Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-14 / 111. szám
PETŐ F I NÉP E ALMANACH SZÜRETI MENET. A környék legnagyobb lovas felvonulását minden év októberében rendezik meg Csólyospáloson. A szüreti menet - melyben szép számmal akadnak a szomszédos településekről érkezett fogatosok és huszárok is - zeneszóval vonul végig a község utcáin. 2003-ban első ízben rendezték meg a Tavaszköszöntő zenéi fesztivált, melyen helybéli fiatalok és idősebbek sze- repeltek nagy sikerrel, ______________________________________■ A lelkeket is gyógyítja' Csólyospálos lett a második munkahelye Csólyospáloson 2002-ben adták át a felújított orvosi ren-' delőt és a gyógyszertárat, így a helybéliek jó körülmények között vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Két évvel korábban lett a település háziorvosa dr. Kok- rehel Anikó, akit a csólyospá- losiak hamar befogadtak.- A diploma megszerzése Után a. kiskunhalasi kórház belgyógyászatán dolgoztam, s Csólyospálos lett a második munkahelyen. Egészen más munkát kell végeznem háziorvosként, de nem bántam meg a döntésemet. Szinte már mindenkit megismertem ebben a barátságos községben, ahová a férjemmel és a ■kisfiúnkkal együtt költöztem. A gyerekek kezelése jelenti a legnagyobb élményt a gyógyítómunkám során, s örömömre a kicsik már bátran jönnek a rendelőbe, hiszen tudják: „szurit” csak a legvégső esetben kapnak- mesélte a vajdasági származá-. sú doktornő. • A háziorvosukkal nemcsak a rendelőben találkozhatnak a csó- lyospálosiak, hiszen a doktornő komoly munkát fektet a betegségek megelőzésére is. Az egészséges életmóddal kapcsolatban rendszeresen tart előadásokat az általános iskolások és a felnőttek számára is. A gyerekek így szakszerű tájékoztatást kaphatnak a dohányzás vagy éppen a túlsúlyosság káros hatásairól.- Csólyospálos egy elöregedőben lévő település, habár a múlt évben héttel többen születtek itt, mint ameny- nyien meghaltak. Az idősebbek számára is szervezünk előadásokat, termékbemutatókat, és a ge- rinctomák alkalmával is megtanulhatják az otthon is* alkalmazható nyújtó gyakorlatokat. Nagyon jó a kapcsolat az önkormányzattal és az egyházzal. Sági Lajos atya is minden segítséget megad ehhez a munkához. Nagyon fontos ez a támogatás, hiszen a test és a lélek egészsége együttesen a legfontosabb - mondta el dr. Kokrehel Anikó. ■ Módos falu a megyehatáron Csólyospálos területe már az őskortól lakott volt. A bronzkori és népvándorlás kori jelentőségét régészeti források igazolják. A falu határából került elő a híres csólyosi kun sírlelet. A XV. századi írott forrásokból már ismert a Halas központú kun szállások területén fekvő Csólyosszáilása és Pálos helységek neve. A majsa-szegedi műút nyugati oldalán lévő Pálospuszta sokáig Kiskunmajsához, az út keleti felén lévő Csólyospuszta Kiskunfélegyházához tartozott. A két puszta egyesítésére, önálló községgé válására már az 1900-as évek elején voltak helyi kezdeményezések. Csólyospálos falu azonban csak 1945-ben kezdhette meg önálló életét. A név a két puszta tanyavilágára vonatkozott, a község belterületét csak 1948-ban jelölték ki. A megyehatáron lévő település utcáit járva megállapítható: módos és gondos polgárok lakják Csólyospálost. A helybéliek közül többen is úgy vélekedtek: sok múlik a községvezetésen, akik a jó gazda szemléletével végzik dolgukat: mindig ügyelnek arra, hogy ne legyen üres a falu kasz- szája. Csányi Mihály a rendszerváltás óta polgármestere a településnek. Tőle kérdeztük, hogy milyen változásokat hozott az elmúlt több mint egy évtized.- A lehetőségeinkhez mérten, szerényen, csendesen végeztük a dolgunkat, amire felhatalmaztak bennünket az itt élők. Jólesik érezni a bizalmat. Sokat jelent az is, hogy „politikamentes” a képviselő-testület, mindenki független, így nem kell pártérdekeknek megfelelni. Sajnos az időjárást nem mi irányítjuk, pedig az alapvetően meghatározza az itt élők életét, hiszen a lakosság zöA LAKOSSÁG LÉLEKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA (fő) lillllll?’ ■ S' & t sí ií -tS-J , £N~ - JJPP ' t" 4-rifs jjjlip ||i|j|| ISMS 2000 2001 2002 2003 i hivatal CSÁNYI MIHÁLY 1947-ben született Csólyospáloson. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd a kisteleki gimnáziumban érettségizett 1966- ban. Mezőgazdasági üzemgazdász technikusi vizsgát tett 1971- ben. 1970 és ’90 közt a szanki Haladás Tsz helyi üzemegységének vezetője volt. 1990 óta Csólyospálos polgármestere. Nős, két gyermek - Csaba és Zoltán - édesapja. Két unokája van. me mezőgazdaságból él. A természeti katasztrófák - fagykár, aszály - mellett értékesítési gondokkal küszködnek a gazdálkodók. Régebben 10-12 ezer sertést is értékesítettek itt, most meg jó, ha kétezret. Mindezek ismeretében az uniós népszavazás itteni végeredménye már nem is olyan meglepő. Természetesen azért sok olyan beruházás is megvalósult, amire büszkék lehetünk. Az elmúlt évek során a belterületi útjainkat leaszfaltoztuk, állatfelvásárló telep épült, s elkészült a közösségi ház. A helyi kultúrház eladása óta nem volt megfelelő rendezvényterme a falunak, így örömmel vette birtokba mindenki. A közbiztonság is jónak mondható a településen, melyben nagy szerepet vállalnak az önkéntes polgárőrcsoport tagjai, akik segítik a rendőrség munkáját. Mozgalmas élet zajlik a nyugdíjasklubban, és a hagyományőrző asszonykórus tagjai is sok rendezvényt gazdagítottak már fellépésükkel.- Milyen terveik vannak a közeljövőre?- Nagyon szeretnénk felújíttatni az iskolánkat. Pályázni szeretnénk a vizesblokk és a tornaszoba felújítására is. A víz minőségén is javítani kell, mert magas a vas- és ammóniatartalma. A mostani számítások szerint egy víztisztító 60-65 millió forintba kerül, s a beruházásnak 2009-ig kell megvalósulnia. A belvízelvezető csatornák rendbetételét is tervezzük. Jövőre már a polgármesteri hivatalra is ráférne a renoválás.- Mit kívánna a településnek?- Nagyon jó lenne, ha nem csökkenne a gyermeklétszám. Már vannak biztató jelek, hiszen tavaly többen születtek, mint ameny- nyien elhaláloztak. Jó lenne, ha megmaradna az a közösségi szemlélet, ami a falut jellemzi. Szeretnénk, ha megkapnánk azokat a támogatásokat, melyek biztosítanák az intézményeink normális működtetését és elegendőek lennének a terveink megvalósításához. A FALU TEMPLOMA. Az 1939 ben épült katolikus templom. Csólyospálos Csólyospálos a Kiskunság keleti peremén fekvő település. Talaja futóhomok, foltokban jobb minőségű földekkel. Határában homokpuszták, szikesek, erdők, zsombékos laposok váltják egymást. Környékén édesvízi mészkő előfordulása miatt tájvédelmi terület is található. Az éghajlata miatt is ismert a község, mert országosan is kiemelkedően nagy ott a hőingadozás. • Az 1970-es közepéig négy iskola működött a település tanyavilágában. Ma a község központjában lévő iskola a település egyetlen oktatási intézménye, melynek 2003-ban 155 tanulója volt. A külterületen élők száma ma is jelentős. • A tömegsportnak komoly hagyományai vannak a községben. A rendszerváltás előtti időszakban a falusi szpartakiádokon kiemelkedő eredményeket értek el a csólyospálosiak röplabdában, asztaliteniszben és sakkban. Manapság a megyei II. osztályban jól szereplő futballistáikra a legbüszkébbek a helybéliek. A hazai salakmotorsport egyik legsikeresebb versenyzője, Kócsó Antal is a községben élt és ott végezte el az általános iskolát. • A község képviselő-testülete: Balogh Béla, Bitó Alajos, Csányi Mihály polgármester, Gémes Imre, Gyuris Ferenc, Halácsi Ákos alpolgármester, ifj. Kapás Ferenc, Seres Ferenc, Szabó Melinda, Szögi Zoltán. Jegyző: Szöginé Lajkó Erika. ________■ A FALU APRAJA. A csólyospálosi gyerekek is aktív szereplői a falubéli rendezvényeknek. ■ A legnagyobb ünnep Mint minden település életében, Csólyospáloson is a búcsú számít a legnagyobb ünnepnek. A templomépítés éve, 1939 előtt a tanyai iskolákban tartották meg a vasárnapi, illetve a mindenkori ünnepek miséit, így a búcsúmiséket is. A csólyospálosi Jézus Szíve névvel felszentelt templom búcsúját minden évben június 10. környékén tartják. A helybéli egyházi ünnepekről és a jeles napokról kiváló tanulmányokat lehet olvasni a település népéletéről 1995-ben kiadott kötetben. A község megalakulásának ötvenedik évfordulójára megjelent könyvet Fodor Ferenc muzeológus szerkesztette, aki maga is csólyospálosi születésű. 2002. június 8-án érseki szentmise keretében újraszentelték a csólyospálosi templomot, melynek a külső felújítását 300-300 ezer forinttal támogatta a megyei és a községi önkormányzat. A templomszépítésre a kalocsa-kecskeméti érsekség másfél millió forintot adott. A felújítási költségek 3 millió 500 ezer forintba kerültek összesen. Az ünnepi szentmisét - mely egybeesett a templom búcsújával - dr. Bábel Balázs, a Kalocsa- kecskemét Főegyházmegye érseke celebrálta. Az igazgató Bitó Alajos tősgyökeres pálosi családból származik. Hatodik gyerekként született 1947- ben. A főiskolásévek után egy évig Kecskeméten tanította a magyart és a történelmet, de 1972-ben végleg hazatért.- Tanyasi iskolában kezdtem itt dolgozni, ahol összevont 5-8. osztály volt. Egy év elteltével kerültem a jelenlegi munkahelyemre, ahol 1983 óta vagyok igazgató. Ifjúsági vezetőként rengeteg rendezvényt, sportversenyeket, táborokat szerveztem. Sakkozóink, asztaliteniszezőink a megyehatáron túl is ismertté váltak. Az iskola ma is a közösségi élet egyik központja: itt próbál az asszonykórus, de előadásoknak és gyógytornának is helyet adunk. Tanulóink - szaktanárok irányításával - informatikai képzést is kapnak s korszerű nyelvi laborban tanulhatnak. Örömünkre diákjaink közül egyre többen nyernek felvételt szegedi középiskolákba is. Sajnos a gyereklétszám most csökkenőben van, de néhány éven belül megfordulhat e tendencia. Egy kistelepülés életében az iskola a legfontosabb megtartó erő. Ha nem lenne iskola, előbb- utóbb a falu is megszűnne. ■ Az ekegyáros Szögi István már 1975 óta óta kisiparos. A lakatosmestertől megtudtuk: tán nincs is olyan tető a faluban, amelyet ne mászott volna meg munkája során. Kapuk, kerítések, háztáji kocsik és még ezernyi vasszerkezet elkészítése fűződik nevéhez. Az irodája falán kifüggesztett térképen száznál is több gombostű jelzi azokat a településeket, ahol Szögiféle ekével művelik a földet.- Véletlenül vágtam bele az ekegyártásba 1992-ben. Régebben is tudtam, hogy a traktorosok között annak van becsülete, aki szépen tud szántani. Olyan ekéket kezdtünk gyártani, amelyek megfeleltek az igényeknek. Manapság divat az erdőtelepítés, így most mélyforgató ekéket is készítünk. Lassan ismertek lettek a Csólyos fantázianevű ekéink, így aztán mindenfelől érkeztek megrendelések. Településünk nevét sokan az ekéink révén ismerték meg. A Petőfi Népe évekkel ezelőtti cikke után ragadt rám az „ekegyáros” név. A gyáros egy kicsit túlzó, hiszen hatan dolgozunk az üzemünkben. Most épp a Nyírségbe készülünk egy kiállításra, hiszen arról a részről még kevés a jelzés a térképünkön. ______■ A fuvarozó Gémes Imre és két testvére egy évtizede vágott a teher- és személy- szállító fuvarozásba. A Família Bt. egy teherautóval s egy kisbuszszál kezdte meg működését. A géppark ma már tizenhat szerelvényből és három buszból áll.- Páloson születtem 1954- ben. Hatan vagyunk testvérek, hárman alapítottuk a vállalkozást. A jelenlegi feltételek mellett már erősen megfontolnám, hogy belevágjunk-e hasonló tevékenységbe. A piac telített, nyomott árakon dolgozunk, és nagyon sokba kerül az is, hogy az uniós szabványoknak is megfeleljenek a gépjárműveink. Fő profilunk a speciális járműveket igénylő áruszállítás, mint például a cement- vagy bitumenfuvarozás. A szerelőműhelyünket is folyamatosan fejlesztettük, így harmincegy embernek adunk munkát. Az első helybéli vállalkozások egyike a miénk. A tíz év alatt a falu közéletében is meghatározó szerep jutott cégünknek. A helybéli focistákat azzal is támogatjuk, hogy mi szállítjuk őket vidéki meccseikre, de segítjük az iskolát is. Jó lenne, ha több vállalkozás működne itt, melyek hozzájárulhatnának a község fejlődéséhez. _______■
