Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-03 / 78. szám
P E T Ő F I ALMANAC H NÉP E Ezer kilométerre, de közel Dinkeischreben és Kunbaja történelme összekapcsolódott. Az évtizedekkel előtti kényszerből mára önként vállalt kötelességgé vált az együttműködés.- A nyolcvanas években egy volt osztálytársam - aki jelesül Din- kelschrebenben lakik - keresett meg azzal az ötlettel, hogy a két település öregfiúk focicsapata időnként összejöhetne-e egy-egy meccsre - idézi fel a testvér-települési kapcsolat kezdetét Ollmann József, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. - A mérkőzések olyannyira jól sikerültek, hogy ebből a sportkapcsolatból szélesedett ki a mai testvér-települési szövetség. Az erről szóló paktumot 1996-ban írta alá a két település vezetése. Kunbaja 15-20 százaléka német ajkú, így egymást megérteni sem bonyolult dolog. Az itt élő svábok őrzik hagyományaikat, ezért még inkább szívesen fogadták a testvér-települési kezdeményezést. Azóta pedig rendszeresen összejárunk. A települési önkormányzat pályázatot hirdetett az iskolások részére a sváb hagyományok felkutatására. Ez lehet rajz, bármilyen eszközök gyűjtése, ünnepek vagy népviseletek bemutatása. Az iskolánk német nemzetiségi, ami napi egy német órát jelent. Dinkeischreben Kunbajától pont ezer kilométerre van, 1946-ban közel 100 családot telepítettek ki oda. Mára mindössze két magyar család maradt. Előrelépés viszont, hogy oda ment férjhez egy kunbajai tanítónő, akinek magyar nyelvtan- folyamára szívesen járnak az emberek. Célunk, hogy a testvértelepülési kapcsolatot tovább mélyítsük és ápoljuk, hiszen az emberek összetartása nem függhet attól, hogy milyen a nacio- náléjuk. Csupán szív és lélek kell hozzá - nyilatkozta Ollmann József. Az óvoda udvarán. | Vert fal és nádtető helyett A falu első kis temploma 1819- ben vert falból készült, nádtetővel. Ezt egy későbbi árvíz elvitte, s helyette Freidinger Antal helybéli plébános újat építtetett. Az új templom alapkövének letétele 1873. április 27-én volt. Felszentelése 1877. október 28-án történt. A templom védőszentje - Báró Rudics Máté tiszteletére - Szent Máté apostol és evangélista lett, búcsúja szeptember 21-én van. Freidinger plébános ragaszkodott ahhoz, hogy az Isten házához méltó építményt emeltessenek. Nem akarta azt sem, hogy egyszerű belseje legyen, ezért a templom építésére teljes magán- vagyonát rááldozta. Egyhajós, a hajóban háromkupolás, a szentélyben egykupolás a mennyezet. Ezek Lohr Ferenc művészi festményeivel ékeskednek. Az oltárképek Jakobey Károly festőművész alkotásai. AJÁNDÉK CÍMER. A testvér-települési kapcsolat ötödik évfordulója alkalmából Dinkeischreben a saját címerét festmény formájában ajándékozta Kunbajának. Képűnkön balról: Nagy István polgármester, Peter Baumaister, Dinkeischreben első polgármestere, Peter Kraus a nemzetiségi egyesület elnöke és Ollmann József a német kisebbségi önkormányzatnak elnöke. ■ Pénz nélkül csak álmokra futja Nagy István egy időben váltig állította: nem akar megválni a falugazdászi poszttól. Most mégis ő irányítja a települést. Szerinte a kötelező feladatok teljesítése nem eredmény.- Mi motiválta arra, hogy induljon a posztért1- Eleinte nemigen volt szándékomban, hogy ringbe szálljak a polgármesterségért. Nagyon is jól megvoltam a falugazdászi munkakörömben. Úgy érzem, elődömmel is jól kijöttem, nyolc évig voltam a település alpolgármestere. A falugazdászi fogadónapjaimon azonban egyre inkább azt tapasztaltam, hogy a település vezetőváltásra készül. Hét polgármesterjelölt volt. Az emberek a - Melyek a legfontosabb teendők? váltás igényüket azzal indokolták, hogy szerin- - Jelenleg közel 300-an vannak munka nélkül, tűk a faluban teljesen megállt a fejlődés, ami va- Ezt csökkenteni kell. Legutóbb 80 fő foglalkoztatóban így volt. Miután több szervezet és befolyá- tását hirdettük meg. Részsikernek tartom, mert sós személy megkeresett és felkért az indulásra, csak 70 százalékban tudtuk betölteni az álláso- úgy gondoltam, hogy a kialakult kapcsolatrend- kát. Értetlenül állok a jelenség előtt: hónapok óta szeremet használni tudom Kunbaja érdekében, segélyen élő, életerős fiatalok visszautasítanak- Milyen tapasztalatokat szerzett? nettó 80-100 ezer forintos fizetést csak azért,- Legnehezebben a tehetetlenséget tudom elvi- mert a munka nem helyben van. Az önkormány- selni. Falugazdászként megszoktam, amibe bele- zat közel 60 milliós forráshiánnyal küszködik, kezdtem, azt eredményesen be is tudtam fejezni. Innen indulva kell eredményeket felmutatni, Polgármesterként mások a tapasztalataim. Pénz ezért folyamatosan pályázunk. Ebben a ciklus- nélkül csak kergetjük az álmainkat, a látványos ban szeretnénk befejezni a szilárd burkolatú változások még előttünk állnak. Az nem ered- utak, járdák építését. Folytatjuk a faluszépítést és mény, ha a kötelező feladatainkat kellő minőség- odafigyelünk a sportra, ugyanis nálunk társadal- ben el tudjuk végezni, hiszen ez magától értető- mi esemény egy-egy futballmérkőzés. Aztán „éb- dik. A testület remek képviselőkből áll. Ezek az resztgetjük” a cselgáncs és az újonnan alakult emberek szó szerint értették az esküjüket, s a csúszókorong szakosztályt is. megalakulás után mindenki „elfelejtette” politikai - Egyedül Kunbaja sem képes megoldani prob- hovatartozását. Ehhez a csapathoz soroltunk egy lémáit. új jegyzőt. Annak ellenére, hogy még kezdő, az - Igyekszünk nyitott szemmel járni a világban, egyik leghasznosabb tagja a falu vezetésének. Remek a kapcsolatunk a németországi Dinke- Sok támogatást kapunk a helyi választóktól is. schrebennel, hasonló együttműködésre készülünk egy szlovákiai faluval, valamint a vajdasági Pacsérral. Szintén vajdasági kezdeményezésre hoztuk létre a határon átnyúló kistérségi régiót Pacsér, Bajmok, Kunbaja és Bácsalmás részvételével. A Német Kisebbségi Önkormányzat közreműködésével pedig szeretnénk létrehozni egy tájházat, ahol megőrizhetjük az itt élő svábság régmúltból való használati tárgyait, eszközeit. Bár nagyon nehéz a megélhetésünk, a szívünk idehúz, érzelmeink idekötnek bennünket. Itt kell megtalálnunk a boldogulásunkat. KUNBAJA LEUKSZÁMA (FŐ) Fő A »1 o CN o> CN co IN <o (N o o in co co Ev 1883 1886 1990 2000 2003 NAGY ISTVÁN 1948-ban született Kunbaján. 1967-ben érettségizett a kecskeméti piaristáknál. 1974-ben végzett a gyöngyösi Kertészeti Főiskolán. 1970-től a Bácsalmási ÁG dolgozója. 1981-től háztáji agro- nómus a Kunbajai Tsz-ben. 1994-től falugazdász. 2002-től polgármester. Nős, felesége óvoda vezető, gyermeke pedagógus. A családsegítő Franzné Lak- ner Éva harmadik éve dolgozik családsegítőként Kunbaján. Négy szakterületen segít- kezik kollégáival, úgymint a házi segítségnyújtás, idősek klubja, családsegítő és gyermek- jóléti szolgálat. Vezetői feladatai mellett jobbára a rászoruló gyermekekkel foglalkozik. A faluban 30 olyan gyermek él, aki ily módon szorul Éva segítségére. A Családsegítő Központ fontos szerepet játszik a falu életében, hiszen évről évre növekszik a szociálisan rászorulók, a veszélyeztetett gyerekek száma is. Nagy hangsúlyt fektetnek a lelki segítségnyújtásra, így sokszor egy beszélgetés során a segítséget kérők maguk is megta- lálják a problémáik kulcsát. ■ A jegyző Horváth Éva tizenkét éve dolgozik a közigazgatásban, érettségi óta az önkormányzatnál tevékenykedik. Tavaly sikeresen felvételizett az Államigazgatási Főiskolára, a testület pedig kinevezte a jegyzői posztra. Mint mondja, nagyon szereti a munkáját és a tanulás sem esik nehezére. A közigazgatásban napról napra egyre jobban kiismeri magát, s a fontos kérdésekre a munkájában már most tudja a választ. Ettől függetlenül szinte egész nap a jogszabályokban búvárkodik, de cseppet sem bánja. - A legfőbb célom az, hogy jó jegyzőként a falu hasznára legyek. Biztos vagyok benne, hogy az emberek meghálálják majd a mostani többletfáradozást. ■ A közalkalmazott Köteles András január óta foglalkozik anyagbeszerzéssel, raktári kezeléssel, ő látja el a közterület-felügyelői teendőket is. Célja, hogy minél olcsóbban szerezzen be áruféleségeket a településnek. - A közterületen figyelek a szemétlerakásra, külterületen inkább jellemző az illegális szemételhelyezés. Remélem, sikerül a közterület képébe illő piacot kialakítani. A buszmegálló és a sportpálya melletti 400 négyzetméteres terület erre vár. Képviselőként a pénzügyi bizottságban dolgozom, harmadik ciklust kezdtem ősszel. Eny- nyi idő alatt megtanultunk spórolni. Másik szívügyem a sport, itt egy jó focimeccs képes az egész falut megmozdítani ■ Az óvónő Nagy Istvánná 1974 óta vezető óvónő. - Legfontosabbnak a gyermek és em- berszeretetet tartom. Négy csoportban tíz óvodapedagógus végzi a nevelőmunkát. Programunk alkalmas a különböző helyzetű gyermekek nevelésére, a gyakorlat bizonyította eredményességét. Bevezettük a német nemzetiségi oktatást, amiben minden gyermek részt vesz. Hangsúlyt helyezünk a problémakezelésre, a korai gondozásra, az egyéni megsegítésre, zenepedagógus foglalkozik a nagycsoportosokkal. Főzőkonyhánk biztosítja az egészséges étkezés változatosságát és a jó minőséget. A gyermekek 80 százaléka ingyenes étkezési ellátásban részesül. ■ A gazdálkodó Horváth János húsz éve gazdálkodik, ma köze! 90 hektárt művel. - Egy tehénnel és három báránynyal kezdtem. Majd vettem egy lovat, mert igavonó állat szükséges egy kisebb gazdaságban. A tehenekkel kezdtem komolyabban foglalkozni, egyszer csak 15 bőgött az istállóban. 1994-ben aranykoszorús gazda címet kaptam az Agrárkamarától, valamit csak jól csinálok. A kárpótlás során elkezdtem felvásárolni a földeket, most pedig egy pályázaton nyert pénzből bővítem a gazdaságot. A családi gazdaságban mindenki segítke- zik. Okos paraszt ugyanis nincs, csak szerencsés. A gazdálkodást csakis szeretettel és kitartással lehet sikerre vinni. ■ Kunbaja A település jelképe beszélő címer, ugyanis ősi, megtartó jellemzőit fejezi ki szimbólumaiban. A kard az avarok vitézségét és a szabad királyi harcosok, a kunok emlékét idézi, a korona a szent királyokra utal, akik már számon tartották a községet. A két bíbor oszlop a hitet és a honhoz való hűséget, a márvány a kitartást jelképezi, amelyek nélkül ez az évezredet átvészelő szívósság, és az a virágzó élet, amelyre a bőségesen termő szőlőtőkék utalnak, elképzelhetetlen lett volna. • A török kiűzése után 1699-ben 69 kamarai alattvaló lakik a pusztán. Ebben az időben Baja után a járás legnépesebb települése. A Rákóczi szabadságharc alatt a település elpusztult. Ezután 70 évig tartó pereskedés kezdődött tulajdonjogáért, mely nyugvópontra csak 1817-ben került, amikor a Rudics testvéreké (János, Antal, Mátyás) lett. • Az 1820-ik év tanúskodik a község rohamos fejlődéséről, amikor a kereszteltek anyakönyve szerint 109 gyermek keresztelke- dett meg. A letelepedett lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés volt. Utóbbit megkönnyítette a nagy kiterjedésű közös legelő. • 1826-ban épült a községháza és az iskola, 1830-ban pedig a plébánia, melynek hatalmas falai évszázados ellenállásra emeltettek, egyszerű, nemes kivitele pedig örök, modernséget sugároz a késő utókorra is. Ekkor kezdődött a homoki szőlő telepítése is. • 1848-ban sokan önként álltak be a magyar honvéd hadseregbe, s a szerbek elleni harcokban az egész község kivette részét, amikor a Szabadka és Bajmok közötti tavankúti érnél, a híres Kaponyai csárdánál döntő ütközetben megtörték a rácokat. Képviselő-testület: Nagy István polgármester, dr. Lovasné Balogh Lujza alpolgármester, Kovács Mihály, Szabóné Hebők Anikó, Köteles András, Drágos János, Szabó László, Gránicz Géza, Sáfár Zsolt horvát kisebbségi elektor, Ollmann József, Pillémé Odor Márta, Torma János. Német Kisebbségi Önkormányzat: Ollmann József elnök, Kern István, Sárközi Imréné, dr. Lovas László, Kocsi Hajnalka, i Az ezredfordulóra újították fel a templom tetőszerkezetét. Mintegy 7,5 millió forintba került a korszerűsítés, aminek fedezetét közadakozásból teremtették elő. ■
