Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-25 / 96. szám

PETŐFI NÉP E ALMANACH KATOLIKUS TEMPLOM. A településen hosszú évekig nem volt helybéli lelkipásztor. Több száz hívő álma 2000 decemberében va- lósult meg. Kiss Vilmost örömmel fogadták a hívők. __________________■ M ozgalmas klubélet A volt Árpád-kori templomrom helyén állított fara­gott emlékoszlop. Ladánybenén valamennyi korosztály talál kedvére való elfoglaltságot. Az is­kolások szakkörökön gya­rapíthatják tudásukat és kézügyességüket. Akik­hez a mezőgazdaság áll közel, azokat várja a Gaz­dakör. Néhány éve meg­alakult az Idősek Klubja, tánccsoportjuk rendszere­sen fellép helyi és vidéki rendezvényeken. Sikere­sen működik a Polgárőr Egyesület is, hatékony közreműködésüknek kö­szönhetően több kisebb bűncselekményre derült már fény és a lakosság biztonságérzete is nőtt. A sportolni vágyók pedig a foci mellett választhatják a karate edzéseket. A mozgalmas klubélet mellett az önkormányzat rendszeresen szervez kulturális programokat. A legnagyobb vonz­ereje talán a hagyományos Falu­napnak van júliusban, amelyre minden évben több ezer látogató érkezik a környékből. De a törté­nelmi emlékek ápolására'is fontos hangsúlyt fektetnek Ladánybe­nén. A közel másfél évszázados településen minden évben meg­emlékezést tartanak a község ha­tárában lévő volt Árpád-kori templomrom helyén állított fara­gott emlékoszlopnál, valamint a központban található Millenniu­mi Hősi Emlékműnél. Az emlék­műsorokon elsősorban az általá­nos iskolások és a helyi Idősek Klubjának tagjai adnak színvona­las zenés-táncos műsort. ■ A plébános Kiss Vilmos:- Nagyon sze­retek Ladány­benén élni, néhány évvel ezelőtt költöz­tem ebbe a csendes, ba­rátságos köz­ségbe. Sokak kívánságára 2000 decemberé­ben érkeztem ide Erdélyből. Az itt élők nagy örömmel fogadtak. Hosszú éveken át nem volt hely­béli plébánosa a településnek, így a hívek kicsit széthúztak. Számomra ezért nagy kihívás, hogy napról napra több ember­nek mutathassam be Isten cso­dálatos világát. Úgy érzem évről évre gyarapszik a mi kis közös­ségünk, ami hatalmas öröm szá­momra. Nincs hivatalos fogadó­órám, a hívek bármikor felkeres­hetnek problémáikkal, kéréseik­kel. Elődömmel, mivel nem élt helyben, csak ritkán találkoz­hattak a hívek. Úgy érzem elfo­gadtak, megszerettek a közös­ség tagjai. Bátran felkeresnek, tanácsomat kérik, s én mindig segítek ha tudok. ________________■ A gazdálkodó Csávás István:- Több mint egy évtizede élek csalá­dommal La­dánybenén. Kunmadaras­ról szárma1 zunk, de so­káig éltünk a főváros környékén, Maglódon is. Sokat jártam korábban a községben, s nagyon megtet­szett az itteni élet. A környezet csodálatos, s nyugalmat áraszt. Egy percig sem bántuk meg, hogy ide költöztünk, sőt már mindkét fiam is, Németország­ból hazatérve ide költözött. Könnyen beilleszkedtünk, az itt élő emberek barátsággal és meleg szívvel fogadtak bennün­ket. Növénytermeléssel és állat­tartással foglalkozunk, 14 hol­dat művelünk, így egész évben van mit tenni. Ez a megélheté­sünk alapja, de becsületből csi­náljuk, nemcsak azért mert muszáj. Mi ezt szeretjük, ezért esett a választásunk a gazdál­kodásra. Ennek csak így van ér- telme, és eredménye. ___________■ C sak a tett számít! Lendületes és töretlen fejlődés jellemzi Ladánybenét. A költségvetésből minden év­ben jut a település központjának szépítésére, a zöldfelületek növelésére, a földes utcák asz­faltozására, a külterület közműellátásának javítására és a meglévő intézményeinek fel­újítására. Emellett a kulturális programok megszervezése sem elhanyagolható az éves munkát illetően, hiszen a hagyományos Falu­nap és az évközi rendezvények minden évben sok látogatót vonzanak a térségből. RÁCZ SÁNDOR polgármester. 1967-ben született Lajosmizsén. 1991-ben az Bp-i Államigazgatási Főiskolán, 1995-ben a Bp-i Rend­őrtiszti Főiskolán szerzett diplo­mát. 1991-98 között Kecskemé­ten, a városi rendőrkapitányságon dolgozott. 1998 októberétől Ladánybene polgármestere.- Ön már a második dklust tölti Ladánybene élén. Változott-e munkája az elmúlt években? - kérdeztük Rácz Sándor polgármestert.- Alapjaiban nem, de ma már egyre több segí­tőre találok. A képviselő-testülettel közösen kez­detektől arra törekedtünk, hogy a mindennapi munkánkkal, döntéseinkkel az itt élő polgárok mindennapjait könnyebbé tegyük. Amikor 1998- ban átvettük a község vezetését, egy új alapot tet­tünk le. Tudtuk, hogy nagy munka vár ránk, bár arra nem számítottunk, hogy szinte minden ön- kormányzati tulajdonban lévő intézmény elha­nyagolt állapotban van. így anyagiakat tekintve kicsit elszámítottuk magunkat, de ennek ellenére a sikeres pályázatoknak köszönhetően minden évben van mit felmutat­nunk. Az elmúlt években felújí­tottuk a Művelődési Házat, a községházát, több szolgálati la­kást, valamint az iskolát és az óvodát részben. Könyvtárat ala­kítottunk ki, s ezen túlmenően bár nem saját ingatlanról van szó, de a plébániahivatal, a rendőrségi iroda és lakás felújí­tásában is részt vállaltunk. Ezzel is megteremtve a lehetőségét, hogy a településen végre helybéli pap és rendőr legyen. Nem utolsó sorban pedig minden évben jelentős összeget fordítunk közsé­günk arculatának formálására.-A lakosság csaknem egyharmada tanyán él. Ők mennyit érzékelnek ezekből a változásokból?- A költségvetés elkészítésekor természetesen a tanyán élők is fontos helyen szerepelnek, hi­szen ők is ugyanolyan egyenrangú tagjai a köz­ségnek mint bárki más. A legfontosabb felada­tunk az elavult, gazdátlan villanyhálózat felújítá­sa volt a térségben. Műiden évben egy-egy sza­kaszt készítenek el a Démász Rt. szakemberei, amelyre a sikeres pályázatoknak köszönhetően jelentős támogatást kapott a település. A villany- hálózat korszerűsítése óriási változást jelent az ott élő családoknak, de ezenkívül is ott segítünk, ahol tudunk. Jól működik a falugondnoki szolgá­latunk is, és októbertől áprilisig a tanyán élő gyermekeket kisbusszal szállítjuk iskolába, és si­került öt környező településsel közösen együtt­működve elindítanunk a tanyavédelmi progra­mot, amely az ott élők biztonságát növeli.- Korábban említette a pályázati sikereiket. Ez a lendületes fejlődésük titka?- Valóban ez az alapja, és a sok önzetlen segít­ség. Minden lehetőséget kihasz­nálva igyekszünk minél több pá­lyázatot benyújtani. Legyen szó saját ingatlan felújításáról, a zöldfelület növeléséről vagy csak a kulturális program meg­rendezéséről. Kis költségvetés­ből gazdálkodunk, nekünk min­den forint számít. Örömmel mondhatom el azt, hogy a hely­béli vállalkozók közül egyre töb­ben tartják fontosnak a település fejlődését. S itt szeretném azt is megjegyezni, hogy valamennyi képviselő díjazás nélkül végzi munkáját, a felajánlott összeget minden évben fontos beruházásokra fordítjuk.- Hogyan tovább? Mit remél az Európai Unió­hoz való csatlakozástól?- Bízom benne, hogy az önkormányzatnak rengeteg előnye származik majd e lépéstől. Még több pályázati lehetőséget remélek, amely lehe­tőséget adna arra, hogy tovább haladhassunk a már megkezdett, sikeres úton. Végre felépülhes­sen az iskola sportcsarnoka, a község minden ut­cája szilárd útburkolatot kapjon és mindenhol megvalósuljon a tanyavillamosítás. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE (millió Ft) 2000 2001 Forrás: községháza 2002 2003 terv Polgármesteri hivatal. Az iskolaigazgató A vállalkozó Az orvos Drabant Já- nosné: - A szomszédos Kunbaracsról származom, házasságköté­sem óta, 1975- től élek a köz­ségben. Min­dig is a peda­gógus pályán dolgoztam, sokáig azonban ingáztam, Tatárszent- györgyön tanítottam. 1989-től igazgatóhelyettesként kerültem a ladánybenei iskolába, majd 1997-től kineveztek igazgató­nak Szeretek itt élni, olyan em­berek vesznek körül, akik sze­retnek, akár a szomszédokról, akár a kollegákra gondolok csak jókat tudok mondani. A község is évről évre fejlődik, egyre szebb. Nagyon sok előnyét lá­tom, hogy ilyen kis településen lakunk. A mi kis iskolánkban minden gyermeket, szülőt sze­mélyesen ismerek, így bármi probléma is adódik könnyebben megoldjuk. A szülők is, a diá­kok is bizalommal keresnek meg ha valami bántja őket, vagy gondjuk van. S ez így jó. ■ Baranyi Lajos:- Itt nőttem fel, itt alapí­tottam csalá­dot, s itt dol­gozom. Szinte minden emlé­kem Ladány- benéhez kötő­dik, szeretek itt élni. Mindenki ismer min­denkit, s ennek sok előnye van. Amivel csak tudok, segítem a te­lepülés fejlődését. Közel 15 éve már, hogy létrehoztam helyben egy pékséget, amely évről évre sikeresebb. Ma több mint 60 embernek biztosítok megélhe­tést. Pékárut és cukrászati ter­mékeket szállítunk 140 kör­nyékbeli üzletbe. Pályázati sike­reknek köszönhetően folyama­tosan fejlődés jellemzi a céget. A Desperado discot 1993-ban nyitottam meg mint fő tulajdo­nos. A mára országos elismert- ségű szórakozóhelyet minden héten sok fiatal keresi fel. Szív­ügyem a sport, a futball. Valaha én is aktívan játszottam, ma pe­dig a helyi csapat edzői tisztsé- gét töltöm be. ____________________■ D r. Rácz Imre Gábor: - Há­rom évvel ez­előtt költöz­tem csalá- dómmal Kecskemétről a községbe. Háziorvos­ként a ladány­benei betegek mellett a kun­baracsiak tartoznak hozzám. Nagyon szeretem a munkámat, és jól érzem magam a települé­sen. Gyorsan beilleszkedtem, és úgy érzem engem is elfogadtak az itt élők. Sok mindenben megváltoztak mindennapjaink, sokkal nyugodtabb és kelleme­sebb az élet egy ilyen kistelepü­lésen. Gyermekeim számára is ideális a vidék tiszta levegője. Az önkormányzattal továbbra is azon dolgozunk majd, hogy a szakszerű betegellátás mellett az épületet és annak felszerelt­ségét az anyagi lehetőségekhez képest mindig korszerűsítsük. A községben jelentős változá­sok történtek ide költözésünk óta, a fejlődés folyamatos, a központ pedig egyre szebb, m Ladánybene Ladánybene nevét a Benepuszta és Jászladány nevek összekap­csolódásából kapta az 1800-as évek közepén. A terület, mint puszta a honfoglalás korában Solt fejedelem birtoka volt, aki 922-ben I. Berengár olasz csá­szár védelmében jelen volt Olaszországban. Az egyik kato­nája volt Bene vitéz, aki tettéért jutalmul kapta a fejedelemtől a pusztát. Igazolják ezt az állítást az 1834-ben végzett ásatások, melynek során a falu határában egy lovas vitéz sírját találták meg. A sírban a fegyvereken kí­vül I: Berengár császár pénzér­méit is felismerték. A legutóbbi kutatások során fény derült „Bene” vitéz valódi nevére is, az övcsatjából arra következtetnek, hogy Őrs volt a neve. A törökdú- lás idején (1559) Dimitri Zselik tímár birtokát képezte. A Rákó­czi szabadságharc idején a jász­ságot kinőtte az ottani pásztor­kodás, ezért terjeszkedni kezd­tek. Folyamatosan húzódtak le a Duna-Tisza közére. így került bérleménybe Jászladánynak és Jászberénynek Bene puszta. 1745-ben a jászok a területet jo­gilag is megkapták. Bene puszta felét Jászladány kapta meg, 3750 Rhenus forintot fizetett ér­te. Az 1800-as évek közepétől lendületes fejlődés indult meg. Kialakult egy önálló település, mely 1878-tól saját iskolával ren­delkezett. A magyar királyi bel­ügyminiszter 137968/1907. sz. rendeletével alakult meg, mint nagyközség 1909. január 1-től. • Ladánybene Bács-Kiskun me­gye északi határán, a Duna-Ti- sza köze és a kiskunsági ho­mokhátság térségében található. Az ország napfényben leggazda­gabb területéhez tartozik. A kör­nyékbeli ősborókás kiváló ki­rándulóhely. A falu határában a" Kiskunsági Nemzeti Park által védett területen számos ritka növényt találhatunk. • Kecskeméttől 24 km-re fekszik. Megközelíthetőségét nagyban segíti az E5-ÖS autópálya közel­sége. A lakosság száma 1685 fő, magyar és többségben római ka­tolikus vallású. Mezőgazdasági település. A településen 9 jogi személyiségű vállalkozás és 100 egyéni vállalkozás működik. • Két külföldi testvér települése van a községnek: Szentábra- hám Romániában és Nebel- schütz Németországban, emel­lett egy partnertelepüléssel tart-' ja még a kapcsolatot Namys- low városával Lengyelország­ban. Minden év július utolsó szombatján falunapot tartanak. Búcsú október második vasár­napján van. A település nevét felvevő Ladánybene 27 magyar reggae együttes élőkoncertet ad minden évben. ■ Millenniumi Hősi Emlékmű a központban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom