Petőfi Népe, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-07 / 56. szám
PETŐFI ALMANAC H N É P E Önálló lett a lelkészség A Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegye érseke 2002 szeptemberében önálló katolikus lelkészséggé nyilvánította a település római katolikus közösségét. Történelmi esemény színhelye volt 2003 februárjában a kunfehértói Szent József-kápolna. Az új egyházközség hat megválasztott képviselője - Katus Károly, Katus Ferencné, Kiss Károly, dr. Kovács Mária, Sarok Lászlóné, Veverka Jánosné - a kis templomot zsúfolásig megtöltő hívek jelenlétében ünnepi szentmise keretében tett fogadalmat arra, hogy a közösséget a legjobb tudásuk szerint segítik és szolgálják. A misét dr. Bábel Balázs érsek celebrálta. A korábban Kiskunhalas fíliájaként működő kunfehértói közösség az önállóvá nyilvánítását követően a jánoshalmi plébániához került. Az egyházközségben a papi szolgálatot Jánoshalmáról Rónaszéki Gábor plébános és dr. Pribitek László kisegítő lelkipásztor látják el. A szentmisékre minden vasárnap, illetve nagyobb ünnepekkor reggel nyolc órára várják a híveket. Pünkösdi falunapok A település legnagyobb ünnepe a négyéves múltra visszatekintő Kunfehértói Napok rendezvény- sorozat. A Pünkösd előtti szombaton kezdődő, kétnapos népünnepélyen hagyományosan fontos szerepet kap a sport: a kispályás foci, a horgászat és az egyéb ügyességi versenyek. Kiderül majd az is, hogy ki a falu legerősebb embere. Az ünnepi falugyűlésen a község kitüntetettjeit köszöntik, s ekkor osztják ki a „Tiszta udvar, rendes ház” elismeréseket.- A legnagyobb tömegeket a Kunfehértói Nyár programjai csábítják a településre - tudtuk meg Benke Lászlótól, a helyi művelődési központ igazgatójától. Június közepétől augusztus derekáig kiállítások, koncertek, versenyek közül választhatnak a tópartra látogatók. A csárda az otthona évek óta az országos keresztrejtvényfejtő versenynek. A könnyűzenei fellépők közül kiemelkedik a Zanzibár, az új Bojtorján, valamint Szikora Robi és az R-Go. Mint megtudtuk: a községbe látogatók ezentúl könnyebben tájékozódhatnak majd Kunfe- hértón és környékén, mert elkészült a település zsebtérképe. Tízezrek a tóparton A Kiskunhalastól tizenegy kilométerre található kunfehértói tavat - amelynek egykoron 178 hektáros volt a vízfelülete - először a jánoshalmiak tették kirándulóhellyé. Napjainkban is tart az a szokás, hogy a jánoshalmi búcsú másnapján családostul indulnak pihenni a szomszédos községbe a kisváros lakói. A tópartra látogatók számában némi visszaesés tapasztalható, de a nyári szezon során közel negyvenezer ember is megfordul ott. A községnek évente mintegy húszmillió forintos bevétele származik a fürdő működtetéséből, illetve a közelében elterülő horgásztóból. A németországi testvértelepülését is a tónak köszönheti a község. A Drezda közelében található Coblénz egykori polgármestere nyaralt néhány éve Kunfe- hértón. A baráti kapcsolatból végül testvéresülés lett. Manapság elsősorban diákok csereüdültetése révén szövik tovább az 1991- ben létesitett partnerkapcsolatot. Coblenz időközben egy regionális összevonás révén Göda település vonzáskörzetébe került, s így hivatalosan Göda az egyedüli testvértelepülése Kunfehér- tónak. ■ KUNFEHÉRTÓI NYÁR. A tóparti településen évek óta megrendezik a Kunfehértói Nyár elnevezésű programsorozatot. Különösen a könnyűzenei koncertek idején telik meg a kőszínpad előtti terület. Nép- szerű a hagyományos ultibajnokság és a nemzetközi sakktábor iS.______________________________ ■ A vízért küzdenek Az ötvenegy éve önállósult Kunfehértó vonzerejét évtizedeken keresztül a település határában található tó jelentette. A kedvelt kirándulóhelyen manapság mégis a víz, illetve annak hiánya jelenti az egyik legnagyobb gondot. A község központjától négy kilométerre lévő Parcel lakói is hiába vártak eddig a vezetékes ivóvízre. Utóbbiak számára biztató, hogy a község új polgármestere, Gömzsik László ígértet tett: elvezetik a vizet a területre. A 2387 fős község korfája - hasonlóképp sok településéhez - elöregedést mutat. Az állami gazdaság és a termelőszövetkezet megszűnése óta kevesebb a munkalehetőség. A munkanélküliek számát 70-80 főre becsülik. A község vezetése szeretné, ha munkahelyteremtő vállalkozások - például egy mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzem - települnének Kunfehértóra, ahol az idegenforgalom fejlesztését is fontosnak tartják. Hogy mire futja a 290 millió forintos költségvetésből, arról kérdeztük a polgármestert.- Mint szinte valamennyi településen, nálunk is a kötelező bérfejlesztések fedezetének biztosítása volt az egyik legnehezebb feladat a költség- vetés készítésekor. Hitelt ugyan nem kell felvenni, de óvodai csoportot kell megszűntetni, csökken az iskolai tanulócsoportok száma, így összesen nyolc fővel csökken a közalkalmazottak létszáma az intézményeinkben. Némi tartalékunk is van, de azt a különböző pályázatoknál használjuk fel önrészként. Az óvoda után ráférne a felújítás az általános iskolára, és korszerűsíteni kellene a polgármesteri hivatal világítását is. Ám egyelőre ezekre a munkákra nincs elegendő pénzünk. „Kényszerberuházás” is vár ránk, mert a község ivóvízellátását biztosító kutak egyike tönkrement, s egy újat kell fúratni, ami 8-10 millió forintba kerül.- Mi a helyzet az ivóvíztisztítóval és a szennyvízhálózattal?- A víztisztítómű megépítése már több mint fél évtizede húzódik. Korábban lehetett volna pályázni, de akkor nem voltak készen a tervek. Ma már rendelkezésünkre állnak a szükséges dokumentumok, de állami támogatásra - a sérült vízbázisú települések között felállított rangsor szerint - csak 2009-ben számíthatunk. A halasi regionális szennyvíztisztítómű építéséhez elvi hozzájárulásunkat adtuk, s remélem, hogy a ciklus GÖMZSIK LÁSZLÓ 1959-ben született Kiskunhalason. Az általános iskolát Kunfe- hértón végezte. 1973 és 1977 között a bajai Türr István Közgazdasági Szakközépiskolában tanult. 1977-től ’96-ig a kunfehértói polgármesteri hivatal gazdálkodási csoport- vezetője. 1996 óta a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium gazdasági vezetője. Nős, négy gyermek édesapja. végére a település szennyvízhálózatának és környezetvédelmi programjának is elkészülnek a tervei.- Tízezreket vonz a községbe a környék legnagyobb tava, így sokan félnek attól, hogy egyszer eltűnik a víz a tóból. Megmenthető-e a Fehértó?- Kánikulák idején valóban gyakran kritikus helyzet alakul ki. Á nagy párolgás miatt mesterségesen kell biztosítani a vízutánpótlást. A 30 hektáros tavat és környékének természeti értékeit is szeretnénk megóvni, hisz az idegenforgalom szempontjából ezek jelentik a legnagyobb vonzerőt. Hosszabb távon a homokhátsági vízutánpótlási tervek megvalósulásában reménykedhetünk, melyek révén a Fehértó is megmenthető lesz. Egyelőre azonban csak a szokásos tavaszi nagytakarításokra és karbantartásokra telik a tó környékén.- Az ivóvíz nemcsak a belterületen jelent gondot...- Erdőszélen, vagy ahogyan a helybéliek hívják, Parcelban közel kétszázan élnek. Régi óhajuk, hogy a fúrt kutak vize helyett egészséges, vezetékes ivóvízhez juthassanak. A hálózatbővítést tervezzük, s bízom benne, hogy mielőbb sikerül ezt a problémát megoldani.- Mivel tadják itt tartani a fiatalokat?- A 35 év alattiak húsz százalékkal olcsóbban vásárolhatnak telkeket. Ez azt jelenti, hogy egy árammal és vízzel ellátott telket 336 ezer forintért vehetnek meg. A fiatalok komfortérzetét javíthatná egy új, a funkciójának minden szempontból megfelelő művelődési ház létesítése, ahol minden évszakban kulturált körülmények között tölthetnék a szabadidejüket. Jelenleg nincs olyan közösségi terem, ahol na- gyobb rendezvényeket tarthatnánk. ________■ Kunfehértó Kunfehértó címerét - melyet 1992-ben alkottak meg - egy ritka növény, a virginiai holdruta grafikus rajza is díszíti. Közép- Európában csak a fehértói üdülőhelytől nyugatra lévő erdőben lelhető fel e különleges növény. A címerpajzson található gyé- kénytorzsavirág (buzogány) és a leveles szőlőfürt is a helyi jellegzetességekre utal. • A település környékén talált bronzkori halottas urnák arra utalnak, hogy ősidők óta éltek itt emberek. Szarmaták és hunok jelenlétére utaló leletek is előbukkantak már. A tóban 1876-ban aranyozott ezüsttálakat, díszes ruhakapcsokat találtak. A tárgyak különböző korokból származtak, s az egyik lemezen 1313-as évszám olvasható. A tóparton egykoron egy több mint háromezer darabból álló éremkincset találtak, melyek a feltételezések szerint az 1500-as években kerülhettek a földbe. • A község mai területe 1950-ben még pusztának minősült. A telekosztás abban az évben kezdődött az először még Bács- fehértónak hívott faluhelyen. 1952-től Kunfehértó néven jegyzik a Halastól elszakadó települést. • A község lakói közül a legutóbbi népszámlálást követően 984 fő vallotta magát római katolikus vallásúnak, a reformátusok közül közül 193-an vállalták fel hovatartozásukat, evangélikusnak 19-en vallották magukat, egyéb felekezethez 9-en tartoznak. A település legismertebb köztéri szobra, a Faültető lány néhány éve került vissza Halasról a köz- ség főterére._______________■ A bodza megél a homokon Kunfehértó határban több mint egy évtizede telepítették az első feketebodza-ültetvé- nyeket. A szakemberek állítják, hogy a hideg telet is jól tűrő haszonnövény termésének jók az értékesítési esélyei az Európai Unióban. Az agrártárca homokhátsági kísérleti programjában is helyet kapott a feketebodza, amely az ön- tözetlen, homokhátsági területeken is hektáronkénti 120 mázsa körüli termést produkál. A bodzatermesztéssel többen is megpróbálkoztak Kunfehértón. Boldog János három és fél hektáros területet ültetett be bodzával, Boldog János szaktanácsadóként is segít a bodzatermesztöknek. melynek sokoldalú gyógyhatásút már régóta ismerik. A termesztett bodza a vessző elültetésétől számított negyedik évben már terem. A növénynek kevesebb a károsítója, mint a régebb óta termesztett gyümölcs- fajtáknak, emiatt biotermesztésre is alkalmas. A magas C-vita- min-tartalmú bodzából lekvár, nektár, szörp, tea, mézzel ízesített bor, vermut és pálinka is készül. Teáját reumás bántalmak- ra, vizelethajtásra, lázcsillapításra is javallják.- Az EU-ban tilos a mesterséges élelmiszer-színezékek használata. A magas antocián-tartal- mú feketebodza mint természetes színezőanyag kiválóan alkalmas az élelmiszerek és a vörösborok színjavítására is, így újabb értékesítési lehetőség nyílhat a bodzatermesztők számára - vélekedett Boldog János. ■ A tanítónő W á g n e r Aladárné, a kunfehértói iskola pedagógusa: - Több mint három évtizede Szeged közeléből kerültem a Kiskunságra. Külterületi iskolában kezdtem a hivatásomat, ahol még összevont osztályok voltak. Régebben több szépséget rejtett a pedagógusszakma, jobban megbecsülték a tanítókat. Szeretek itt élni, s büszke vagyok arra, hogy egykori kedves tanítványaim közül már akadnak itt dolgozó kollégáim is. ________■ A nyugdíjas Murányi Ferenc nyugdíjas: -Leszerelésem után, 1955-ben kerültem ide Hajósról. Huszonkét éves voltam, s az állami gazdaságban kaptam munkát. Később a polgármesteri hivatal kommunális üzemének dolgozója lettem, onnan mentem nyugdíjba is. Főként a tóparton dolgoztam lovas kocsival és kistraktorral. Két fiam és két lányom van, ők is itt élnek a községben. Nagyon sokat fejlődött a település az elmúlt fél évszázad során. ■ A postavezető Katusné Faddi Olga, a kunfehértói posta- hivatal vezetője: - Tősgyökeres kunfehértói vagyok, minden ehhez a településhez köt. 1994 óta vagyok hivatalvezető a postán. Nagyon szeretek itt élni, mert a fehértói emberek közvetlenek, barátságosak és segítőkészek. Gyermekeim: László, Ferenc és Márk miatt is szeretném, ha létesülne a településen egy olyan szórakozóhely, ahol kulturáltabb körülmények között tölt- hetnék el a szabadidejüket. ■
