Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-30 / 125. szám
P E T Ő F NÉPE ALMANACH MADARAS Madaras A Telecskai dombokon őskori település nyomaira bukkantak. A falu határában tárták fel Kő-. zép-Európa leghíresebb szarmata telepét és temetőjét. Az ásatások során Árpád-kori sírokat is találtak. • 1377-ben a kunok idején keletkezett a településhez kötődő első írott emlék. A későbbiek során a terület több, neves személyiség, többek között Mátyás királyé is volt. A török uralom idején itt palánkvárat építettek. Kiűzésük után a terület hosszú időre elnéptelenedett. • 1751-ben Latinovics Péter és felesége, később utódaik birtokába került. A tulajdonosok 1787- ben egy Szalay István nevű ügynököt bíztak meg a terület betelepítésével. A munkát Szalay még abban az évben el is végezte. A népesség nagyobb része német, kisebb része magyar és elenyésző számú szerb nemzetiségű család. A betelepítés időpontját a község pecsétjén is megtalálhatjuk. A pecsét címerében egy túzok áll, kezében búzakalászt tart. • A község utcái máig megőrizték a telkek kimérésekor nyert formájukat. Szélesek, nyílegyenesek és derékszögben metszik egymást. A két főutca metszéspontjában áll a templom. A földesúr Latinovics János szorgalmazására 1789-ben egy ideiglenes templom épült. A lakosság kérésére a kalocsai káptalan hamarosan papot is küldött. • Képviselő-testület: Szente Károly polgármester, Juhász István alpolgármester, Csőke József, Geiger István, Ginda László, Kispál Mihály, Mamuzsits Sándor, Máté Györgyné, Müller József, Váradi Lászlóné, Varga István. Cigány Kisebbségi Önkormányzat: Kanalas Károly elnök, Kanalas Lajos elnökhelyettes, Kanalas József, Kanalas Károly- né, Kanalas Károlyiié. ■ Egyezség híján mindenki vesztes Tisztaság és rend. Ezzel a két szóval jellemezheti Madarast a településre érkező idegen. Nem volt ez mindig így. A község az utóbbi években politikai csatározásaival hívta fel magára a figyelmet. Szente Károly a rendszer- váltás óta polgármester.- Az'1990-es rendszerváltás idején Madarason is általános igény volt, hogy minden megújuljon. Ez a vágy nemcsak személyekre, hanem környezetre is vonatkozott - mondja Szente Károly. - A lakosság faluvezetést teljes egészében lecserélte az első választás során. Madaras eltért attól a tipikus aprótelepülési gyakorlattól, ahol „rendszerváltásként” újraválasztották a régi párttitkárt vagy tanácselnököt. Nálunk mindig az volt a jellemző, hogy a lakosság nagy része leképezte az országos politikát és az elvárásokat. Az első testület rendkívül heterogén volt, s a kezdeti zökkenők sem maradtak el. Az azonban rövid időn belül kiderült, hogy ki az, aki a negyvenéves „hagyományt” vinné tovább, vagy velem, egy lendületes és szellemiségében új programot visz és dolgozik érte.- Gyakorta élénk visszhangja volt a településen zajló.politikai csatározásoknak. i ív^jiu. ftz ellenkezés szerintem mindig is jellemzőr- je volt nemcsak Madarasnak, hanem jószerivel az egész országnak. A rendszerváltást követő változások mélységéről folytatott viták tördelték szét a közösséget. Azt gondolom, hogy a mindenkori választások eredménye mára már kikristályosította azt, hogy a településen kire bízzák a vezetést és kik azok, akik kihullottak a bizalmi rostán. A belső viták során azok a jóhiszemű emberek az igazi vesztesek, akik még vakon hisznek a sorsuk jobbra fordulásában. Ha a testületen belül valamiben hosszú ideig nincs egyezség, akkor azt mindig megérzi, vagy inkább- megsínyli a lakosság is. Mostanra azért a törekvés meghozta a gyümölcsét. Az emberek jó része dolgozik, ám az igyekezetei a felsőbb vezetés nem mindig honorálja. Apró, de SZENTE KÁROLY 1949-ben született Bácsalmáson, w Baján érettségizett a bajai Türr 1stV ván Közgazdasági Szakközépisko* '■ é Iában, majd mérlegképes könyvelői oklevelet. Dolgozott Baján a Ganzban, Bácsalmáson az Afészyy nél, a madarasi Béke Szövetkezetben. 1990-től polgármester. Nős, két gyermek édesapja. Hobbija az olvasás. 1970 Forrás: PN-infó 1980 éles példa a sertésválság, hiszen a megegyezés óta sem módosították a hatályos jogszabályokat. Drága módja ez az eredmények elérésének. Az önkormányzat több, mint 10 évig koordinálta a helyi tejtermelést, összefogta a gazdákat és segítettünk a sertés- és a zöldségértékesítésében. Napjainkra eljutottak a madarasi gazdák egy olyan helyzetbe, hogy nincs mit értékesíteni, mert a termelés extra deficittel jár.- Nem könnyű manapság az önkormányzat sorsa sem. Önök hogyan oldják meg a pénzügyi problémáikat?- A rendszerváltást követő anyagi csődből sikerült- valahogyan kilábalni, az akkori jó finanszírozásnak köszönhetően. Az intézményhálózatot sikerült felújítani, 1996-ban az energiaárrobbanás miatt az olaj kályhákat azonnal lecseréltük gázfűtésre. Földgázzal láttuk el a falu lakosságát ’98- tól, ám a politikai nézetkülönbségek miatt ekkor már ismét viharfelhők gyülekeztek Madaras felett. Ennek egyenes következménye lett 2000-ben egy időközi választás, amikor a testület feloszlatta magát. Újra megválasztottak, végre lett alpolgármesterünk is, tervekben sem szűkölködünk. Fontos, hogy a falu elöregedése miatt az időskorúak megfelelő szociális ellátásban részesüljenek. A fiataloknak egy minden igényt kielégítő általános művelődési központot alapítottunk, a falugondnoki szolgálat pedig a külterületi lakosság gondjainak meg- oldásában segít. __________________________■ 1 990 2001 Nevelés és értékőrzés Öt egységből áll a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ. A község intézménye magába foglalja az óvodát, az általános iskolát, a művészetoktatást, a művelődési házat és a könyvtárt. Ez a komplex pedagógiai, művelődési szolgáltatói rendszer, így „egy fedél alatt” nyújt lehetőséget az értékmegőrzésre, a nevelésre és oktatásra, valamint a kulturális igények kielégítésére.- Hiszem, hogy közös tenni- akarással egy kis faluban is lehet esélyt‘teremteni a kultúra, a nevelés és az oktatás területén a gyermekektől a felnőtteken át egészen az idősekig. Ez nem mindig pénzkérdés. Sokat segít a helyzetfelismerés, az összefogás, az akarat, ami elindíthatja a pozitív folyamatokat. Az ember any- nyit ér amennyit változtat a világon! - vallja Máté Györgyné, az intézmény igazgatója, aki harminc éve dolgozik pedagógusként szülőfalujában. A diákok az első osztálytól kezdődően ismerkednek az idegen nyelvvel, tantervi keretek között az informatikával, ősztől a környezetvédelmi ismeretekkel is. Gyógypedagógus segítségével fejlesztik a gyenge képességű gyerekeket az óvodában és az iskolában, a mozgás- szervi problémákkal küszködök pedig gyógy- testnevelési órákra járhatnak. A tehetséggondozás szakkörök, tanulmányi versenyek keretében folyik. Tanulóink egyharmada részt vesz a művészet- oktatásban, zeneiskolás. Furulya, citera, fafúvós, rézfúvós és harmonika tanszakokon tanulnak. Joggal büszkék a madarasi- ak a harmonika és fúvószenekarra. Immár hatodik éve rendezik meg a községben az Ifjú Zenebarátok és Művészeti Iskolák Találkozóját. Gazdag a kínálat a sportolási lehetőségek terén is, hiszen labdarúgás, kézilabda, úszás, asztalitenisz, sakk közül választhatnak a gyerekek. Fontos esemény az intézmény és a község életében a Petőfi-na- pok rendezvénysorozata, amelyen versenyek, vetélkedők, kiállítások adnak lehetőséget a gyermekeknek a megmérettetésre, az önmegvalósításra, egymás és az értékek tiszteletének megtanulására. Legutóbb nagy sikert arattak a pedagógusok, amikor Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című művét állították színpadra, az óvónők pedig az Ugri és Bugri című mesejátékkal szórakoztatták a kicsinyeket. _______■ M agyarok földje Magyar lelkületű, hazafias érzelmű emberek számára készített felhívást 2000-ben a község és a megye vezetése. Azt kérték, küldjenek földet mindazon területekről, ahol magyarok élnek. Az ország 19 megyéjéből külön-külön cseréptégelyekben érkezett maroknyi anyaföld. De jöttek küldemények az ország határain túlról is, mindenhonnan, ahová eljutott a ma- darasiak kérése. A sok-sok föld halmot szült, majd kiegészítették még azzal a föld- mennyiséggel, amit az 1999-es belvíz miatt kellett elkotorni, megmozgatni. Három kerekded dombocska született, amelyek tetejére Merencsics Tibor képzőművész álmodott kőtömb-csoportot. A hét hatalmas kőbe egyenként a magyarság történetének egy-egy állomását vésik. Az első kettő ezek közül már készen áll. Egyik a magyarok 108 törzsét ábrázolja az őshazában. A másik István király kézjegyét mutatja. A honfoglalást, Madaras újratelepítésének képét, a 1848-49-es szabadságharcot, az ’56-os forradalmat és az uniót jelképező vésetek a következőkben készülnek el. A madarasi polgárok igen büszkék az egyedülálló emlékművükre, mely előtt egy szökőkút jelképezi az élet örök folytonosságát. Az alpolgármester Juhász István harmadik éve alpolgármester, 1998 óta képviselő. Az előző ciklus- ■ ban időközi önkormányzati választást rendeztek a községben. Ezt követően képviselő társai bizalmából nyerte el a tisztséget. Ekkor lemondott a tiszteletdíjáról, így a falu kasszájában évente 2 millió forintot hagy, amit a szegény sorsú emberek életkörülményeinek javítására fordítanak. Vállalkozóként két boltot is vezet, ami igen nehéz kenyérkereset a mai világban. A pénzszűke érzékelhető a kereskedelemben. - Sokan csak száraz kenyeret tudnak venni, mert frissre sincs pénzük. Még többen pedig hitelbe vagy kölcsönkért pénzből veszik meg a napi tejet és kenyeret - mondja a helyzet jellemzésre. _______■ A vezető óvónő Gracza József- né 1975 óta óvónő. Mint mondja, teljes pedagógiai szabadság mellett dolgozhatnak, ami rendkívül jó légkört teremt a pedagógus- gárdán belül. Munkájuk alapja a közoktatási törvény alapján elkészített helyi pedagógiai program. A településen lévő két óvoda közötti korábbi különbségek megszűntek, egyik intézményegység sem szenved csorbát a másikkal szemben. - Szolgálunk és szolgáltatunk, hiszen a gyerekek és a szülők érdekeit mindenek előtt figyelembe vesszük. Nagy hangsúlyt helyezünk a művészetek eszközeire valamint a kézügyesség fejlesztésére. Célunk: a nyugodt, családias és élménygazdag óvodai élet megteremtése, amelynek elsődleges szempontja a gyermek iránti szeretet és tisztelet. ■ Az érdekvédő Csőke József a megyei mozgáskorlátozottak egyesületének Mada- ras-Katymárt összefogó csoportjának a vezetője. Mint elmondta, az csak egy ideje természetes, hogy a mozgáskorlátozott személyek érdekeit, jogait kellőképpen képviselik. Leginkább azok szorulnak segítségre, akiknek egészségi állapotában már nemigen lehet javulásra számítani. Képviselőként a szociális bizottság elnöke, s ebben a munkájában is igyekszik nagy figyelmet fordítani a mozgáskorlátozottak lehetőségeinek felkutatására. Mindezek mellett a helyi nyugdíjas klub vezetője, tehát teendője bőven akad. Szabadidejében szervezi a népzenei találkozókat. Szervezetlenül nem megy semmi - mondja, s örömét fejezi ki amiatt, hogy jólelkű és jórava- ló madarasiak között élhet. ■ IDŐSEN IS DERŰSEN. A Gondviselés Házát az önkormányzat működteti, évek óta fokozódó igénnyel, a lakók nagy megelégedésére. Mint mondják: idősen is lehet derűsen élni. Erről fotónk is tanúskodik. __■