Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-08 / 106. szám

Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, hetente megjelenő összeállítása Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Tanulni egy életen keresztül Beszélgetés Sajtos Gézával, a Kecskeméti Képző Központ igazgatójával Az Európai Unióban a foglalkoztatásban állók mintegy hét százaléka minden év­ben folyamatos képzésben részesül. Az EU-ban azért fordítanak nagy figyelmet a humánerőforrás folyamatos oktatására, mert régóta felismerték: csak így marad­hat versenyképes a közösség gazdasága az Egyesült Államokkal és a távoí-keleti országokkal szemben. Térségünkben évente 5500-5600 felnőtt képzését, átkép­zését végzi a Kecskeméti Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ, amelynek igazgatóját, Sajtos Gézát kér­deztük az intézet működéséről. Kecskemét A rendszerváltozás során több millió ember vesztette el állását. Nagyon sokan más szak­mára váltottak. Időközben felértékelődött a kvalifikált szakemberek szerepe. A beruhá­zó új nyugati és hazai cégek sokoldalú dol­gozókat keresnek, amikor megfogalmazzák munkaerő igényeiket. A képzések egy ré­szét Kecskeméten végzik a térségben. A Kecskeméti Képző Központ működéséről kérdeztük Sajtos Géza igazgatót.- A Kecskeméti Képző Központ világban­ki hitelből létesült. A nyugat-európai, ameri­kai humánerőforrás-fejlesztés területén be­vált módszerek alapján épült fel a központ. - mondja az igazgató. Ha egy nyugatí cég Számítástechnikát tanulnak az egyik tanfolyam felnőtt diákjai. Kecskeméten alapít céget, akkor a vállalko­zás vezetői pontosan tudják, miként is törté­nik a képzés. A módszereink, az oktatási el­járások a nyugati - hasonló típusú - rend­szerrel harmonizálnak. Kompetencia alapú képzésről van szó. Azokra a feladatokra, munkaköri ismeretekre készítjük fel az át­képzendő diákot, amelyeket valójában a munkahelyén végeznie kell. Modulrend­szerben történik az oktatás. Ez azt jelenti, hogy rugalmasan kell alkalmazkodni egy- egy munkaadó elvárásaihoz. Nézzünk egy példát: az Auchan, vagy a Tesco jelzi, hogy sokoldalú kereskedőket alkalmazna, olya­nokat, akik számítógépet kezelnek, képesek nyilvántartani a raktárkészletet, de emellett targonca-, és pénztárgépkezelésre is alkal­masok. Ilyen sokirányú igénynek képesek vagyunk megfelelni, mert a modulokból mindezt össze tudjuk állítani.- Munkanélküliek vagy állásban lévők igénylik többnyire a segítségüket.- Az elmúlt öt év tapasztalata az, hogy a képzés iránti igény egyre bővül. A megnyi­tás után úgy indultunk, hogy többségében munkanélküliek, kis részben pedig foglal­koztatottak vettek részt tanfolyamainkon. Az utóbbi időben mindez megváltozott. Jó 60 százalékban az alkalmazottakat képez­zük át, míg 35-40 százalékban állástalanok­nak nyújtunk segítséget. Az egész életen át történő tanulás rendszere elfogadottá válik idehaza. A munkáltatók kezdik megértem, hogy a cégük piaci rugalmasságát a maga­san képzett munkaerő is befolyásolja. A technika lecserélhető, de az uniós piac által diktált verseny követelményeknek a maga­san képzett ember tud csak megfelelni.- Mennyi tanfolyamot indítanak évente?- Általában 260­280 képzést rende­zünk 5500-5600 hallgatónak. Ebből 2000-2200 a mun­kanélküli. Ez utób­biak létszáma nem csökken, de a töb­bieké az állásban lévőké növekszik. Az igényes cégek nem elégednek meg azzal, hogy a dolgozók csak egy­fajta szakismerettel rendelkezzenek. A CN-NC gép kezelé­se természetes. Emellett igénylik a személyiség fej­lesztését is. Elvár­ják, hogy együtt­működő a csopor­tos munkavégzésre alkalmas legyen az illető. Emellett megkövetelnek bizonyos szintű nyelvisme­retet is. A képzéseinket ez alapján bővítjük. Az utóbbi időben a magyar állam egyre többféleképpen ösztönzi a cégeket a dolgo­zóik továbbképzésére. Csak megemlíteném, hogy a munkahelyeknek szakképzési hoz­SAJTOS GÉZA ______________ 1 976-1982: színházigazgató ^ F Kecskeméten. m. JÉ 1983-1993: az Erdei Ferenc Művelődési Központ igazgatója. La.. Sfr ___J 1993-tól a KKK igazgatója. zájárulást kell fizetni. Ennek azonban a két­harmadát nem köteles egy vállalkozás befi­zetni ha saját dolgozói továbbképzésére for­dítja. Most járt le nemrég egy pályázat, me­lyet a kis- és középvállalkozások számára ír­tak ki. Dolgozónként 200 ezer forintra pá­lyázhattak a cégek. S ha ehhez hozzáteszik a fentebb említett szakképzési hozzájárulás kétharmadát, akkor ebből az összegből ko­moly képzésekre lehet beíratni a dolgozó­kat. Az idén a felnőttképzési törvény kap­csán több új támogatási forma jelent meg. így például segíti a kormány az első szakma megszerzését kortól függetlenül. Azaz 18 évesen éppúgy igénybe lehet venni ezt a támogatást, mint mondjuk 50 éves korban. Támogatott a fogyatékkal élők képzése is. Ez év elejétől az, aki önmaga finanszírozza a képzését, adókedvezménybe részesül. A költségek 30 százalékát 60 ezer forintig leír­hatja a személyi jövedelemadójából. Mind­ez a kormányprogrammal, és a Nemzed Fej­lesztési Tervvel áll kapcsolatban. Nyugat- Európában a foglalkoztatottak 7-8 százalé­kát folyamatosan képzik, ezt a szintet kell nekünk is megcélozni. Ma még nálunk a dolgozók kb 2-3 százalékát képzik foly- matosan. Ahogy közeledik az uniós csatla- kozás, a humánerőforrás-fejlesztésének az igénye annál inkább erősödik.- Kik kérik a képzéseket, átképzéseket?- A KÉSZ Kft., a Knorr-Bremse Fékrend­szerek Kft. a Thyssen Production Kft. a hi­permarketek, és kisebb cégek is kérik a se­gítségünket. A leginkább az informatikai tanfolyamokra jelentkeznek. Sokan szeret­nék megszerezni az az Európai Számítógép Használói Jogosítványt. Most például a bíró­ságról és az ügyészségről járnak erre a tan­folyamra. Érezhető az ipari képzések iránti igény, így például az NC-CNC tanfolyamok­ra sokan jelentkeznek. A minősített hegesz­tő képzésre - mely európai bizonyítványt ad - szintén nagy az érdeklődés, csakúgy, mint a nyelvtanulásra. Minden olyan program­hoz csatlakozunk, amely országosan folyta­tódik. így részt veszünk a haderőreform kö­vetkeztében a hadseregből kikerülők átkép­zésében.- Hogyan lehet a jövőben egyszerre 200- 300 ezer embert, felnőttet átképezni?- A nem szervezett keretek közötti okta­tást kell megszervezni. Ez lehet internetes ismerethordozók útján. BARTA ZSOLT FOTÓ: B. ZS. A Külügyminisztérium támoga­tásával minden héten egy­oldalas összeállítást készítünk az uniós csatlakozás kérdései­ről. Ha észrevételük, vélemé­nyük, kérdésük van, úgy azt je­lezzék levélben (Petőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecske­mét, Szabadság tér 1/a), fa­xon (76/481-434), e-mailen ( banaz@axels.hu ) vagy telefo­non (76/518-286). Összeállítá­sunkban megpróbálunk az Önök kérdéseire válaszolni. Hétköznapi Európa Svejkkel együtt Ha már kilenc országgal együtt csatlakozunk - remélhetőleg - az unióhoz, nem haszontalan körülnézni a kollégáknál. Már annak, aki teheti. Jó sorsom úgy hozta, hogy nemrég egy hosszú hétvégét tölthettem a családommal Prá­gában. Gondoltam egyúttal megnézem, mire jutottak a csehek az elmúlt évtizedben, van-e valamijük a knédlin meg a Becherovkán kívül. Hát, mit mondjak, van! Prága belvárosa olyan gyö­nyörű, hogy szemünk-szánk nyitva maradt a csodálattól. Nemcsak azért, mert az épület- együttes méltán a világörökség része, hanem főleg azért, mert ők úgy is kezelik. Minden tisz­ta, épségben van, az összes ház felújítva, omló vakolatot még mutatóban se látni, díszburko­lat minden utcán, fák virágok dús gyepszőnyeg a parkokban. Az autók a belvárosból szinte teljesen ki vannak tiltva. Alig­hanem Kerényi József Ybl-díjas építésznek, a kecskeméti belvá­ros megszépítőjének van igaza, aki legutóbbi kecskeméti láto­gatásán azt mondta, hogy vá­rosrekonstrukcióban nincs he­lye a demokráciának. Azt el kell határozni, pénzt kell rá szerezni és meg kell csinálni. Prágában így is történt még a kilencvenes években. Föl is emlegettük a gyere­kekkel ott Prágában a jelenlegi budapesti polgármestert, hogy esetleg körülnézhetne itt, hát­ha elszégyelli magát. Szerintem azóta Prágának már többszörösen megtérült a befektetett pénze. Még annyi külföldi turistát nem láttam egy csomóban, mint Prágában hús- vétkor! Azt már csak halkan mon­dom, hogy ott amúgy minden jóval olcsóbb, mint idehaza. Még a világ egyik legpatiná­sabb sörözőjében az U Fleku- ban csapolt sör is. Pedig na­gyobb az átlagfizetés, mint ná­lunk. Svejk sörözőjében is jár­tunk, neki biztos lennének jó ötletei a magyarok számára is a hogyan továbbra.-HÁMORI­AZ OLVASÓ KÉRDEZ Hogyan változik a cigaretta ám az uniós csatlakozás után? A cigaretta esetében a jelenlegi magyar adószint még mindig nagymértékben elmarad az 57 százalékos, illetve az ezer szálra 60, illetve 64 euróbán meghatá­rozott EU minimumtól. A 2003. januári ár alapján (330 Ft/doboz) az 57 százalékos adótartalom-kö­vetelménnyel szemben 43,5 szá­zalék, illetve az ezer szálankénti 60 euróval szemben mindössze 29,30 euró. Magyarországnak si­került elérnie, hogy ne kelljen a csatlakozás pillanatától érvénye­síteni a cigarettákra az EU által meghatározott minimum jövedé­ki adót, amely a jelenlegi árakból kiindulva a jövedéki adók meg­duplázódásával járt volna, és megközelítőleg 60 százalékos ár­emelkedést váltott volna ki. A megállapodás szerint legkésőbb 2008. december 31-ig kell elérni ezt a minimum szintet. Ahhoz, hogy 2009. január 1-től a magyar adószint is megfeleljen az EU- előírásoknak, öt év alatt a cigaret­táknál minden évben számítani kell adóemelésekre, s ez körülbe­lül 7-10 százalékos áremelkedést okozhat. Változnak-e a gyógyszerárak? Csatlakozásunk önmagában nem eredményez árváltozást. Az EU-nak nincs gyógyszer átlagára, nincs egységes árrendszere. A mai magyarországi gyógy­szerárak megalapításánál ezért a biztosító a hazai ármegállapítás során figyelembe veszi az emlí­tett országok árait. Az EU-ba tör­ténő belépés után is megmarad a nemzeti ár- és ártámogatási meg­határozási lehetőség, ugyanak­kor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az EU-országokban a gyógyszereket eltérő mértékű AFA terheli. ■ _________________________________________Megkérdeztük olvasóinkat ________________________________________ M elyik országban tanulna tovább? Áremelkedés, bérváltozás Farkas Zoltán, Bácsalmás: - Ha a következő években lenne lehetőségem, akkor úgy ér­zem, hogy Ang­liát nem hagy­nám ki semmi­képp. Bár most is tanulok, azért még nem biz­tos, hogy ez a terv végképp le­íródott, ugyanis a csatlakozás után talán nyílik még egy lehető­ségem erre - ezt most még senki sem tudja előre. A szigetországot azért is választanám tanulásom helyszínének, mert egy hatalmas kultúrát magában hordozó or­szág. Temérdek jó pub és diá­koknak rendezett program szól a döntésem mellett. Szerintem ez az ország az, amit minden an­golul tanuló diáknak meg kelle­ne látogatnia legalább egyszer. Bízom benne, hogy sikerül eljut­nom Angliába. Törőcsik Laura, Kiskunhalas: - A Bibó István Gim­názium hatosz­tályos évfolya­mában vagyok másodikos. A mi korosztályunk továbbtanulását már befolyásolja az ország uniós csatlakozása, mert ez új távlatokat nyit a főisko­lákon és egyetemeken továbbta­nulni szándékozó diákok előtt. Remélem, hogy sok tanuló szá­mára nyílik elérhető lehetőség ar­ra, hogy külföldön szerezze meg a diplomáját. Számomra az ügy­védi és az orvosi pálya a legszim­patikusabb, ezeket az unióban is elfogadják. Szívesen tanulnék to­vább valamelyik uniós ország­ban, csak azt nem tudom, hogy mennyire lesz lehetőség ennek a finanszírozására, mert úgy hallot­tam, hogy nagyon magasak a kül­földi tandíjak. Petrovics Ibo­lya, Szabadszál­lás: - Én min­denképpen Ma­gyarországon szeretném foly­tatni majd felső- oktatási tanul­mányaimat. Ma még ezt így gon­dolom. Elsősorban a környezet- védelem érdekel, s úgy gondolom ezen a pályán hazánkban is re­mek lehetőségeket nyújtanak a főiskolák és egyetemek. Bár még nem tudhatom, hogy mit hoz a jö­vő, s negyedikben esetleg más­képp gondolom-e majd. Akkor többet fogok tudni, hisz közben csatlakozunk az unióhoz. Aki azonban szeretne nyelvtanulás miatt, esetleg kalandvágyból vagy egyéb megfontolásokból kül­földön tanulni, azt buzdítanám rá. Ha ő ebben látja a sikert, akkor neki mindenképpen meg kell majd próbálnia. Bengő Mihály Adrián, Kiskő­rös: - Műszaki érdeklődésű di­ák lévén min­denképpen ab­ban az ország­ban tanulnék, ahol magas szintű technikai ismereteket lehet elsajátítani. Az unióban több országban is tanul- natnék. Ha egyet kellene megne­veznem, akkor legszívesebben Angliát választanám, és ott sze­reznék haditechnikában alkal­mazott informatikából diplomát. Már voltam Nagy-Britanniában és érdeklődtem az ottani tanulási lehetőségek felől. Jelenleg egye­temi felkészítőn veszek részt és, amennyiben érettségi után lehe­tőség lesz angliai felsőfokú kép­zésre jelentkezni, feltétlenül megpróbálom. Bizakodva tekin­tek a jövőbe. Gazdaság Valószínű, hogy egyes szolgálta­tások áraira az EU-hoz történő csatlakozással nyomás neheze­dik a csatlakozó országokban - vélekedik hétfőn közzétett jelen­tésében az EU brüsszeli bizottsá­ga. A bérek és jövedelmek is emelkedni fognak a 10 országban és ez gyorsan éreztetni fogja a hatását a szolgáltatások esetében is. Az árak egymáshoz közeledé­se is felgyorsul a csatlakozás dá­tumától - mondja a bizottság. A szolgáltatások és áruk széles körének árszínvonala jelenleg még érezhetően elmarad az uni­ós szinttől, tükrözve az alacso­nyabb béreket és az alacsonyabb életszínvona­lat is. A csatla­kozástól azon­ban, és ez így volt az EU ko­rábbi bővülé­seinél is, az ár- színvonalak közeledése lendületet vesz, ami a jövőre csatlakozó or­szágokban már meg is kezdő­dött. Valószínű, hogy az olyan szolgáltatásoknál, mint például a fodrászat vagy a javítási munkák, az árkiegyenlítődés hamarabb lesz érezhető, míg számos kész­termék esetében az árak csökke­nésére ható nyomás jelentkezik a csatlakozóknál - állapítja meg a bizottság. Az uniós árszint átlagának 54 százalékánál tart a jövőre csatla­kozó csoport árszintje, - ez az eddigi legnagyobb különbség, ami az EU-ban lévő és a csatlako­zó államok között valaha is fenn­állt. 1984-ben, amikor Portugália csatlakozott, az ottani árszint az uniós 60 százalékát érte el. ÁRAK, BÉREK SPANYOLORSZÁGBAN A CSATLAKOZÁS ÉVÉBEN (1086) = 100 Év Fogyasztói árindex Bérek Lakásárak 1986 100 100 100 1988 110,3 113,5 145,1 1990 125,8 130,2 197,9 2000 184,1 203,1 317,4 Forrás: Világgazdaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom