Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-30 / 125. szám

P E T Ő F NÉPE ALMANACH MADARAS Madaras A Telecskai dombokon őskori település nyomaira bukkantak. A falu határában tárták fel Kő-. zép-Európa leghíresebb szar­mata telepét és temetőjét. Az ásatások során Árpád-kori síro­kat is találtak. • 1377-ben a kunok idején kelet­kezett a településhez kötődő első írott emlék. A későbbiek során a terület több, neves sze­mélyiség, többek között Má­tyás királyé is volt. A török uralom idején itt palánkvárat építettek. Kiűzésük után a terü­let hosszú időre elnéptelene­dett. • 1751-ben Latinovics Péter és fe­lesége, később utódaik birtoká­ba került. A tulajdonosok 1787- ben egy Szalay István nevű ügy­nököt bíztak meg a terület bete­lepítésével. A munkát Szalay még abban az évben el is végez­te. A népesség nagyobb része német, kisebb része magyar és elenyésző számú szerb nemze­tiségű család. A betelepítés idő­pontját a község pecsétjén is megtalálhatjuk. A pecsét címe­rében egy túzok áll, kezében bú­zakalászt tart. • A község utcái máig megőriz­ték a telkek kimérésekor nyert formájukat. Szélesek, nyílegye­nesek és derékszögben metszik egymást. A két főutca metszés­pontjában áll a templom. A föl­desúr Latinovics János szorgal­mazására 1789-ben egy ideigle­nes templom épült. A lakosság kérésére a kalocsai káptalan ha­marosan papot is küldött. • Képviselő-testület: Szente Károly polgármester, Juhász István al­polgármester, Csőke József, Geiger István, Ginda László, Kispál Mihály, Mamuzsits Sán­dor, Máté Györgyné, Müller Jó­zsef, Váradi Lászlóné, Varga Ist­ván. Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat: Kanalas Károly elnök, Kanalas Lajos elnökhelyettes, Kanalas József, Kanalas Károly- né, Kanalas Károlyiié. ■ Egyezség híján mindenki vesztes Tisztaság és rend. Ezzel a két szóval jellemez­heti Madarast a településre érkező idegen. Nem volt ez mindig így. A község az utóbbi években politikai csatározásaival hívta fel magára a figyelmet. Szente Károly a rendszer- váltás óta polgármester.- Az'1990-es rendszerváltás idején Madarason is általános igény volt, hogy minden megújuljon. Ez a vágy nemcsak személyekre, hanem környe­zetre is vonatkozott - mondja Szente Károly. - A lakosság faluvezetést teljes egészében lecserélte az első választás során. Madaras eltért attól a ti­pikus aprótelepülési gyakorlattól, ahol „rend­szerváltásként” újraválasztották a régi párttitkárt vagy tanácselnököt. Nálunk mindig az volt a jel­lemző, hogy a lakosság nagy része leképezte az országos politikát és az elvárásokat. Az első tes­tület rendkívül heterogén volt, s a kezdeti zökke­nők sem maradtak el. Az azonban rövid időn be­lül kiderült, hogy ki az, aki a negyvenéves „ha­gyományt” vinné tovább, vagy velem, egy lendü­letes és szellemiségében új programot visz és dolgozik érte.- Gyakorta élénk visszhangja volt a településen zajló.politikai csatározásoknak. i ív^jiu. ftz ellenkezés szerintem mindig is jellemzőr- je volt nemcsak Madarasnak, hanem jószerivel az egész országnak. A rendszerváltást követő változások mélységéről folyta­tott viták tördelték szét a közösséget. Azt gondolom, hogy a mindenkori válasz­tások eredménye mára már kikristá­lyosította azt, hogy a településen kire bíz­zák a vezetést és kik azok, akik kihullot­tak a bizalmi rostán. A belső viták során azok a jóhiszemű emberek az igazi vesztesek, akik még vakon hisznek a sor­suk jobbra fordulá­sában. Ha a testületen belül valamiben hosszú ideig nincs egyezség, akkor azt mindig megérzi, vagy inkább- megsínyli a lakosság is. Mostanra azért a törekvés meghozta a gyümölcsét. Az em­berek jó része dolgozik, ám az igyekezetei a fel­sőbb vezetés nem mindig honorálja. Apró, de SZENTE KÁROLY 1949-ben született Bácsalmáson, w Baján érettségizett a bajai Türr 1st­V ván Közgazdasági Szakközépisko­* '■ é Iában, majd mérlegképes könyve­lői oklevelet. Dolgozott Baján a Ganzban, Bácsalmáson az Afész­yy nél, a madarasi Béke Szövetkezetben. 1990-től polgármester. Nős, két gyermek édesapja. Hobbija az olvasás. 1970 Forrás: PN-infó 1980 éles példa a sertésválság, hiszen a megegyezés óta sem módosították a hatályos jogszabályo­kat. Drága módja ez az eredmények elérésének. Az önkormányzat több, mint 10 évig koordinál­ta a helyi tejtermelést, összefogta a gazdákat és segítettünk a sertés- és a zöldségértékesítésé­ben. Napjainkra eljutottak a madarasi gazdák egy olyan helyzetbe, hogy nincs mit értékesíte­ni, mert a termelés extra deficittel jár.- Nem könnyű manapság az önkormányzat sorsa sem. Önök hogyan oldják meg a pénzügyi problémáikat?- A rendszerváltást követő anyagi csődből si­került- valahogyan kilábalni, az akkori jó finan­szírozásnak köszönhetően. Az intézményhálóza­tot sikerült felújítani, 1996-ban az energia­árrobbanás miatt az olaj kályhákat azonnal lecseréltük gázfűtésre. Földgázzal láttuk el a falu lakosságát ’98- tól, ám a politikai né­zetkülönbségek miatt ekkor már ismét vihar­felhők gyülekeztek Madaras felett. Ennek egyenes következmé­nye lett 2000-ben egy időközi választás, ami­kor a testület feloszlat­ta magát. Újra megvá­lasztottak, végre lett alpolgármesterünk is, tervekben sem szűköl­ködünk. Fontos, hogy a falu elöregedése miatt az időskorúak megfelelő szociális ellátásban részesüljenek. A fiataloknak egy minden igényt kielégítő általános művelődé­si központot alapítottunk, a falugondnoki szolgá­lat pedig a külterületi lakosság gondjainak meg- oldásában segít. __________________________■ 1 990 2001 Nevelés és értékőrzés Öt egységből áll a Petőfi Sán­dor Általános Művelődési Központ. A község intézmé­nye magába foglalja az óvo­dát, az általános iskolát, a művészetoktatást, a művelő­dési házat és a könyvtárt. Ez a komplex pedagógiai, műve­lődési szolgáltatói rendszer, így „egy fedél alatt” nyújt le­hetőséget az értékmegőrzés­re, a nevelésre és oktatásra, valamint a kulturális igények kielégítésére.- Hiszem, hogy közös tenni- akarással egy kis faluban is lehet esélyt‘teremteni a kultúra, a ne­velés és az oktatás területén a gyermekektől a felnőtteken át egészen az idősekig. Ez nem mindig pénzkérdés. Sokat segít a helyzetfelismerés, az összefogás, az akarat, ami elindíthatja a pozi­tív folyamatokat. Az ember any- nyit ér amennyit változtat a vilá­gon! - vallja Máté Györgyné, az intézmény igazgatója, aki har­minc éve dolgozik pedagógus­ként szülőfalujában. A diákok az első osztálytól kezdődően ismer­kednek az idegen nyelvvel, tan­tervi keretek között az informati­kával, ősztől a környezetvédelmi ismeretekkel is. Gyógypedagó­gus segítségével fejlesztik a gyen­ge képességű gyerekeket az óvo­dában és az iskolában, a mozgás- szervi problémákkal küszködök pedig gyógy- testnevelési órákra járhat­nak. A tehet­séggondozás szakkörök, ta­nulmányi ver­senyek kereté­ben folyik. Ta­nulóink egy­harmada részt vesz a művészet- oktatásban, zeneiskolás. Furu­lya, citera, fafúvós, rézfúvós és harmonika tanszakokon tanul­nak. Joggal büszkék a madarasi- ak a harmonika és fúvószenekar­ra. Immár hatodik éve rendezik meg a községben az Ifjú Zeneba­rátok és Művészeti Iskolák Talál­kozóját. Gazdag a kínálat a spor­tolási lehetőségek terén is, hiszen labdarúgás, kézilabda, úszás, asztalitenisz, sakk közül választ­hatnak a gyerekek. Fontos esemény az intézmény és a község életében a Petőfi-na- pok rendezvénysorozata, ame­lyen versenyek, vetélkedők, kiál­lítások adnak lehetőséget a gyer­mekeknek a megmérettetésre, az önmegvalósításra, egymás és az értékek tiszteletének megtanulá­sára. Legutóbb nagy sikert arat­tak a pedagógusok, amikor Pető­fi Sándor: A helység kalapácsa cí­mű művét állították színpadra, az óvónők pedig az Ugri és Bugri cí­mű mesejátékkal szórakoztatták a kicsinyeket. _______■ M agyarok földje Magyar lelkületű, ha­zafias érzelmű embe­rek számára készített felhívást 2000-ben a község és a megye vezetése. Azt kérték, küldjenek földet mindazon területek­ről, ahol magyarok élnek. Az ország 19 me­gyéjéből külön-külön cseréptégelyekben érkezett maroknyi anyaföld. De jöttek küldemények az or­szág határain túlról is, mindenhonnan, ahová eljutott a ma- darasiak kérése. A sok-sok föld halmot szült, majd kiegészítették még azzal a föld- mennyiséggel, amit az 1999-es belvíz miatt kellett elkotorni, megmozgatni. Három kerekded dombocska született, amelyek tetejére Merencsics Tibor képző­művész álmodott kőtömb-cso­portot. A hét hatalmas kőbe egyenként a magyarság történe­tének egy-egy állomását vésik. Az első kettő ezek közül már ké­szen áll. Egyik a magyarok 108 törzsét ábrázolja az őshazában. A másik István király kézjegyét mutatja. A honfoglalást, Mada­ras újratelepítésének képét, a 1848-49-es szabadságharcot, az ’56-os forradalmat és az uniót jelképező vésetek a következők­ben készülnek el. A madarasi polgárok igen büszkék az egye­dülálló emlékművükre, mely előtt egy szökőkút jelképezi az élet örök folytonosságát. Az alpolgármester Juhász István harmadik éve alpolgármes­ter, 1998 óta képviselő. Az előző ciklus- ■ ban időközi önkormány­zati válasz­tást rendez­tek a községben. Ezt követően képviselő társai bizalmából nyerte el a tisztséget. Ekkor le­mondott a tiszteletdíjáról, így a falu kasszájában évente 2 mil­lió forintot hagy, amit a sze­gény sorsú emberek életkörül­ményeinek javítására fordíta­nak. Vállalkozóként két boltot is vezet, ami igen nehéz ke­nyérkereset a mai világban. A pénzszűke érzékelhető a keres­kedelemben. - Sokan csak szá­raz kenyeret tudnak venni, mert frissre sincs pénzük. Még többen pedig hitelbe vagy köl­csönkért pénzből veszik meg a napi tejet és kenyeret - mondja a helyzet jellemzésre. _______■ A vezető óvónő Gracza József- né 1975 óta óvónő. Mint mondja, teljes pedagógiai szabadság mellett dol­gozhatnak, ami rendkívül jó légkört teremt a pedagógus- gárdán belül. Munkájuk alapja a közoktatási törvény alapján el­készített helyi pedagógiai prog­ram. A településen lévő két óvo­da közötti korábbi különbségek megszűntek, egyik intézmény­egység sem szenved csorbát a másikkal szemben. - Szolgálunk és szolgáltatunk, hiszen a gyere­kek és a szülők érdekeit minde­nek előtt figyelembe vesszük. Nagy hangsúlyt helyezünk a művészetek eszközeire valamint a kézügyesség fejlesztésére. Cé­lunk: a nyugodt, családias és élménygazdag óvodai élet meg­teremtése, amelynek elsődleges szempontja a gyermek iránti szeretet és tisztelet. ■ Az érdekvédő Csőke József a megyei moz­gáskorlátozot­tak egyesüle­tének Mada- ras-Katymárt összefogó cso­portjának a vezetője. Mint elmondta, az csak egy ideje ter­mészetes, hogy a mozgáskorlá­tozott személyek érdekeit, jogait kellőképpen képviselik. Legin­kább azok szorulnak segítségre, akiknek egészségi állapotában már nemigen lehet javulásra szá­mítani. Képviselőként a szociális bizottság elnöke, s ebben a mun­kájában is igyekszik nagy figyel­met fordítani a mozgáskorláto­zottak lehetőségeinek felkutatá­sára. Mindezek mellett a helyi nyugdíjas klub vezetője, tehát te­endője bőven akad. Szabadidejé­ben szervezi a népzenei találko­zókat. Szervezetlenül nem megy semmi - mondja, s örömét fejezi ki amiatt, hogy jólelkű és jórava- ló madarasiak között élhet. ■ IDŐSEN IS DERŰSEN. A Gondviselés Házát az önkormányzat működteti, évek óta fokozódó igénnyel, a lakók nagy megelégedésére. Mint mondják: idősen is lehet derűsen élni. Erről fotónk is tanúskodik. __■

Next

/
Oldalképek
Tartalom