Szepesi Szilvia) Szentkirály, Besenyi Zsolt Bence (Szabó Tí­mea), Kiss Rajmund (Hinterstein Katalin) Izsák, Radics Albert (Frittmann Vera) Bócsa, Szapek Bence Bálint (Földi Ildikó) Kun- szentmiklós, Orbán Dezső Erik (Herczeg-Orbán Zsuzsanna), Vel- lai Maja Viktória (Kovács Szeré­na), Faragó Violetta (Lovas Eszter Emese) Lakitelek, Rékási Fanni (Karenyuk Szilvia), Csőszi Leven­te László (Lukács Ibolya) Sajó- szentpéter, Dorcsák Péter (Csőszi Barbara) Kerekegyháza, Nyári Milán (Fazekas Ándrea) Okány, Réczi Adrián Attila (Kul­csár Kriszti­na), Farkas Ferenc (Vékás Mária) Fülöp­szállás, Hor­váth Alexand­ra (Farkas Anikó), Mé­száros Sza­bolcs Attila (Szűcs Éva Andrea) Nagykőrös, Trungel Patrik Sán­dor (Rácz Gabriella Aranka) Csengele, Nyíri Bálint (Balog Gab­riella) Cegléd, Döbrentei Máté (Dóra Tünde) Solt, Halasi Sára (Nyúl Annamária) Nyárlőrinc, Katona Viktória (Fekete Viktória Éva), Nyilas Antónia Alberta (Karsai Mária Katalin) Nagykő­rös, Jónás József (Zsiga Anna), Német Ádám László (Mári And­rea), Fazekas Márk (Baranyi Ildi­kó), Szurov Máté Dániel (Janni Mária), Ritter Patrik Zoltán (Ter­csi Anikó) Izsák, Ledenyák Leila Laura (Lóci Leila Emese), Tonté Evelin (Tonté Borbála), Berki Zoltán (Lakatos Erika), Szabó Vanda Fruzsina (Szabó Kriszti­na) Kunszentmiklós, Tonté Vi­vien Borbála (Tonté Mária), Mihalik Diána Kamilla (Tatár Ilo­na), Vörös Dorka (Trifont Má­ria), Madarász Ramóna (Lala Andrea), Seres Mária Virág (Se­res Bernadett) Lajosmizse, Bo­dor Melinda kamilla (Erdős Me­linda). Házasságot kötöttek: Magyar Attila és Komáromi Katalin, Ma­gyar Zoltán és Árva Györgyi, La­jos Zoltán és Németh Mária Zsu­zsanna, Magó István és Deák Edi­na, Dakó Antal Dániel és Ácsai Tünde Ilona, Vida József Róbert és Szeleczki Tünde Mária, Kere­kes Ferenc és Váradi Mariann, Horváth Pál és Berta Beáta, Ka­renyuk Imre és Major Ágnes. Meghaltak: Könyves Erzsébet, Kelemen Sándor (Fülöpszállás), Tóth Lajos (Kunszentmiklós), Mohácsi László (Tiszakécske), Kovács József (Lajosmizse), Mé­száros József, Laczi Mihály, Me­zei Sándor András (Bugac), Győr- fi Mária (Dunaújváros), Péli Ist­ván (Ladánybene), Kónya Lajos, Wetchner Ándrás (Baja), Szabó Jónásné Petrescu Ilona Mária (Kunszentmiklós), Ország Péter- né Ágoston Erzsébet (Szabadszál­lás), Faragó Andor, Miklovics Sándor József (Városföld), Bán Sándor, Tánczos István (Lakite­lek), Fekete József (Bugac), dr. Rotter Nándomé Fehér Klára Ró­zsa, Dinnyés Antalné Máté Hona (Makó), Laczkó József Gyuláné Könyves Erzsébet, Nagy Erzsébet Éva (Izsák), Barna Pál (Izsák), Böröcz István, Zeffer Sándorné Bársony Ilona (Tiszaalpár), Far­kas József, Nagy László (Jakab- szállás), Mónus Imréné Simon Margit, Szabados József, Peszmet Imre (Városföld), Bonyai László, Kovács Istvánná Lisztes Zsófia, Kovács József, Zubor Sándorné Puskás Judit, Kis Miklós, Ruppá- ner József, Kovács János Róbert, Pósta Mihály. ________ __■ Elfogták a cserbenhagyót Kecskemét-Hetényegyháza Elfogta a rendőrség azt a so­főrt, aki szerdán autójával el­gázolt egy kerékpárost, majd megállás és segítségnyújtás nélkül elhajtott. Hetényegyházán egy narancs- sárga színű Lada okozta a bal­esetet. A rendőrség másnap el­fogta és őrizetbe vette azt a 29 éves hetényegyházi férfit, aki alaposan gyanúsítható a bűn­Eötvös-emlékérmet kapott b. igazgatója a közelmúltban vette---------------------------------------át a Pedagógus Szakszervezet Iskolateremtő munkájának el- legmagasabb díját, az Eötvös ismeréseként Kiinger Ádám, a József-emlékérem arany foko- kecskeméti Bolyai János Gim- zatát. Az ünnepséget Budapes- názium hamarosan leköszönő ten tartották meg. ________■ cselekménnyel. A baleset 18 óra körül történt Hetényegyháza belterületén, a Kossuth utcán. A Lada Kerekegyháza irányába tartott, amikor eddig ismeretlen okból áttért a menetiránya sze­rinti bal oldali sávba és elütötte a vele szemben szabályosan közlekedő N. Zs. 34 éves kerék­párost, aki nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szen­vedett. Az elfogott autósnak se­gítségnyújtás elmulasztása mi­att kell felelnie. ______■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom