Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-11 / 85. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Hazánk egyik déli kapuja Számottevően befolyásolja a nagyközség mindennapi életét, fejlődését az országhatár melletti fekvése, valamint a területén működő határátkelő. A falu lakossága nemcsak hírül veszi, de gyakran meg is tapasztalja a szomszédos és a távolabbi országokban zajló konfliktusokat, társadalmi és gazdasági változásokat. Elszenvedi ezek negatívumait, s él a pozitívumaiból eredő lehetőségekkel. A határátkelő - amely számos helyi lakost is foglalkoztat -1978- ban nyitotta meg kapuit. Ma már a személyforgalom mellett, teherforgalmat is lebonyolít. Nagy jelentőséggel bír úgy az áteresz- tés, mint a munkakörülmények javítása terén a kamionterminálok megépítése. 1995-ben adták át az épületeket. A határátkelő elmúlt évi utasforgalma meghaladta a hárommilliót, gépjárműforgalma megközelítette az egymilliót. A település belterületét elkerülő út mentesíti a nagy forgalomtól. A tompái határátkelőt is felkészítik az uniós csatlakozásra, az EU külső határának a védelmére. Teljesen átépítik, modernizálják az utasforgalmi területet. A munkálatok 2002 őszén kezdődtek, s várhatóan egy év alatt be is fejeződnek. A ráfordítás összege 800 millió euró. A határőrök és a vámosok felkészítése is folyamat- ban van. ■ Napsütéses téli napok A település a bácskai löszháton, löszös-homokos területen fekszik. Hazánk dél-alföldi területei közül itt a legtöbb a téli napsütéses órák száma. A talajvíz 4-6 méter mélyen található. Növényzetére jellemzően borókás fehér- nyárasok, pusztai és sziki tölgyesek váltakoznak homokpusztai rétekkel. A nagyközség Kiskunhalastól délre, huszonhét kilométerre fekszik. Az 53-as főúton és a Budapest-Belgrád tranzit vasútvonalon közelíthető meg, bár a vasútállomás a falutól öt Iti- lométerre található. ■ A Szent Anna-templom a község uniós hozománya Ünnepi képviselő-testületi ülés keretében fogadta a falu 2003 tavaszán a Mozgó Európa Pontot. Ekkor születet a határozat: a község kulturális értékei közül a bárómajori Szent Anna-templomot viszi hozományként az Európai Unióba. A ma már műemléknek számító neogót stüusú templomot a falu hajdani legnagyobb földesura, báró Redl Béla emeltette a saját birtokán, házi kápolnájuk alapzatára. 1893-tól 1905-ig folyt az építkezés. A Wágner Károly budapesti építőművész tervei alapján készült templom 25 méter hosszú és 7,8 méter széles. Kereszthajója 15 méteres, tornya 35 méter magas. Az épület tetejét a pécsi Zsolnay-gyárban készült majolika fedi. Homlokzatát Luca della Robbiának, a majolika feltalálójának Madonnát ábrázoló domborműve díszíti. A templom különösen szép színes üvegablakait Olaszországban festették és égették. Számos belsőépítészeti érték is gazdagítja a templomot. Ezek közé tartozik a carrarai márványból faragott főoltár és keresztelő- kút, a szószék szép és értékes porfírból készült csavart oszlopa. A márványkő-faragások olasz szobrász, Carlo Spereni munkái. A főoltár Szent Annát és Szűz Máriát ábrázoló faszobrait Franz Tavella tiroli szobrász készítette. A sekrestyeajtó olasz eredetű fafaragás. A templomot - Jézus Krisztus nagyanyjának, Szent Annának ajánlva - 1905-ben szentelték fel. Azóta Anna-nap táján, a védőszent tiszteletére, minden évben búcsút tartanak a templomnál. A környező településekről is sokan megjelennek a több száz résztvevővel zajló vallási eseményen. A budai Mátyás-templom kicsinyített másának tartott épületet kívül is, belül is megviselte az idő. A részleges javítások csak az elodázhatatlan munkálatokra terjedtek ki. A templom legértékesebb tárgyait, mint például a szintén neogót stílusú ereklyetartót, vagy a mellvéd XVI.-XVII. századi faszobrait a kalocsai érseki kincstárba vitték restaurálásra, megőrzésre. Az egyház és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal együtt keresi az épület felújításának lehetőségét. Hozzávetőleges számítások szerint 150 millió forint kellene a teljes helyreál- | lításához. ■ A település központjának egyik legszebb épülete a községháza. Városi címre pályáznak Tompán céltudatosan készülnek a jövőre. A fejlesztési tervek már egy takaros kisváros képét vetítik előre. Nem titkolt vágya a településen élőknek, hogy a több mint három évtizedes nagyközségi lét után, elnyerjék a városi rangot. A nagyközség költségvetése stabil. Mindezt az előző évi pénzmaradványnak köszönhetik, melynek jó része a sok lábon álló helyi adóból származik. A településen több mint kettőszázharminc vállalkozás működik, melyek a falu költségvetésének mintegy tizenöt százalékát fizetik be adóként.- A bevételeink jelentős részét, mint minden településen, az intézményeink működtetésére fordítjuk. Az 571 millió forintos községi költség- vetésnek ez mintegy negyvenhárom százaléka. A tartalékaink révén a közalkalmazotti bérnövekedés fedezetének biztosítása nem okozott gondot - mondta el Lengyelné László Veronika polgár- mester.- A település lakosságának jelentős része külterületen él. Hogyan segítik őket?- Önkormányzatunk fontosnak tartja a külterületen élő idős emberek gondozását, a gyermekek iskolába, óvodába járását. A külterületeken még napjainkban is több mint ezren élnek. Az idősek ellátását két tanyagondnok végzi. Hatvan gyermeket szállítunk a külterületekről az oktatási intézményeinkbe.- Találnak-e helyben munkát az itt élők?- A nagyobb foglalkoztatók ugyan megszűntek, de a helyi vállalkozások sok embernek biztoLENGYELNÉ LÁSZLÓ VERONIKA 1951-ben született Tompán. Általános iskoláit szülőhelyén végezte, majd a halasi Szilády-gimnázi- umban érettségizett 1969-ben. 1972-ben szerzett növénytermesztő üzemmérnöki diplomát a Kecskeméti Kertészeti Főiskola Kiskunhalasi Karán. 1972-79: a tompái Kossuth Mgtsz-ben dolgozott különböző beosztásokban. 1979-ben választották Tompa tanácselnökévé. 1990-től Tompa polgármestere. 1994-98-ig, majd 2002- től a megyei önkormányzat tagja. Egy felnőtt leánya és egy unokája van. sítanak munkát. A legnagyobb munkaadó a határátkelő és a határőrség, ahol sok helybéli helyezkedett el. Kevés az ingázónk, inkább az a jellemző, hogy más településekről járnak ide dolgozni. A regisztrált munkanélküliek száma 2003 elején mindössze kilencvenhat fő volt.- Mire futja meg a költségvetésből?- Jelentős összeget tesz ki a különböző szociális feladatok ellátása. A segélyezésekre, gyermekvédelemre, munkanélküliekre mintegy hatvanmillió forintot fordítunk. A helybéli társadalmi szervezeteket, alapítványokat és a sportkört is segítjük lehetőségeinkhez mérten.- Milyen terveik vannak?- Tervezzük a község rendezési tervének teljes felülvizsgálatát, de már elkészült minden intézményünk felújítási terve. Utóbbiaknál figyelmet fordítottunk az akadálymentesítésre, az elektromos hálózatok felújítására és a fűtéskorszerűsítésre. Az óvoda és a művelődési központ felújítására már benyújtottuk a pályázatainkat. A szennyvízhálózat és a Kelebiával közös szennyvíztisztító tanulmányterve is készülőben. A konyha korszerűsítése, a piactér lefedése, az út-, és járdaépítések, a víztisztító felújítása, a település központjának átalakulása is napirenden vannak, melyekhez természetesen pályázati forrásokat kívánunk igénybe venni. Ha mindezek a tervek megvalósulnak közelebb kerülhetünk régi vágyunkhoz, a városi cím elnyeréséhez. ■ Az iskolaigazgató Kucsó István, 1977-től tanára, harmadik igazgatója a község általános iskolájának. - Kiskunhalas önkormányzata avval az ajánlattal fordult a vonzáskörzetébe tartozó településekhez, hogy az általános iskolásaik 5-8. osztályosai városukban végezzék tanulmányaikat. Községünk nem fogadta el az ajánlatot. A mi iskolánk továbbra is meg akarja tartani mind a nyolc évfolyamát, sőt lakossági igényre középiskolai oktatásnak is helyet szándékozik adni. Még hivatalosan meg sem hirdettük a középiskolai oktatást, máris nagy volt az érdeklődés iránta. Még hivatalosan meg sem hirdettük a délutáni oktatást, máris nagy az érdeklődés. Az intézményvezető Sivók Gáborné 1989 óta vezeti a település Napsugár Gondozási Központját. - Személyre szóló gondoskodást nyújtunk azoknak a helyi lakosoknak, akik a szükséges napi életvitelüket önállóan nem tudják biztosítani. Hetven rászorulót segítünk naponta a saját lakásán, étkeztetés, házigondozás és családsegítés formájában. Falugondnoki szolgálatunk 30-40 külterületi lakosnak végez bevásárlást, szállítást. A nappali szociális ellátás intézményi formáját harmincán veszik igénybe. Negyven személyt részesítünk szociális otthonunkban teljes körű ellátásban. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat megelőző tevékenységet végez. A szövetkezeti elnök Szerencse Mihály a gazdakör alelnöke és a 2003 elején alakult termékértékesítő szövetkezet elnöke. - Három évi fontolgatás után, februárban alakítottuk meg szövetkezetünket, negyven taggal. Várjuk a további jelentkezőket. A környező települések gazdái is csatlakozhatnak hozzánk. Elsődleges célunk a közös termékértékesítés, de a beszerzésben és a termelésben is igyekszünk együttműködni. Környezetkímélő gazdálkodást szeretnénk folytatni. Az augusztus 20-ai községi ünnepségek keretében paprikafesztivált rendezünk. Tervbe vettük egy külföldi, elsősorban dániai tanulmányút szervezését. Tompa A község címerében egy őrködő daru is látható, mely mindenhol az éberséget óvó gondoskodást szimbolizálja. A település határában őshonos költőmadár volt. A történelem során határszélivé vált községnek ez a figyelő, óvó szerepe felerősödött. • Tompa a trianoni békediktátum megkötése után, 1922. április 22-én vált önálló településsé. Előtte Szabadka pusztája volt. Az elszakadáskor háromezren lakták a falut. • Az önállóvá válás után gyors fejlődésnek indult a település. Gyarapodott a középületek Száma. A már meglévő templom és iskola mellé rendőrőrs, gyógyszertár, posta, községháza, orvosi- és állatorvosi lakás, öt iskola, óvoda és mozi épült. Létesült két park és két temető. A lakosság száma 1939-re 6196 főre emelkedett. • 1439-ben Szabadkát más településekkel együtt Hunyadi Jánosnak adták zálogba. Tompa így a történelmi nevezetességű FIu- nyadi család birtoka is volt. Hunyadi halála után többször cserélt gazdát, földesura volt Török Bálint is. • Nagy hatást gyakorolt Tompa fejlődésére az északon elhelyezkedő kisszállási uradalom, és a délen elterülő Podmaniczky-, előtte Redl-birtok. E két nagybirtokon munkát vállalók igyekeztek minél közelebb letelepedni a munkahelyükhöz, ennek következtében észak-déli irányban hosszan elnyúlva épült a falu. Nagy volt a község tanyavüága is, mert a Szabadkától vett földeken mindenki igyekezett tanyát építeni. Még 1949-ben is a lakosság több mint 80 százaléka külterületen élt. • A II. világháború visszafogta a település fejlődését. A közművesítés 1961-ben, a vízhálózat megépítésével folytatódott. 1970-ben kapott nagyközségi rangot a település. 1996-ban megkezdődött a gázhálózat kiépítése. • A község belterületén már alig van földút. Évről évre több lesz a járda, bővül a műúthálózat. 1999-ben bevezették a szervezett szemétszállítást. 2002-ben hét bérlakással és egy okmányirodával gyarapodott a község. A temetkezés körülményeinek javítását szolgálja a szépen felújított'ravatalozó. A községnek 1800 lakóháza van. A lakások száma 2020, melyeknek 65%-a gázzal ellátott. • Az erdélyi Gyergyóújfalu 1991 óta testvértelepülése Tompának. A gyergyóiak küldöttsége rendszeres résztvevője a tompái falunapi rendezvényeknek. • A legerősebb magyarországi falvak versenyében a kötélhúzást 1999-ben Tompa csapata nyerte. • A képviselő-testület: Lengyelné László Veronika polgármester, Gubics Lajos, Horváth Béla, Horváth-Czinger Györgyné, Jakus László alpolgármester, Kábái Józsefné, Krizsánné Kmetovics Ilona, Kucsó István, Miklósi Mihály, Sivók Gáborné, Varga József, Vincze Antalné. Jegyző: Káposzta József, aljegy- ző: Belágyi Mihály. __________■
