Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-02 / 101. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH Felvidéki testvérkapcsolat Az egykori Csehszlovákia és Ma­gyarország között létrejött, úgy­nevezett „lakosságcsere-egyez­mény” keretében 1948-ig 32 ma­gyar családot telepítettek a Felvi­dékről Felsőszentivánra. Zömé­ben Naszvadról, valamint Szent- péterről, Bátorkesziről, Izsáról, Királyhelmecről és Pozsony kör­nyékéről érkeztek a családok. Az otthon maradottakkal 1988 óta rendszeres és szervezett a kap­csolat. Naszvad és Felsőszent- iván 1995-ben testvér-települési szerződést kötött. Ennek értel­mében évente egyszer rendeznek szervezett találkozókat, amihez a Rákóczi Szövetség Bácskai Szervezete jelentős segítséget és anyagi támogatást is nyújt. Ha­gyománya van immár a naszvadi, felsőszentiváni és csávolyi öreg­fiúk labdarúgótornáinak. Csere­látogatás alkalmával Naszvadon Arató Kupa néven tartják a rang­adót. Egyébként a naszvadiak ta­lálkozóit háromévenként szer­vezik meg, ahová innen, a Bács­kából is sokan elutaznak. Idén a Szentiváni Napok keretében Fel­vidéki Napokat is tartanak Csá- voly és Rém bevonásával, fest­mény-, fotó- és néprajzi tárlattal, kulturális esttel. Viszonzásul a naszvadiak meghívták a szent­iváni színjátszókat Szlovákiába. Nyaranta 10-60 fős csoportok utaznak a Felvidékre, illetve on­nan ide rokoni és baráti látoga­tásra. Természetesen családok­nál szervezik meg az elhelyezést. Sikeres színjátszók Huszonhatodik éve működik a szók, bár szülőfalujukban to- szentiváni művelődési ház Kísér- vábbra is felléptek minden jelen­léti Színpada Kalmár János veze- tősebb rendezvényen. Mi több, a tésével. Amatőr színjátszók nem- társulat vezetője amatőr C kate- zedékei nőttek fel ezen a telepü- góriás rendezői oklevelet szer­lésen úgy, hogy Bács-Kiskunban zett, majd 2000-ben drámajáték örök másodikoknak számítottak kurzuson továbbképezte magát, egészen 1987-ig. Ekkor történt Mind a mai napig jól szerepel meg az áttörés: az akkori igen a Kísérleti Színpad. Például az erős csoport bejutott a színját- idei XII. Weöres Sándor Gyer- szók országos döntőjébe. Kalmár mekszínjátszó Találkozó kecske­tanár űr szívesen emlékszik visz- méti, megyei döntőjén a Kocso- sza a Szegény csicseriek című nya Mihály házassága című szín- népmese-feldolgozásra, mellyel darab arany minősítést ért el. az együttes országos hírnévre tett Kalmár János rendezői különdí- szert, bár a fődíjat nem hozta el. jat, Csibri Sándor nyolcadikos ta- Ugyanilyen emlékezetes volt a nuló pedig alakításáért külön el- Tündérország, az Ilona és Árgyé- ismerést kapott. A társulat pénte- lus, a Kőműves Kelemenné (fel- kénként tartja próbáit, három éve dolgozás) és a Pázmány lovag szerepelnek együtt. Tavaly nagy (Arany János nyomán) című, so- sikerrel adták elő a megye szá- káig emlegetett előadás is. Szinte mos településén, valamint Szege- a csúcsról hőkölt vissza a társu- den, Budapesten és a felvidéki lat. Tíz évig egyáltalán nem ver- Naszvadon a Zötyög a taliga cí- senyeztek a szentiváni színját- mű, népi ihletésű bohózatot. A hit őre Müller Péter 1967 óta él Felsőszent- ivánon. Víz­gazdálkodási szakmérnök­ként a kukori­catermesztési rendszerekkel foglalatosko­dott idehaza, a Közel- és Távol- Keleten, majd Mexikóban, ahol 1995-ig hazánk konzulja volt. Je­lenleg - nyugdíj mellett - a bajai vízügyi igazgatóság főtanács­adója. - Egyházközségi képvise­lőként sikerült elérnem, hogy a plébánia felújítására 2002-ben 2,5, idén pedig a templomtető cseréjére 13 millió forintot fordít­sunk. Tervben van még a belső és külső festés, a díszkivilágítás és a templom körüli parkosítás is, az önkormányzattal karöltve. Ezzel lehetővé válnak a rendsze­res lelki gyakorlatok, hittanos ta­lálkozók és reményeink szerint az is, hogy mielőbb saját plébá- nosunk legyen. _____________■ A vállalkozó Mándity Jó­zsef idén tölti be az 50. élet­évét. Szülőfa­lujában járta ki az általános iskolát, a me­zőgazdasági technikumot Kalocsán, az Állattenyésztési Főiskolát Hód­mezővásárhelyen végezte el, majd szaküzemmémöki diplo­mát szerzett és hazatért. A me­zőgazdaságban dolgozott 1993- ig, amikor feleségével együtt megalapította a Kermix Kft. né­ven ismerté vált takarmánygyár­tó és -forgalmazó céget. Bár szé­les a termékválaszték, főképpen sertéstakarmányokat állít elő. A nyersanyagot a helyi termelők­től vásárolja és 30 kilométeres körzetben teríti meg a takar­mányboltokat. Vetőmagot is tart és megszervezi az állatfelvá­sárlást a faluban. Egész évben 8-10, nyáron ennél több falube­linek biztosít munkát. ■ Nem a csodára várnak Ismét a rózsák településeként fogják emleget­ni Felsőszentivánt. Annak ellenére, hogy a fa­lu költségvetése meglehetősen szűkös, idén je­lentős fejlesztésekbe fognak. Számos rendez­vénnyel meg kell és meg lehet mozgatni a tele­pülés apraját-nagyját - vallja a polgármester. Felsőszentiván lakosainak száma a millennium évétől nem fogy. Nagy szó ez, hiszen így nem kell csökkenteni a létszámot sem az óvodában, sem az iskolában. Nem elhanyagolható a fiatalok és a középkorúak betelepülése sem, ami talán a tele­pülésen áthaladó főútvonalnak is köszönhető. Mint azt Vörös Szilárd polgármester elmondta, a 200 millió forintnyi költségvetésből nem lehet nagyot alkotni és egyik napról a másikra magas életszínvonalat biztosítani mind a 2033 lakos számára. Januártól kell fizetni az 1,3 százalékos iparűzési adó. Eddig ilyen adónem nem volt. Eb­ből az év végéig 5-7 millió forint bevétel szárma­zik majd, amit fejlesztésekre költenek. Tartalék­ban van 27 millió, ami a pályázatokhoz szüksé­ges pénzügyi fedezet.- Mi nem a csodára várunk, hanem cselek­szünk - hangsúlyozza a polgármester. Évek óta húzódik az iskola homlokzatának felújítása, ami most már - pályázati pénzből - megkezdődhet. Nyert a teleház program, a könyvtárban hat szá­mítógép áll majd a vállalkozók és a gyerekek ren­delkezésére, internetes hozzáféréssel. Két parko­ló már elkészült, és folyamatban van a teljes falu­központ kialakításának terveztetése. Virágágyá­sokkal, fasorokkal, padokkal, korszerű közvilágí­Szentivánok Szövetséggé alakult 2001-ben az addig Szentiváni Charta nevű szervezet. Nyolc olyan hazai települést tö­mörít a szövetség, amelyek nevében szerepel a szent- iván szó: Alsószentiván, Bakonyszentiván, Cserhát- szentiván, Felsőszentiván, Győrszentiván, Pilisszent- iván, Újszentiván, Zalaszentiván. Csatlakozott még a chartához két civil szervezet is: a györszentiváni polgár­őr-egyesület és a pilisszentiváni polgárőr- és tűzoltó- egyesület is. Az önkormányzatok és a civil szervezetek kicserélik tapasztalataikat, sportrendezvényeket tarta­nak, zenekaraik meglátogatják a Szentivánokat, s jövő­re már az iskolások számára is lehetőség nyílik kirándu­lásokra. Terveik szerint első határon túli településként az erdélyi Vajdaszentiván csatlakozik a szövetséghez. VÖRÖS SZILÁRD 1970-ben született Felsőszentivá- non. ’92-ben végzett a tanítókép­ző főiskolán, Baján, 1997-ben dip­lomázott a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán, Szegeden. 1993 óta tanító, majd tanár a felsőszent­iváni Arany János Általános Iskolában. 1994-től önkormányzati képviselő, 2002-től polgármes­ter. Nős, két fiúgyermek édesapja. tással, térburkolattal teszik vonzóbbá a telepü­lést. A Rémi út mentén egy kilométeres kerékpár­út épül, szabadidőpark létesül a Sáncparton, víz­tározóval, lovaspályával, vásártérrel, sétánnyal. Itt rendezik majd meg a falunapokat is. Fasoro­kat telepítenek a jánoshalmi dűlőút mentén, a Szegedi úton, valamint a Sáncparton. A hatvanas évek óta tudatosan alakítják a faluképet rózsa­tövek ültetésével, ezért újabb háromszázötven piros rózsatövet ültetnek, hadd nevezzék az ide­látogatók Felsőszentivánt a rózsák falujának. Gondol a falu vezetése a csökkent munkaké- pességűekre is. A napközi épületében harminc munkahely megnyitását teszik lehetővé. A bajai textilipar csődhelyzete miatt megugrott a munka- nélküliek száma a településen. Ezt a helyi vállal­kozások nem tudják ellensúlyozni. Ösztönözni kell az embereket arra, hogy vállalkozzanak, gaz­dálkodjanak. Ebben az önkormányzat mozgáste­re igen korlátozott.- Színes, tartalmas programokkal meg lehet mozgatni a lakosságot - véli a polgármester. A ’48-as megemlékezés fáklyás felvonulással, a ma­jális sportnappal és nosztalgiabulival, a június végi búcsú számos kísérőrendezvénnyel csalo­gatja a látogatókat és a faluból elszármazottakat. A Szentiváni Napokat a szokásosnál gazdagabb programmal kívánják megrendezni. Tartalma­sabbá teszik az októberi szüreti felvonulást és bált, valamint a karácsonyváró idősek napját is. Regionális színjátszó-találkozónak, valamint szá­mos kiállításnak és zenei estnek is otthont ad­nak. A polgármester vezetésével egy jó hírű, har­minctagú tamburazenekar működik a faluban már 13 éve, mely - hasonlóan a Geiger István ve­zette madarasi-felsőszentiváni országos hírű, harminctagú harmonika-zenekarhoz - szép sike- reket ér el minden hazai és külföldi fellépésén, m A hírmondó A képviselő A falugazdász Patakiné Gelá- nyi Márta a vöröskereszt helyi titkára és a helyi új­ság szerkesz­tője. - Felső- szentivánon születtem 1969-ben, itt jártam iskolába és az egészség- ügyi szakközépiskola elvégzése után is ide tértem vissza. Tíz évig dolgoztam az Idősek Ott­honában, egy évtizede vagyok titkára a vöröskereszt helyi alap­szervezetének. Szorosan együtt­működve a védőnővel és a házi­orvossal szervezem a véradást, a szűrővizsgálatokat és a gyere- . kék játékos, szemléltető egész­ségnevelését. Az év elején a fa­lu vezetősége újraélesztette a 12 éve indult Szentiváni Hírmon­dót, mely negyedévenként jele­nik meg. Újságot, a Vöröske­resztes Hírmondót már szer­kesztettem. Ez most beleolvadt a falu 12 oldalas lapjába. ■ Fekete András 1959-ben szü­letett Felső- szentivánon. Apai és anyai ágról felvidéki származású. A szlovákiai Naszvad köz­ségben, ahon­nan 1948-ban az utolsó transz­porttal telepítették ki szüleit, ma is élnek rokonai. Diplomáját a szegedi Juhász Gyula-főiskolán szerezte népművelés-pedagógia szakon és 16 évig volt szülőfalu­ja hivatásos népművelője. 2000- től Baján nevelőtanárként dol­gozik. Jelenleg önkormányzati képviselőként ő szervezi a Nasz- vaddal 1995 óta hivatalosan is fennálló kapcsolatot. Ő a Rákó­czi Szövetség bácskai szerveze­tének elnöke, mely a környező településeken - Csávolyon, Ré­men, Borotán, Császártöltésen, Bácsbokodon - élő felvidékieket és leszármazottaikat (mintegy 80 fő) fogja össze. ___________■ P atarcsics Ede agrármérnök, Rém és Felső­szentiván fa­lugazdásza­ként dolgozik. Gödöllőn dip­lomázott, a bácsalmási ve- tőmagüzem- ben volt pályakezdő, majd miu­tán szakmérnöki oklevelet szer­zett, visszatért szülőfalujába. - Örvendetes, hogy a faluban több mint negyven nagyobb csa­ládi mezőgazdasági vállalkozás működik. Tavaly öt gazda össze­állt és beszerző-értékesítő gép- szövetkezetet hozott létre, mely­nek én lettem az elnöke. Önálló tisztító- és szárítóüzemmel ren­delkezünk. Idén már árpát, bú­zát, kukoricát és napraforgót is bevállalunk. Régebben kifizető­dő volt a pritamin- és a fűszer­paprika-termesztés. Most már inkább mákot termesztenek a gazdák mintegy 300 hektáron, mert a felvásárlása biztosított. ■ Felsőszentiván A magyarság már a honfoglalás idején megtelepedett a vidéken. A község neve először 1198-ban bukkan fel egy gazdasági okirat­ban, mely szerint a kalocsai ér­sek a falu juhokban való tizedét átengedi a káptalannak. • A tatárdúlás során elnéptelene­dett. Ezt onnan tudjuk, hogy az érsek 1325-ben Becsei Imrének adta, hogy az új uraság ismét betelepítse. • A falu fejlődésére a törökök kö­zelsége bénítólag hatott, noha a falu csak egyetlen alkalommal került közvetlen kapcsolatba a török hadakkal, amikor 1529- ben Szulejmán szultán Pestről dél felé vonult. A török hódolt­ság alatt a bajai nahijéhez (járás­hoz) tartozott. A török 1687-ben történt kiűzése után bunyevác telepesek érkeztek. A falu ka­marai birtok maradt. A Rákóczi- szabadságharc viharai ismét megviselték, majd 1735-ben megkezdődött az újratelepítés. • Első templomát - mely a bajai ferencesek leányegyháza volt -, 1731-ben emelték. Á német tele­pesek II. József uralkodásának kezdetétől, 1780-tól érkeztek. Beköltözésükkel fejlődésnek in­dult a mezőgazdaság: magukkal hozták szerszámaikat és a föld­művelésben, állattartásban szer­zett gazdag tapasztalataikat. • A kicsiny falu nyolc férfit - ma­gyarokat, bunyevácokat, szer- beket - adott az 1848/49-es szabadságharc idején Kossuth zászlai alá. A mai szentivániak méltán büszkék elődeikre. SZÁMOKBAN lakók száma 2033 lakások száma 800 községi alkalmazottak 80 új munkahelyek 30 költségvetés 200 MFt tartalék 27 MFt iparűzésiadó-bevétel 7 MFt FORRÁS: PN4NFO A képviselő-testület: Vörös Szi­lárd (polgármester), dr. Francso- vics István (alpolgármester), Fe­kete András, dr. Horváth Ánita, Horváth Lajos, Kalmár János, Patarcsics Ede, Ráczné Brkity Katalin, Schmidt Antal, Varga József. Jegyző: Bedzsula Péter, a SZÉLMALOM. Mintegy 150 éve épült ez a szélmalom, ami az 55- ös főút mentén látható. Az épü­let védelem alatt áll, belül ép, csak a vitorlák hiányoznak róla. A mai tulajdonos, Nagy Torma Tivadar nagyapja és dédapja nem csak működtette, de egyko­ron malomszerelő asztalosok­ként a környék szélmalmainak karbantartását is ellátta. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom